Esztergom és Vidéke, 1931
1931-08-02 / 62.szám
EBB ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 62. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, AUG. 2 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Lap tulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Antóny portréja Már többször akadt meg tekintetünk Antóny Béla dr. volt polgármester portréján, amely ott lóg a városháza közgyűlési termében. Szép festmény, markáns vonások, élénk, határozott szinek. Igazi polgármestertipus. Ott van Vak Bottyán kuruc generális képe is, még több főpap és helyi nagyság képei. Antóny portréja azonban kitűnik, kiemelkedik a többi közül, mintha nagy érdemek, nagy cselekedetek emlékeztetője lenne ez a kép. Félév óta tudjuk csak igazán ennek a képnek jelentőségét. Valahogyan a kép mögé tudunk nézni és amikor nagy viták folynak, viharos gyűlés van, akkor különösen figyeljük Antóny képét és magunkban sok kérdés kergeti egymást. Antóny felfüggesztése után pár hónap multával azt is kérdezzük : miért lóg még mindig a portré a közgyűlési teremben ? A vélemények megoszlanak és a legutóbbi közgyűlés, amelyen Antóny ügyét tárgyalták, élesen elhatárolja ezeket a véleményeket. Az egyik csoport véleménye az, hogy súlyosbítani kell az ítéletet, vagyis a kényszernyugdijazás nincs arányban a történtekkel, azokkal az intézkedésekkel, amelyek országos érdeklődésbe vonták Esztergomot, különösen, hogy a januári nyilvános tárgyalással a primási város békéje borult fel és lavinaszerűen hozta az izgalmasabbnál izgalmasabb eseményeket. Ha eszerint Ítéljük meg a helyzetet, akkor méltán kérdezhetjük, nem volt-e mondvacsinált az Antóny ellen indított minden támadás és vájjon, amint a pesti lapok is írták, nem személyi hajsza folyt-e itt féléven keresztül ?! A személyi hajszával kapcsolatban még ma is az sokaknak a meggyőződése, hogy nem is Antónyt magát, hanem legfőképpen az állását bombázták. A helyettes polgármester-választás lefolyásának módja is ezt látszik igazolni. Ha fennáll ez a személyi hajsza, azt ugyan cáfolják, akkor Antóny nem is várhat mást, mint nyugdíjazást. Ez nobilis eljárás felettesei részéről. De kérdeznünk kell akkor, hogy nem lehetett volna ezt szép csendben, zajtalanul elintézni ? Huszár Aladár főispánnak kell ezért felelnie és valóban, ma, az ítélet után, Gróh József dr. februári beszédjét kell feleleveníteni, amelyben elégtételt követelt a főispántól a város részére. Antóny polgármester nyugdíjaztatása azt jelenti, hogy ellene nem tudtak főbenjáró bűnt produkálni és ebben az esetben, a januári vádakat véve alapul, Antóny bűntelen. Ha azonban magát a nyugdíjaztatás tényét vesszük, Antóny tizenötéves polgármesteri működéséhez tapad a város eladósodása, az a borzasztó helyzet, amely kétségessé teszi a jövőt. Az nem mentség, hogy Antóny alatt „naggyá" lett Esztergom. Ez nem igaz. Itt nem történt más, mint az a rossz várospolitika, hogy felvették a Speyer-kölcsönt és jövedelmetnem hozó beruházásokba fektették. Van vízvezetékünk és keramitutunk, csináltunk fürdőpropagandát, de emellett a polgárság elszegényedett, a város csődbejutott és korog a gyomrunk, amikor a „nagy tettek" keramitútján állunk. El keli ismernünk, Antóny Bélának van koncepciója a polgármesterségre, kitűnő a képzettsége, gyors észjárású és igazán nem lehetett probléma a számára, hogy ezt a kis várost elvezesse. Sok nehéz dolgot oldott meg, csak eggyel nem tudott megbirkózni: a Speyer-kölcsönnel és a többi adóssággal. Ezért pedig egyedül őt okolni nem lehet. Sokfelé elágaznak az okok szálai. Személyi kapcsolatok, klikkérdek és az a bizonyos túldimenzionálás, amelyről olyan sokat beszélnek. Az a tempó, hogy fejlődjünk, szintén egyik oka az Összeomlásnak és Antóny esetének. Talán másnak az „eset" szó helyett inkább a tragédia szó jön a nyelvére, hogy Antónynak tragédiája van, hogy mártír, hogy áldozata e hajszának. Nem, erről nem lehet szc és erről beszélni sem lehet. Antóny annak idején erős kézzel veszi kezébe a város gyeplőjét és nem engedi maga köré a „tanácsadókat", akkor talán máskép lett volna. Egy kis hiúság is közrejátszott Antónynál. Még emlékezünk, hogy egy városi képviselő Lueger volt bécsi polgármesterrel hasonlította össze Antónyt, azt mondván, hogy Esztergomnak Antóny lesz a Luegere, ha a város megmarad abban a fejlődési lendületben, amellyel megindult. Hát sem nagy város nem lett itt, se második Lueger. Ehelyett jött a szanálás és jött Antóny bukása. De amint Antóny portréját nézegetjük, a városházán uralkodott szellem is eszünkbe jut. Sohasem volt harmónia a városházán. A tisztviselők fölött depresszió volt örökké. Igazat kell adnunk a főispánnak, amikor januárban azt mondotta, hogy nemtörődömséget, lazaságot tapasztalt a varosházán. Valóban, Antóny valahogyan nem tudta magát beleélni a polgármesterségbe az utóbbi években. Ha valamelyik tisztviselője jelentést tett, sokszor kétszer kellett azt elmondani, mert másfelé voltak a gondolatai. Az mondják, hogy valakinek a magánélete privátügy. Ez igaz, ehez senkinek semmi köze, de pardon, egy primási város polgármesterének, általában véve minden vezetőférfiúnak erkölcsileg hozzáférhetetlennek kell lennie. Antónynak lehet tragédiája a családi életében, elvégre ő is ember, de kritika nélkül azt nézni, tekintettel, hogy mi itt a primási városban vagyunk, nem lehet. Végre ezt is meg kell egyszer mondani, hogy a jövőben erről az oldalról se essék csorba a tekintélyen. Igaz, — világi szemmel nézve — ez nem olyan nagy bűn Antónynál, mert Mátéffy Viktor, akinek tizenkétéves politikai szerepléséhez irányul leginkább minden várospolitikai ténykedés és tulajdonképpen ő enne az, akit nyugdíjazni kellene, sokkal jobban esik a meg.télés mérlegébe, mint Antóny Béla. Mátéffynak volt érzése ahhoz, hogy sorozatos bukások után fellépjen képviselőnek és mandátumát erőszakosság és megfélemlítések segítségével meg is szerezze. Szereplései és eljárásai, különösen a választás alatt tanúsított magatartása, nem méltó egy katolikus plébánoshoz. Ezzel nemcsak a városnak ártott súlyosan, hanem a primási székhelynek, de a papságnak is. Amikor tehát Antónyt nyugdíjazták, ez az összeg is Mátéffy rovására esik, és nem visszatetsző-e, amikor a klikk főemberei Antóny fejét követelték januárban, most szinte védelembe veszik és nyugdijat szavaznak neki. És itt kell megírnunk a másik véleményt, amely az Antónyügyben kialakult. A polgárság jogosan tiltakozik az ujabb teher ellen, amely a polgármesteri nyugdíjjal jön. Megírtuk egyik mult számunkban is, ha Antóny ellen csak azok a vádak állnak fenn, amelyek nyugdíjaztatását vonták maguk után, akkor ezek a vádak nem érnek annyit, hogy a város egy nagy nyugdijösszeget elviseljen. Gondolhatunk-e másra, mint arra, ahogy ezt meg is mondották a legutóbbi közgyűlésen, hogy itt csak a polgármesteri állás megüresedése volt a fontos, hogy valakit beleültessenek. Helyes az a következtetés is, hogy Antóny munkaképes, és mivel a vádak nem súlyosak, foglalja el újra állását. Ez mind megállja a helyét, de ennél a pontnál, hogy Antóny foglalja el újra állását, meg kell állnunk. Nekünk nem polgármesteri állásbetöltés kell, hanem polgármester. Olyan polgármester, aki koncepciójával segíteni tud a városon, aki a tekintélytisztelet tiszta alapkövén áll, aki hozzáférhetetlenség nélkül tudja reprezentálni Pelczmann László 1 u férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 = Cri öltönyöket és felöltöket § a legújabb divat szerint mérsékelt áron koszit kedvező fizetési °- feltételek mellett, aamummt» Úgyszintén hozott szövetből is.