Esztergom és Vidéke, 1931
1931-01-04 / 2.szám
ESZTMOODÍI ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 2. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, JANUÁR 4 Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Lokálpatriotizmus Régebben gúnyos értelme volt e szónak, azonban a mai napok tanulságai reászoktatták az embereket, hogy a lokálpatriotizmus is lehet nemes értelemben vett hazaszeretet és a köz javát nem hátráltatja az, aki a szűkebb környezetét előnybe helyezi, mert ezzel csak a nagy egész ellenálló erejét növeli. Tehát nem szabad a lokálpatriótában a íalusi kupaktanácsnak egyik tagját látni, aki ordít, hogy a lakosok miért házasodnak a másik faluból, amikor eladó lány otthon is ván elég, hanem a lokálpatrióta az a magyar, aki belátja azt, hogy a mi gazdasági elszigeteltségünket csak úgy tudják keresztültörni és csak úgy tudunk az ellenünk indított gazdasági harcban győzni, ha minden szükségletünket itthon szerezzük be és egy krajcár sem megy külföldre. Aki ezen túlmenőleg saját szűkebb pátriájának ipartermékeit is igyekszik előnybe helyezni, az is okosan cselekszik. Voltaképen az igazság az, hogy ahol adózik egy ipar, a keresete is onnan jöjjön s például az esztergomi urak pénzéből ne a budapesti szabó fizesse az adókat és a házbért, hanem az esztergomi, mert az esztergomi tisztviselő és az esztergomi szabó egyébként is egymásra vannak utalva, hiszen egy gazdasági körben élnek, egyazon feltételekkel képesek magukat fenntartani, egy piacon vásárolnak, tehát igyekezniük kellene és egymás létérdekeit szem előtt tartani annál is inkább, mert ha nem Esztergomban vásárol az illető, akkor már az iparos sem tud úgy megélni, mint ahogyan az ellenkező esetben lehetne, az árainál igyekezik behozni a differenciát. Emiatt a tejes gazda is íelemeli egy fillérrel a tejet, mert drágábban kapta a csizmát és igy tovább, végeredményében az a fixfizetésű, aki idegenbe ment iparcikket vásárolni, ugyanazon összeget, vagy még többet ráfizet a gazdasági vérkeringésen keresztül, tejben, zsiiban és krumpliban stb., a mennyivel másutt olcsóbbért vásárolt. A napokban levelet kaptunk egy helybeli iparos mestertől, aki hosszú levelében hizonyítja, hogy az iparosság csak úgy tud adózási és városi polgári kötelezettségének eleget tenni és kitűnőt produkálni, ha a többi rétegek megfelelően támogatják őket és kizárólag itthon vásárol mindenki mindent. A levél szerint ez az árak kialakulására is és a munka minőségére is behatással van, mert nagyobb megrendelés mellett könnyebben lehet olcsóbban dolgozni és jobb anyagokat adni. A levélírónak teljesen igaza van, mert összegezve a fentebb elmondottakat és a levél adatait, akkor mindenki előtt világosan íog állani, hogy aki speciálisan mindent Esztergomban igyekezik vásárolni, az a város belső jólétét mozdítja elő, távolabbról az árak kedvező alakulását segiti elő, tehát maga is hasznát látja, továbbá lehetővé teszi az iparosoknak elsőrendű segéderők és jó anyag felhasználását s igy voltaképen a város lakóin múlik, hogy minden iparágunkból kitűnőt fejleszthessünk ki. A nemes értelemben vett lokálpatriotizmus ezt jelenti és ezt, ha másként nem megy, komoly társadalmi akció útján kell megszervezni és a város lakóiba beleidegzíteni. Felfüggesztették dr. Antóny Bóla polgármestert meg akarja gyógyítani, előbb alapo san megvizsgálja. Nekünk is ezt kellett volna tenni, de helyettünk más, illetékes faktor, végzi ezt a vizsgálatot ; már nemcsak konzultál fölötte, de keresi a kór okozóját is. Azt hiszem, rövidesen meg is állapítja azt és egyúttal a szükséges gyógyszereket is. Minden valószínűség szerint beteg városunk lábraállitására első és legszükségesebb gyógyszerül rendeli a szigorú takarékosságot és ezt a receptet alkalmaznunk is kell. Ezt tegyük tehát elsősorban; húzzuk össze magunkat, amennyire esak lehet. Mindig szem előtt tartsuk a város teherbíró képességét; az alkotás vágy igen szép dolog, de van határa, a polgárok teljesítő ereje; hiába való minden erőfeszítés csak ártunk vele. Ha a békebeli költségvetést összehasonlítjuk a mostanival, ez kétszer akkora. Vájjon 1914-től növekedett-e a lakosság száma és ami a fő, gyarapodott-e vagyonban, gazdagságban, erősödött-e teherbíró kégessége ? Nem! Mikor én itt a takarékosságot hosszasan és nyomatékosan hangsúlyozom, sokan talán ezt mondják erre : „No, ez ugyan nem új dolog, hiszen már egész unalomig halljuk a takarékosságot." Az én tapasztalatom szerint most is elkel a takarékosságra való komoly figyelmeztetés. Meg is okolom ezen állításomat. Mióta a pénzügyi bizottság tagja vagyok, alig volt ülés, amelyen nem utalványoztak volna olyan segélyt, dijat vagy egyéb cimen valamelyes adományt, amelynek megadására a város nem köteles, de csupa méltányosságból utalványozták. Persze mindig és pedig sokszor kemény ellenzéki bizottsági tag is akadt, aki pártolta a kérelmet, mert felkérték, megkörnyékezték, ellentmondani senki sem akart. Igy lett a pénzügyi bizottság ajándékozó bizottság. Az utóbbi években nemcsak nem takarékoskodtunk, hanem nagyon is gavallérok voltunk. Igy magunkra vállaltunk önként olyan, tetemes évi költségtöbblettel járó pótdíjfizetést, amely súlyos tehertől a felsőbb hatóság most igyekszik megszabadítani, és — csodálatos — vannak, akik ezt helytelenítik. De tovább megyek. Hallottunk már bizottsági, sőt képviselőtestületi üléseken is ilyen kijelentést: „Egy fillért sem szavazok meg, mindent megfellebbezek 1" És ugyanazon ajkakról lágy fuvolahangon hallhattuk ezt az indítványt: „Mivel ez és ez a tisztviselő sokat fárad, dolgozik, gyakran kell utaznia, azért javaslom, hogy részére pótlék cimén szavazzunk meg ennyit és ennyit." Azután teljes egyetértés legyen a polgárság, különösen a képviselőtestület tagjai között; midőn a város érdekeiről van szó, akkor félre kell tenni minden széthúzást. Az egyetértésről szólván, jónak tanom felemlíteni, hogy többször hallom azt a vádat, mintha a földműves képA városnál lefolytatott vizsgálatok következtében pénteken délután megtörtént az, amiről már régen beszéltek: felfüggesztették állásától Jíntóny cBéla dr. polgármestert. A hir futótűzként terjedt el és azt a budapesti rádió is közölte. A felfüggesztés baráti Jíuszár Aladár dr. íőispán intézkedésére történt. A felfüggesztés egyben azzal is jár, hogy Antóny Béla dr. polgármester fizetését egyharmadára szállították le A felfüggesztés a következő indokolással történt: Antóny Béla dr. polgármester a várostól háztelket vett és annak vételárát nem fizette be, bár a szerződésben a kifizetés foglaltatott. A polgármester a telek árát részletekben csak évek után kezdte fizetni. Antóny polgármester kölesönöket vett fel a város terhére a képviselőtestület tudta és beleegyezése nélkül. A Waseha-szövőgyár javára kötelezettséget vállalt el szintén a város terhére. Ugyancsak a Törzs és őrmai-cég javára is vállalt a város kárára kötelezettséget és pedig olyképpen, hogy fizetési kötelezettséget előbbre tóit ki és ezzel a város fizetési képességét megterhelte. Az indokolásban szerepel a családi pótlék ügye is, amelyről egyik hírünkben irunk. Általánosságban Antóny Béla dr. polgármester a várost olyan terhekbe vitte, amelyek pénzügyi megalapozás hiányában a város fizetőképességét megingatták és a súlyos helyzetet fokozta. Szombaton délelőtt 10 órakor értekezlet volt a vármegyeházán Jíuszár Aladár dr. főispán elnökletével. mmmmmmmmmmmmm$mmmmmmmmmmmmmmmmm Mit várunk 1931-ben ? Az újév küszöbén a szerkesztő úr felkért, hogy irjak néhány sort arról: „Mit várunk 1931-ben?" Ekérelem hallatára azt gondoltam, hogy talán inkább ezt a kérdést vethette volna fel: „Mit tegyünk 1931-ben? u Hogy mit várhatunk — megvallom — nem tudom, próféta pedig nem vagyok; legfeljebb azt várom, hogy a jelenlegi vizsgálat hoz valamelyes jót a városra. Azért tehát inkább arról vetek papírra egy-két gondolatot: Mit tegyünk ? Várni vártunk mi már sok mindenfélét ; akartunk is, reméltünk is, de többnyire csalódtunk, ez alatt városunk helyzete mindegyre rosszabbodott, míg végre súlyos helyzetbe jutott. Beteg Qi a város, nagy beteg; mikor pedig valaki beteg s az orvos cr SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- p I , I F , I LÁ-W'Í MÜ\sKH Rbíosz k (na^^ i öiCZITIäriíl LdSZIOflcU 1ICL&.I &&UYU11 legjutányosabbau beszerezhető —aauaumammmmm ____ Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtató
