Esztergom és Vidéke, 1931

1931-02-05 / 11.szám

Különösen káros ily eljárás ma­gukra az érdekelt tisztviselőkre nézve is. Minden igyekvő tisztviselőt am­bíció fűt s karierre vágyik. Már pe­dig ha bármily nemes intenciók is vezetik a pártot a személyi kérdés eldöntésénél, a párt akarata ellenére és hibáján kívül is az érdekeltekben, különösen a fiatalabb generációban azon téves hit keletkezhetik és erő­södhetik meg, hogy nem a jogsza­bályokat kell türelmesen és "állan­dóan tanulmányoznia, nem közigaz­gatási és szociális problémákró 1 kell gondoskodnia, nem gazdasági kér­dések gazdaságos megoldásait kell taglalnia, nem a szegényeket és a hatalomnélkülieket kell istápolnia, nem a kisemberek ügyét kell felka­rolnia, hanem sokkal célirányosabb, ha pártvezetők kegyére vadászik, ha a pártirodában keresi az érvényesü­lés útját, ha társadalmi és sportklu­bokban, avagy kávéházakban érdemli ki a döntő szavú pártvezér elisme­rését és pártfogását. A közigazgatás nívója s a tiszt­viselők jogos magánérdekei szem­pontjából az az egyedüli helyes és igazságos eljárás, ha a lakosság aka­ratát reprezentáló képviselőtestület minden egyes tagja minden külső befolyástól menten csak a saját lelki­ismerete szavára hallgatva önmaga dönti el a kérdést, s a törvényben biztosított titkos választás jogával ön­zetlenül él. Bocsássanak meg az ille­tékesek e profán hasonlatért: Sok­kal célszerűbb és igazságosabb, ha a választások rendszerében habár távolról is a pápa választó konkláve magasztos metódusát közelitjük meg, mintha báró Bánfi Dezső néhai miniszterelnök követválasztási szisz­témájának a parlamenti régiségtárból előszedett rozsdás fegyvereivel hada­kozunk. Végezetül kitérek a beharangozott konkrét esetre. Az esztergomi Ke­resztény Gazdasági Párt még évek előtt egy vármegyei főtisztviselői állás betöltésekor állást foglalt az egyik jelölt mellett.vEzt a párttagokra kötelezőnek nyilvánította s ezt a vá­lasztás előtt hirlápilag proklamálta. A jelölt személye kifogás alá nem eshetett, sőt a választás szerencsés­nek volt mondható, igy tehát a tör­vényhatóság vidéki tagjai opportuni­tásból nem tették szóvá ezt a hatás­köri túllépést. Lenyelték a békát. Ha a ma is ugyanazon pártvezetőség önbizalmát és tettrekészségét tekin­tem, nem tartom valószínűtlennek, hogy adandó alkalommal ismét meg­kísérlik az akkor bevált eljárás meg­ismétlését. Énnek pedig szomorú következményei lehetnek, mert ez a törvényhatósági bizo'tság mindig toleráns, de többségben lévő vidéki tagjai, különösen a komárommegyeiek körében ellenszenvet válthat ki, nem­csak a párttal, hanem ennek jelölt­jével szemben is és megtörténhetik, hogy — esetleg az igazság és a köz­érdek rovására — az agyontámoga­tott jelölt issza meg ennek keseiű levét. A közérdek, a közigazgatás nivója és a tisztviselők jogos érdekei szem­pontjából, tehát kívánatosnak, sőt szükségesnek tartom, hogy ha van is városi párt, ez a tisztviselők vá­lasztásának kérdésével ne foglal­kozzék. Zs. J. Fényesen sikerült az ezidei cserkészbál Az „Öregcserkészbál 1931" arany­betűkkel kerül bele Esztergom far­sangi annaleseibe. Ami a bál előtt csak merész igéret és halványan kör­vonalazott vágyódás volt, az nagy­szerű és örvendetes valósággá vált a bál éjszakáján. Már a terembelépéskor felejthetet­lenül kellemes benyomást lettek a vendégseregre a szebbnél-szebb pál­mák, babérfák és zöld girlandok, melyek a természet üdeséget vará­zsolták a természet fiainak, az öreg­cserkészeknek fényárban úszó bál­termébe. Városunk polgári és katonai, társadalmának szine-java, a helybeli és vidéki szép asszonyok és leányok pompás koszorúja töltötte meg a termet. A műsor kezdését feltűnő korai­nak jelezte a rendezőség s igy már fél 9-kor a függöny elé léphetett Etter Kálmán dr., hogy sziporkázóan szellemes konferánsz h an jelentse be a kabaré egyes számait. Ő volt az, aki az első elmés konferánsszal megindította a jókedv áradatát és mig a színpadon lázas díszletező munka folyt, ő gondoskodott arró ; , hogy az arcokról le ne peregjen a mosoly s igy oroszlánrésze volt abban, hogy két órán át állandó derültség uralkodhatott a diszes néző­téren. A titokzatos és vérfagyasztó \ grad-gignole dráma frappáns befeje­zésével rendkívüli sikert aratott és j csak tovább fokozta azt a lelemé­nyesen összeállított színpadon leját­szott vasúti jelenet, majd a kávé­házi tréfa és végletekig fokozta a különös meséjű vígjáték, a „Vég­eladás." A műkedvelő gárda ugyancsak ki­tett magáért és a hallgatóság szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta a dilettánsokat messze felülmúló sze­replőket. Varjas Ruiolfné „A cefet gazdasági viszonyok miatt eladásra j került" menyecske szerepében ön-' magát multa felül, ami annál na" gyobb érdem és dicsőség, mert hi­szen ebben a darabban a féktelen komikum és megragadó drámai rész­letek váltakoznak egymással s a sze­rep ezen kettőssége olyan feladat elé állította a főszereplőnőt, hogy ily bravúrosan megoldani csakis ő tudhatta. A vasúti jelenet „előkelő hölgy"-ének karikirozásában Varjasné épen ilyen utolérhetetlen volt. Klekker íren és Pázmány Baby, akik az esz­tergomi műkedvelőknél szinte szo­katlan önfeláldozással vállalták a kis női szerepeket, ügyes alakításukkal rendkívül kedvesek voltak, minden dicséretet kiérdemeltek. A férfi főszerepekben Posch Sán­dor debütált az esztergomi műked­velő színpadon. Az „öreg paraszt" és Cserge Benedek, olyan tökélete­sek voltak, hogy ez az alakítás va­lósággal a fővárosi parasztszereplő színészek nívóján mozgott. Po.ch Sándorban kiváló új erőt fedezett fel a rendezőség, s azt nem szabad par­lagon hevertetni. Reméljük, még sok­szor gyönyörködhetünk egy-egy ilyen felejthetetlen szereplésében. Willy Imre, aki az összes darabokban nél­külözhetlen szereplőként működött, nagy színészi rutinnal alakította a legkülönbözőbb kabaré figurákat, nagyszámú sikereit hatalmasan öreg­bítve. Bárdos Kálmán, aki első fő szerepét dr. Katona Gáborral kar­öltve, mint díszletező munkás a va­súti kocsi megalkotásával még a bál délelőttjén játszoita meg, épen ilyen tökéletes volt, mint ijesztő megjele­nésű apacs-orgyilkos, mint zavarna tatlanul horkoló frankfurti vigéc és mint az értelmetlenség szimbóluma, I a mindent félreértő Hatschek. Sző!-! gyémy Pál, dr. Katona Gábor és Katona Andor apró szerepeiket tel­jes odaadással és oly kitűnően ad­ták, hogy nagyban hozzájárultak az óriási sikerhez. A bál már külsőségeiben is rr eg­kapó volt: a pazarnál-pazarabb toa­lettek gazdag színpompáját végig­nézni egy-egy táncszünetben, való­ságos élményként hatott. A kabaré keltette jókedv már a megnyitó csár­dásnál kitört a táncolókból és nem fogyott el, de még csak nem is hal­ványodott reggelig. A rendezőség fürge volt, figyelme mindenre kiter­jedt s igy mi sem természetesebb, minthogy a hangulat egyre emelke­dettebb s a szünóra, konfetti, szer­pentin és a percek alatt annyira nép­szerűvé vált hólabda csatájában a tetőfokra emelkedett. A bál a farsang legkedvesebb, leg­hangulatosabb és legszebb mulatsága volt, mindenki pompásan érezte ma­gát, fesztelen vidámság és jókedv uralkodott az egész éjjelen át. So­kan, akik csak a műsort jöttek el megnézni, még órákon át gyönyör­ködtek a tánc farka-barka forgatagá­ban. Karnevál hercegének játszi szel­leme repkedett a pálmák bólogató ágai felett, kisimította a gondterhelt homlokokat, belopta magát a szi­vekbe, hogy a bál felejthe étlen em­lékeivel jövőre újra összegyűjtse im­már esküdt híveit, akik igy búcsúz­tak a bál hajnalán : Viszontlátásra a jövő évi Öregcserkészbálon. Jó Her­cegünk 1 Mi nem detronizálunk Téged! Mi 1932 február lén ismét hódolni fogunk trónusod előtt. mmmmmmmmmmmmmm ú Mekkora a pótadó a megyei városokban? A Városok Lapja kimutatást kö­zöl a megyei városok pótadójának nagyságáról. Eszerint a legnagyobb pótadó, 130 % Turkevén van, utána jön Félegy­háza 120 % al. A gazdag Kecskemé­ten 81% a pótadó. Pápán 40, Szom­bathelyen 47, Kispesten 48, Balassa­gyarmaon, Békéscsabán, 'Budafokon, Cegléden, Egerben, Gyöngyösön, Hajdúbszörményben, Komáromban, Nagykanizsán, Nagykőrösön, Pest­erzsébeten, Salgótarjánban, Szent­endrén, Szentesen, Újpesten, Vácon, Veszprémben 50 % és 50 % az ál­talános kereseti adó. Szekszárdon 53, Kisújszálláson 55, Mezőtúron 71.5, Sátoraljaújhelyen 74, Kiskun­halason 76, Makón és Zalaegersze­gen 92, Csongrádon ,94'5, Esztergom­ban, Hajdúnánáson és Jászberény­ben 100, Gyulán és Hajdúszobosz­lón 105, Hajduhadházán 106.36, Turkevén 130.3 %. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási nap­közi gyermekotthon az őszi idők be­álltával megnyiük. Msnden a jó lel­kek könyörüle'es felkarolásául függ­Azért kérjüK a gyermekmentő lelke­ket, ne feledkezzenek meg a szent­tamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli ad imányaikat szíveskedjenek, mint az előző évek­ben is a vízivárosi plébániára kül­deni. Belügyminiszteri rendelet a nemesi és vitézi cim anya­kön; vi bejegyzéséről A magyar királyi belügyminiszter rendelettel utasította az állami anya­könyvvezetőket, hogy kívánatra kellő igazolás után a nemesi és főnemesi rmgot, valamint a vitézi cimet je­gyezzék be az anyakönyvekbe. Ezzel kapcsolatosan a püspöki kar tagjai is elrendelik a felek kíván­ságára a jogosított nemesi és vitézi cimeknek az egyházi anyakönyvekbe való bevezetését. Miután- a cim jo­gosultsága az ál'ami anyakönyvve­zető előtt az idézett rendeletben elő­irt módon hivatalból igazoltatik, az egyházi anyakönyvi bejegyzéshez nem szükséges más igazolás, mint a megfelelő polgári anyakönyv ki­vonata, azonban külön-külön min­den egyes esetben, tehát keresztelé­seknél a polgári születési, házas á­goknál a polgári házassági anya­könyv kivonata. Változás az Államvasutak személy- és áruszállítási A gazdasági válságra való tekin­tettel az Államvasutak igazgatósága kénytelen volt felülvizsgálni és csök­kenteni néhány eddig életben volt kedvezményt. A kedvezménycsök­kentés elsősorban a havi bérlet­jegyekre és a Budapest környékén kiadásra kerülő 30 jegyes mérsékelt árú füzetekre vonatkozik, amennyi­ben ezeknek ára február 1-től husz százalékkal emelkedik. A hétvégi, úgynevezett weekend­menettérti jegyek kedvezményét az igazgatóság ötven százalékról har­minchárom százalékra csökkentette. Az árúforgalomra vonatkozó ked­vezmények közül megszűnik a Buda­pestre szállított élőá'latokra érvény­j ben volt ötven százalékos kedvez­mény. Ezenkívül is néhány változást tar­talmaznak az új rendelkezések az áruszállítás kedvezményeit illetően. Farsangi naptár. Febr. 7. Női keresked Imi tanfolyam „Fehér rózsa est"-je a Fürdőben. 8. Kath. Legényegylet farsangi esté­Iye saját helyiségében. 8. Esztergom Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör jótékonycélú szinielőadá­sa saját helyiségében. 14. Regatta-bál a Kaszinóban. 15. Kath. Legényegylet jelmez-estélye saját helyiségdben. 16. Turista Egyesület és dalárdájának műsoros farsangzáró táncestélye a Fürdő Szálloda nagytermeben. A hercegprímás kínevezte a kanonokok utódait. A hercegprí­más . a székesfőkáptalanhoz prelátus­kanonokká kinevezett Jeszenszky Kál­mán balassagyarmati plébános he­lyébe adminisztrátorrá Blazsik Károly szentszéki tanácsost, Szokolay Antal dr. prelátuskanonok helyébe pedig a Budapest újlaki plébánia adminisztrá­torává Pulai Istvái Budapest-ujlaki káplánt nevezte ki. Gyertyaszentelő Boldogasz­szony ünnepe a bazilikában. A főszékesegyházban Gyertyaszentelő Boldogasszonyünnepén a gyertya­szentelés! szertartást Serédi Juszti­nián dr. biboros-hercegprimás végezte és vezette a körmenetet is. Az ün­nepi szentmisét ezalkalommal Drahos János dr. prelátus-kanonok celebrálta. A budapesti papság konferen­ciája. F. hó 3-án volt a budapesti papság konferenciája a központi papnevelőintézetben, mely alkalom­mal a konferenciai beszédet Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás mondta. ' \ A Stúdió uj női bemondója. A Magyar Radiótársaság február 1-től kezdődőleg bemondóul alkalmazta ideiglenes minőségben Pilótás Lilit. Régi tapasztalat, hogy a női hangok kellemes, meleg csengésüknél fogva konferálói minőségben is igen ked­vesek a rádió közönsége előtt. A külföldi adóállomások egész sora már

Next

/
Oldalképek
Tartalom