Esztergom és Vidéke, 1931

1931-02-26 / 17.szám

minél általánosabbá tehető olyan mó­d >n, mely az eddigi külső ismérvek szetinti minőségi és ármegállapítás mellett főleg a belső tulajdonságok értékelésének juttassa a főszerepet. A circa 4 óra hosszat tartó gyű­lés végén egy szűkebb körű buza­bizottságot választott a közgyűlés, melynek feladata a fenti javaslatok részletes kidolgozása és a földmi­velésügyi kormányzat buza program­jával való Összhangba hozása. E bizottságba a vármegyénk részéről Stiber Antal tatai felügyelőt válasz­tották be. Azzal a tudattal távoztunk el a győri városháza impozáns tanácster­méből, hogy a buza fronton nagyon komoly a helyzet, de nem remény­telen, sőt hazánk Isten áldotta földje és klímája s a magyar agrárközön­ség szakértelme és szorgalma bizton meg fog birkózni a válsággal. Zs. J. Az Országos Szent Gellért Egyesület tiz éves jubileuma Az Országos Szent Gellért Egye­sület most tartotta alakulásának 10 éves jubileumát díszközgyűlés és kulturest keretében. Hász István dr. tábori püspök ün­nepi beszédében kiemelte az OSztGE nagy szervező erejét, mely a nyo­morenyhítő akciók munkájánál is ér­vényre jutott. Gabányi János tábor­nok az egyesület vallásos érzelmei­ről emlékezett meg. Czech József al­tábornagy neje Erba- Odescalchi Ame­lie hercegnő üdvözlő szavai után Szigeti János felsőházi tag, a tabáni római katolikus egyházközség elnöke és Csávossy Benigna bárónő, a „Pro Hungária" alelnöknője köszöntötte a jubiláló egyesületet. Gabányi János a Külügyi Társaság, a szentföldi Patrona Hungária kápolnabizottság nevében pedig Bozóky Gyula ezre­des mondott beszédet, mely után még számos felszólalás hangzott el. A felszólalások után K. Kamenszky Gyula alapító elnök diszmagyarban lépett az előadó asztalhoz és meg­tartotta beszámolóját. A nagysikerű műsoron szerepel­tek még: Gabányi Jánosné, Gy. Czikle Valéria, Kovács Károly opera­énekes, Gy. Kunczy Teréz opera­énekesnő, Dán Norbert operaénekes, Gárdos Kornélia, a Városi Színház tagja, vitéz Pap Zoltánné, Merviczky Lajos, Simonyiné Gróh Klára, Vigh Endre zeneszerző, Bodán Margit és Vigh Bandi. A közönség nagy ünneplésben ré­szesítette Losonczy Gyula karnagyot és Schleicher Frigyes karigazgatót. A Himnusz lelkes elhangzása után az ünneplő közönség a fehér aszta­loknál élénk eszmecserében vitatta meg a jövő terveit. Lecsökkentik az állami alkalma­zottak számát Abban a nagyszabású kormány­zati programúiban, amelyet Bethlen István gróf miniszterelnök az Egysé­gespárt első őszi pár; értekezlete al­kalmával adott, szerepelt többek között az állami költségvetés lecsök­kentése is. A miniszterelnök annak idején nagyhatású beszédében rámu­tatott arra, hogy a költségvetés meg felelő csökkentése csak az állami hivatalok létszámának csökkentésével oldható meg. Ez az intézkedés most meg is történt, amit az ország köz­véleménye csak a legnagyobb meg­nyugvással fogadhat, mert a kormány ezen intézkedésé­vel csak ujabb bizonyságot szolgáltatott arra, hogy a gazdasági válság enyhíté­sére irányuló programmját minden mellékkörülményre való tekintet nélkül végre­hajtja! Az 1931. évi 600. M. E. számú kormányrendelet — amely a hivata­los lap legutolsó számában jelent meg — közzéteszi az állami tiszt­viselők és egyéb alkalmazottaknak az 1931. évi XLVIL törvénycikk 2. § a alapján megállapított új létszámát. Az I. kimutatás szerint az állami rendszerű fizetési osztályba tartozó tisztviselők és gyakornokok új lét száma 13.427 fő lesz, amely létszám 1368 fővel, vagyis 9.2 százalékkal keve­sebb, mint az 1929—30 évi létszám. Az új megállapítás szerint az államtitkári állások száma hárommal, vagyis 113 szá­zalékkal, a helyettes állam­titkári állások száma öttel, vagyis 17.2 százalékkal, a miniszteri tanácsosi állások száma 27-tel, vagyis 11.2 százalékkal a VI. fizetési osztályú állásoknak a száma 67-tel, vagyis 9.3 száza­lékkal fog apadni. A II. kimutatás szerint a bírák uj létszáma 1131 fő lesz, amely 207 fővel, vagyis 10.7 százalékkal keve­sebb, mint az 1929—30. évi létszám. A III. kimutatás szerint a tansze­mélyzet uj létszáma 9791 fő lesz, amely létszám 129 fővel nagyobb, mint az 1929—30. évi létszám. A tanszemélyzet egyes csoportjainál is történt ugyan összesen 71 főnyi lét ­számapasztás, ezt a létszámapasz­tást azonban ellensúlyozta az a kö­rülmény, hogy az az 1930 —31. év ben az iskolakötelesek számának 6 4 százalékkal történt növekedése foly tán az állami elemi iskolai tanítók­nak számát kétszáz fővel szaporítani kellett. A IV. kimutatás szerint a kezelők új létszáma 1561, adijnokok új lét száma 1869 lesz. mely létszám ösz­szesen 385 fővel, vagyis 10.1 szá­zalékkal kevesebb, mint az 1929—30. évi létszám. Az V. kimuta'ás szerint az állami rendszerű altisztek és kisegítő szol­gák új létszáma 7550 fő lesz, amely 820 fővel, vagyis 9.8 százalékkal ke­vesebb, mint az 1929—30 évi lét­szám. A VI. kimutatás szerint a pénz­ügyőri altisztek új létszáma 2500 fő lesz, amely 280 fővel, vagyis 10 százalékkal kevesebb, mint az 1929 —30. évi létszám. Az állami közigazgatásnál tansze­mélyzet nélkül az egész apasztás ezek sze­rint 3060 fő, amely 9.64 százaléka az 1929—30. évi létszámnak. Az állami üzemeknél csak az ad­minisztratív személyzetet lehetett apasztani, az üzemi személyzetnél lényegesebb létszámapasztást nem lehetett végrehajtani. A VII. és VIII. kimutatások sze­rint a posta alkalmazottainak lét­száma 440 fővel, vagyis 3.5 száza­lékkal, az erdőgazdasági birtokok alkalmazottainak létszáma 12 fővel, vagyis 10 százalékkal, a mezőgazda­sági birtokok alkalmazottainak lét­száma 11 fővel, vagyis 7.3 száza­lékkal, postatakarékpénztár alkalma zottainak létszáma 2 fővel, az állam­vasutak alkalmazottainak létszáma 153 fővel, vagyis 21.4 százalékkal és az állami kőszénbányászat alkal­mazottainak létszáma 2 fővel vagyis 7 százalékkal fog apadni. Egy amerikai lap lesújtó bírá­lata a cseh és a román nép­számlálásról A „Newyork Times" lesújtó kriti­kát mond Csehország és Románia terrorisztikus népszámlálási manőve­reiről Ez.k a módszerek — mondja a lap — valósággal Heródes eljárásra emlékeztetnek. Az emiitett országok földműves lakossága a sanyargatás következtében gyakran a Szent Csa­lád példáját szeretné követni s ha tehetné, elmenekülne a népszámláló biztosok elől. Részletesen ismerteti a cikk a cseh népszámlálási igazságtalanságokat, rá­mutat, hogy Brünnhöz hirtelenében uj területeket csatoltak, hogy a meg­felelő cseh létszámot biztosítsák és hogy Kassát és Pozsonyt hogyan fosztották meg régebbi jellegüktől. Ez az eljárás — mondja a cikk — kétségtelenül ellenkezik a békeszer­ződések szellemével. A továbbiakban a lap gúnyosan emlékezik meg a román népszámlá­lóbiztosok sztrájkjáról s bohózatba­illőnek mondja a román népszám­lálás technikai lebonyolítását. Végül a cikk dicsérőleg emlékezik meg a magyar népszámlálás lebo­nyolkásáról s hangoztatja, hogy a háború előtt sokat vádolt Magyar­ország most a kisantanttal szemben valósággal az igazságosság példaké­pének mutatkozott. Serédi hercegprímás vezeti a magyarok küldött­ségét Rómába a „Rerum Novarum" 40 éves ju­bileumi ünnepségeire Ismeretes, hogy XIII. Leo pápa, századának legnagyobb embere 1891. május 15-én bocsátotta világgá a „Rerum Novarum" cimű halhatat­lan enciklikáját, melyet a keresztény világ a szociális-katholicismus alap­okmányának tekint. A nagy pápa előrelátó bölcsessége századokra szóló programmot adott, hogy a közéletben és a szociális té­ren mit kell tenni és bölcs tanításai, melyek az iskolákra, a nevelésre, a családra, a közjóra a közerkölcsre, a hatványozottabb népvédelemre, a munkakérdésre, a politikára, a tör­vényhozásra, az állam és az egyház viszonyára vonatkoznak, a mai szo­ciális bajokban sínylődő életben a legüdvösebb irányító és útmutató gondolatok. Ez a nagyfontosságú enciklika ki­bocsátásának negyvenedik évforduló­jához érkezett és ebből az alkalom­ból Róma újból megszólalt és sze­retettel hivta fel a világ minden ka­tolikus munkásszervezetét, valameny­nyi szociális intézményt a Rónában megtartandó fontos eseményeken való részvételre. A római központi bizottság már részletesen összeállí­totta a „Rerum Novarum" jubileumi ünnepségeinek programmját. A részletes programm szerint má­jus 14-én az eddigi bejelentések ér­telmében 43 nemzet zarándokai vesz­nek részt a lateráni bazilikában meg­tartandó ünnepi szentmisén, majd utána megkoszorúzzák XIII. Leo sír­emlékét. A legmegkapóbb ünnepség lesz május 14 én, amikor a világ minden részéből összesereglett mun­kások és munkaadók, politikusok és nagy államférfiak, bíboros k, érse­kek, püspökök vezetésével felvonul­nak a lateráni bazilika udvarán fel­állított munkásszoborhoz, ahol rövid beszédek kíséretében nemzetek dol­gozói leteszik koszorúikat a szegé­nyek szentje, assisi Szent Ferenc szobra közelében a munka dicsőíté­sére felál itott szobor talapzatára. Ugyanazon nap dé'után 4 órakor a „Rerum Novarum" enciklika kibo­csájtásának 40 éves jubiláris ünnep­sége az apostoli kancellária palotá­jában, amelyen a résztvevő nemze­tek képviselői üdvözlő beszédet mon­danak. Május 15-én XI. Pius pápa a pá pai udvar díszes kíséretével megje­lenik a Szent Péter bazilikában, ahol Szent Péter sirja feletti oltárnál szen­misét mond. Ugyanazon nap d. u. 4 órakor a Rómában tartózkodó nemzeti zarándokiások résztvevői megjelennek a Vatikánban, ahol a Pápa kihallgatáson fogadja őket. Erre a világraszóló nagyszabású eseményre a magyar katolicizmus is megkapta a maga meghívását, amely­nek jelentőségét nagyban emeli az, hogy Serédi Jusztinián dr. bíboros, Magyarország hereegprimása áll ma­gyar részről a „Rerum Novarum" jubileumi ünnepségeinek élére s az ő vezetésével indulnak el a magyar munkások, munkásszervezetek, szo­ciális intézmények és a magyar ka­tolicizmus képviselői május 10-én Budapestről országos nemzeti zarán­doklással Rómába. A magyar zarándokok megnézik az Örökváros nevezetességeit, ezután belekapcsolódnak a „Rerum Nova­rum" ünnepségeibe. Május 14-én a lateráni bazilikában megtartott szent­mise után a magyarok külön ün­nepséget rendeznek a magyar szent koronát ajándékozó Szilveszter pápa síremlékénél és azt megkoszorúzzák. A magyarok ezen zarándoklasukat összekapcsolják páduai Szent Ant?l centenáriumi ünnepségeivel is és má­jus 18-án a hercegprímás vezetésé­vel Páduába érkeznek, ahol szent­misét hallgatnak, elzarándokolnak Szent Antal sírjához, lerójják a nagy Szent előtt kegyeletüket, majd meg­tekintik a város nevezetességeit. A zarándokok május 19-én érkeznek vissza Budapestre. A legrészletesebb programmot a zarándoklást rendező Országos Ka­tolikus Szövetség a napokban fogja kibocsájtani. Megkezdték Antóny Béla dr. polgármester kihallgatását Megírtuk annakidején, hogy An­tóny Béla dr. polgármester semleges bizottság kiküldését kérte a fegyelmi vizsgálat vezetésére. Most arról értesülünk, hogy ezt a kérelmet a belügyminiszter eluta­sította, bár más oldalról azt az infor­mációt adták, hogy a miniszter eb­ben a kérdésben még nem döntött. Mivel Antóny polgármester a vizs­gálat vezetésével megbízott Karcsay Miklós vármegyei főjegyző személye ellen nem tett kifogást, a miniszter hozzájárult Karcsay Miklós kineve­zéséhez, aki a vizsgálatot illetőleg Antóny polgármester kihallgatását megkezdte. Divatmintás zokni műse­lyemből 78 fillér Virág és Szántónál. 08

Next

/
Oldalképek
Tartalom