Esztergom és Vidéke, 1931

1931-02-01 / 10.szám

árúk 40°-kal olcsóbban mm*mm**mmm i mmmmmmmm 11 mmm tß.—" mtmmmmm^Mmmmmmmmmmm fifi M KU Eli ftí Farsangi naptár. Jan. 31. M. kir. Helyőrségi Altiszti Kaszinó műsoros táncestélye a Fürdőben. Fébr. 1. Öreg cserkészek táncestélye a Fürdőben. é _. 1. Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör farsangi táncesestélye saját helyiségében. V 1. Kath. Legényegylet farsangi estéIye saját helyiségében. , 7. Női kereskedrlmi tanfolyam „Fehér . rózsa est"-je a Fürdőben. „ ' 8. Esztergom Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör jótékonycélú szinielőadása saját helyiségében. , 16. Turista Egyesület és dalárdájának műsoros farsangzáró táncestélye a Fürdő Szálloda nagytermében. Hnn vannak a tekintetes urak? Mostanában sűrű járása van a báli meghívóknak. Majdnem olyan sűrűn kapjuk őket, mint a fizetési felszólításokat. Hozza őket csőstül a posta s mi egyre csodálkozóbb arccal kérdezzük a magunk s mások meghívóit látva, hogy „hun vannak a tekintetes urak ?" Mert a báli meghívókon ott van kinyomtatva a név előtt a cim: Nagyméltóságú, Méltóságos,. Nagyságos s a legáltalánosabb a legtöbb embernek járó tekintetes cim még véletlenül sincs egyik meghívón se. Pedig a tekintetes urak nem tűntek el, azok ma is megvannak. Hiszen tekintetes a kereskedő, az iparos, a tisztvi elők legnagyobb része a tanár, az orvos, az ügyvéd, a mérnök stb. A cimkórság már kezd katasztrofális méreteket ölteni. Kétszáz évvel ezelőtt még csak II. Rákóczi Ferenc volt a nagyságos, ma meg már ez a báli címek legalsóbbika. Sértés számba megy, ha valakit az igazi cimén tekintetesnek neveznek. A cigányoknak és a pincéreknek nagy szerepük van a „nagyságos űr" — epidémia elterjedésében, de a bálrendezőknek mégsem szabadna őket ezen a téren követni. Intelligens ember számára sértés az, ha a rangján felüli cimen aposztrofálják. Csak az egyszeri, anekdótabeli csavargóknál fordul elő az, hogy koplalás közben ugy szereznek egymásnak jó napot, hogy reggeltől estig kegyelmes uramozzák egymást. A konzervatív, okos földmivest bezzeg nem szédítette meg az epidémia. Előtte ma is legnagyobb bec-e a „tekintetes" szónak van. Ezért fordult az egyszeri földmives a minisztérium ajtajában álló libériás alakhoz imigyen : Mondja nagyságos portás űr, merre találhatom a tekintetes miniszter urat? Nyomassuk tehát a báli meghívókra a tekintetes cimet is. Szegényebbek leszünk egy illúzióval s gazdagabbak egy szekérderék józan ésszel. Nyugalombavonulás Dr. Rudolf Béla esztergomi kir. járásbirósági elnököt a m. kir. igazságügy miniszter saját kérelmére, több mint negyven évi szolgálat után nyugalomba helyezte és egyúttal nagyértékű munkásságáért neki elismerését fejezte ki. Az Úrilányok Kongregációja értesiti a tagokat, hogy a február havi közös szent áldozás f.,'hó 2-án, Gyertyaszen'elő Boldogasszony napján lesz a 8 órai szentmisén. A tagok teljes számban való megjelenését kéri a Vezetőség. Műsoros ünnepély a tanítóképzőben. Az érseki tanítóképző dísztermében február 8-án, vasárnap d. u. 5 órakor nyilvános műsoros ünnepélyt tart a 260. számű „Pázmány" cserkészcsapat. Az ünnepélyen szép énekszámokat ad elő az intézet énekkara. Lesznek szavala tok, majd előadják Sik Sándor : „Zrínyi" c. drámájának IV—-V. felvonását. A mintaszerű rendezésben lefolyó ünnepély a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot. Névmagyarosítás. Matejovics Anasztáz férfi szabómester belügy miniszteri engedéllyel családi nevét „Madarasára változtatta. Az Esztergomi Kath. Legény egylet bemutatója. Az Esztergomi Katholikus Legényegyesület kipróbált műkedvelő gárdája f. évi február 1-én és 2-án esztergomi szerzők operettjét mutatja be. A darab cime „Izabella", szövegét dr. Brenner Antalné, Lindtner Ella, zenéjét Ammer József belvárosi karnagy irta. A szerzők személye különös érdekességet ad a darabnak, de a személyi vonatkozásoktól eltekintve úgy értesülünk, hogy az operett mindvégig érdekfeszítő eseményeivel, gyönyörű irredenta részleteivel, látványos és igy szórakoztató jeleneteivel páratlan sikerűnek Ígérkezik. Ammer a megzenésítéssel bravúros munkát végzett. Ahogyan a darabnak háborús részleteit, a tisztán érző szerelmes szív himnuszát, a hazafiúi fájdalomnak és lelkes elragadottságnak feltörő s mindent magával ragadó érzelmeit zeneileg aláfestenie és megérzékeltetnie sikerült, minden elismerést megérdemel. A két előadás így városunk irodalmi és zenei életének kiemelkedő eseménye lesz. A közönség figyelmét saját kényelme érdekében felhívjuk arra, hogy táncolni nem óhajtók a második előadásra val sák meg jegyeiket, mert az első napon az előjelekbői Ítélve a Legényegylet nagytermében zsúfoltságra lehet számítani. Vitézi bajtársi összejövetel. Ma, vasárnap d. e. 11 órakor a Fürdő Szállodában vitézi bajtársi összejövetel lesz, melyre a vitézek megjelenését kéri a Vezetőség. Gyémántlakodalom. Mohácsi Janó i 86 éves Simor János-utcai kisbirtokos és neje Hegedűs Anna 78 éves házastársak e héten ünnepelték házasságuk 60 éves évfordulóját szűk családi körben. Az öreg házaspárt Mátéffy Viktor prépost-plébános áldotta meg ez alkalommal, mely után csendes, meghitt áldomás köve' kezett számos felköszöntővel. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert ny. detektív felügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magányomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc utca 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úg/ bel- mint külföldön. Az Esztergom Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör f. hó 8-án délelőtt 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Leventefoglalkozás. A leventefoglalkozás február hó 1-én ismét megkezdődik. Minden egyesület a téli foglalkozási helyén gyülekezik a megállapított időben. Vezetőség. Regős előadás a Belvárosi Olvasókőrben. Február hó 1 -én, vasárnap délután 5 órai kezdettel a Belvárosi Kath. Olvasókör (Simor-u.) nagytermében a regős-csoport a Leventeegyesületnek előadást tart. Ezen előadásra Esztergom város közönségét és a leventeintézmény barátait tisztelettel meghívja az egyesület vezetősége. Evangélikus istentisztelet lesz február hó 1-én d. e. 11 órakor a ref. templomban. Az Esztergom-Szenttamást és Vízivárosi Kath. Polgári Kör 1931 február 1-én (vasárnap) este 8 órai kezdet'el saját helyiségében műsor nélküli farsangi táncmulatságot tart. Belépődíj személyjegy 1 pengő, családjegy (3 személy) 2 pengő. Meghívó külön kibocsátva nem lett. Tagokon kivül vendégeket is szívesen lát a Rendezőség. Kötött-szövött árúk Virág és Szántónál 40%-al olcsóbbak. Az Esztergomi Stefánia-Szövetség f. hó 5-én, csütörtökön d. u. fél 5 órakor igazgatósági ülést, ugyanaznap d. u. 5 órakor pedig évi rendes közgyűlést tart a városház tanácstermében, melyre a tagokat ez uton tisztelettel meghívja az Elnökség. Nem kaptak fizetést a városi tisztviselők. Amikor a városnál megkezdődtek a vizsgálatok az az igéret hangzott el, hogy ezentúl, pontosan fogják a tisztviselőket fizetni. Tegnap szombaton lett volna esedékes a februári fizetés, de a város nem fizetett. A tanárok és a tanitók sem kapták meg a fizetést. A városházán azt mondották, hogy még kedden sem lesz fizetés, mert nincs pénz. Kötött sapkák 80 fillérért, női bélelt trikókesztyűk 1.20 pengőért Virág és Szántónál. Idegen országokról (Bolívia) VI. Megérkezünk az Uyuni városkába. Fa és fűszál nélküli hely ez. Itt is egy ideig állunk. Nyugodtan leszállok és megtekintem ezt a szomorú helyet. Még a főtér, ahol az iskola áll, sem tud valami kis vegetációt felmutatni. Hogy ezt a szomorú földszínű egyhangúságot ellensúlyozzák, á házakat színesre festik, hogy élénkebb képet nyerjen az átutazó. Itt nincs vegetáció, a föld terméketlen, kopár. Itt semmisem terem, mindent idehoznak. Mint hallom, a szállodák és üzletek idetelepedett délszlávok, legtöbbnyire • dalmátok kezében vannak. Szegényen vándoroltak ide, kiskereskedelmet kezdtek a jobbmódúak segítségével és lassan meggazdagodtak. Az indián nőtlen bányamunkás, aki hosszabb ideig minderi földi élvezettől távol, valahol messze dolgozik és aki nem tudja, hogy megkeresett pénzével mit kezdjen, ha bejön ebbe a városkába, egy nap alatt itthagyja ezeknek a dalmát kereskedőknek az egész havi keresetét. Nyílegyenes vonalban halad a vonatunk a fensikon, mindkét oldalon a sivatag képét tárva elénk. Az egymást követő sok kis állomáson több furcsaságot látok. Néha úgy tűnik fel, mintha egyenesen valami élelmiszer-piacba szaladtunk volna bele. A vonat mentén indián nők és gyerekek gugolnak a földön és a legfurcsább ételeket és italokat árulják. Itt kapni Charquit, szárított húst, Caldo de chtmot meleg, édes burgonyalevest ; parotost, pirított, nagyszemű babot, főtt kukoricát, kokalevelet és saltena nevű tésztát. Mint speciális nemzeti italt, a Chichát ajánlják. Ez a kukorica, Jukagykér és az algarobofa babjának a keverékéből vizzel higitva, erjedés utján lesz előállítva. Útitársaim mindent megvesznek és minden megesznek, még chichát is isznak. Miután én még Chiléből tudom, hogy az öreg indián asszonyok házilag mikép készítik ezt az isteni nedűt, semmiféle unszolásra sem vagyok hajlandó megízlelni, amiért a bolíviai miniszter útitársam egy haragos pillantással sújt. Csodálatos, hogy még kis virágokat is árulnak. Ki hinné, hogy ebben a nagy magasságban még ez is kapható. Persze ezeket a virágokat nagyon messze völgyekből a ámák hozzák ide az idegeneknek. 1 Egy igénytelen kis idiánfészek, Rio Mulató, csak annyiban nevezetes, hogy innen ágazik el egy másik vasútvonal a világhírű ezüstváros, Potosi felé. Potosi ezüsthegyéről és azzal kapcsolatos régi indián mondákról nevezetes, melyekről majd egy másik cikkemben megemlékezem. Huszonnégy óra kell a vonatunknak, hogy a fensíkot átszellje. „La Puna" a neve ennek a vendégszeretet nélküli, nagy szomorú, többékevésbbé salétrom tartalmú homoktemetőnek. Ma még teljesen parlagon hever ez a nyolcszáz km hosszú és háromszáz km széles fensík. A tudósok szerint a kultúra számára nehezen lesz valamikor is megközelíthető. A fold salétrom tartalma és a kolosszális éghajlati különbség kizár mindenféle vegetációt. Bolíviának ez a része, a földdé vált szomorúság. Hatalmas szélrohamok, mint valami kiáltása a kétségbeesés nek és haragnak, korbácsolják a fold eme részét, hogy mindig terméketlen maradjon Meggörnyeszti a sziklákat, hogy a nyomorúság képét megnagyobbítsa. Árva akar maradni, azért minden betolakodót éhség és szomjúsággal, viharral és hideggel legyőz. Csak egynek ad szállást, a jogaitól megfosztott, megtaposol ősrégi benszülöttnek, az Aymara indiánnak. Ez a szomorú nép érti és szereti ezt a fensíkot. Ha este a föld kérge sóhajt, akkor ő az, aki a Quena nevű nádfurulyájával a fensik egyedülségét, mérhetetlen szomorúságát, borzalmas harmóniában megénekli. Ha kisüt a nap délben, pazar sugaraival bearanyozza a homoksivatagot és a levegőnek oly tiszta átlátszóságot ad, hogy a legmesszebb fekvő gletscher-csúcsok és az égbolt is szinte fogható közelségbe kerülnek. A fensikot körülvevő messze hegyláncok ockersárga felületei a legszebb színharmóniában összeolvadnak a közeli égbolt kékesezüst színeivel. Az alkony szereti a fensikot. Lassan elhalványítja a színeket, elveszi a fényt. Olyan, mintha valami titokzatos esemény készülne. A gletscherek kúpjait lilaszinű fátyollal vonja be. Ez az éjszaka 1 Csak rövid ideig burkolódzik minden sötétbe. Egy szemrebbenés alatt az ég megszámlálhatatlan, ezüstösen ragyogó csillagokkal lesz telehintve. Az egész atmoszféra olyan, mit a kristály. A csillagok megértik az árva fensik panaszát, nem sokáig tart a ragyogás, hanein az egész égbolt a sok csillagját, mintegy belehullatja a fensik ölébe, kárpótlásul a magányos sorsért. A fensík szapora és igénytelen kis állatja a chinchilla lenne, ha az egész világ nem rajongana ennek a kis házinyúlszerű állatnak a szürke szőrméjéért. Régebben chinchilla-vadászok jártak erre, ma már az indiánok lövik őket és a bőrüket Argentiniába és Chilébe átcsempészik. (Folyt. \öv.) Schayné Gangl Githa.