Esztergom és Vidéke, 1931

1931-02-08 / 12.szám

1931. február 8. BSZTERGOM ét VIDÉKE. 3 árúk 40

0-kal olcsóbban Küszöböljük ki a pártpolitikát a városházáról Folyó évi február hó 5-i számban megjelent cikkem kiegészítése céljából röviden még hozzászólok fenti kérdéshez. Tegyük fel, hogy egy megüresedett állásra többen pályáznak; nemes, de minden személyeskedéstől mentes küzdelem fejlődik. Az ambiciózus jelölt tartozik önmagának — s ha van — a családjának azzal, hogy rámutasson azon érdemekre, amelyek őt az állásra érdemesitik, joggal hivatkozhat azon képességeire, amelyek őt az állás betöltésére képesitik, és hivatkozhat közigazgatási múltjára és tudására, amelyek őt a hivatására alkalmasnak minősítik. Megvetést érdemelne azonban azon pályázó, aki riválisa emberi gyarlóságainak feltárásával, emberi gyöngeségeinek köztudomásra hozásával és privát életének rossz indulatú publikálásával óhajtana előnyt szerezni önmagának, versenytársával szemben. Ilyen esetet — hála Istennek — nem is hallottam. Az ilyent a tisztikar nem fogadná be, illetve kitaszítaná kebeléből. Ha ellenben a pártok csatája dönti el a küzdelmet, előfordulhat, hogy nem a jelöltek és nem a felelős, ko moly pártvezérek, hanem valamelyik túlbuzgó, pártszenvedé'ytől fű tött és elvakult, felelőtlen párttag e fegyver használatatói sem fog viszszarettenni, csakhogy pártjának zászlaját diadalra segítse. S e harcban a jelölt jóbirneve úgy járhat, mint a kelet római birodalom utolsó császárja, XII. Konstantin 1453-ban. A várba benyomuló török harcosok egyike nem respektálta a győzelmes Mohamed szigorú tilalmát és megölte a császárt. Bár a császár a legelső fára felköttette engedetlen katonáját (még ma is mutatják az idegeneknek e fát), ez azonban már nem adta vissza a tragikus végű császárnak a kioltott életet. Hogy ez nem rémlátás, tekintsünk azokra az elkeseredett s rem éppen választékos fegyverekkel megvívott küzdelmekre, amelyek a pesti városházán folynak már évtizedek óta. Ott ezek sajnos nem mellőzhetők, ellenben a mi városházi életünk inkább kö/esse a vármegyei gyűlések és választások nyugodt metódusát. A vármegyeházán nincsenek pántok s az igaz emberek mégis megtalálták és megtalálják a közérdek útját s az értékeket a tisztviselőkben. De az sem célszerű, ha a különböző pártokhoz tartozó avagy párton kivülí bizottsági tagok értekezlete foglalkozik a személyi kérdések megoldá'ával, mert a multak tapasztalatai szerint ezeknek a vitája is oda fajulhat, hogy nem a jelöltek tudását és munkásságát teszik a mérlegre, hanem egészen mellékes, sőt kicsinyes szempontból is bírálgatják a jelölteket. Zs. J. H IKK Iá Farsangi naptár. Febr. 7. Női kereskedelmi tanfolyam „Fehér rózsa est"-je a Fürdőben. , 8. Kath. Legényegylet farsangi estéIye saját helyiségében. „ 8. Esztergom Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör jótékonycélú szinielőadása saját helyiségében. „ 14. Regatta-bál a Kaszinóban. a 15. Kath. Legényegylet jelmez-estélye saját helyiségdben. , 16. Turista Egyesület és dalárdájának műsoros farsangzáró táncestélye a Fürdő Szálloda nagytermében. A hercegprímás Budapesten. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás Budapestre utazott s ott ma d. e. 10 órakor Őszentsége XI. Pius pápa megkoronáz

1 atásának kilencedik évfordulója alkalmából a budavári koronázó Mátyás-templomban hálaadó istentiszteletet tart nagy papi segédlettel. Beiktatták az új kanonokokat. A főszékesegyházban szerdán, f. hó 4-én, fényes szertartás keretében iktatták be az új kanonokokat: Jeszenszky Kálmán, Szokolay Antal dr. és Meszlényi Zoltán dr.-t stallumaikba. Az installáción megjelent a bíboros főpásztor, Serédi Jusztinián dr. hercegprímás is, aki aznap reggel érkezett Budapestről székvárosába. A főpásztor magas jelenléte különös fényt kölcsönzött a szép egyházi ünnepségnek, amelyen a helyi előkelőségeken kívül nagy számban jelentek meg az új kanonokok hívei és tisztelői, hogy szeretett lelkipásztoraikat elkísérjék a magyar Sion-ra s tanúi lehessenek a fenséges aktusnak, amely magas méltóságukba ülteti eddigi lelkigondozóikat. Igy eljöttek Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok balassagyarmati hívei népes küldöttségben, élén a város vezetőegyéniségeivel ; elkísérték a budapest-ujlaki hívek is egyház községük volt esperes-plébánosát, velük jött a székesfőváros képviseletében Vájna Ede fővárosi tanácsnok is Az installáció u án a hálaadó istentisztelet. Meszlényi Zol'án dr. prelátus-kanonok, hercegprimási irodaigazgató mondotta. Az egyházi ünnepség után a Fürdőszálló éttermében gyülekeztek kisérő hivek, ahol meleg ünneplésben részesítették az uj prelátus-kanonokokat és több felköszöntő hangzott el. Ebéd után két óra tájb n indultak vissza autóikon a budapestiek, s elutaztak a balassagyarmatiak is egy fenséges ünnepély feledhetetlen emlékével lelkükben és az igaz hívők őszinte örömével hálás szivükben. Ünnepi istentisztelet a bazilikában. Ma, vasárnap d. e. 9 órakor őszentsége XI Pius pápa megkoronáztatásának évfordulója alkalmából a főszékesegyházban ünnepi hálaadó istentisztelet lesz. Eljegyzés. Sipeki Erzsike és Dejcző Béla f. hó 1-én tartották eljegyzésüket. A turisták műsoros farsangi estélye. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya az Esztergomi Turista Dalárda közreműködésével f. hó 16-án (hétfőn) rendezi farsangi műsoros estély ét a Fürdő Szálló nagytermében. A farsangi-est műsorát a rendezőség nagy gonddal állította össze s úgy halljuk, vidím és kacagtató, ötletes mókákban nem lesz hiány. Igazi derűs hangulatot keltő műsorral kárpótolni óhajtják derék turistáink közönségüket az elmaradt hagyományos Szilveszterestért. Kezdete fél 9 órakor. Belépődíj személyenkint 1 pengő. Felülfizetéseket a Turista Egyesület és a dalárda javára köszönettel fogad a rendezőség. A meghívók már szétmentek s azokon arra kéri a rendezőség a hölgyeket és urakat, hogy az estélyen egyszerű ruhában jelenjenek meg. Az estély iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik és igy az idei farsang legsikerültebb mulatságának ígérkezik. Az Esztergomi Hajós Egylet f. hó 14-én, szombaton, délután 6 órakor tartja évzáró rendes közgyűlését a Széchenyi Kaszinóban. Utána ugyanott a kaszinóval közösen társas vacsorát rendez a kaszinó s az egyleti tagok, valamint az ált i luk bevezetett vendégek részére. Egy teríték ára 2 pengő 60 fillér. Jelentkezési ív a szolgánál. Antalffy Zsiross Dezső orgona hangversenye Esztergomban. F. hó 22-én, vasárnap délután 5 órakor tartja Antalffy Zsiross Dezső, a világhírű orgonaművész nagyszabású hangversenyét a belvárosi plébánia-templomban. Még emlékezetünkben van a kiváló művész 1920. és 1924 i kiiünően sikerült hangversenye s hisszük, a jelenlegi is fényesen fog sikerülni. A hangverseny műsorát jövő vasárnapi számunkban közöljük. Belépődíj 1 P, diákjegy 50 fillér. Műsoros ünnepség a tanítóképzőben. Az esztergomi érseki róm. kath. tanitóképző-intézet „Pázmány" cserkészcsapata ma, vasárnap, délután 5 órakor műsoros ünnepélyt rendez az intézet dísztermében a cserkésztáborozás javára. Az ünnepélyen előadásra kerül: Agyagfalvi—Koudela : Az örök határ c. dal. Énekli a csapat férfikara, Sík Sándor költeménye : Kiáltás Zrínyihez (szavalja Jászay László III. é. n.), Magyar hajnalozó, énekli a csapat férfikara. Végül szinrekerül Sík Sándor : „Zrínyi" c. tragédiájának IV— V. felvonása, a III., IV. és V. éve Idegen országokról (Bolivia) VII. Huari állomás mellett elhaladunk; évenkint itt tartanak nagy marhavásárt. Argentina is ideküldi nagy és gazdag állatállományát. Bolivia, Peru és Eszak-Chiléből is ideözönlenek a vásárlók. Az utolsó éjszakát töltjük a vonaton. Az éj sötét és végtelen a némaság. Ebben a nagy homoktengerben mi vagyunk az egyedüli élőlények. Egész éjjel állomást sem érintünk. A kora reggel hűvös, de tiszta. Közeledünk rgy csupasz, alacsony hegylánchoz A reggeli szürkeségken lassankint észreveszünk számtalan barna házat is, Oruro állomás házait. Egy tágas, többsines állomás fogad bennünket. Igen élénk a forgalom, dacára, hogy csak hat óra van. Fajra, típusokra és nyelvre valóságos nemzetközi hely. Oruro fővárosa a hasonnevű tartománynak. Lakosainak száma ma kb 25 ezer. 1606-ban „Ausztriai Szent Fülöp királyi városa" név alatt lett alapítva. Itt is állunk néhány órát, így a város megtekintésére indulok. Összevissza járom az utcákat, amelyek keskenyek, de nyílegyenesek. Felfedezek sínpárt i=", de a villamos nem közlekedik, nem fizette ki magát. Két óriá-i tér, sűrűn befásitva, szépíti a város látképét. Hét temploma van Oruronak, ezek közül a franciskánusok temploma a leglátogatottabb. A Szent Anna-nővéreknek van itt egy intézetük, áldásos tevékenységet fejtenek ki. Még bányászati iskolát is találok. Elsétálok a temetőhöz. A homokos hely az oka, hogy a szegények eme temetője, a Cementerio, a mulandóságnak és összeomlásnak oly rettenetes képét nyújtja. Bedőlt sirok, összeomlott sírkövek, megrepedezett fülkék mind úgy festenek, mint régi inkasirok, ahol a koponyák piramisszerűen vannak összehordva. Itt-ott homokkőből Pantheonokat kezdenek építeni. Ezen temető mellett fekszik egy másik, jól gondozott, a német és angol protestánsok sírkertje. Még egy harmadikhoz is érkezem. Itt már gránitoszlopos a bejárat. Ez a gazdag délszlávok temetője. Milyen különbség még a halál után is l A lakosság hetven százaléka indián. A férfiak legtöbbnyire bányászok, Az asszonyok feltűnnek tarka harangalakban elálló szoknyájukban. A lábukon magas fűzőscipő, a fejükön egy cilinder formájú sárga szalmakalap, többnyire kacéran az egyik fülre húzva. Az utcai élet teljesen internacionális. Sok vöröshajú angolt látok, német szót hallok. Az ő kezükben van a nagykereskedelem. A kisipart és kereskedelmet itt is, mint a többi helyen, a dalmátok űzik. Oruro éghajlata zord, barátságtalan. Havazni is szokott. A föld semmit sem terem — amint már jelezem — a fensík többi részén sem. Oruro környékének bányái évenkint átlag tízmillió peso értékben mindenféle ércet exportálnak, de viszont nyolc millióért kénytelenek a külföldről élelmicikkeket importálni. Egy gyönyörű kastélyszerű épület mellett megyek el. Kérdés ;mre megtudom, hogy Bolivii leggazdagabb emberének, Patinonak a tulajdona. Óiási cinkbányái vannak. Sökezer európainak ad megélhetést. Sajnos, hogy az óriási jövedelmét nem La Pazban, hanem a Szajna partján, Párisben költi el. A saját fajtáját gyűlöli. Oruro egy 200 kilométeres vasúti vonallal összeköttetésben van a tőle északkeletre fekvő Cochabamba várossal. Valamikor sok arany is volt ezen a vidéken. A leggazdagabb aranymosodái északra Laracay és Caupolicán tartományban voltak. Az Amayapampa aranybánya még ma is hires. Ezen a helyen az arany a kvarcban mint ér található. Ellenben a folyókban, melyek majdnem mind aranytartalmúak, a homok kimosása által nyernek gombostűfejnyi nagyságú tiszta aranydarabkákat. Ezeket azután az indiánok beviszik a városba, ahol az ékszerészek súlyban megveszik tőlük. Chiquitos falu mellett valami lávaszerű iszapban találják az aranyszemcséket; ez a hely az ind ánok jogos tulajdona. Az idegen kalandorokat ez a tudat sajátos aranylázba ejt', de legtöbbnyire rosszul járnak, mert mindenhol a benszülött indiánokkal kerülnek szembe. Orurotól La Paz nyolc óra alatt megközelíthető. Innen az út csak 238 kilométer. Hideg időben, délelőtt kilenc órakor tovább indulunk. Miután csak 30 kilométeres sebességgel, azaz lassúsággal haladunk, kényelmesen élvezhetem a táj szokatlan szépségeit. Felettünk a világoskék ég dombororodik, vakítóan fehér felhőfoszlányok emelik ki annak csodálatosan fényes kékségét. Mindkét oldalon majd közelebbről, majd eltávolodva, árnyékszerű távolságban a Kordillerák csúcsai láthatók. Elhagyjuk Soledad, Eucalipto, Tola állomásokat, de nem látok mást, mint csekélyszámú, szalmával fedett szürke kunyhókat, rajtuk a szokásos kereszttel. (Vége VŐ*.) Schayné Gangl Githa.