Esztergom és Vidéke, 1931
1931-03-01 / 18.szám
1931. március 1. ESZTERGOM ét VTDÉEE. 3 Európa a dunai államok búzáját fogja ezentúl fogyasztani Panasz kevés hangzott a víz miatt Szenttamáson. Most azonban újból ellepte a víz Szenttamáshegy pincéit, sőt nemcsak a pincéket, de egyes helyeken az utcákon, udvarokon forrászerűen t^'r fel a viz. Ez bár némi összefüggésben állhat a mostani túlcsapadékos időjárással, mégse ez Lhet az oka a szokatlan és ijesztő vízmennnyiségnek. Emberemlékezet óta hiába kerestek vizet Szenttamáson s ha találtak is, csak igen nagy (60—70) m mélyen. Ugy hordták ide fel a Duna vizét lajtokban, az abból élő „Duna vizes" i fuvarozók. Ma pedig a játszó gyer-1 Egyik mult számunkban foglalkoztunk az esztergomi főreáliskola megépítésének és államosításának kérdésével, most pedig tovább kívánjuk fejtegetni azokat a problémákat, a melyek nemcsak a reáliskolát, de a várost is közelről érintik. Elsősorban is idézünk a reáliskola 1928—29. tanévi értesítőjéből, amelynek egy szakaszában a következőket olvassuk: Ujabb nehéz gondot okozott az iskola állandó otthonának: az új reáliskolai épületnek megépítése. A fenntartó város azonban ezen a té ren csak az iskolaépület helyének ki jelöléséig jutott el. Ped ; g a nm. VKM. 5665/1911. sz. a. kelt rendeletével megadta az intézet V—VIII. osztályának a nyilvánossági jogot és az érettségi vizsgálat tartásának jogát is. Az első érettségi vizsgálatát 1911. június havában tartotta az intézet fennállásának 54. évében. Az új épü let megépítése követelő szükséggé vált. A fenntartó város kérésére a minisztérium 8157/1911. számú rendeletével hajlandónak nyilatkozott a reáliskola államosítására Csupán 3 kat. holdnyi ingyen telket és az uj épület költségeihez 150.000 korona hozzájárulási kért. A városi közgyűlés egyhangúlag megszavazta az ingyen telket meg a hozzájárulást is. A minisztérium kiküldte megbízottait Esztergomba a reáliskolai telek kiszemelése végett és 7984/1912. sz. leiratával a Rudolf-Ivanovits telket fogadta el, amelyet a városnak rendezni, csatornázni, majdan vízvezetékkel ellátni, a határoló utcákat burkolnia kell. Ez — a telkek vételárával együtt — 200 000 korona ujabb terhet jelentett az anyagilag gyenge városi háztartásban. Kérnie kellett tehát a 150 000 koronás hozzájárulás elengedését. Csernoch János hercegprímás hathatós támogatásával ezt is elérte. Az elengedést a 35.467/1912. VKM. sz. leirat közölte. Az 59/1913. közgy. sz. határozat a kijelelt telkeket megvette A város az államosítás azonnali foganatosítását kérelmezte. És amikor már minden készen volt az államosításra, az államosítás költségeinek nagyobbik része fel is volt véve a következő állami költségvetésbe, a világháború miatt újra megfeneklett az államosítás hajója. A város nehezen viselte a telek | vételárának és rendezési költségeinek fedezésére felvett J200.000 koronás kölcsön terhét. De nem adta fel a reményt, hogy végre mégis csak átveszi a állam a nagy költséggel fenntartott főreáliskolát, mert hiszen teljesítette a minisztériumnak erre vonatkozó minden feltételét. Ámde a világháború s annak következményei nagyon nehéz feladatok elé állították mekek is találnak vizet, ha játék közben gödröt ásnak. Itt valami elváltozások történtek a mélységben, amelynek geológiai kivizsgálása sürgősen szükséges. A vizsgálat eredménye meglepetéseket is hozhat Esztergomra nézve. Egy helyen keserűvíz bugyog elég nagy bőségben a pincében és a környékbeliek gyógycélokra használták már husz év előtt is. Más helyen pedig meleg viz bugyog fel. Egyelőre azonban ez nem vigasz a szmttamásiaknak, akik házaik alapjainak meglazulásától és falaik bedőlésétől rettegnek. az államot is, meg a várost is. Az elmúlt 15 év alatt az iskola nevelő és oktató munkája a hivatalos jelentésekből többször elismerten olyan hatalmas fejlődést mutat, aminővel kevés iskola dicsekedhetik. Főképpen ez a záloga annak a reménynek, hogy a nm. Minisztérium ma sem zárkóznék el az elődei által válóit kötelezettség teljesítése elől, ha ugyanazon tényezők hathatósan támogatnák az államosítás ügyét és a fenntartó város állandóan szorgalmazná. Az új épület tervrajza készen vár a megvalósításra. Bárki megtekintheti a modern pedagógia követelményei szerint szakterem-rendszerűén készült u. n. milieu iskolatervet. A terv újszerűsége minden bizonnyal megnyerné a minden okos újításért lelkesedő és [áldozni tudó kultuszminiszterünket. Az építési költség sem nagy; mindössze 5-600 ezer pengő. Csak a bemutatás formáját kell megtalálni. Tehát a város vezetőségének és képviselőtestületének mielőbb alkalmat kell találnia, hogy a kultuszminiszter úrnak a milieu-iskolaterv bemutatható legyen. Továbbá mindent el kell követnie az iskola megépítése és államosítása érdekében, mivel ez, — mint múltkori számunkból kifejtettük — kulturális és városi érdek is. Egyben szükségesnek tartjuk megemlíteni a fővárosi lapokban az elmúlt héten közölt ama hirt, hogy a kultuszminiszter úr Vácot iskolavárossá kívánja fejleszteni és egész kora tavasszal megkezdik a váci polgáriiskola, azután pedig a piaristagimnázium építését. Mi már iskolaváros vagyunk s minden iskolánknak meg van már a megfelelő épülete, csak a főreáliskolánknak nincs, miért legyen csak ez mostoha gyerek ? A kultuszminiszter urat kérni és állandóan kérni kell s akkor mi is eredményt fogunk elérni. • ••••••••IMMOmitlBMfllll Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyílik. Minden a jó lelkek könyörületes felkarolásától függAzért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző években is a vizivárosi plébániára küldeni. Divatmintás zokni műselyemből 78 fillér Virág és Szántónál E héten Parisban 24 európai állam kiküldöttjei mezőgazdasági értekezletet tartottak, melyen napokon át tárgyalták Európa buzafeleslegének elhelyezését és értékesítését. A tárgyalások kedvezően fejeződtek be. A buza értékesítésének kérdésében elfogadott határozati javaslat kiemeli, hogy a rendelkezésre álló mult évi feleslegek az adatok tanúsága szerint igen kis részét alkotják a buzaimportáló európai, államok szükségleteinek. Az értekezlet megállapította, hogy úgy azok az államok, melyek rendes körülmények között dunai búzát vásárol r ak, valamint azok, amelyek búzát nem vásárolnak, vagy szokás szerint más helyről származó búzát importálnak, szintén hajlandó a lehetőség teljes mértékéig résztvenni a visszamaradt készletek megvásárlásában. Az értekezlet meggyőződött arról, hogy a tanácskozások során szóbakerült rendszabályok alapján rövid időn belül sikerül elhelyezni az Európában lévő felesleges gabonakészleteket Ami a kereskedelmi műveleteket és az adásvételi szerződéseket illeti, az értekezlet azon a véleményen volt, hogy az esetek igen külünbözőek és igy bajos azonos módozatokat megállapítani. Az értekezlet ama tagjai azonban, akik hajlandók idegenből való búzaimportjuk bizonyos arányát fenntartani a tekintetbejövő államok termése számára, kötelezik magukat hogy a lehető legrövidebb időn belül előmozdítják a szükséges szerzőA városi mérnöki hivatal ismét foglalkozik azzal a tervvel, hogy a vasút körül szükséges csatornázásokat elvégezze. Mivel most a munka latok igen kedvező körülmények kö zött lenne lehetséges, a mérnöki hivatalt is az a cél vezeti, hogy az érdekelt háztulajdonosokra minél kevesebb teher háruljon. A csatornázásokat azért lehetne kedvező feltételek mellett végeztetni, mert a munkálatok a régi szabályrendelet szerint ugyanis a háztulajdonosok egyharmad részben, mig a város kétharmad részben járul a költségekhez. Az új szabályrendelet pe d'g azt foglalja magában, hogy az érdekelt háztulajdonosok kétharmad részben tartoznak hozzájárulni, mig a város csak egyharmad részben. Igen tanácsos tehát most elvégeztetni a csatornázást, illetőleg azt elfogadni. Ha most ezt a kedvező lehetőséget elmulasztjuk, akkor a jövőben, amikor az uj szabályrendelet lép életbe, a csatornázás munkálata sokkal drágább lenne. Az adók terén súlyos panaszok hangzanak el, különösen a földmi vesék köréből. Eddig a csatornázás a házadó alapján történt és sok háztulajdonos csatornázási adóját igen magasnak tartotta. Egyes házak között 30—150, de talán több pengő különbség is van és igy a méltánytalanság panaszai hangzanak el. dések megkötését és ilyen módon teljes mértékben igazolják azt a bizalmat, amelyet az európai szövetség tanulmányi bizottsága beléjük helyezett. Ezeknek a fáradozásoknak az eredményét a legközelebbi ülésszak alkalmával hozzák az európai szövetség tanulmányi bizottságának tudomására. Sárisáp és Csolnok községek elöljárósága bányász lakosaiért A dorogi szénbányavállalat legutóbb 800 munkását bocsátotta él. Az elbocsátásból kifolyólag most érdekes harc indult meg, amennyiben Sárisáp és Csolnok község követeli a bányaigazgatóságtól az elbocsátott bányászok visszafogadását és az eddig elvesztett munkanapokért való kártalanításukat és ennek nem teljesítése esetén pert indit a két község a bánya ellen. A szokatlan fellépésre egy szerződés ad jogcímet a két községnek. A szerződés szerint Sárisáp és Csolnok község csak azzal a feltétellel adott a vállalatnak bányanyitási jogot, hogy amig a bányák üzemben vannak, a vállalat köteles a községbeli bányászokat foglalkoztatni. Jelenleg a vállalatnak két bányája üzemben van és az elbocsátások túlnyomórészben a két község bányász lakóit sújtották. A két község fellépésének eredményét most az elbocsátott bányászok érthető izgalommal les k és attól várják ügyük jobbrafordulását. A város felhívta azokat a háztulajdonosokat, akik ezt az adókivetést magasnak tartják, hogy sérelmeiket adják elő. Most a beérkező felszólamlások alapián helyesbítik az adókat. Rendet teremtettek a vasúton utazó diákseregben. A közoktatásügyi miniszternek uj rendelete lépett életbe, amely különösképpen azokat a tanulókat és tanulóleányokat érdekli, akik vidéktől járnak be Esztergom iskoláiba. A miniszter új rendelete kimondja, hogy az érkezési állomáson a tanulóifjúság tartozik párokba felállani és igy vonulni be az intézetbe. Nem lehet tehát ezután a kisdiákot, vagy polg-ristát apró komissiok elvégzésére felhasználni, mert kitérés sem a vasútra menet, sem a vasútról jövet nincs. Az iskolások tartoznak a részükre kijelölt kocsiba szállani és együtt utazni. A vasúti kocsiban vigyázó van, aki a rendetlenkedőt ép úgy bejelenti az osztályfőnöknek, mint az órák közötti szünetben. A kisdiák csak az esetben járhat be egy tanintézetbe, ha hazulról való eltávozástól számítva kilenc órán belül visszatérhet (ebben az utazás, tanítási órák, vonathoz való kimenetel, várakozás ideje is benne van). Csak az lehet vonaton járó diák, akinek magaviselete legalább jó jegyet érdemel. Ilyen és más hasonló alapos követelményeket állit fel a miniszter a vidékről érkező diákkal szemben és a rendelkezések már életbe is léptek. Szorgalmazzuk a reáliskola államosítását és megépítését Dj csatornázási munkálatok a vasút körül Felülvizsgálják az eddigi adókivetéseket