Esztergom és Vidéke, 1931

1931-11-15 / 92.szám

és ilyen adórendszer azután rabló gazdálkodássá fajul, amely pillanatnyi eredményekért a jövendőbeli hasznokat áldozza fel. Ma — amint az illetékesek mondják — a bajok sürgős orvoslására van szükség. Veszedelem volna a késedelemben. Ez az egyetlen mentsége annak a mai adópolitikának amely a jövőért dolgozó, előrelátó pénzügyi igazgatás elveivel meg nem egyezik. Lapunk f. évi 86. számában fenti cimmel megjelent cikkünknek meg volt az az eredménye, hogy a h. polgármester nem engedte kifizetni Mátéffy plébánosnak a jelenleg be nem töltött második kápláni állás után járó fizetést és eltartási dijat. A h. polgármester helyesen tette, hogy nem vállalta magára a felelősséget az üresen álló lelkészi állás járandóságának kiutalványozására, de azért — úgy látszik — mégsem akarja Mátéffyt elütni ettől a tekintélyes összegtől, hanem a városi közgyűlés elé szándékozik vinni az ügyet, hogy a képviselőtestület döntsön, és ha megszavazza, akkor ez lesz a felelős a kiutalványozásért. Ez csak leplezése és eltakarása a pazarlásnak; a h. polgármester ugyanis azt gondolja, hogy a mai képviselőtestületben még van embere Mátéffynak, a klikk segítségével, a klikk főemberének ez úgyis megszavazza, és igy el lesz palástolva a pazarlás. Ez azonban még nagy kérdés, mert van a képviselőtestület fölött magasabb fórum is. A város vezetősége azzal menti a kiutalványozást, hogy hivatkozik az egyházlátogatási jegyzőkönyvekre, vagyis a kanonika vizitációkra, amelyek szerint a város köteles a plébánosnak két káplán után tartásdíjat fizetni, és ha — igy okoskodnak Ha azonban a helyzet ilyen pénzügyi politikára kényszerít bennünket ma, akkor már is készülnünk kell azokra az intézkedésekre, amelyek a ma okozott sebeket holnap már orvosolni fogják. A jó adórendszernek meg kell javítania az állam pénzügyi helyzetét is és az adózók adómorálját is. Okolicsdnyi László dr. tovább — jelenleg nincs is két káplán, de van egy adminisztrátor és egy káplán, tehát két személy, azért a város két személy után fizeti ki a tartásdíjat. Azonban ez félremagyarázása az egyházlátogatási jegyzőkönyveknek, mert ezek határozottan két káplánról szólnak, most pedig csak egy van, tehát csak egy káplán után vehető fel a tartásdíj. Az adminisztrátor nem káplán, hiszen ő a plébánia tulajdonképeni és jog szerinti vezetője, úgy hogy Mátéffy köteles az adminisztrátor rendelkezéseit követni, ennek engedélye nélkül még csak egy házasságkötést sem végezhet; tehát az adminisztrátor nem káplán, hanem főszemély a belvárosi plébánián, amelynek vezetése most az adminisztrátor kezében van. Azt nem lehet semmiképen sem belemagyarázni a kanonika vizitációkba, hogy a városnak kötelessége eltartani az adminisztrátort. A legfontosabb érv és bizonyíték arra nézve, hogy a város nem tartozik fizetni az adminisztrátor tartásdiját, abban áll, hogy az egyházhatóság határozottan kijelentette az adminisztrátor kinevezése alkalmával Mátéffyhoz intézett leiratában, hogy az adminisztrátort saját ter here, tehát nem a város terhére köteles tartani. Elhisszük, hogy ez Mátéffyra teher, de hát ő jól tudta, hogy ezt viselnie kell, amig országgyűlési képviselő. Ezek szerint tehát világos, hogy Mátéffynak nincs joga két káplántartásdijat felvenni. De hogy ehhez semmi kétség se férjen, megteheti a képviselőtestület azt, hogy kikéri az egyházhatóság magas véleményét arra vonatkozólag, vájjon a kanonika vizitáció értelmezhető-e akként, hogy ha nincs is két káplán, mégis kifizethető a két káplán tartásdija a plébánosnak, mivel most egy adminisztrátort is eltart; kérdezze meg továbbá a város az egyházhatóságtól egész nyiltan azt, van-e joga Mátéffy plébánosnak felvenni a be nem töltött második i kápláni állás után a fizetést és az el nem tartott káplán J Az elmúlt napokban a bankok szervezetei küldöttségben jelentek meg a kormánynál és védelmet kértek a magánuzsora ellen. Az akció mindenesetre meglepetést keltett a nyilvánosság előtt, de a bankok arra hivatkoznak, hogy egyesek az ügyfeleket a betétek felmondására ösztönzik azzal, hogy a felszabadított összegeket helyezzék ki ingatlanokra, mert az ilyen ingatlankölcsön jóval nagyobb kamatozást biztosit, mint a takarékbetét és emellett a telekkönyvi bekebelezés teljes biztonságot nyújt. Ez ellen kértek védelmet a bankok a kormánytól és már megkapták az orvoslást. Bankkörök értesülése szerint kormányrendelet utasította a telekkönyvi hatóságokat, hogy ezentúl minden bekebelezésről értesítsék az adóhivatalokat után a tartásdijat? Most olvastuk a november 14-re egybehívott városi közgyűlésnek tárgysorozatában azt az elnöki bejelentést, hogy „a kegyúri plébániánál megüresedett egy kápláni állás utáni járandóság az ugyanoda kinevezett adminisztrátor részére folyósittatott." Milyen jogon? Ime, az egyházhatóság határozottan megírta, hogy az adminisztrátort a plébános saját terhére köteles eltartani s a város ezzel semmit sem törődve folyósittatta a kápláni fizetést az adminisztrátor eltartására. Éz nem pazarlás ? Hol van a takarékossági bizottság ? Ezek után a képviselőtestületet arra kérjük, hogyha ez az ügy eléje kerül, ne engedje magát téves okoskodással félrevezettetni, legyen igazságos és legyen gerinces, hogy megvédje a város érdekét, és semmiképen sem engedje pazarolni annak pénzét. és általában az adóügyi hatóságokat Az értesítés alapján az adóhatóságok ilymódon ellenőrzik azt ' is, hogy a hitelező, akinek a javára a bekebelezés történt, az adóvallomás során tényleg bejelentette e, hogy rendelkezik azzal az értékkel, amit az ingatlanra kölcsön adott. A bankok érthető örömmel fogadták az újítást, mert szerintük az adósok érdekeit is védi, mert megszabadítja őket a magánuzsora súlyos terheitől. Téli szénellátás! Saját érdekükben figyelmeztetjük igen tisztelt vevőinket, hogy még a megrendelések feltorlódása előtt magukat jóminóségű „Dorogi" rostált fűtőszénnel és száraz vágott fával ellátni szíveskedjenek. Már kis, 10 métermázsás, fuvar kocsi dorogi szenet házhoz szállítva nagybani áron számítunk! Marosi József és Fia szénosztálya. Ismét a város pazarlásáról Védekezés a magánazsora ellen A méz dicsérete Jártam a tompos, izzadt faluvégen . • • rekedt gépnyikorgás áallal kergetődzött •.. (• • • a kíváncsiság már vénasszonnyá főzött s bekadikáltam a léckerítésen ,..) Mézpergetés van ép az udvaron • • • a gatyás gazda s kendős felesége felváltva hajtják a csikorgó gépet s a leánykájuk babot fejt és dalol • . 8 megáldom a csorgó, illatos mézet.. . •.. nagyúri konyhák kényes gusztusát.. . megédesíti és a kis kutyák a süteményből farkcsóválva kérnek. Áldom a mézet • • • , földes szobákban hogyha nincs cukor, és ízre vár a pléh kávés-csupor, kap egy kicsit az asszonytól a béres ... Áldom a mézet • • • mert jut belőle pöttön, mezítlábos libapásztornak, ha üres a lábos, az ebédpótló fekete kenyérre . • • Áldom a mézet... ha nagyon fáj a pólyagyermek torka és mézet iszik friss tejben feloldva, nem bántják markos, fojtogató rémek • • . Áldom a mézet • • viaszkunyhócskája gyertyát terem és meggyújtjuk, ha siron megjelen a búcsúzkodó gyász a temetésen ... Nézem ... csak nézem .. . a kaptárból a méz sárgán pereg s a szomszédoktól víg leánysereg verődik össze s egyre nő az ének • • (.. . s a kazlak mögül szomjas szemmel lesa mézre vágyó, pántlikás legények ... [nek Magasi Artúr Szent Imre tanitása Az esztergomi Sz. Imre főreáliskola 1931. november 5-én tartott ünnepélyén mondotta : Keményfy Kálmán Dániel A „Magyar Szentek Legendái "-nak XVI. századbeli irója, a „Carthauzi Névtelen" barát, Szent Imréről szóló életírását azon kor nyelvének magyarságával igy kezdi: „Ett leszen emlíközet Szent Emre királynak innepéról." Majd igy folytatja : „Elénk hozta ez nemes idvességnek formáját, jó életnek tikörét, ki Úristen malasztjának szent gyekerről származék." Kedves Ifjak! Mi is ünnepelünk. Az emlékezés szárnyain visszaszállunk abba az időbe, midőn a keresztény Magyarország bölcsőjét ringatták és István, a magyarok fejedelme leszáll trónusáról s mint valami hittérítő, keresztet ragad a kezébe s a magyar magyartól, a szerzetespapok mellett, saját fejedelmétől is hallja Krisztus hitének örök igéit. Majd fellebbentve azon idők sűrű fátyolát s benézve a szent király otthonába, magunk előtt látjuk a kemény, dúló csatákban edzett Arpádnetnzetség dicső sarját, Isten leventéjét: Sz. Imrét. Csodálatosak Isten útjai s intő bölcsessége. Egy új nép lép be a kereszténység családjába. És a magyar kereszténység legelejére, mintegy előőrsnek, Sz. Istvánban odaállítja elsősorban a keresztény nemzeti munka férfiát: a hittérítőt, államszervezőt s népművelőt; másodsorban Sz. Imrében a készülő magyar ijfúság vezérét és példaképét, hogy mindkettőnek együttes fénye bevilágítsa a magyar életjárást. A krisztusi hitből, nevelőjének: Sz. Gellértnek vezetésével, szívta Sz. Imre az erőket, hogy illatozzék Isten s a haza virágos kertjében. És bár daliás megjelenésű vitéz ifjú volt s készült az uralkodói hivatásra, mégis a történelem 1 inkább erényeinek s életszentségének emlékeit őrzi hívebben és maradandóbban. Mint a „Névtelen Karthauzi" megjegyzi, Sz. Imre életének első vonása: akaratának mindenben az Isten akarata alá helyezése; második vonása, hogy Krisztus hitének nemcsak megismerője, de követője is lett és másokat is arra tanított, rávett; harmadik vonása az erkölcsi tisztasága, melylyel ellenállt a világ sokszoros csábításainak. Szent önfegyelmezéssel fegyelmezte önmagát, hogy agyarió testet a lélek engedelmessége alá hajtsa. A kegyelem országában, a szentek között is vannak hegyek. Egyik a másik fölé emelkedik a szentségben. Sz. Imre nem élt szegénységben, egyszerű környezetben s szerzetesi életben. Királyfi volt s igy annál nagyobb volt a kísértése a fényes udvari környezetben. De a trón, a harci zászlók dicsősége a nép hódolata nem elégítette ki. Sötét lett előtte a földi dicsőség, mert az Istenért való tűz gyulladt ki benne. Ezért a földi országon s koronán túl, az Istenországa felé vágyódott. A királyi szépségek helyett a lélek szépségei után. Teljesen lelki ember lett, akiben a lélek átüt a testen s érzi, hogy a lélekért kell elsősorban élni, mert az bennünk az Isten képmása. A lelki előretörés, ma is lüktető erő, ma is alapkő az ifjúsági lélek kiépítéséhez. Ifjúságunknak a "pályára való felkészültség mellé, a lelki s ezzel az erkölcsi erőkben való edzettséget kell elsősorban megszereznie. Ebből az edzettségből fejlődik ki a jellem, mely nem riad vissza az életküzdelem nehézségeitől, nem szédül meg a társadalmi bűnök kavargásától, nem vakítja el tiszta látását az anyagiasság csalóka fénye. Ma nem annyira nagy tehetségekre, mint inkább nagy jellemekre van elsősorban szükségünk az erkölcsi nagy válságunk megállítására, mert a nagy jellem építő ereje a becsületes s önzetlen alkotó munkának. Történelmi lapjainkon az ifjúság számára alig rajzolódott szebb jellem, mint Sz. Imre. A nemzeti élet küzdelemre, amelyet átélt Sz. István államszervezésében, ő lelkesít, mint Árpád apánk nemzetiségének vitéz daliája; lelki életének szépségeivel ő vezéreli az ifjúságot, mint Isten választottja a magasságok felé. Szent Imre egyéniségének kialakulása a szülői házból indult ki. A gyermek látta imádkozó szülőit, látta azok lelki csillogását, önmegtagadá sukat a túlzott élvezetek ellen ; látta irgalmasságukat a szegények és bűnösök iránt látta; az istentisztelet szorgos látogatását. A családi életnek olyan szentélyében élt, amelyben minden szó és cselekedet az istenes életet lehelte. Sz. Imre elmondhatta a Szentírás szavaival: „Midőn ezt láttam, szivembe rejtettem s a