Esztergom és Vidéke, 1931

1931-02-19 / 15.szám

megadóztatják a rádiót, filmet és a gramofont A vidéki városok évek óta ostromolják a kultuszkormányt, hogy a válságban lévő magyar szinészetet részesítsék állami támogatásban. Ez idő szerint az a visszás helyzet áll fenn, hogy a vidéki színházak nevetségesen csekély állami szubvenciót kapnak. Vitatni is fölösleges, hogy a vidéki színházak állami támogatása már csak azért is fontos, hogy vissza lehessen adni a vidéki színpadokat eredeti hivatásuknak: a kultúra és irodalmi értékek propagálásának. Mai sanyarú helyzetükben ugyanis kénytelenek a vidéki színházak súlyos engedményeket tenni a megfertőzött és eltévelyedett tömegizlésnek, hogy az annak szájaize szerint készült u. n. kasszadarabokkal mégis előteremthessék a legszűkösebb fedezetet a társulat fenntartásához. Végre — úgy látszik — a hivatalos köröknél is meghallgatásra találtak a jogos követelések. Gróf Klebelsberg Kunó, aki lelkes hirdetője a kultúra decentralizációjának, ebben az ügyben a következő kijelentést tette: Országos érdekű kérdés a vidéki szinészet sorsa. A kultuszminisztériumban behatóan tanácskoztak erről, a költségvetésben azonban nem találtak módot ilyen célú tétel beállítására. Ezért komolyan foglalkoznak azzal a tervvel, amely szerint a rádióelőfizetők, a mozisok és még néhány kategória kü'ön adóval járuljanak hozzá a vidéki szinészet megmentéséhez. Azt az elvet kívánja érvényesíteni a kultuszminisztérium, hogy minden, ami gépzene és gépszinház fogalmi körébe tartozik, tehát rádió, film, gramofonlemez stb. adózzék az élő művészet és az élő zene megmentéséért. .Ez az adókulcs a rádiónál havi 10 fillér lenne, ami háromszázezer előfizető után 360 ezer pengőt jelentene. A gramofon és mozi megadóztatásából pedig évi 240 ezer pengőt szándékoznak összehozni s ilyenformán évi 600 ezer pengőt lehetne biztosítani a vidéki szinészet támogatására. Remélhetőleg ezt a komoly és egyedül célravezető megoldási mó dot érvényre is fogja juttatni a kultuszminiszter s végre a vidéki szinészet olyan helyzetbe kerül, amely lehetővé teszi magasztos hivatásának teljesítését. Az adóhivatalok március végéig mondhatják fel a megrögzített adókat A korábbiak során ismertettük olvasóinkkal mind a megrögzített adókkal, mind az 1931. évi adóvallomásokkal kapcsolatos tudnivalókat; Ezen ismertetéseink kapcsán megemlékeztünk arról is, hogy az adóhatóságok az érvényben lévő rendelkezések értelmében ugyancsak jogosultak a megrögzített adók felmondására. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha az adóhatóság azt tapasztalja, hogy az adózó az 1930. évben elért jövedelme meghaladja a korábbi jövedelmet, melynek alapján az adóalapot megrögzítették. Az adóhivatalok a rendelkezések értelmében akkor élnek a felmondás jogával, ha a rendelkezésükre álló adatok szerint az adózó jövedelme „lényegesen" emelkedett. Lényeges emelkedésnek azt tekintik, ha az egyébként fenntartandó 6000 pengőt meg nem haladó adóalap után a jövedelememelkedés legalább 20 százalékot tesz ki, vagy ha a 6001 — 10.000 pengőben megállapított és megrögzített adóalap után az 1931. évről 10 százalék, de legalább 1200 pengős jövedelem-emelkedés mutatkozik. Amennyiben az adóhivatal megállapítása szerint az egyes adózóknál ilyen jövedelememelkedés bekövetkezik, úgy sor kerül a megrögzített adó felmondására. Az adóhivatal a felmondást március 31-ig eszközölheti, amivel egyidejűleg felszólítja az adózót új vallomás benyújtására. Az adóhivatal felhívásában az adózónak kötelessége a2 új adóvallomást benyújtania, mert ha ezt elmulasztja, éppen olyan elbírálás alá esik, mintha egyéb vallomás-adási kötelezettségét mulasztaná el és igy megállapítandó adóalap után bírságot rónak ki terhére. A felhívásra benyújtandó vallomások elkészítésénél ugyanazok a szabályok irányadók, mint a rendes vallomás adási kötelezettségnél. Parkosítás és a városcsőd. Vettük az alábbi levelet : Tisztelt Szerkesztő Úr ! Az „Esztergom és Vidéke" február 1-i számában „Hol a városháza?" cimmel megjelent cikkben keserű észrevételek történtek a szomorú politikai és városi közgazdasági állapotokról. A város polgársága tehetetlenül nézi a szomorú küzdelmet. A küzdelem árát pedig az adóval agyongyötört polgárság teherbíró képessége már nem képes elviselni. Városunk fej és pásztor nélkül van, az anyagi válság beállása kétségtelen. Itt jóakaratú, pártonkívüli megértésnek kell bekövetkezni. Kívánatos tehát, hogy a polgármester ezentúl párt és érdek nélküli legyen, aki tud irányítani és nem tűr idegen beavatkozást. A puztán hiúságból szerepelni vágyó egyének működése pedig mellőzendő, vagy legalább is erősen korlátozandó, mert a dilettáns tandíjat a város fizeti meg. Virágos Esztergom polgárai csak könnyes szemekkel gyönyörködhetnek a város drága fejlődésén — sajnos e tekintetben sok visszasírni valónk van, ami a hatósági gyenge vezetők és a nyakló nélküli érvényesülni vágyók intézkedéseiből fakad. Nem lett volna megengedhető, hogy a város egyes részei kiforgattassék régi szépségéből — mint a belvárosi templom előtti kis üdülő liget lombos fáival, mely a belvárosban egyetlen üdülőhelye volt öregeknek és fiataloknak és amely térnek ápolása a gondos tűzoltóság által a városnak semmi költséget nem jelentet. Nem szólok a Szentháromságszobor előtti tér elszűkitéséről, melynek hátrányai majd egy egyházi körmenet alkalmával fog bebizonyosodni. Ezen nagyobb változások csupán képviselőtestületi hozzájárulás és egy szakszerű nagyobb számú bizottság hozzájárulása után lettek volna végrehajthatók. Még a messze távlatban figyelők előtt sem lehet elleplezni azt a tényt, hogy e virágos metamorfózis csupán csak közadakozásból létesül. Hiszen nagy terhet jelent a gazdálkodástól elvont igák értéke a városra, mely az oda szükséges föld fuvarozására fordítatott és ezáltal a gazdálkodás fundamentumát képező javító anyag kihordása mellőzést szenvedett. Továbbá a virágok beszerzése, pótlása és annak állandó ápolása drága napszám munkákat fog igénybe venni, mit nyomorult pénzügyi helyzetünk nem bír el. Ezen művelet nem anynyira az idegenforgalmat, mint majd szegénységünket fogja emelni. Föltétlenül kívánatos lenne tudni a város adófizető polgárainak, hogy mily jóváhagyás és intézkedés alapján történt a gazdasági igáknak a föld fuvarozásra való felhasználása. Az illetékes hatósági intézkedés alapján történte ez?! Mert ez erős sérelme a rentábilis gazdálkodásnak. Kérünk ezen a téren is tisztázást, mert a szegénységgal küzdő lakosságunk nem nézheti, hogy a nyomor közepe'te luxusépités folyjék, nem nézhet ük, hogy s mikor a városban ez a nagy megrázkódtatás történt, akkor jusson pénz ilyen luxus célokra. Ne értsék félre, igen közegészséget, rendít, tisztaságot akarunk, de ezreket virágokra kidobni nem engedünk. Most már hátrább kell állni az agarakkal és a parkírozásokkal. De aztán elég legyen az akarnokoskodással is. Veritas. Külkereskedelmi forgalmunk az 1930. évben örvendetesen javult, amennyiben kivitelünk 80.000,000 pengővel haladta meg behozatalunkat. Szembeállítva az év forgalmának eredményét az előző évek külkereskedelmi mérlegének forgalmával, amely több mint 300 millió pengő deficitet mutatott ki, meg kell állapitanunk, hogy kereskedelmi expasszivitásunk helyes irányba halad annak ellenére, hogy az eredmény mérlegelésénél figyelembe kell vennünk, hogy ez azáltal is állott elő, hogy külföldi hiteleket gazdasági éleünk istápolására nem vehettünk igénybe. A külföldi hitel, ha még produktiv célokra is vétetik igénybe, minden esetre súlyos megterheltetése a gazdasági életnek, mert a kamatoknak és tőkének visszafizetése állandóan erősen érinti kereskedelmi mérlegünk egyenlegét. A kivitelünk és behozatalunk számszerű összegének összehasonlításából megállapíthatjuk, hogy idén az árúkivitelünk a nyomott árak ellenére meghaladta árúbehozatali szükségleteinket és igy a kereskedelmünk mérlegének egészséges [tüneteként jelentkezik ez a 80.200,000 pengő aktívum és kilátást nyújt arra, hogy észszerű gazdálkodással a jövőben is módunkban lesz biztosítani külkereskedelmi mérlegünk aktivitását. Hitelképességünk szempontjából igen nagy horderővel bir az 1930. évi külkereskedelmi forgalomnak ez az aktivitása, mert az olyan hitelek megadásánál, valamint azok feltételeinek megállapításánál ez a körülmény az államháztartás egyensúlya mellett egyik legfontosabb szerepet játsza. A külföldi tartozások kamatszolgáltatási kötelezettsége meghaladja az évi 160.000.000 pengőt. Ez a mostani 80.000,000 pengő forgalmi nyereség tehát a külfölddel szemben teljesítendő kamatszo'gáltatási és tőkefizetési kötelezettségünket majdnem felével csökkenti, ez pedig már egy igen jelentős eredmény, mert gazdasági életünk nem kényszerül ez összeggel az ország forgalmi tőkéjét csökkenteni. Az EST-lapok nyilatkozata Az Est-lapok szerkesztősége vasárnap, február 15-én megjelent „Az Est"-ben a következő nyilatkozatot tette közzé: „Esztergom városa viharos csütörtöki közgyűlésén vitéz SAvósWaldvogel Józset nyugalmazott tábornok Az EsMapok esztergomi tudósítójának felelősségre vonását követelte, hangoztatva, hogy a tudósító városi tanitó. A nyugalmazott tábornok támadása. ellen többen védelmébe vették Az Est lapokat, azzal, hogy Az Est tárgyilagosan irta meg az eseményeket. A nyugalmazott tábornok különösen azt a cikkét emlegette a Az Estnek, amely Huszár főispán és Antóny polgármester élet-halál harcáról szólt és amely részletesen bes:ámolt a polgármester felfüggesztése körül történtekről és a primási város hangulatáról. Az Est nek ezt a cikkét nem esztergomi tudósítónk irta, hanem Bakos Ákos, Az Est nek Esztergomban járt munkatársa, aki a cikkért a teljes mértékben vállalja a felelősséget." 3E SEK HIBEK Nagyböjti beszédek A vízivárosi plébánia templomban a nagyböjt alkalmából a nagyböjti ájtatosság szentbeszéddel minden pénteken d. u. 6 órakor lesz megtartva. Böjti szónokok : Nádler István, pápai kamarás, tanítónőképző intézeti igazgató, Hamvas Endre dr. hercegprimási titkár, Keményfy Kálmán plébános, Záborszky István dr., Lacta István dr. és Ibrányi Ferenc dr. hittudományi főiskolai tanárok. Keresztúti ájtatosság a szent ferencrendiek templomában. A nagyböjt folyamán szokásos szentkeresztúti ájtatosság a szentferencrendiek templomában ez idén minden pénteken délután 5 órakor kezdődik. Az első ájtatosság f. hó 20-án lesz, amelyet szentbeszéd vezet be. A Tanult Férfiak Kongregációja pénteken, f. hó 20-án este 8

/* 7 órakor tartja első nagyböjti összejövetelét a gimnázium zenetermében. Ez alkalommal P. Weiss Rihárd, a helybeli szentferencrendi zárda főnöke tart előakást, mely után a jelenlévők szentkeresztúti ájtatosságot végeznek. A tagok teljes számú megjelenését kéri és a tagok által bevezetett férfivendégeket szívesen lát a Vezetőség. Antalffy-Zsiros Dezső orgonahangversenyének műsora F. hó 22-án, vasárnap tartja Antalffy-Zsiross Dezső orgonaművész hangversenyét belvárosi plébánia-templomban a következő műsorral: 1. Bacch: Toccata és Fuga D-mol; 2. Daquin — Antalffy : Bastorale-Rondo ; 3. Haydn —Bossi: Tavaszi ének; 4. Gruber: Karácsonyi miséjéből (Op. 92) „Credo" a belvárosi templom énekkarának előadásában. Vezényel Ammer József, orgonán kisér Hajnali Kálmán tanitó ; 5. Antalffy: Karácsonyi dalocska; 6. Liszt—Antalffy : Gyász-ünnep ; 7. Palestrina: O bone J su, és Adoramus te. A cap?lla chorus. Vezényli Ammer József karnagy ; 8. Bossi : Canzocina a Maria Virgine ; 9. Bochmann : Symphonie gotique 4 tételben. E hangverseny városunkban S a? Külkereskedelmi mérlegünk aktiv lett ^ o > u 05 o • PN P3 Cű CO