Esztergom és Vidéke, 1931

1931-03-01 / 18.szám

1931. március 1. ESZTERGOM ét VTDÉEE. 3 Európa a dunai államok búzáját fogja ezentúl fogyasztani Panasz kevés hangzott a víz miatt Szenttamáson. Most azonban újból ellepte a víz Szenttamáshegy pincéit, sőt nemcsak a pincéket, de egyes helyeken az utcákon, udvarokon forrászerűen t^'r fel a viz. Ez bár némi összefüggés­ben állhat a mostani túlcsapadékos időjárással, mégse ez Lhet az oka a szokatlan és ijesztő vízmennnyi­ségnek. Emberemlékezet óta hiába keres­tek vizet Szenttamáson s ha találtak is, csak igen nagy (60—70) m mélyen. Ugy hordták ide fel a Duna vizét lajtokban, az abból élő „Duna vizes" i fuvarozók. Ma pedig a játszó gyer-1 Egyik mult számunkban foglalkoz­tunk az esztergomi főreáliskola meg­építésének és államosításának kérdé­sével, most pedig tovább kívánjuk fejtegetni azokat a problémákat, a melyek nemcsak a reáliskolát, de a várost is közelről érintik. Elsősorban is idézünk a reáliskola 1928—29. tanévi értesítőjéből, amely­nek egy szakaszában a következő­ket olvassuk: Ujabb nehéz gondot okozott az iskola állandó otthonának: az új reáliskolai épületnek megépítése. A fenntartó város azonban ezen a té ren csak az iskolaépület helyének ki jelöléséig jutott el. Ped ; g a nm. VKM. 5665/1911. sz. a. kelt rendeletével megadta az intézet V—VIII. osztá­lyának a nyilvánossági jogot és az érettségi vizsgálat tartásának jogát is. Az első érettségi vizsgálatát 1911. június havában tartotta az intézet fennállásának 54. évében. Az új épü let megépítése követelő szükséggé vált. A fenntartó város kérésére a minisztérium 8157/1911. számú ren­deletével hajlandónak nyilatkozott a reáliskola államosítására Csupán 3 kat. holdnyi ingyen telket és az uj épület költségeihez 150.000 korona hozzájárulási kért. A városi közgyűlés egyhangúlag megszavazta az ingyen telket meg a hozzájárulást is. A minisztérium ki­küldte megbízottait Esztergomba a reáliskolai telek kiszemelése végett és 7984/1912. sz. leiratával a Rudolf-Ivanovits telket fo­gadta el, amelyet a városnak rendezni, csa­tornázni, majdan vízvezetékkel el­látni, a határoló utcákat burkolnia kell. Ez — a telkek vételárával együtt — 200 000 korona ujabb terhet je­lentett az anyagilag gyenge városi háztartásban. Kérnie kellett tehát a 150 000 koronás hozzájárulás elen­gedését. Csernoch János hercegprí­más hathatós támogatásával ezt is elérte. Az elengedést a 35.467/1912. VKM. sz. leirat közölte. Az 59/1913. közgy. sz. határozat a kijelelt telke­ket megvette A város az államosítás azonnali foganatosítását kérelmezte. És amikor már minden készen volt az államosításra, az államosítás költ­ségeinek nagyobbik része fel is volt véve a következő állami költségve­tésbe, a világháború miatt újra meg­feneklett az államosítás hajója. A város nehezen viselte a telek | vételárának és rendezési költségei­nek fedezésére felvett J200.000 koro­nás kölcsön terhét. De nem adta fel a reményt, hogy végre mégis csak átveszi a állam a nagy költséggel fenntartott főreáliskolát, mert hiszen teljesítette a minisztériumnak erre vonatkozó minden feltételét. Ámde a világháború s annak következményei nagyon nehéz feladatok elé állították mekek is találnak vizet, ha játék köz­ben gödröt ásnak. Itt valami elváltozások történtek a mélységben, amelynek geológiai kivizsgálása sürgősen szükséges. A vizsgálat eredménye meglepetéseket is hozhat Esztergomra nézve. Egy helyen keserűvíz bugyog elég nagy bőségben a pincében és a környék­beliek gyógycélokra használták már husz év előtt is. Más helyen pedig meleg viz bugyog fel. Egyelőre azonban ez nem vigasz a szmttamásiaknak, akik házaik alap­jainak meglazulásától és falaik bedő­lésétől rettegnek. az államot is, meg a várost is. Az elmúlt 15 év alatt az iskola nevelő és oktató munkája a hivata­los jelentésekből többször elismerten olyan hatalmas fejlődést mutat, ami­nővel kevés iskola dicsekedhetik. Fő­képpen ez a záloga annak a remény­nek, hogy a nm. Minisztérium ma sem zárkóznék el az elődei által vá­lóit kötelezettség teljesítése elől, ha ugyanazon tényezők hathatósan tá­mogatnák az államosítás ügyét és a fenntartó város állandóan szorgal­mazná. Az új épület tervrajza ké­szen vár a megvalósításra. Bárki megtekintheti a modern peda­gógia követelményei szerint szakte­rem-rendszerűén készült u. n. milieu iskolatervet. A terv újszerűsége min­den bizonnyal megnyerné a minden okos újításért lelkesedő és [áldozni tudó kultuszminiszterünket. Az épí­tési költség sem nagy; mindössze 5-600 ezer pengő. Csak a bemuta­tás formáját kell megtalálni. Tehát a város vezetőségének és képviselőtestületének mielőbb alkal­mat kell találnia, hogy a kultuszmi­niszter úrnak a milieu-iskolaterv be­mutatható legyen. Továbbá mindent el kell követnie az iskola megépítése és államosítása érdekében, mivel ez, — mint múltkori számunkból kifej­tettük — kulturális és városi érdek is. Egyben szükségesnek tartjuk meg­említeni a fővárosi lapokban az el­múlt héten közölt ama hirt, hogy a kultuszminiszter úr Vácot iskolavá­rossá kívánja fejleszteni és egész kora tavasszal megkezdik a váci pol­gáriiskola, azután pedig a piarista­gimnázium építését. Mi már iskolaváros vagyunk s minden iskolánknak meg van már a megfelelő épülete, csak a főreálisko­lánknak nincs, miért legyen csak ez mostoha gyerek ? A kultuszminiszter urat kérni és állandóan kérni kell s akkor mi is eredményt fogunk elérni. • ••••••••IMMOmitlBMfllll Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási nap­közi gyermekotthon az őszi idők be­álltával megnyílik. Minden a jó lel­kek könyörületes felkarolásától függ­Azért kérjük a gyermekmentő lelke­ket, ne feledkezzenek meg a szent­tamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző évek­ben is a vizivárosi plébániára kül­deni. Divatmintás zokni műse­lyemből 78 fillér Virág és Szántónál E héten Parisban 24 európai ál­lam kiküldöttjei mezőgazdasági érte­kezletet tartottak, melyen napokon át tárgyalták Európa buzafeleslegé­nek elhelyezését és értékesítését. A tárgyalások kedvezően fejeződ­tek be. A buza értékesítésének kér­désében elfogadott határozati javas­lat kiemeli, hogy a rendelkezésre álló mult évi feleslegek az adatok ta­núsága szerint igen kis ré­szét alkotják a buzaimpor­táló európai, államok szük­ségleteinek. Az értekezlet megállapította, hogy úgy azok az államok, melyek ren­des körülmények között dunai búzát vásárol r ak, valamint azok, amelyek búzát nem vásárolnak, vagy szokás szerint más helyről származó búzát importálnak, szintén hajlandó a le­hetőség teljes mértékéig résztvenni a visszamaradt készletek megvásárlá­sában. Az értekezlet meggyőződött arról, hogy a tanácskozások során szóbakerült rendszabályok alapján rövid időn belül sikerül el­helyezni az Európában lévő felesleges gabonakészleteket Ami a kereskedelmi műveleteket és az adásvételi szerződéseket illeti, az értekezlet azon a véleményen volt, hogy az esetek igen külünbözőek és igy bajos azonos módozatokat meg­állapítani. Az értekezlet ama tagjai azonban, akik hajlandók idegenből való búzaimportjuk bizonyos arányát fenntartani a tekintetbejövő államok termése számára, kötelezik magukat hogy a lehető legrövidebb időn be­lül előmozdítják a szükséges szerző­A városi mérnöki hivatal ismét foglalkozik azzal a tervvel, hogy a vasút körül szükséges csatornázáso­kat elvégezze. Mivel most a munka latok igen kedvező körülmények kö zött lenne lehetséges, a mérnöki hi­vatalt is az a cél vezeti, hogy az érdekelt háztulajdonosokra minél ke­vesebb teher háruljon. A csatornázásokat azért lehetne kedvező feltételek mellett végeztetni, mert a munkálatok a régi szabály­rendelet szerint ugyanis a háztulaj­donosok egyharmad részben, mig a város kétharmad részben járul a költ­ségekhez. Az új szabályrendelet pe d'g azt foglalja magában, hogy az érdekelt háztulajdonosok kétharmad részben tartoznak hozzájárulni, mig a város csak egyharmad részben. Igen tanácsos tehát most elvégeztetni a csatornázást, illetőleg azt elfogadni. Ha most ezt a kedvező lehetőséget elmulasztjuk, akkor a jövőben, ami­kor az uj szabályrendelet lép életbe, a csatornázás munkálata sokkal drá­gább lenne. Az adók terén súlyos panaszok hangzanak el, különösen a földmi vesék köréből. Eddig a csatornázás a házadó alapján történt és sok ház­tulajdonos csatornázási adóját igen magasnak tartotta. Egyes házak kö­zött 30—150, de talán több pengő különbség is van és igy a méltány­talanság panaszai hangzanak el. dések megkötését és ilyen módon teljes mértékben igazolják azt a bi­zalmat, amelyet az európai szövetség tanulmányi bizottsága beléjük helye­zett. Ezeknek a fáradozásoknak az eredményét a legközelebbi ülésszak alkalmával hozzák az európai szö­vetség tanulmányi bizottságának tu­domására. Sárisáp és Csolnok közsé­gek elöljárósága bányász lakosaiért A dorogi szénbányavállalat leg­utóbb 800 munkását bocsátotta él. Az elbocsátásból kifolyólag most ér­dekes harc indult meg, amennyiben Sárisáp és Csolnok község követeli a bányaigazgatóságtól az elbocsátott bányászok visszafogadását és az ed­dig elvesztett munkanapokért való kártalanításukat és ennek nem telje­sítése esetén pert indit a két köz­ség a bánya ellen. A szokatlan fellépésre egy szerző­dés ad jogcímet a két községnek. A szerződés szerint Sárisáp és Csolnok község csak azzal a feltétellel adott a vállalatnak bányanyitási jogot, hogy amig a bányák üzemben vannak, a vállalat köteles a községbeli bányá­szokat foglalkoztatni. Jelenleg a vál­lalatnak két bányája üzemben van és az elbocsátások túlnyomórészben a két község bányász lakóit sújtot­ták. A két község fellépésének ered­ményét most az elbocsátott bányá­szok érthető izgalommal les k és attól várják ügyük jobbrafordulását. A város felhívta azokat a háztu­lajdonosokat, akik ezt az adókive­tést magasnak tartják, hogy sérel­meiket adják elő. Most a beérkező felszólamlások alapián helyesbítik az adókat. Rendet teremtettek a vasúton utazó diákseregben. A közoktatásügyi miniszternek uj rendelete lépett életbe, amely külö­nösképpen azokat a tanulókat és tanulóleányokat érdekli, akik vidék­től járnak be Esztergom iskoláiba. A miniszter új rendelete kimondja, hogy az érkezési állomáson a tanuló­ifjúság tartozik párokba felállani és igy vonulni be az intézetbe. Nem lehet tehát ezután a kisdiákot, vagy polg-ristát apró komissiok elvégzé­sére felhasználni, mert kitérés sem a vasútra menet, sem a vasútról jövet nincs. Az iskolások tartoznak a részükre kijelölt kocsiba szállani és együtt utazni. A vasúti kocsiban vigyázó van, aki a rendetlenkedőt ép úgy bejelenti az osztályfőnöknek, mint az órák közötti szünetben. A kisdiák csak az esetben járhat be egy tanintézetbe, ha hazulról való eltávozástól számítva kilenc órán belül visszatérhet (ebben az utazás, tanítási órák, vonathoz való kime­netel, várakozás ideje is benne van). Csak az lehet vonaton járó diák, akinek magaviselete legalább jó je­gyet érdemel. Ilyen és más hasonló alapos kö­vetelményeket állit fel a miniszter a vidékről érkező diákkal szemben és a rendelkezések már életbe is léptek. Szorgalmazzuk a reáliskola államosí­tását és megépítését Dj csatornázási munkálatok a vasút körül Felülvizsgálják az eddigi adókivetéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom