Esztergom és Vidéke, 1931

1931-07-26 / 60.szám

Ha már az árverés megtörtént, ugy hogy már csak az árverési vételárnak a felosztása van hátra, vagy a zárlati kezelésből befolyt jövedelemnek a felosztása, nagyon természetesen, a rendelet a vételár vagy zárlati jövedelem felosztása tekintetében az eljárást nem korlátozza. Rendelkezést tartalmaz még a rendelet némely félreértésnek vagy téA városi mérnöki hivatalban kapott információ szerint a kaszárnyatatarozás megkezdődött és azzal, ha nem is nagy, elég jelentékeny munka alkalom kínálkozik. A tatarozást a Kósik — Vodicskacég végzi. A tatarozással egyidejűleg a csatornázás és vízvezeték munkálatai is megindultak, amit Rangl— Sebők kapott meg. Az asztalos munkákat Faragó és Mohos készíti. A tatarozás egész költsége 88 ezer pengő. A régóta húzódó Dorogi-úti csaF. hó 19-én fejeződtek be a magyar országos céllövő bajnoki versenyek. Budapest három lőterén öt napig folyt a nemes versengés a céllövősport terén elérhető legszebb cimért: Magyarország bajnokságáért. Az Esztergomi Szent István MOVE Lövészcsapat kilenc tagja szállott síkra, hogy öt kemény nap idegfeszítő munkájával megbecsülést szerezzen városunknak. A törhetetlen akaraterő és küzdeni tudás szinte nem remélt, bravúros dicsőséget vívott ki. Mert bravúrnak kell nevez nünk az a teljesítményt, hogy az a fiatal lővészegyesület, amelynek tagjait alig három éve kisért városunk szeretete az első versenyükre, ma, a rövid, de kemény munkában eltöltött három esztendő után rekordokat döngetve nyer országos bajnokságokat ! F. hó 15-én reggel indultak az első napra kiirt „kisöbü-fegyver versenyre" s délután 6 órakor már mint az első nap győztes csapata távoztak a lőtérről. 16—17-én került sor a „kisöbü-fegyver bajnoki versenyre" s lövészeink ismét egy csapatbajnokságot és több egyéni és csapathelyezés babérait szerezték meg. A három nap nehéz küzdelme, mintA szabadságjogokat hangoztató szociáldemokraták elvakult gyűlölködésére jellemző eset történt egy csehországi községben. Egyik községi tanácstag végrendeletében 5000 koronát hagyott alapítványul, hogy annak kamataiból segítsék azt az apáca-rendet, melynek egyik tagja, a községben a szegények házi ápolását ingyen végzi. A szociáldemokraták szörnyen felháborodtak a végrendelet miatt és a vezetőjük egyik gyűlésen kijelentette: „Egy igazi szociáldemokrata és szabadgondolkodó sohasem engedi meg, hogy katolikus apáca ápolja"... * * * Azt a minimális megbecsülést, amit a szociáldemokraták, szabadkőmivesek és mások minden lehető alkalommal megtagadnak a betegápoló apácáktól, — megadta egy zsidó iró és pedig olyan fokban, amilyenben ves értelmezésnek kiküszöbölésére, amelyek természetesen a váltóóvások felvétele körül merülhetnek fel. Mindazok a rendelkezések természetesen, amelyeket az igazságügyminiszternek a vasárnapi hivatalos lapban megjelent rendelete tartalmaz, csupán a 4100—931. sz. rendeletben meghatá rozott korlátozások idejére állnak fenn. tornázás is megkezdődött. A Horthy Miklós-uton, a Baross-utcában és az Arok-utcában most tűzik ki a csatornázást és meg is kezdődtek már az előmunkálatok, úgy hogy néhány nap múlva teljes felkészültséggel következik a tulajdonképpeni csatornaépítés, amellyel ennek a városrésznek se lesz több panasza a csatornázásra vonatkozólag. A csatornázás munkálatainak költsége 50 ezer pengőt tesz ki és igy Esztergomban közel 140 ezer pengő értékben indul meg közmunka. ha csak megacélozta volna idegeiket mert a 18—19 én sorrakerülő hadifegyver bajnoki versenyen érték el legnagyobb bravúrjukat; midőn az utolsó lövésig tartó nehéz küzdelemmel megnyerték a hadifegyver fekvő testhelyzetre kiirt egyéni és csapat országos bajnokságot, a Budapesti P. L. E. és a Honvédség csapatai előtt. összegezve az eredményeket: Az Esztergomi MOVE Szent István Lövészcsapat megnyerte a „kisöbüfegyver csapatversenyt

K a Műegye tem és Magyaróvár előtt. Megszerezte továbbá a „kisöbü-fegyver bajnokcsapat" címet a fekvő testhelyzetben, a Budai P. L. E.-t szorítva a második helyre és a „Hadifegyver bajnokcsapat" cimet szintén a fekvő testhelyzetben. Ez utóbbi versenyen az egyéni országos bajnokságot szintén esztergomi lövész: Pelczmann I. Pál nyerte. A bajnokságokon kivül még három csapat és hat egyéni helyezést értek el lövészegyesületünk tagjai. Augusztus hó folyamán lesz a „Céllövő világbajnokság" versenye Lembergben, az erre kiküldendő keretben Pelczmann I. Pál képviseli az esztergomi Lövészcsapatok mások bántani szokták őket. Megadta, nem köteles udvariasságból felesége ápolásáért, nem feltűnés vágyból, hanem egyszerűen, mert lenyűgözte Krisztus ereje, mely a betegápoló apácák munkájából ragyogott feléje. Belelátott a lelkükbe, mégis merte az áldozatos lelkület szinte emberfeletti munkáját és a meghatott lélekből kicsordult a vallomás ... Engel Ede dr. zsidó vallású, német irodalomtörténetiró és tanát, neve a német irodalomban közismert. Legújabb könyvében: Menschen und Dinge, egy fejezetet szentel a betegápoló apácáknak, mely valóságos dicshimnusz: — Feleségemet baleset érte, — mondja — úgy hogy a legközelebbi kórházba kellett szállítani, az pedig a Borromeusz apácák vezetése alatt álló katolikus kórház volt . . . Ágyát égi emberek állták körül, minden mozdulatát ismerték már, minden érintésük kedvesen, szendén történt, mindent, még a legkínosabb segítséget is megadták neki az égi emberek. Hogy kik-mik voltak ők, ami kor még földi emberek voltak, nem kérdeztük, nem is tudtuk meg. Külső megjelenésük, beszédük után lehettek hercegnők, grófleányok, lelkületük nem árult el semmit származásukról. — A betegápoló nővérek mind jók . . . Aki arra határozza el magát, hogy életét beteg embertársai ápolásának szenteli: nem lehet rossz ember . . . — Hogyan tudják a beteget vigasztalni ! Milyen szépen tudják a szenvedést, a megpróbáltatást derűsebb fényben a beteg szeme elé állítani, mint amilyenben különben látná. Teszik ezt keneteskedés, szenteskedés nélkül, oly komolysággal, amely nem nyújt módot ellentmondásra. Még a hitetlen betegben is feltámad ilyenkor a gondolat: ezek az apácák többet tudnak a túlvilági dolgokról, mint más emberek : figyelj oda, gondolkodjál és hallgass . . . — Más vallásúak vagy hitetlenek megtérítésére való kísérletnek nálunk semmi nyoma. El tudom képzelni, hogy néha egy-egy meggyógyult beteg a katolikus vallásra tért át; de erre ápolónői egy szóval sem nógatták . . . * * * Igy ir egy elfogulatlan zsidó iró, akinek alkalma volt közelebbről megismerni az apácák tevékenységét. Viszont a szociáldemokraták és forradalmi szabadkőművesek — akik legfeljebb rémregényekből ismerik őket, — ha uralomra jutnak, a kolostorok felgyujtásával s az apácák elűzésével kezdik meg működésüket. Lásd Magyarország, Mexikó és Spanyolország esetét . . . HÍMEK Kifogások Az újságíró a cikkirás előtt összegyűjti az anyagot, információt kér a szakemberektől, ezeket saját ismereteivel egésziti ki s azután megírja a cikket. Röviden, egy-két hasábon ismerteti a kérdést, nagy vonásokban mutat rá a lényegre, hiszen az újságcikk nem disszertáció vagy akadémiai értekezés, nem a poros könyvespolcok halhatatlansága számára készül, hanem annak az öt percnek, amely alatt a dolgozó emberek megállanak s átfutják a 10 fillérért vásárolt újságot. Az újság hatása mégis kimutathatatlanul és ellenőrizhetetlenül is óriási az olvasóra. A cikkek a tudat alatt hatnak ; ma már a legtöbb ember világnézete, politikai felfogása s az eseményekről való ítélete hozzáidomult ahhoz az újságéhoz, amit állandóan olvas. Legtöbben — különösen azok, akik nagyon tiltakoznak ellene — ellenvetés nélkül fogadják el újságjuk megállapításait s az elolvasás után rögtön a cikkek visszhangjai lesznek. Sohase olvasnak a kritikus szemével. Illetve egy esetben igen. Akkor, ha a cikk olyan témáról szól, ami életük elevenjébe vág, ha olyan kérdést tárgyal, amivel ők nap nap után, egy egész életükön át foglalkoznak. Például, ha egy divatárus a fuszeklik eladásáról, ha egy természetbúvár a mezei poloskák életéről, ha egy háziasszony a rakott-kápoazta készítéséről, ha egy munkanélküli nyomdászsegéd a vasárnapi futballmerkőzésről olvas egy újságcikket. Ezek az újság többi cikkeit fenntartás és kritika nélkül teszik magukévá, de itt — óh nagyon hozzá értőknek érzik magukat — legyen az a cikk akármilyen kitűnő és alapos, tele vannak kifogásokkal és nehézményekkel, szőrszálhasogatásokkal s minden áron való jobbantudással. Különösen azt kifogásolják, ami — szerintük kimaradt a cikkből. Vagyis a divatárus azt kifogásolja, hogy a fuszeklieladás válságának ismertetéséről közölt cikkben a feltüntetett 10 ok mellett, miért hiányzik a Ilik; a természetbúvár lenézően rójja meg az újságíró felületességét, mert egy Britisch-muzeumbeli kéziratot nem vett figyelembe a cikk megírásánál; a háziasszony megmosolyogja a „Háztartás" rovat vezetőit, mert eszerint a húst kell belerakni a káposztába s nem a káposztát a húsba, amit pedig már a nagyanyja is igy csinált; a nyomdászsegéd dühös a sporttudósitásra, mert nem irta meg, hogy a 27. percben Zecsinek egy szép passzal továbbította a lapdát Gurgulának, aki azonban nem érte el. Micsoda újság az ilyen, miiyen felületes s hiányos cikkek ezek s csóválják fejüket. De lelkük csücskében ott van az öröm; a kritika, a bírálat öntelt öröme. Még belül mosolyognak is hozzá; különösen, ha elgondolják, hogy ők mennyivel alaposabban irták volna meg kérdéses cikket. Hat hasábon keresztül. A bíboros főpásztor székhelyén. Ő Eminenciája, Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás kedden délután Budapestről székvárosába érkezett s innen látogatja meg birtokait, hogy azok állapotáról s a terméseredményről személyesen győződjék meg. Éz alkalmakkor vidéki ismerőseit is meglátogatja a főpásztor, s közben visszatér mindig Esztergomba, de ez idő alatt fogadást nem tart. Gyászhír. Szerdán, f. hó 22-én hunyt el hosszas betegeskedés után özv. Till Istvánné sz. Méhessy Borbála 68 éves korában. Betegségét sokáig lábon hordta, de a kór végre is legyőzte szervezetét és családjának nagy fájdalmára elköltözött az élők sorából. Temetése pénteken délután folyt le nagy részvét mellett a belvárosi temetőkápolnából. Az elhunyt nagyszámú és kiterjedt rokonságot borított mély gyászba halálával. Quittner Ervin kitüntetése. Az esztergomi érseki tanitóképző intézet tervezőjét, Quittner Ervin műépítészt Lányi József tinnini felszentelt püspök előterjesztésére a jeruzsálemi pátriárka a Szent Sir Rend középkeresztjével tüntette ki. Eljegyzés. Molnár József, a hajdúdorogi magyar gör. katholikus püs pökség abszolvált theológusa eljegyezte Borz Jolánka oki. tanítónőt, Borz Lajos kir. s. tanfelügyelő leányát. Az esztergomi főegyházmegyei papság nyári lelkigyakorlata. A szünidőben szokásos papi lelkigyakorlatokat az esztergomi főegyházmegye papsága az idén augusztus végén tartja meg az esztergomi szemináriumban. A lelkigyakorlatok augusztus 24-én este fél 7 órakor Veni Sancte-val kezdődnek és 28-án reggel közös szentáldozással végződnek. A résztvevők augusztus 15-éig jelentkezhetnek a főegyházmegyei irodánál. Breviáriumot, karinget, stólát és Kempis : Krisztus követését mindenki vigyen magával. Lakást és ellátást a papnevelőintézettől kapnak. Búcsú a Szent Anna-templomban. A helybeli Szent Anna-templomban ma, vasárnap tartatik a búcsú. A kilenc napi ájtatosság szombaton este 6 órakor litániával kezdődött, vasárnap reggel 6 órakor szentbeszéd, utána énekes szentmise, ezenkívül délelőtt 8, 9, 10 és 11 órakor is hallgathatnak szentmisét. A Utániak kilenc napon át mindig 6 órakor veszik kezdetüket. Megkezdték a kaszárnyatatarozást ós a csatornaépítést Három csapat és egy egyéni országos bajnokságot nyertek lövészeink Egy szociáldemokrata és egy zsidó író a betegápoló apácákról