Esztergom és Vidéke, 1931

1931-11-01 / 88.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 88. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, NOVEMBER 1 Szerkesztőségés kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Halottak napján Gyászoló szeretet, hódoló ke­gyelet ünnepe! Fölkeressük azo­kat a megszentelt sírokat, ame­lyekben azok pihennek, akik közöttünk éltek s akiknek élete öröm, elmúlása fájdalom volt nekünk. Leszedjük az élők kert­jének diszét, az ősz utolsó vi­rágait s elvisszük a halottak kertjébe, hogy ott hervadjanak, ott halljanak el, ahol azok por­ladoznak, akik a mi életünk út­jait hintették tele virággal. Hálánk és kegyeletünk hódo­latát a virágos sirok némán fo­gadják s mégis sokat monda­nak nekünk, ami megremegteti lelkünk húrjait. Eszünkbe jut­tatják a boldog órákat, amelye­ket együtt éltünk át azokkal, akik e sirok mélyén alusszák örök álmukat s eszünkbe jut­tatják az ő küzdelmüket, szen­vedéseiket, amelyeket sokszor értünk viseltek. A legkinzóbb fájdalommal jut eszünkbe mind­az, amit életünkben vétettünk ellenük s amit mély bánatunk­ban most életünk árán is sze­retnénk jóvátenni. Lelki szemeink elé idézzük az ő életük példáját, eszünkbe jutnak jóakaratú tanácsaik, ame­lyekkel minket a világba bo­csátottak s megérezzük, hogy kegyeletünket irántuk csak úgy rójuk le helyesen, ha az ő pél­dájukat és tanácsaikat követ­jük. Érezzük a közösség kap­csolatát, amely bennünket ve­lük összeköt: a mi vérünk, a mi húsunk az ő vérükből és húsukból való. A mi lelkünk­nek is az ő lelkükkel egynek kell lennie. A virágdíszben pompázó sír­kert körül látjuk a természet csendes haldoklását. A fűszál elsorvad, a fákról hull a sár­gult lomb es hervadnak a me­zők virágai, de a rét, az erdő, mező tovább él és új kikelet­kor új füvet, új lombot, új vi­rágot terem. Az őszi elmúlás­ban benne van a tavaszi fel­támadás Ígérete. Meglátjuk eb­• ben az emberi élet változatai­nak hasonlóságát. Az ember olyan, mint a fűszál, a mező virága, egy szél éri és nincs többé, de az emberiség, a nem­zet közössége folytatja életet. Mennyi bölcs tanulság van az elmúlásnak ebben a bájos és megnyugtató szomorúságá­ban! Aki ezzel szembe tud nézni, annak a lelke megtisz­tul és megerősödik. Megtisztul a gőgtől, irigységtől, kapzsiság­tól, hiúságtól, amikor felismeri Isten bölcs rendelését, amely itt — a sirok kertjében — egyen­lővé teszi az erőst és a gyön­gét, a szegényt és a gazdagot, a koldust és a királyt, az em­bert és a mező virágát. Meg­erősödik a lelke annak, aki ez­zel az elmúlással szembe tud nézni, mert megérzi, hogy akár fölemeli, akár lesújtja őt a sors keze, nincs mitől félnie: min­dig Isten kezében van s ez a kéz mindig ugyanegy célhoz vezet, ez a vég jut egyformán mindenkinek. Nagy intelem van ebben az élők számára, hogy teljesítsék kötelességüket, amellyel tartoz­nak szeretett halottaiknak és az ismeretlen jövendő nemze­déknek, mert felbonthatatlan kö­zösség van a mult és a jövő között, az elhunyt emberek és a születendők között s ennek a közösségnek végtelen lánco­latában az élők csak összekötő láncszem, amely nem önmagá­ért ^van, hanem azokért, akik utána lesznek eljövendők. Sok és nagy munkára kötelez ben­nünket ez a szent kapcsolat, hogy egy jobb jövőért munkál­kodjunk addig, amig a nap tart, mert el fog jönni az éj­szaka, amikor senki sem mun­kálkodhatik! Munkálkodjunk, hogy majdan utódaink éppen olyan hálás kegyelettel hódolva emlékezetünknek álljanak sír­jaink felett, amilyennel mi ál­lunk azok sírjánál, akiket el­ragadott tőlünk a halál. Megállunk hősi halottaink sirjai között, amelyek eszünkbe juttatják, hogy ezek a száz­ezrek azért áldozták fel ifjú életüket, hogy mi jobban, bol­dogabban élhessünk az apáink­tól öröklött szabad hazában és j ime, megtörve, szárnyszegetten vergődünk az öt felé szakitott I apai örökség egyik csonkján. A szivünk elszorul arra a gon­dolatra, hogy idegen zsarnokok uralma alatt sínylődnek s pusz­tulnak azok a testvéreink, akik­hez évszázadok küzdelmében megedzett lelki és vérbeli kö­zösség megszentelt kapcsai fűz­nek. Látjuk lelki szemeinkkel az elszakított országrészek sír­kertjeiben azokat a sötét sir­halmokat, amelyek virágos disz és fénylő mécs nélkül marad­nak a halottak napja előesté­jén, mert azokat, akiknek szive oda vágyik, akiknek lelke oda száll, hogy virrasszon és imád­kozzék íelettük, cseh, román és szerb szuronyok tartják távol onnét. Azok is, akik ott porladoz­nak, a mi vérünkből való vér, a mi húsunkból való hús vol­tak. Isteni rendelés és földi tör­vény kötött velük egybe és ezt a szent köteléket bontotta meg a durva nyers erő. Igazságta­lanság történt rajtunk. A föld, amelyben őkfeküsznek a mienk. Az ő néma sírjaik nem enged­nek minket pihenni és mi az egekbe kiáltunk és kiáltunk a föld minden hatalmasságának fülébe: halottaink és élő utódaik nevében követelünk igazságot Magyarországnak! Igazságot, mert igazság nélkül béke nem lehet. Igazságot, mert van biró a felhők felett! Okolicsányi László dr. Uj társadalmi és gazdasági világ­rend felé? Gróf Károlyi Imre „A kapitalista világrend válsága" c. könyvében a mai társadalmi válságot vizsgálva s annak okait kutatva, a két szemben álló társadalmi és gazdasági rend­szernek, a kapitalizmusnak és a bolse­vizmusnak összehasonlításával igyek­szik megállapítani a közel jövő le­hetséges, szükséges és az emberi nem fejlődése érdekében kívánatos társadalmi és gazdasági életformát. Idők jele, hogy ma ügyszólván minden hasonló természetű kérdés felvetése a szenzáció erejével hat és minden kisérlet, vagy javaslat, mely arra irányul, hogy a mai tár­sadalmi és gazdasági válság súlya alatt roskadozó emberiséget egy új, jobb jövőbe vezesse, számithat az emberek érdeklődésére. Előre bocsájthatom, hogy ha ez­zel a könyvvel a nyilvánosság előtt is foglalkozom, azt korántsem azért teszem, hogy a halálraítélt kapitaliz­musnak védelmére keljek. Nyilván­való, hogy a mai proletariátust meg­teremtő, a nyereségvágyban öncélt kereső, az emberi méltósággal, köz­jóval, erkölcsi törvénnyel és vallás sal nem törődő kapitalizmusnak ezt a védelmet máshol kell keresnie. In­kább tehát azaz igazságtalan és nem éppen jóhiszemű beállítás indít arra, hogy a könyvvel foglalkozzam, mely lyel Károlyi gróf a katholikus Egy­házat azonosítja az általa kárhozta­tott kapitalizmussal, másrészt pedig mert meggyőződésem szerint az ál­tala nagy valószínűséggel megjósolt, sőt bizonyos feltételek mellett óhaj­tott új társadalmi és gazdasági rend még a mai válságot előidéző kapita­lizmussal szemben sem alkalmas arra, I. hogy az emberiség ügyét előbbre vigye. Károlyi látszólag annyira elfogu­latlan akar lenni, hogy a diagnózist úgyszólván mindentől: saját szemé­lyétől, hazája, nemzete, népe, sőt az egész emberiség szempontjaitól is el­vonatkoztatva igyekszik megállapítani, hogy annál tárgyilagosabban állapit­hassa meg a valószinű prognózist. Sőt, hogy önzetlen meggyőződésé­ben egy pillanatig se lehessen kétel­kedni, látszólag fájó szívvel még ka­pitalista ideológiáját és származását is feláldozza a diagnózis előítéletek nélküli végrehajtásából levont szük­ségszerű konzekvenciák miatt. A prognózist az dönti el Károlyi sze­rint, mi előnyösebb az emberiség szempontjából. Arra a kérdésre, vájjon a nagybe­teg kapitalizmus meggyógyítása és talpraállítása, vagy pedig egy új szo­cialista társadalmi és termelési rend­szerre felépített világrendbe való si­ma, kataklizmák nélküli átmenet gyors előkészítése kivánatos-e inkább az emberiség fejlődése szempontja* ból, azt feleli: nem tudom, töpren­gek rajta. Siet azonban hozzátenni, hogy a mai kapitalizmus fenntartása nem kívánatos s hogy az emberiség fejlődése szempontjából nem is az egyedüli elképzelhető üdvös életfor­ma. Bevallja, hogy ebben a pontban régebbi nézetét revideálnia kell. Mindenesetre jellemző ez a kije­lentés Károlyi nézeteinek szilárdsá­gára, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanezen művének első lapján a ka­pitalizmussal kapcsolatban még ilyen kijelentéseket tesz: „az emberiség fejlődési folyamatának jelenlegi és be­Pelczmann László férfiszabó Esztergom, Szécheoyí-ter 16 Telefon 135 Uri öltönyöket és felöltöket =j a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési £ feltételek mellett- Mmma^m* Úgyszintén hozott szövetből is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom