Esztergom és Vidéke, 1931
1931-08-30 / 70.szám
ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 70. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, AUG. 30 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra T20P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Rakovszky István + Rakovszky István halálának hire úgy érinti a magyar politikai életet, mint egy hatalmas tölgy kidőlésének megrendítő eseménye. Közel negyven éves politikai pályájának sikerei s küzdelmei; mély hite hazája igazságaiért; a csalódásokban is bámulatos, csüggedéstől ment energiája és keresztény altruisztikus lelki egyensúlya a nagyselmeci családi sirból is felénk sugárzik, hogy éltető példája maradjon a keresztény nemzeti politika harcosainak s letéteményeseinek. Szemfödőül keresztes vitézi zászlót kellene koporsójára bontanunk. Mert világi emberben kevés ilyen rendületlen, kitartó, meg nem alkuvó és következetes keresztény politikust volt alkalmunk ismerni, mint Rakovszky István. A papi politikusoknak s publicistáknak is örök eszménykép és példa arra, hogy minden önérdek keresése nélkül kell a keresztény nemzeti politika zászlaját, az elvek szárnyaló magaslatán nemcsak lobogtatni, hanem azért küzdeni és szenvedni is. Bár ma amúgy is feketében jár-kel a magyar Géniusz a csonka magyar földön, Rakovszky István halála mégis a nemzeti gyász öntudatát vetiti a keresztény magyar közéletre. De ha el is földeltük, ha vezérlő csillagként nem is él már, azért érezzük, hogy alakja lelkileg kilép a sirból és beszédes szoborként vértezi, inti, fegyelmezi a keresztény politika harcos szolgálatára a későbbi nemzedéket, nehogy elbizakodva, széjjel sodortassunk. Ebben a nagy munkában, mint szónoknak fegyvere volt a bátor s tántorithatlan szókimondás ; írásaiban pedig az éles, a lelket átjáró hév és konstrukció. Hatását emelte, a mélyenjárő, a Krisztus tanításán nyugvó tudása, amely egyben muníciója is volt harcias felkészültségének a küzdelmekben. Érdekes Rakovszky István politikai pályájának kiindulása. A pozsonyi jogászévek után a katonai pályára lépett. Mint ulánus tiszt, lemondva a katonai pályáról, 33 éves korában a politikai élet szinterére lépett. Ennek az elhatározásnak a mozgatója egy néppárti gyűlés volt. Visszaborzadt, amikor azon a gyűlésen, kirendelt parancsra, az ő vezetése alatt álló csapatnak kellett az ellenzéki választókat szétverni. Erre letette kardját. A hatalmi erőszak gyakorlásának nem kivánt többé a gyűléseknél, a választásoknál eszközül szolgálni. Elhatározta, hogy a magyar politikai közélet megtisztításának lesz harcos katonája. Az egyházpolitika révén már megindult a néppárti politikai szervezkedésben és Liptó megyei életében kezdve a szereplést. Csakhamar bejutott 1896-ban, a BánrTy-féle választások idején, a magyar törvényhozás képviselőházába. Mint volt katonatiszt, természetesen elsősorban katonai neveléssel, műveltséggel s szakismerettel rendelkezett. Érezte azonban, hogy a politikai pályához, a közéiéti s publicisztikai írói tevékenységhez, a komoly működés szempontjából nem elég s nem stílszerű tisztán a katonai képzettség, még ha előzőleg jogász volt is. Elég fiatal volt még. Neki fo-. gott tehát az önképzésnek. Komoly politikai, történeti, szónoki könyveket; a sajtót s az országgyűlési tárgyalásokat tette tanulmányozása tárgyává, hogy minél szélesebb körű ismeretekkel rendelkezzék. Látta s tapasztalta, hogy a politikusnak s a politikai irónak (publicista) szélesebb látókörrel, alapos tudással kell bírnia, ha a közéleti kérdésekhez kritikailag s irányitólag akar hozzászólni. Amikor aztán Rakovszky pár évi képviselősködés u^án mind sűrűbben lépett fel a házban beszédeivel s az újságokban cikkeivel, mindezekben már érezhetők voltak az oroszlánkörmök. Ugy, hogy egyik politikai ellenfele báró Fehérváry Géza honvédelmi miniszter volt kénytelen kijelenteni: ezt az embert komolyan kell venni, mert ez nemcsak beszél, hanem tanul is. Azok közé a képviselők közé tartozott, aki legtöbb könyvet vett ki a képviselőház könyvtárából. Következetes érveléssel fölépített, sokszor ironikus, találó s ellenfélt verő beszédei s cikkei csakhamar politikai kiválósággá avatták, ugy hogy pártjának s a háznak (a koalíció alatt) alelnöke s minden politikai akcióban vezérszereplő lett. önzetlenségét s puritán egyéniségét ellenfelei is elismerték. A kommün alatt fogságot szenvedett. A mai politikai rendszerrel két évig együtt haladott, sőt tekintélye révén az első nemzetgyűlésnek elnöke is lett. 1921-ben, Beniczky Ödönnel kapcsolatban, az elnöki tisztség kezelése miatt összeütközésbe került a kormánnyal. Lemondott az elnökségről s ellenzéke lett Bethlennek. Öt év előtt találkoztam s beszéltem vele utoljára Budapesten. Azután, amikor elég szégyenére a nemzeti ellenzéki szereplés tiszteletének, félve erejétől, mint gróf Andrássy Gyulát, Rakovszkyt se engedte mandátumhoz jutni a kormányerőszak taktikája, amit a keresztény pártnak nem lett volna szabad elnéznie. Beszélgetésünk alkalmával, nagyon komoly megállapítást tett a keresztény pártról, amelyből a régi néppártiak közül sokan visszavonultak. A pártot a kormánypárt kitartott pártjának mondotta s mert a kormány utján nyerte mandátumai nagyrészét, azért gyönge a kormánynyal szemben, az igazi keresztény politikai elvek érvényesítésében s ellenőrzésében. Kifejezést adott annak is, hogy a keresztény pártnak nem kellene a kormányban helyet foglalni; mert ha benne van, felelős egyben a kormányzati bajokért is. Az elvek biztosítása az első, nem pedig a hatalom mellett melegedni. Mindezen felfogásában Rakovszkynak, sok igazság van. Nem arról van szó, hogy a keresztény párt harcos, kimondott ellenzéke legyen az egységes pártnak. Hanem megőrizve függetlenségét, mint igazi középpárt, ellenőrző s fékező legyen a kilengésekben, akár jobbról, akár balról jönnének. A kormányba csak pártközi koncentrációs alapon lépne be, amikor, különösen válságos időkben, az összes nemzeti alapon álló pártok kezet fognak a kormányzat felelősségében. Mint pl. most Angliában vagy Németországban, vagy nálunk a koalíció s a háború alatt. Kiszorítva Rakovszky a magyar politikai közéletből, közben a király kérdésben is fogságot szenvedett. Mindkét tényállásból a politikai erő fölénye, a nemzeti történelem súlyos ítéletet fog megállapítani a mai rendszer kárára. Rakovszky ezekután természetes, hogy visszavonult a politikától. Állandó tartózkodásra a liptómegyei nagyselmeci birtokára vonult vissza. Időnkint azonban megjelent Budapesten s józsefvárosi lakásán érintkezett ittlévő politikai barátaival. Esztergomban, három esetben emlékszem, hogy itt járt. Egyszer Sujánszky püspök adott ebédet a néppárti képviselők tiszteletére, amelyen Zichy Nándor is megjelent. Más alkalommal Csernoch János dr. kanonoknál volt összejövetel, melyen szintén jelen volt Rakovszky s közismert szellemes politikai humorával kitréfálta az összes ott levő képviselőket. Harmadszor 1908-ban járt itt, amikor mint vendégem, kérelmemre megalakította a Katolikus Népszövetséget s a „ Fürdő "-beli gyűlésen nagy beszédet mondott. Gyűlés után nálam volt tiszteletére ebéd. Rakovszky emlékénél kegyelettel lehet megpihennünk, Komor s nehéz időkben, a keresztény politikai erő gyújtó röppentyűivel világította meg a sötét hátteret s tollának szárnyain magasba repült, mint a publicistika pilótája, A magyar gondolat, a történeti jog, a keresztény politika osztozkodnak nagy értékén. Ezekre a közéleti harcterekre sugározta szét tüzét. A keresztény s nemzeti küzdelmekben acélozta meg erePelczmann László I férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Teleion 135 I Uri öltönyöket ég felöltöket = a legújabb divat s zerint mérsé kelt áron koszit kedvező fizetési feltételek mellett, smmmmmma^ Úgyszintén hozott szövetből is.
