Esztergom és Vidéke, 1931

1931-07-26 / 60.szám

Ha már az árverés megtörtént, ugy hogy már csak az árverési vételár­nak a felosztása van hátra, vagy a zárlati kezelésből befolyt jövedelem­nek a felosztása, nagyon természete­sen, a rendelet a vételár vagy zár­lati jövedelem felosztása tekintetében az eljárást nem korlátozza. Rendelkezést tartalmaz még a ren­delet némely félreértésnek vagy té­A városi mérnöki hivatalban ka­pott információ szerint a kaszárnya­tatarozás megkezdődött és azzal, ha nem is nagy, elég jelentékeny munka alkalom kínálkozik. A tatarozást a Kósik — Vodicska­cég végzi. A tatarozással egyidejű­leg a csatornázás és vízvezeték mun­kálatai is megindultak, amit Rangl— Sebők kapott meg. Az asztalos mun­kákat Faragó és Mohos készíti. A tatarozás egész költsége 88 ezer pengő. A régóta húzódó Dorogi-úti csa­F. hó 19-én fejeződtek be a ma­gyar országos céllövő bajnoki ver­senyek. Budapest három lőterén öt napig folyt a nemes versengés a cél­lövősport terén elérhető legszebb cimért: Magyarország bajnokságáért. Az Esztergomi Szent István MOVE Lövészcsapat kilenc tagja szállott síkra, hogy öt kemény nap ideg­feszítő munkájával megbecsülést sze­rezzen városunknak. A törhetetlen akaraterő és küzdeni tudás szinte nem remélt, bravúros dicsőséget ví­vott ki. Mert bravúrnak kell nevez nünk az a teljesítményt, hogy az a fiatal lővészegyesület, amelynek tagjait alig három éve kisért váro­sunk szeretete az első versenyükre, ma, a rövid, de kemény munkában eltöltött három esztendő után rekor­dokat döngetve nyer országos baj­nokságokat ! F. hó 15-én reggel indultak az első napra kiirt „kisöbü-fegyver ver­senyre" s délután 6 órakor már mint az első nap győztes csapata távoz­tak a lőtérről. 16—17-én került sor a „kisöbü-fegyver bajnoki versenyre" s lövészeink ismét egy csapatbaj­nokságot és több egyéni és csapat­helyezés babérait szerezték meg. A három nap nehéz küzdelme, mint­A szabadságjogokat hangoztató szociáldemokraták elvakult gyűlöl­ködésére jellemző eset történt egy csehországi községben. Egyik köz­ségi tanácstag végrendeletében 5000 koronát hagyott alapítványul, hogy annak kamataiból segítsék azt az apáca-rendet, melynek egyik tagja, a községben a szegények házi ápolá­sát ingyen végzi. A szociáldemok­raták szörnyen felháborodtak a vég­rendelet miatt és a vezetőjük egyik gyűlésen kijelentette: „Egy igazi szociáldemokrata és szabadgondol­kodó sohasem engedi meg, hogy katolikus apáca ápolja"... * * * Azt a minimális megbecsülést, amit a szociáldemokraták, szabadkőmive­sek és mások minden lehető alka­lommal megtagadnak a betegápoló apácáktól, — megadta egy zsidó iró és pedig olyan fokban, amilyenben ves értelmezésnek kiküszöbölésére, amelyek természetesen a váltóóvások felvétele körül merülhetnek fel. Mind­azok a rendelkezések természetesen, amelyeket az igazságügyminiszternek a vasárnapi hivatalos lapban meg­jelent rendelete tartalmaz, csupán a 4100—931. sz. rendeletben meghatá rozott korlátozások idejére állnak fenn. tornázás is megkezdődött. A Horthy Miklós-uton, a Baross-utcában és az Arok-utcában most tűzik ki a csa­tornázást és meg is kezdődtek már az előmunkálatok, úgy hogy néhány nap múlva teljes felkészültséggel következik a tulajdonképpeni csatorna­építés, amellyel ennek a városrész­nek se lesz több panasza a csator­názásra vonatkozólag. A csatornázás munkálatainak költ­sége 50 ezer pengőt tesz ki és igy Esztergomban közel 140 ezer pengő értékben indul meg közmunka. ha csak megacélozta volna idegeiket mert a 18—19 én sorrakerülő hadi­fegyver bajnoki versenyen érték el legnagyobb bravúrjukat; midőn az utolsó lövésig tartó nehéz küzdelem­mel megnyerték a hadifegyver fekvő testhelyzetre kiirt egyéni és csapat országos bajnokságot, a Budapesti P. L. E. és a Honvédség csapatai előtt. összegezve az eredményeket: Az Esztergomi MOVE Szent István Lö­vészcsapat megnyerte a „kisöbü­fegyver csapatversenyt K a Műegye tem és Magyaróvár előtt. Megsze­rezte továbbá a „kisöbü-fegyver baj­nokcsapat" címet a fekvő testhely­zetben, a Budai P. L. E.-t szorítva a második helyre és a „Hadifegyver bajnokcsapat" cimet szintén a fekvő testhelyzetben. Ez utóbbi versenyen az egyéni országos bajnokságot szin­tén esztergomi lövész: Pelczmann I. Pál nyerte. A bajnokságokon kivül még három csapat és hat egyéni helyezést értek el lövészegyesületünk tagjai. Augusztus hó folyamán lesz a „Céllövő világbajnokság" versenye Lembergben, az erre kiküldendő ke­retben Pelczmann I. Pál képviseli az esztergomi Lövészcsapatok mások bántani szokták őket. Meg­adta, nem köteles udvariasságból fe­lesége ápolásáért, nem feltűnés vágy­ból, hanem egyszerűen, mert lenyű­gözte Krisztus ereje, mely a beteg­ápoló apácák munkájából ragyogott feléje. Belelátott a lelkükbe, mégis merte az áldozatos lelkület szinte emberfeletti munkáját és a megha­tott lélekből kicsordult a vallomás ... Engel Ede dr. zsidó vallású, né­met irodalomtörténetiró és tanát, neve a német irodalomban közismert. Leg­újabb könyvében: Menschen und Dinge, egy fejezetet szentel a beteg­ápoló apácáknak, mely valóságos dicshimnusz: — Feleségemet baleset érte, — mondja — úgy hogy a legközelebbi kórházba kellett szállítani, az pedig a Borromeusz apácák vezetése alatt álló katolikus kórház volt . . . Ágyát égi emberek állták körül, minden mozdulatát ismerték már, minden érintésük kedvesen, szendén történt, mindent, még a legkínosabb segítsé­get is megadták neki az égi embe­rek. Hogy kik-mik voltak ők, ami kor még földi emberek voltak, nem kérdeztük, nem is tudtuk meg. Külső megjelenésük, beszédük után lehet­tek hercegnők, grófleányok, lelküle­tük nem árult el semmit származá­sukról. — A betegápoló nővérek mind jók . . . Aki arra határozza el ma­gát, hogy életét beteg embertársai ápolásának szenteli: nem lehet rossz ember . . . — Hogyan tudják a beteget vi­gasztalni ! Milyen szépen tudják a szenvedést, a megpróbáltatást derű­sebb fényben a beteg szeme elé állítani, mint amilyenben különben látná. Teszik ezt keneteskedés, szen­teskedés nélkül, oly komolysággal, amely nem nyújt módot ellentmon­dásra. Még a hitetlen betegben is feltámad ilyenkor a gondolat: ezek az apácák többet tudnak a túlvilági dolgokról, mint más emberek : figyelj oda, gondolkodjál és hallgass . . . — Más vallásúak vagy hitetlenek megtérítésére való kísérletnek nálunk semmi nyoma. El tudom képzelni, hogy néha egy-egy meggyógyult beteg a katolikus vallásra tért át; de erre ápolónői egy szóval sem nó­gatták . . . * * * Igy ir egy elfogulatlan zsidó iró, akinek alkalma volt közelebbről meg­ismerni az apácák tevékenységét. Vi­szont a szociáldemokraták és forra­dalmi szabadkőművesek — akik leg­feljebb rémregényekből ismerik őket, — ha uralomra jutnak, a kolostorok felgyujtásával s az apácák elűzésé­vel kezdik meg működésüket. Lásd Magyarország, Mexikó és Spanyol­ország esetét . . . HÍMEK Kifogások Az újságíró a cikkirás előtt össze­gyűjti az anyagot, információt kér a szakemberektől, ezeket saját isme­reteivel egésziti ki s azután megírja a cikket. Röviden, egy-két hasábon ismerteti a kérdést, nagy vonások­ban mutat rá a lényegre, hiszen az újságcikk nem disszertáció vagy akadémiai értekezés, nem a poros könyvespolcok halhatatlansága szá­mára készül, hanem annak az öt percnek, amely alatt a dolgozó em­berek megállanak s átfutják a 10 fillérért vásárolt újságot. Az újság hatása mégis kimutatha­tatlanul és ellenőrizhetetlenül is óriási az olvasóra. A cikkek a tudat alatt hatnak ; ma már a legtöbb em­ber világnézete, politikai felfogása s az eseményekről való ítélete hozzá­idomult ahhoz az újságéhoz, amit állandóan olvas. Legtöbben — külö­nösen azok, akik nagyon tiltakoz­nak ellene — ellenvetés nélkül fo­gadják el újságjuk megállapításait s az elolvasás után rögtön a cikkek visszhangjai lesznek. Sohase olvas­nak a kritikus szemével. Illetve egy esetben igen. Akkor, ha a cikk olyan témáról szól, ami életük elevenjébe vág, ha olyan kérdést tárgyal, ami­vel ők nap nap után, egy egész éle­tükön át foglalkoznak. Például, ha egy divatárus a fuszeklik eladásáról, ha egy természetbúvár a mezei po­loskák életéről, ha egy háziasszony a rakott-kápoazta készítéséről, ha egy munkanélküli nyomdászsegéd a va­sárnapi futballmerkőzésről olvas egy újságcikket. Ezek az újság többi cikkeit fenn­tartás és kritika nélkül teszik ma­gukévá, de itt — óh nagyon hozzá értőknek érzik magukat — legyen az a cikk akármilyen kitűnő és ala­pos, tele vannak kifogásokkal és ne­hézményekkel, szőrszálhasogatások­kal s minden áron való jobbantudás­sal. Különösen azt kifogásolják, ami — szerintük kimaradt a cikkből. Vagyis a divatárus azt kifogásolja, hogy a fuszeklieladás válságának ismertetéséről közölt cikkben a fel­tüntetett 10 ok mellett, miért hiány­zik a Ilik; a természetbúvár lené­zően rójja meg az újságíró felületes­ségét, mert egy Britisch-muzeumbeli kéziratot nem vett figyelembe a cikk megírásánál; a háziasszony megmo­solyogja a „Háztartás" rovat veze­tőit, mert eszerint a húst kell bele­rakni a káposztába s nem a káposz­tát a húsba, amit pedig már a nagy­anyja is igy csinált; a nyomdász­segéd dühös a sporttudósitásra, mert nem irta meg, hogy a 27. percben Zecsinek egy szép passzal továbbí­totta a lapdát Gurgulának, aki azon­ban nem érte el. Micsoda újság az ilyen, miiyen felületes s hiányos cikkek ezek s csóválják fejüket. De lelkük csücs­kében ott van az öröm; a kritika, a bírálat öntelt öröme. Még belül mosolyognak is hozzá; különösen, ha elgondolják, hogy ők mennyivel alaposabban irták volna meg kérdé­ses cikket. Hat hasábon keresztül. A bíboros főpásztor székhelyén. Ő Eminenciája, Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás kedden délután Budapestről székvárosába érkezett s innen látogatja meg birtokait, hogy azok állapotáról s a terméseredmény­ről személyesen győződjék meg. Éz alkalmakkor vidéki ismerőseit is meg­látogatja a főpásztor, s közben vissza­tér mindig Esztergomba, de ez idő alatt fogadást nem tart. Gyászhír. Szerdán, f. hó 22-én hunyt el hosszas betegeskedés után özv. Till Istvánné sz. Méhessy Borbála 68 éves korában. Betegségét sokáig lábon hordta, de a kór végre is le­győzte szervezetét és családjának nagy fájdalmára elköltözött az élők sorából. Temetése pénteken délután folyt le nagy részvét mellett a bel­városi temetőkápolnából. Az elhunyt nagyszámú és kiterjedt rokonságot borított mély gyászba halálával. Quittner Ervin kitüntetése. Az esztergomi érseki tanitóképző intézet tervezőjét, Quittner Ervin műépítészt Lányi József tinnini felszentelt püspök előterjesztésére a jeruzsálemi pátriárka a Szent Sir Rend középkeresztjével tüntette ki. Eljegyzés. Molnár József, a haj­dúdorogi magyar gör. katholikus püs pökség abszolvált theológusa elje­gyezte Borz Jolánka oki. tanítónőt, Borz Lajos kir. s. tanfelügyelő leányát. Az esztergomi főegyházmegyei papság nyári lelkigyakorlata. A szünidőben szokásos papi lelkigya­korlatokat az esztergomi főegyház­megye papsága az idén augusztus végén tartja meg az esztergomi sze­mináriumban. A lelkigyakorlatok augusztus 24-én este fél 7 órakor Veni Sancte-val kezdődnek és 28-án reggel közös szentáldozással végződ­nek. A résztvevők augusztus 15-éig jelentkezhetnek a főegyházmegyei irodánál. Breviáriumot, karinget, stólát és Kempis : Krisztus követését min­denki vigyen magával. Lakást és el­látást a papnevelőintézettől kapnak. Búcsú a Szent Anna-templom­ban. A helybeli Szent Anna-temp­lomban ma, vasárnap tartatik a búcsú. A kilenc napi ájtatosság szombaton este 6 órakor litániával kezdődött, vasárnap reggel 6 órakor szentbe­széd, utána énekes szentmise, ezen­kívül délelőtt 8, 9, 10 és 11 órakor is hallgathatnak szentmisét. A Utá­niak kilenc napon át mindig 6 óra­kor veszik kezdetüket. Megkezdték a kaszárnyatatarozást ós a csatornaépítést Három csapat és egy egyéni országos bajnok­ságot nyertek lövészeink Egy szociáldemokrata és egy zsidó író a betegápoló apácákról

Next

/
Oldalképek
Tartalom