Esztergom és Vidéke, 1931

1931-09-17 / 75.szám

herviselés szempontjából a kimuta­tott veszteség ellenére sem marad­hat az adózó adózatlanul. A közigazgatási biróság helytadott a hozzákerült fellebbezésnek, mert megállapítása szerint az adózónál az adókivetés előtt könyvvizsgálatot is tartottak s a jegyzőkönyv szerint a szabályszerűen vezetett könyvek a kérdéses adózási időszakra vesztesé­A Heine-Medin-féle gyermekbénu­lás Magyarországon szórványosan minden évben észlelhető. Egyes tör­vényhatóságoktól az utóbbi hetekben beérkezett jelentések azonban a szó­ban lévő betegségnek az átlagos mér­tékét meghaladó, sűrűbb előfordulá­sát bizonyítják. Minden járvány alkalmával meg­állapítható volt, hogv a jól kifejlő­dött megbetegedéseknek a számát sokszorosan felülmúlják a betegekkel érintkezésben lévő egyéneknek gyak­ran fel nem ismerhető, egészen köny­nyű lefolyású megbetegedései. A tudomány mai állása szerint a Heine-Medin-féle betegségnek ezek az egészen könnyű lefolyású esetei, nemkülönben az egészségesen ma­radt, de felsőbb légútjaikban kór­okozó csirákat rejtő családtagok, vagy egyébb a beteggel érintkezésben volt egyének (csírahordozók) a szóban­lévő betegségnek a legfőbb terjesztői. Erre való figyelemmel a betegség elterjedésének meggátlása céljából erélyesen oda kell hatni, hogy a Heine-Medin-féle betegségben szen­vedő egyének — a szükséges óvó rendszabályok pontos betartása mel lett — a lehetőség szerint kórházba szállíttassanak, de legalább hat hé­ten át — a beteggel közvetlen érint kezesben volt egyének pedig leg­alább három héten át — szigorúan elkülönittessenek. Minthogy pedig a beteg és a csirahordozó egyének vá­ladékaikkal terjesztik a betegséget, ezért! gondoskodni kell ezen váladé­koknak, a beteg és a betegségre gyanús egyének lakásának, valamint összes használati tárgyaiknak — úgy a betegség, illetőleg a megfigyelés tartama alatt, mint a zárlat feloldása után foganatosítandó — szabályszerű fertőtlenítéséről. Hangsúlyozza még a népjólétimi A cserkészek világjamboreját (nagy- j tábor) 1933-ban Magyarországon,! még pedig Gödöllőn rendezik meg. Ennek a nagytábornak parancsno­kává Teleki Pál gróf, tiszteletbeli magyar főcserkészt jelölték *ki. Mi­vel a világjambore előkészítése sok munkával jar, az uj parancsnok már hozzáfogott az előkészületekhez és két parancsot intézett a csapatokhoz. Ezeket a csapatokat valamennyi cser­készcsapat megkapt és most a pa­rancsok értei nében irányítják ármun­kájukat Az egyik parancsban minél több idegen nyelvnek tanulását ajánlja Teleki Pál gróf parancsnok. Annyi­val is inkább ajánlja ezt, mert arra a hirre, hogy a világjambore Ma­gyarországon lesz, nemcsak az ausz­triai, hanem a német birodalom, sőt más országbeli cserkészek is ipar­kodnak magyarul tanulni. Ezzel tehát elérjük azt, hogy egy nagy nemzetközi találkozásnál ma­gyar lesz a társalgás és érintkezés get mutattak föl. Már pedig ha az adózó szabályszerű könyveket vezet és a szabályok pontos megtartása mellett a könyvek veszteséget tün­tetnek fel, adóa'apot megállapítani nem lehet, hanem a fenálló és igaz­ságos adóztatás alapját biztosító sza­bályok értelmében más adózók is a törvény értelmében őket nem terhelő adó alól mentesítendők. niszter most kiadott rendelete, me lyet minden városnak megküldött, hogy a betegséget felnőttek is meg­kaphatják, ennélfogva ők is óvakod­janak minden a beteggel vagy be­tegségre gyanús egyénnel való érint­kezéstől. Különös figyelmet kell for­dítani a beteg környezetében előfor­duló típusos, sokszor enyhe influenza szerű tünetekkel járó hörg-, vagy bélhurutos megbetegedésekre. Ezek­nek figyelemmel kisérése utján gyak­ran felvilágosítás nyerhető olyan megbetegedésekre nézve, amelyek­nél a kórforrás egyébként kideríthe­tetlen maradna. iiLiiuiiuiiiiot<MUjm^iHMÉ<É)fiiirti iwi 31 millió; levél, 9 millió helyi telefonbeszélgetés A magyar posta június folyamán 31.000,361 közönséges levelet kéz­besített. Mintegy 3 millióval maradt a forgalom a tavalyi levélforgalom alatt. Körülbelül ugyanez a tízszázalé­kos forgalomcsökkenés állapitható meg az ajánlott leveleknél is, azzal a különbséggél, hogy az idén a da­rabszám 30.614.000 volt a tavalyi 33.620,000-rel szemben. Ez a csökkenés a pénzeslevelek­né), csomagoknál is konstatálható, sőt a postautalvány, távirat és pos­tatakarékpénztári forgalom csökke­nése még nagyobb arányú. Csupán a távbeszélő és a rádió mutat nagy fejlődést tavaly óta. Ez év júniusá­ban már több mint 80.000 telefon­állomás volt az országban, a buda­pesti helyi beszélgetések száma meg­haladta a 9,383.000-et, a rádiónak pe dig 320.000-nél több előfizetője van. nyelve. Máskor ilyesmire nem is gondoltak volna. * ^Ki mert volna arra számítani, hogy ilyen összejövetelre a világ művelt nemzeteinek a gyermekei magyarul tanulnak, mert Magyarországon ma­gyarul akarnak beszélni. A cserkészintézmeny tehát már csak azért is megérdemli a magyar közönség részéről minden támogatást, mert ennek révén tanulják a művelt világnak minden országában, ahol cserkészek vannak, felsőizben a mi szép magyar nyelvünket. Második parancsában, jobban mond­va szózatában, Teleki gróf a szülők­nek és általában a nagyközönségnek, hatóságoknak érdeklődését kéri cser­készei iránt. - #NIN> # ig- # T Ufr, #e# Gyermekruhákra kitűnő strapa­szövetek 150 cm széles, már 3.20 pengőtől kaphatóit Illés cégnál. Intézeti tornacipő, nadrág leg­olcsóbb Keménynél. ütinaplór észletek A Kelet kapája Marseille, 1931 augusztus hó A Földközi-tengernek nagy kikö­tője Marseille. A vasúton ideérkező utast rögtön hatalmába ejti a pálya­udvar érdekes konstrukciója. Ugyanis a vonatok magasan, az utca szintje felett futnak be, s igy a perronról magas lépcsőkön lehet az utcákra jutni. A tenger felől meglepi a szem­lélődő utast a hajók nagy tömege. A régi kikötőben még sok a vitorlás, de az új kikötőben már sok modern óceánjáró gőzös horgonyoz. Mar­seille, hasonlóan Toulonhoz, kitű­nően meg van erősítve. A kikötőbe csak több sziget sorfala között lehet bejutni. Az egyik ilyen szigeten áll az egykor hires erődítmény: a Cha­teau d'If, Monte Christo hires bör­töne. Itt élte életének utolsó napjait a francia forradalom egyik áldozata, Mirabeau gróf. Itt tartották fogva továbbá, a francia néprege szerint, a legendák világába költözött Vas­álarcost (le Masque de Fer). Még most is mutogatják, mind Monte Christo, mind börtöntársa, Faria abbé, mind a Masque de Fer szűk és sötét celláit. Marseille mellett, egy kis szigeten, van a francia tenger­alattjárók egyik bázisa. Beljebb hajózva a kikötőbe, egy hatalmas viaduktszerű vashidat lá­tunk mely olyan magas, hogy alatta a legmagasabb építésű hajók is bát­ran átjárhatnak. A személyátszálli­tásról egy a hídon lógó kocsi gon­doskodik. A kikötőben nyüzsgő élet szinte ismeretlen a magunkfajta emberek számára. A kikötő hajót rögtön meg­rohanják a különféle alkalmazottak ; különféle nyelveken kiabálnak, külön­féle nyelvű szitkokat szórnak a jár­tasabb idegen felé, aki nem akar be­dőlni a kiabálásoknak; az apró s fürge motorcsónakok százával sikla­nak a piszkos vizén, egyszóval: az élet mozgalmas a Földközi-tenger egyik legnagyobb kikötőjében, Mar­seille-ben. A hajón való elutazásnál ugyan­azok a jelenetek ismétlődnek meg. Ha a hajó beljebb horgonyoz csak csónakon lehet megközeliteni : tehát csónakot kell fogadni. Elindul tehát az ember a motorcsónakok kikötő­helye felé. Mikor meglátják, hogy a tiszteletreméltó idegen (akiből mel lesleg kinéz egy kis pénz, vagyis jól meg lehet vágni) a „Pivollo"-k, az „Albatros"ok, vagy akármilyen csónak felé közeledik, éktelen lár­mával rohanják meg, hogy szinte majd a földre teperik, mikor pedig az idegen kiválasztotta a neki leg­bizalmasabb arcú hajós csónakját, a kiválasztott boldogan viszi utasát, a többiek öklüket rázzák feléje, s mindenféle nyelvű káromkodásokkal halmozzák el. Azért van még romantika Mar­seille-ben is. A régi kikötő emeletes házai apró ablakokkal, a kikötőben horgonyozó száz és száz vitorlás áthatatlan árboc-erdeje mind egy multszázadbeli kikötő képét mutat ják nekünk. Itt találhatjuk a matróztipus jelleg zetes alakjait a kikötő oszlopain ül­dögélve, szájukban az elmaradhatat­lan pipájukat szívják, s érdeklődnek a bajtársak útjai iránt. De nemcsak ez a matróztipus él Marseilleben. Este itt már nem lehet biztonság­ban az idegen a részeg matrózok miatt. Mindenkibe belekötnek s ilyen­kor rögtön előkerül a matrózkés, vagy a revolver. A kikötő valóban nemzetközi. Itt épugy megtalálható a ferdeszemű kinai vagy japán, a bozontoshajú maláj, mint a fölényes angol, vagy a nyugodt északi. I A milliós város fölött mintegy uralkodik a Notre Dame de la gare, Marseille képéhez annyira hozzátar­tozó kegyhelyi templom. Két rész­ből áll: az alsó és felső templomból. A templom a tengerészek zarándok helye. Ha a tengeren súlyos viharba kerül a hajó, akkor a kapitány meg­fogadja, hogy el fog zarándokolni a Marseilie-i Szűzhöz, akinek a templom tornyán lévő aranyozott szobra messze elragyog a tengerre a nap­sütésben. Nem egyszer megtörtént, hogy egy veszélybm lévő hajó ka­pitánya megfogadta, hogy egész hajónépével térdenkuszva teszi meg az utat a kikötőből a hegyre. A kegytemplomban helyezik el a meg­menekült hajósok a hajójuk kicsi­nyített rajzát, vagy a hajó modell­jét. Ujabban a pilótáknak is a za­rándokhelye a templom. Marseille régi város. Már a ró­maiak korában virágzó kikötő volt Ez a régiség látszik meg rajta. Az utcái zeg-zugosak. Nagyobb sétánya csak alig néhány, nagyon vissza­taszi'ólag hathat az idegenre egy séta Marseille-ben éjjel. Ilyenkor a hajléktalanok ugyanis ellepik a sétá­nyok üres padjait, a templomok lép­csőit, az épületek kiszögellései mö­gött lévő zugokat, egyszóval min­den elképzelhető helyet s ott alusz­szák édes álmukat, s nem zavarják őket a rajtuk vagy fölöttük járó emberek ... w Gy HÍMEK ftsJH. MWL .JmJSr JLÜ ÜPWHL Miből? A tisztviselők, általában a köz­alkalmazottak 10 százalékos fizetés­leszállitása fiók-pénzügyminisztereket csinált a derék fixfizetésűekből, akik nap-nap után a családi költségveté­sek fölé görnyednek és kék ceruzá­val a kezükben vizsgálják a „kiadás" rovat tételeit, vájjon mit lehetne be­lőlük törölni. Egyik családnál húsz, a másiknál harminc—negyven pengő bevételcsökkenést jelent a leszállítás, ennek megfelelő csökkentést kell csi­nálni a kiadások között is. Miből ? Ez a legégetőbb probléma és leg­fájóbb kérdés mostanában. Hiszen a fixfizetések legnagyobb része eddig is a létminimum határán mozgott, vegetálást, az életnek az egyik nap­ról a másikra való tengését jelen­tette, a sovány fizetésekből éppen­hogy a legszükségesebbre tellett. Eddig sem tellett fényűzésre, nagy­úri passziókra, ahonnan most taka­rékoskodni lehetne. Minden kiadás életszükségleteket fedezett eddig. Legnagyobbrészben. Most tehát azt vizsgálják a családapák: hol volt olyan kiadás eddig, ami nem feltét­lenül életszükséglet, aminek a kielé­gítéséről tehát le lehet mondani. Az újságíró érdeklődik, megkér­dezi az embereket: hol sprórolják meg a 20—30—40 pengőket? Egyik azt mondja, hogy a fele­sége lemondott az ondolálásról, mos­tantól fogva tejet isznak s kenyeret esznek hozzá reggelenkint, az eddigi kávé és kifli helyett s lemondják az ujságelőfizetést. Egy másik elhatá­rozta, hogy ezentúl otthon borotvál­kozik, a fiai még egy évig a régi, kopott télikabátot fogják hordani, cipőfejelést kapnak az uj cipő helyett s csak csütörtökön és vasárnap ke­rül hús az asztalra. Egy vasutars eddigi háromszobás lakásából két szobába húzódott össze s a felsza­badult szobát kiadta. Egy tanár le­mondta a tudományos folyóiratokat s kilépett vagy négy egyesületből, a két pengős tagdijak igy is nyolc pengőt tesznek ki évente stb. Van­nak, akik a hitelezőknek fizetett havi részleteket vették kisebbre, rengete­Hogyan védekezzünk a gyermekbéna lási betegség ellen A világ összes cserkészei tanaiiák a magyar nyelvet

Next

/
Oldalképek
Tartalom