Esztergom és Vidéke, 1931

1931-10-15 / 83.szám

™ ság képviseletei, valamint az általános fogyasztói érdekel­tek és a munkások érdeké­nek képviselői is. A kartellbizottság kartellügyekben vagy bármely hatóság megkeresé­Amióta az őszi menetrend lépett életbe, de különösen, mert hogy a menetrend összeállitásával takarékos­ságót akarnak elérni a vasútnál, a közönség köréből sűrűn érkeznek hozzánk a panaszok a menetrend miatt. Tudjuk ugyanis, hogy az állam­vasutak igazgatósága az Esztergom—budapesti vo­nalon több vonatot szünte­tett be, hogy ezzel nagyobb mérvű takarékos­ságot érjen el. Sajnos azonban, az igazgatóság olyan vonatokat szüntetett be, ame­lyek a közönség érdekét a leg­jobban szolgálták. Igy a többi közt beszüntették a reg­gel 8 óra 23 perckor induló vona­tot, amely egyik legkedveltebb és a legjobban igénybe vett vonata volt az esztergomi közönségnek. Ez a vonat gyorsított is volt, ugy hogy az utazóközönség már 10 órakor Budapesten lehetett. A legfontosabb vonat volt ez a forgalomban, mert ezen utazott mindenki, akinek ügyes-bajos dolgok miatt a fővá­rosba kellett mennie. Ezzel a vonat­tal utazott az ügyvéd, ha tárgyalásra ment, ezzel a kereskedő bevásárlá sok végett, a tanár, a tisztviselő, akinek kulturszükséglete volt, hogy Budapestre utazzék. Nem kellett ko­rán felkelni és ez is kedveltté tette a félkilences vonatot. A menetrendváltozással ez a vonat megszűnt. A közönség most a 6 óra 48 per­ces vonattal kénytelen utazni és nem Szombaton és vasárnap forró sike­rekben volt része az öregcserkészek előadásában szinrekerült „Elcserélt ember" szereplőinek. Mindkét este telt ház volt és a közönség kitűnő együttérzéssel, egy jól sikerült mű­kedvelői előadás emlékével távozott. De az, hogy műkedvelői előadásról beszélünk, nem jelenti a sablonos műkedvelői előadást, az „Elcserélt ember" esztergomi szereplői szép művészettel, tele átérzéssel játszot­tak és állithatjuk, hogy műélvezetet szereztek a közönségnek. Nehéz fel adat előtt állott az esztergomi gárda, mert hiszen nemrég hivatásos sziné szek előadásában láttuk az Elcserélt embert. Illúziónkból semmit sem ve­szítettünk, sőt elmélyült bennünk a darab. Bónyi Adorján, akiaz,, Elcserélt ember" t irta, bizonnyára teljes elisme­réssel lett volna, ha látja az elő­adást. A szereplők válogatottak voltak. Benedek Pétert, az elcserélt embert, Kőhalmy László dr. játszotta hűen, sok-sok helyen meghatóan. Partnere Marosi Manci volt. Ahogy láttuk a felvonásokat peregni, úgy éreztük, hogy Marosi Manci előtt csak egy sére vagy saját kezdeményezésére ad véleményeket. A bizottság ülései nem nyilvánosak és azok meneté­ről másnak, mint a miniszternek és a megkereső hatóságnak közlést adni nem szabad. csak emiatt az indulási idő miatt pa­naszkodnak, hanem a kétórás menetidő miatt is. A közönség körében az a vélemény alakult ki, hogy az igazgatóságnak tekintettel kellett volna lennie a helyi viszonyokra, a közönség utazási szo­kásaira, illetőleg a speciális helyzetre. Az utazóközönség ezért azzal a kéréssel fordul a Máv igazgatóságá­hoz, hogy inkább olyan vonat meg­szüntetésével keressék a megtakarí­tást, amely nem érinti az utazókö­zönség érdekeit. Igy a reggel 4 óra 39 perckor induló vonat nem szol­gál esztergomi érdekeket és inkább a pilisvörösvári munkások érdekeiért van. Szinte üresen megy ez a vo­nat Pilisvörösvárig. Ha az igazgató­ság ezt a vonatot megszüntetné, oly­képen, hogy csak Pilisvörösvártól járatnák, azt hisszük, nem érné sérelem a kö­zönséget és a pilisvörösváriak is za­vartalanul utazhatnak. Ehelyett a vo­nat helyett azután állítsák vissza fél 9 órai vonatot és ezzel megszűnnének a panaszok, de a vasút megtalálja takarékossági számítását is. Kérjük az Államvasutak igazgató­ságát, tegye lehetővé ezt a változ tatást, de kérjük az esztergomi ál­lomásfőnökséget is, hogy közönségünknek ezt a kérését támogassa. Ha emellett maga a vá­ros hivatalosan is megkeresi az Ál­lamvasutak igazgatóságát, hisszük, hogy ezen méltányos kérést mielőbb teljesíteni fogják. valóság lebeg, az elcserélt ember története. Beleélte magát és kedve­sen, finoman tele ihlettel vezette szerepét. Klekker Irén pompás volt, temperamentumával tökéletesen tudta szerepét betölteni. Kőhalmyval kö­zös jelenetében többször eredetien jó volt, Kőhalmy pedig a legjobb hatást tudta elérni. Tamás szerepé­ben Jedlicska Pista játszott. Jedlicska Pistáról tudjuk, hogy szinészgárdá­ban is megállná a helyét. Sokat ka­cagott alakításain a közönség. Ka­tona Gábcr dr. feltűnő jó játékával tünt ki. Általában az egész játékon keresztül állandó összhangban tud­tak lenni a szereplők. Ezt minden egyes játékos rátermettsége segítette; elő. Varjas Rudolfné az elcserélt ember édesanyját adta meghatóan, mig Kornháber Samuné Benedeknét játszotta természetesen. Merényi Gyula pompás plébánosi alakításával keltett szimpátiát, de az ő érdeme a rendezés is Rosznáky Emmi is megkacagtatta eredetiségével a kö­zönséget. Babura László Jancsi szerepében volt kedves. Rosznáky Nelly játszott még jól rövid szerepében. Amikor ilyen kitűnő együttessel látunk színdarabot játszani, az az óhajtásunk, hogy többször is lehetne ilyen kedves estét szerezni a kö­zönségnek. Megrendszabályozták a tánciskolákat A belügyminiszter rendeletet adott ki táncmesterképzés és a nyilvános tánc­tanitás szabályozásáról szóló rende­letek módosítása és kiegészítése tár­gyában. Ezen új rendelet értelmében a tánc­mester, ha valamely helységben tánc­tanfolyamot akar tartani, az oktatási dijakat csak ak­kor veheti fel, ha a tánctanfo Feltűnést keltett a mult héten, hogy Homor Imre, az „Esztergom" c. lap eddigi felelős szerkesztője le­vétette nevét a lapról és megvált fe­lelős szerkesztői tisztségétől. Helyét mint felelős szerkesztő, Gábriel Ist­ván városi tanító foglalta el. Vártuk, hogy ezt a változást be fogja jelen­tani laptársunk és ennek okát is fogja adni, de ez mindeddig nem történt meg. Igy mi vagyunk kény­telenek ezt közölni. • Homor Imre lemondása kétségte­lenül összefügg az utóbbi napok eseményeivel. Bennünket destrukció­val vádolnak és mondhatni, hogy minden ellenünk irányuló támadás csak a destrukció-vádban merül ki. Ezzel az egyetlen fegyverrel rendel­keznek ellenfeleink, mert sem állítá­sainkat meg nem cáfolták, sem a valótlanságot cikkeinkre nem bizo­nyíthatták, de sajtópör sem szárma­zott Írásaink miatt. Könnyebb volt mindezekkel szemben azzal véde­kezni, hogy mi destruktivok vagyunk, amikor közügyeket tárgyalunk és a közéleti tisztaságot keressük. Homor Imre lemondása a felelős szerkesztői tisztségről a legtárgyila­gosabb szemlélőben is azt a meg­győződést kelti, hogy nem nálunk kell keresni a destruálást és hogy az esztergomi újságírás körül nem az „Esztergom és Vidéké"né\ van­nak bajok. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy az „Esztergom" de­strukciót folytat, nem gondolunk erre, hanem csak a helytálló és kö­vetkezetes, meggyőződéses és ko­moly újságírást keressük. i Homor Imrérek Ghyczy Elemér kikké miatt kellett lemondani, amit la katholikus újságírói morál is meg­követelt. Ghyczy Elemér szabadkő­műves múltját védte a cikkben és ezzel szinte dicsekedett. A cikkViyil téri rovatban jelent ugyan meg^ de jez nem von le semmit a tényből, annál inkább nem, mert az „Eszter­gom" katholikus lap. A szerkesztő­ség utólag nyilatkozott, hogy miért közölte le a cikket és mentegetőd­zött, de ez nem enyhítette a történ­teket : hogy egy katholikus lapba egy ^szabadkőműves h. főpáholymester írt ]és dicsekedett szabadkőműves múlt­jával. Hogy nemcsak az olvasóközönség volt ezen az állásponton, hanem az egyházi vélemény is azonos ezzel igazolja Hamvas Endre dr. herceg­primási titkár, aki az „Esztergomé­ban megjelent cikkében ezekre rá­mutatott és elitélte Ghyczy Elemér magatartását. Bizonyára helytelení­tette azt is, hogy a Ghyczy-féle cikk­nek helyet adtak. Homor Imre ter­mészetesen nem azonosíthatta ma­gát Ghyczy cikkével és be kellett látnia, hogy elhibázott dolog volt a cikk megjelentetése. Nem tehetett mást, minthogy lemondott a felelős­lyamra a rendőrhatósági en­gedélyt már megkapta.] A tanításra kerülő táncok jegyzékét az engedély iránt benyújtott kérvény­hez nem kell mellékelni. A nyilvános tánciskolában tartani szokott gyakorló leckeórákon azok is résztvehetnek, akik a tánciskolá­nak nem növendékei. Az úgyneve­zett össztáncokat vasár- és ünnep­napokon kivül városokban hétköz­napokon két nap, községekben pe­dig egy nap szabad tartani amelyeknek zárórája a vá­rosokban éjféli 12 óra, köz­ségekben 11 óra. Ezeken a közös táncokon 15-ik élet­évüket betöltött nők is kiséret nél­kül vehetnek részt, de a leckeórák­ról csak szülők vagy felügyeletre al­kalmas kísérővel távozhatnak el. szerkesztői tisztségről. De ugyanez kell, hogy álljon Gábriel Istvánra is, aki átvette a felelős szerkesztői ál­lást, ami is jelentheti, hogy ő vál­lalja a felelősséget — akár a múltért, akár a jövőért. Es feltűnő az is, hogy az a Gábriel István városi ta­nító vette át a felelős szerkesztőséget, akit felsőbbsége ez év januárjában — közismert okokból — ettől eltil­tott. Most — elég gyorsan — az en­gedélyt ismét megkapta. Hiába, az idő változik. De ne csináljunk ebből személyi kérdést. A lényeg szerintünk az, hogy az „Esztergom" ezáltal lehe tétlen helyzetbe jutott mint katholi­kus lap és nem méltó Prohászka ne­vére. Ugylátszik Mátéffy Viktor az „ Esztergom"-ot is oda juttatta, ahová ismert vállalatait, mert lapjában már nem a katholikus érdek a fontos, hanem a párt és a személyi érdekek. wmmmmmmmmmmmmmm Gyermekmentés — lélekmentés! Több mint 20 éve vagyok a gyer­mekvédelem munkakörében. A ke­resztény gyermekvédő országos egye­sületben, 8 évig az egyesületi köz­löny szerkesztését, közben titkári teendőket s 16 városban propaganda előadásokat végeztem. A hárorú után a szenttamási gyermekakció meg­indításával, 12 éve a gyakorlati gyermekvédelem munkájában élek. Mindezt azért említem, mert 20 év alatt, még a háború vége felé s ta­valy se tapasztaltam oly hatványo­zottan a gyermek válságát s ezzel züllési veszedelmét, mint az idén. Közismert, hogy Esztergomban Szent­tamás városrész szegénysége vezet s igy a mai ínséggel a gyermek­romlás veszedelme is a legkisértőbb A trianoni vérző határ mellett ne legyen elnémult harang a féltett gyer­meklélekért való küzdelem. A szent­tamási iskolásgyermekek napközi gyermekotthonnak, ezen szerény, de alapvető szociális intézmény fenn­tartásának lehetősége a megértő jó lelkek felkarolásától függ. A város segélyző támogatásából gyűjtött ado­mányokból s a magaméból tartom fönn. Azért — közeledvén a meg nyitás ideje — kérem a gyermek­szerető lelkek felkaroló segítését. A pénzbeli vagy természetbeni adomá­nyokat, mint előző években, a vizi­városi plébániára kérjük küldeni. Keményfy Kálmán plébános. Linóleum és viaszosvászon ma­radékok rendkívül olcsó áron kap­hatók Schwachnál. A közönség a félkilences budapesti vonat visszaállítását kéri mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm^mmmmmmm Páratlan sikerű volt az Öregcser­készek műkedvelői előadása Szerkesztőváltozás az „Esztergom 1 * c. lapnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom