Esztergom és Vidéke, 1931

1931-09-24 / 77.szám

mind-mind propagálta a Philantro­pia ! Nem tudjuk, de ha eddig nem tette volna, úgy a 70%-ban katholikus Komá­rom-Esztergom megye jog­gal elvárhatja tőle, hogy nyíl­tan, a vármegyeház nagyter­mében fogja ezt megtenni, mert talán csak nem képviselheti a felsőházban a vármegyét akkor, ha ezt megtenni nem akarja. Egy latin közmondás azt mondja: qui tacet t consentire videtur! Ezekre gondol­jon Ghyczy Elemér úr, mielőtt ne­künk tanácsokat osztogat! S most álljunk meg egy percre. Szivünk tele keserűséggel, fáj, mikor a ködös magyar jövendő elé nézünk. Békét hirdetnek, össze­fogásra szólítanak fel, de fegyverkez­nek és nem szűnnek meg bennün­ket támadni, pedig békét, megnyugvást kere­sünk mi is, de nem ilyet, mely minket igy provokál. Mi a lelkek békéjét, a nép lecsende­sítését keressük s akkor, amikor az igazságért harcolunk, nem szorulunk Ohyczy Ele­mér úr kegyes tanácsaira. A kegyes tanácsokra ismét egy la­tin közmondás jut eszünkbe : Timeo Danaos et dona ferentes ! Intő Szózat és Philantropia 1 Jákob hangja és Ézsau szőrös keze? Ér­demes felette elgondolkodni, hisz eb ben van benne az egész szomorú magyar jelen 1 De hisszük, erős hit­tel hisszük, hogy ezer szabadkőmű­ves mesterkedés dacára csak a jelen és nem a Jövő! Vasárnap tartja a Magyar Turista Egyesület vándorgyűlését városunkban Megemlékeztünk már arról, hogy e hó 27 én a Magyar Turista Egye­sület központjának történelmi és természeti emlékbizottsága kirándu­lást rendez Esztergomba és ezzel kapcsolatosan a primási város ősi falai között tartja meg idei vándor­gyűlését is. A M. T. E. vasárnapi kirándulása megtisztelő városunkra nézve, de emellett kettős célt van hivatva szolgálni. Először megtekintik a vár­romokat, bazilikát, múzeumainkat, majd városi sétát téve emlékeinket is megismerik, a várhegyről gyönyör­ködve városunk környékének fensé­ges panorámájában, hogy igy meg­ismerve természeti szépségeinket is, hathatós propagandát tudjanak kifej­teni rendelkezésre álló eszközeikkel és igy felhívja történelmi és termé­szeti emlékek szempontjából is ér­deklődő külföld figyelmét e szem­pontból felbecsülhetetlenül gazdag Esztergomra és környékére. A napi programmot a központ és a helyi Turista Egyesület vezetősége közösen állapították meg. A kirán­dulást vezetik Papp Dénes központi ügyezető alelnök és Kollár Károly titkár, a történelmi bizottság részé­ről pedig Csury József. Érkezés Esztergomba reggel 8.57-kor. Az állomáson turistáink fogadják az ér­kezőket, onnan kalauzolásuk mellett felvonulnak a bazilikába, hol szent­misét hallgatnak. Majd pedig meg­tekintik a bazilikát, a kincsárt és a romokat. Ha az idő engedi, ezután lesz a városi séta, miközben a mú­zeumot szeretnék megtekinteni. Séta után társas-ebéd lesz a Fürdő-szálló nagytermében. Ebéd után körülbelül 3 órakor lesz a vándorgyűlés a következő programmal: 1. Hiszekegy. Énekli az Esztergomi Turista Dalárda. — 2. Üdvözlés az esztergomi osztály ré­széről. — 3. Megnyitó (melyet vagy Cholnoky Jenő dr., vagy Papp Dé nes fog mondani). — 4. Pettier Gyula dr. előadása. (Az előadás témájával kapcsolatban esztergomiakat érintő kérdések is tárgyaltatnak.) — 5. A Dalárda énekszáma. — 6. Csury Jó zsef dr. előadása a történelmi és ter mészeti emlékek turista vonatkozá­sairól. — 6. Indítványok, hozzászó­lások. — 7. Elnöki zárszó. — 8, Himnusz. Az esztergomi osztály felkéri tag jait, hogy a vasúti fogadtatásnál, z kalauzolásnál, úgyszintén a társas ebéden minél számosabban vegye­nek részt. Ebéd (leves, vegyessült k öritéssel, rétes és kenyér table d'hote­.szerűen) ára 2 pengő. Jelentkezni j lehet 25-éig (péntek), déli 12 óráig Jelentkezés kötelező erővel bir. Október 1-én új vasúti tarifa lép életbe A Vasúti és Közlekedési Közlöny testes füzetben közölte azokat a tarifális változtatásokat, amelyeket az Államvasutak szanálási koncepció­jában a 33-as bizottság legutóbb elfogadott. Ez év október l-étől kezdve államosítják a 4054 km-t ki­tevő összes helyiérdekű vasutakat és 1932. január l-től a MÁV üzem­kezelésbe veszi át az 562 km-nyi Délivasutat. Ezzel a két intézkedéssel életbe­lép az egységes tarifa a MÁV és az emiitett vasutak vonalain és meg­szűnik október 1 ével a tört díjszá­mítás. Ugyancsak október 1-én lépnek életbe az összes dijleszállitások és eme­lések. A hirdetmény tételenként sorolja fel a díjszabásban történt változtatá sokat, közli a helyiérdekű vasutak árudijszabásában beállott módosítást, továbbá az áruk uj osztályozását, az uj díjszabási táblázatot, az uj menetdijtáblázatokat. Október l-től tehát a személyvo­natnál 1 —150 km-ig 12 százalékos, 151—250 km-ig 7 4 százalékos, 251 km-en túl 3*3 százalékos dijemelés lép életbe. Gyorsvonatoknál a III. osztályban 1 — 10 km-ig 3'8 százalékos, 151-től 250-ig 0'7 százalékos dijleszállitás lép életbe. A II. osztályban 1—150 km-ig 78 százalékos, 250 km-ig százalékos emelés; 251 km-en túl pedig 1 százalékos tarifacsökkentés lesz, mig az I. osztályban 150 km-ig 7 7 százalékos, 250 ig 3.3 százalékos emelés, 251 km-en túl pedig 1 szá zalékos tarifacsökkentés lép életbe. A hirdetmény szerint a mezőgaz­dasági fontosabb árukat egy-két osz­tállyal deklasszifikálták, ami 9 tői 27 százalékig terjedő tarifacsökkentést jelent. A gyors és teherdarabárukra eddig fennállott 5—5 osztályt 3—3-ra csök­kentették és ezeknél a díjtételeknél a nagyobb távolságokban mérséklés állott elő. Azzal az intézkedéssel, hogy a HÉV egységes tarifa alá került az Államvasutakkal, a helyiérdekű vas utak és a Máv fővonalainak egymás közti forgalmában lényeges, sok vi­szonylatban 30—40 százalékos tarifa­csökkentést jelent be a hirdetmény. Az export díjtételei az egész vo­nalon mentesítve vannak az eme­lés a ól. Rendeletek a közrend biztosítására A magyar királyi minisztérium a gyülekezési jog korlátozásáról a kö­vetkező rendeletet adta ki: „Politikai jellegű népgyűlések, fel­vonulások, körmenetek stb. tartása 1931. évi szeptember 20 ától kezdő­dőleg további intézkedésig tilos. Megtartásukat karhatalommal is meg kell akadályozni." Ennek megfelelően a magyar ki­rályi minisztérium a 11.004/1921. M. E. számú rendelet hatályát to­vábbi intézkedésig felfüggeszti. A gyülekezési jog tekintetében jelenleg érvényben álló jogszabályok egyéb­két továbbra is hatályban maradnak. A rögtönbiráskodás kiterjesztése tárgyában a következő rendeletet adta ki az igazságügyminiszter: Az 1922: XVII. tc. 6. §-ának ren­delkezéséhez képest az 1912. évi LXIIJ. tc. 12. §-ának negyedik pont­jában, illetve az 1920 : XXXVIII. tc. 1. §-ában és az 1921:111. tc. 13. §-ában, valamint az 1921 :XXIX. tc. 13. §-ának első bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a 9550/1915. I. M. E. sz. rendelet 25. §-ának megfelelően a magyar királyi bel ügyminiszterrel és a magyar királyi honvédelmi miniszterrel egyetértve, a rögtönbiráskodást — az 1923. évi augusztus 6. napján kelt 30.000/ 1923. I. M. E. és az 1924. évi jan. hó 4. napján kelt 135/1924. I. M. E. számú rendeletek kiegészítésével az ezekben emiitett és ezidőszerint is a rögtönbiráskodás, alá eső lázadások, gyújtogatások, a robbantószer, illetve mindennemű robbanóanyag (bomba, kézigránát, pokolgép stb) használá­sával elkövetett gyilkosságon és szán­dékos emberölésen (ideértve az ily gyilkosság elkövetésére irányuló szö­vetséget is) felül — az ország egész területén a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914: XL. tc. ren­delkezéseibe ütköző csoportosulás esetén kivül elkövetett bűntettekre, a magánosok elleni erőszaknak a Btk. 176. szakaszába ütköző bűn­tettére, lőfegyver használásával el­követett gyilkosságra és szándékos emberölésre, a közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntettre, a vaspályákon vagy hajókon elköve­tett közveszélyű cselekmények bűn­tettére, végül az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:111. tc. 1. és 2. szakaszában meghatározott bűncselekményekre — ideértve a felsorolt bűntettek kisérle tét is — kiterjesztem és ehhez ké­pest a rögtönbiráskodás kihirdetését ezekre a bűncselekményekre is el­rendelem. A rögtönbiráskodás hatálya a tet­teseken kivül a részesekre (Btk. 69. §) is kiterjed. A rögtönbiráskodás kiterjesztésé­ről szóló hirdetmény kibocsátására és a további eljárásra a fent idézett 9550/1915. I. M. E. sz. rendelet II. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók. 49 pontot tárgyalnak a városházán Ugy látszik, ez az év rendkívül érdekes városi közgyűlésekkel fog lezajlani. Ehhez azonban hozzá kell tennünk azt, hogy igen fontosak is a közgyűlések, mert hiszen a pol gárság létkérdését érintik a tárgya­lások és ebből magyarázhatjuk meg az érdeklődés nagy megnyilvánulását. Ujabban különösebb ielentőséget ad a közgyűlésnek, hogy a takarékos sági bizottság javaslatai is tárgya­lás alá kerülnek. Sokaknak az a vé­leménye a takarékossági bizottság munkájával kapcsolatban — bár az igyekezetet és a jóindulatot örömmel kell venni — hogy vájjon nem hiába­való időveszteség-e a takarékossági bizottság munkája, amikor úgyis a képviselőtestület határoz? Az ellen­zék azt feleli erre, hogy minden bi­zonnyal felesleges lenne, ha az ellen' zék intenciói érvényesülnének. Az ellenzék ugyanis a leggyökere­sebb takarékosságot vinné keresztül, úgy hogy munkája azonnali prog­rammot jelentene, nem pedig négy évre szólót. Szerdán délután 4 órakor kezdő­dött a közgyűlés, így annak lefo lyásáröl csak vasárnapi számunkban közölhetünk tudósítást. A tárgysoro­zat szerint figyelemre méltó Glatz Gyula h. polgármester jelentése az 1931. év második negyedéről. Tár­gyalni fogják Nádler István lemon­dását is. Nem fog vita nélkül lezaj­lani dr. Cserzy István belügyminisz­teri számellenőr munkadijának utal­ványozásának kérdése is. Cserzy havi 350 P fizetést húzott eddig a várostól. A 15. pontban takarékos­sági bizottság javaslatát terjesztik elő. Sz > kerül ismét a vadászbérletekről, amelyeknél a földmivesek fogják ér­dekeiket védeni. A közgyűlésről részletes tudósí­tást fogunk adni és különösen azokra a kérdésekre helyezzük a súlyt, amelyek a lakosság anyagi helyze­tével függnek össze. %wmmmmmmmmmmmmmmmm Ä2 idei kath. nagygyűlés programmja Megírtuk, hogy október tizedikétől tizenharmadikáig lesz Budapesten a XXII. Katolikus Nagygyűlés. Az Országos Katolikus Szövetség most tette közzé a nagygyűlés program­ját. E szerint október tizedikén, szom­baton délután félötkor Angelo Rótta pápai nuncius ünnepies Veni Sanctet mond az Egyetemi-templomban. Ugyanekkor szentbeszédet mond Kelemen Krizosztom dr. pannonhalmi főapáti koadjutor. Este hét órakor a Katolikus Népszövetség diszgyűlést rendez a Vigadóban. Október tizen­egyedikén, vasárnap reggel a belvá rosi főplébánia-templomban Rott Nán­dor dr. veszprémi püspök szentmisét, Tóth Tihamér dr. egyetemi tanár pedig szentbeszédet mond. Féltizen­egykor lesz a Vigadóban az első nyilvános megnyitó ülés, amelynek szónokai: Apponyi Albert gróf, Angelo Rótta pápi nuncius, Ernszt Sándor dr. miniszter és Schmidt Sán­dor bányaigazgató. Délután három órakor lesz az országos szentséges! körmenet, amelyet az Országház­térre Zichy Gyula gróf kalocsai érsek onnan vissza pedig Hász István tábori püspök vezet. A szentbeszédet P. Bangha Béla Jézustársaságí házfő nök mondja. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás áldást ad az Oltáriszentséggel. Október tizenkettedikén, hétfőn reggel Mikes János gróf szombat­helyi püspök szentmisét mond az örökimádási-templomban. A szent­mise után ugyanitt eucharisztikus diszgyűlés lesz. Délután négy óra­kor kezdődik a Vigadóban a máso­dik nyilvános ülés, amelyen Angyal Pál dr. egyetemi tanár, P. Böle Kor­nél Szent Domonkos rendi prior, Czettler Jenő a képviselőház alelnöke és Glattf elder Gyula dr. csanádi püspök beszél. Este nyolc órakor lesz a Középponti Katolikus Legény­egylet jubileumi ünnepsége. Október tizenharmadikán, kedden Tőkéiétől selyei kai SCIJ Diva ujdons; férfi öj átmeneti és f( a legújabb dil litott árak mell is 1 Sohweio: ÚI Esztergám, K Fontos Bármely c gra lemez le 25 cm. táncle 8P30 Iskolahegedű és alkatrészek GIEG Kossuth Hangszer jai rűen Ert Értesítem a az összes leka munkák készít lalom, u. m. vasablak, vas ritések, ágyb lyek, vizvezet Pontos munk ról biztosítom szives támogaté teljes ÖZV. I Külföldi m internáti ING szolgál részlete „UlSáG" Budapest, V., 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom