Esztergom és Vidéke, 1931
1931-01-22 / 7.szám
gével és szociális képességével magasan állt fölöttünk, de érzésben, a közös munkában egy sorban volt velünk — az országgyűlési képviselőválasztáskor zászlót bontott és a közvélemény is feléje vonzódott, megindult a harc, hogy ez a katholikus ember ne kerüljön az élre. Még emlékszünk ennek a katholikus embernek egy második visszaszorítására is, amikor a felsőházi tagság kérdéséről volt szó. Hogy milyen eszközöket használtak ellene, azt is tudjuk, czonban mindezeket nem fejtegetjük tovább, mert ez repeszt és szétválaszt. Akik igazságtalan sebeket kaptak, viseljék önérzetes lélekkel és akik pedig igazságtalanságot adtak, ismerjenek ma önmagukra. Igen, osztozunk a közhangulat véleményében: az erkölcsi ala pon való egyesülés gondola tában és legfőbb ideje, hogy cselekedjünk. Húszezer pengőre emelték a kisipari hitelkeretben a kisiparosok kölcsöneit Városrendezési problémák Múltkori cikkemben rámu*attam Esztergom város azon szerencsés adottságaira, melyek lehetővé teszik, hogy a város gazdasági életét függetlenítsük az azt kedvezőtlenül befolyásoló külső behatásoktól, miáltal módunkban lesz egy olyan élénk és nagy felvevő képességű piac megteremtése, mely felszívja a város mezőgazdasági és ipari termékeit, így a gazdasági élet üteme élénkül a város minden vonatkozásban fejlődik. Ezen adottságok pedig a geográfiai és geológiai fekvése, mely tények nap mint nap figyelmeztetnek bennünket, hogy egyetlen helyes várospolitika csak az lehet, mely Esztergom városát fürdő és nyaraló várossá fejleszti. Minden a város fejlesztő és rendező intézkedésnek csak azt szabad szem előtt tartania, hogy Esztergom városának fürdővárossá kell fejlődnie, melynek falai között nagy forgalmú, mozgékony, változatos élet folyik Nagy tömegek váltják fel egymást, melyek igényeiket és a szükségleteiket mind-mind a város piacáról elégítik ki. Ehez pedig elsősorban az szükséges, hogy rendelkezésre álló eszközök mellett a város külső megjelenése megváltozzék, vonzóvá, kedvessé tétessék, hogy minden előfel- • tétele meglegyen, hogy a főváros nyaralni vágyó tömegei meginduljanak városunk felé. Első s legsürgősebb feladat, mely közegészségügyi szempontból is már j elodázhatatlanul megoldandó: a város úthálózatának fenntartása. Az idei csapadékban dús ősz és tél megmutatta, hogy városunk úthálózata maga is olyan kátyúba jutott melyen, segíteni a legsürgősebb feladat. A város közvetlen belsejét kivéve a teherforgalom szinte lebonyolithatatlan. Mondhatnám, hogy a város forgalmát és közlekedést lebonyolító főútvonalak közül csak a Kossuth Lajos-utca és Ferenc József út egyes szakaszai használhatók. A város burkolattal ellátott útjainak kétharmadrésze már telj, sen használhatatlan, melyekben vannak szakaszok, hol több, mint harminc éve nem eszközöltek javításokat. A város összes úthálózatának több mint felét-teszik ki a burkolattal el nem látott u. n. földutak, melyek pl. szeptembertől áprilisig nem járhatók. Nem sorolhatom fel egy rövid cikk j keretében névszerint ezeket az utcakat, de megemlítek egy párat, mint különösen kirívó esetet. Itt van pl. j az Árok-utca, melynek rendezése felöleli a város egész hegyivíz rendezésének problémáját és magával hozza egy csomó más utca rendezésének szükségességét. Nevezetesen az Angyal-, Mária Terézia-, Simorutca és Rákóczi-tér mentesítését a hegyi vizek elárasztó hatása alól. Ugyanis a Mária Terézia- és Árokutcák alatt elvonuló hegyiviz főgyűjtő csatorna eredetileg a Rozália- és Mély-utak hegyivizeinek elvezetésére volt tervezve, miután azonban annak idején nem gondoltak arra, hogy a Temető- és a Schissler-utaknak a Simor-utcán át érkező víztömegét meg fogják, illetve másfelé tereljék, igy ezen víztömegek is az Árok-utca csatornáját terhelik, ami azután oly mérvű túlterhelését jelenti ezen csatornának, melyet az megemészteni semmikép sem tud. Igy történik azután meg, hogy ha a város felett átvonuló zivatar intenzitása eléri a mm-t, ami elég gyakori, a Temetőés Schissler-utakból a Simor-utcán érkező víztömeget a Mária Terézia utcai főgyűjtő befogadni nem képes, ez az Ángyai-utcán át a Kossuth Lajos-utcába ömlik s igy a Simor-, Angyal- és Kossuth Lajos-utcákban tározódva, iszapját le rakja. Természetesen a megoldás itt csak az lehet, hogy ezen túlterhelés megszüntetendő azáltal, hogy a Temető- és Schiss er-utak vizei másfelé vezetendők. Itt kapcsolódik aztán be a hegyi vizek rendezésének második része, a Bárány és Kaán-utak hegyivizének elvezetése. Ugyanis ezen utakról lezúduló víztömegek 25 mm-es esőintenzivitás esetén elöntik a Szent Imre-utcai iskola és a Rákóczi-té r környékét. Ezen második probléma egységesen oldható meg az elsővel, ha a Temető-, Schissler-, Bárány- és Kaán-utak vizei külön torkolati művekkel megfogva, egy közös fő gyűjtőn át a Kis Dunába vezettetnek. Hogy ezen főgyűjtő vonala mely utcákat kövesse, arra nézve több variáns vonal volna tervezendő, mely variánsok egy-egy további részletprobléma megoldására nyújtanának hasznos ada'okat. Pl. Emelné-e a költségeket, ha ez a főgyűjtő a Simor- és Héviz-utca vonalat követné s ezáltal a kórházi szennyvíz csatorna, mely céljának nem felel meg, feleslegessé válna stb. Mindezen • munkálatok elvégzése után szüntethetők csak meg, hogy a hegyi vizek ne az Árok-utcai csatorna tetején vonuljanak végig. Árokutca kellő rendezése magával hozná a Szent Anna-, Jókai- és Deák F. utcák rendezését is, mely utcák folyókáiban nyáron a rothadó erjedés minden stádiuma megfigyelhető. Minthogy 8000 m 2 területen kell sürgősen kövezést készíteni és 6000 m 2 területen hengerelt makadám út készítendő, ha a város útjait egyáltalán használni akarjuk, s városunk belterületének eddig elmaradt másik kétharmad részét is városi jellegűvé akarjuk tenni. Ez volna a legelső lépés és probléma, mely oly sok többi között megoldandó, mint első komoly lépés a fürdőváros felé. vitéz Dudás László Olcsóbb szénárak. Nagyobb zárlatunk folytán úgy a kitűnő minőségű „Königsgrub>" porosz szalon , valamint a dorogi fűtőszenek árait január 17-től kezdve leszállítottuk. Szives megrendeléseket kér Marosi József és Fia szénosztálya. A kisipari hitelellátás feltételeinek enyhítése érdekében annak idején mozgalom indult meg, amelyben úgyszólván minden ipari érdekeltség a legnagyobb nyomatékkal követelte a kisipari hitelkeret kibővítését. Az érdekeltség akciója máris eredményre vezetett, mert egyes vonatkozásokban nagyon előnyösen megváltoztatták a hitelakció feltételeit. A kisipari hitelek folyósítását eszközlő bizottság lehetővé tette, • hogy a felvett kölcsönnek az első és második évben csak 10—10 százalékát kell részlettörleszt;sképpen visszafizetni, mig a felvett tőke 80 százalékának kiegyenli ése a harmadik esztendő folvamán történhetik meg. A kisipari hiteleket folyósító bizottság egyidejűleg újból megállapította a folyósítható kisipari hitelek határát is, amely általánosságban 5000 pengő, de egyes esetekben a 20.000 pengős maximumot elérheti. A középipari hitel mérvének folyósítására a bizottság nem szabott meg maximális határt, hanem kimondotta, hogy ez esetenkint bírálandó el. Bár a kisipari hitelakció lebonyolításának végső határidejét ezidőszerint 1933 december végéig jelölték meg, az ipari érdekképviseletek remélik, hogy a kormány a kisipari hitelakciót tovább is fenntartja és igy a kölcsönt felvevő iparosoknak módjukban lesz a kölcsönöket tovább is enyhébb fizetési feltételek mellett kiegyenlíteni. Mikor és hogyan lehet az adót felmondani ? Január 11-iki számunkban megírtuk, hogy az, aki soknak tartja 1930. évi álta'ános kereseti, vagy jövedelem és vagyonadóját, a mult évi adóját felmondhatja, amely írás ban a m. kir. adóhivatalhoz 1931. január 31-ig beadandó. Ez idő után beérkező felmondásokat hivatalból visszautasítják. A felmondás bélyegtelen kérvényben történik, amely kérvényhez a városi vagy községi adóhivatalnál is beszerezhető nyomtatványon oly kereseti és jövedelem-vagyonadó bevallás csatolandó, amelyben számszerű adatokkal bizonyítani köteles az adózó azt, hogy mennyi volt a forgalma 1930 évben, továbbá mennyi volt 1929 év december 31-én a leltára értéke, mennyi 1929 december 31-én a követelés •, mennyi volt 1929 december 31-én az adóssága, és végül hogy 1930 év folyamán az üzlet menetén mennyit költött árubeszerzésre és mennyi volt az üzlet bevétele, valamint az, hogy mennyi kamatot fizetett. Ugy a kamatfizetés valamint az 1930 december 31 én fennállott tőketartozásról az illető hitelezőtől, vagy takarékpénztártól beszerzendő írásbeli bizonyíték csatolandó. Figyelmeztetjük az adózókat, hogy csakis számszerű adatokkal felszerelt felmondás vehető tárgyalás alá. A vallomásban feltüntetett adatokat öszszeegyeztetik és azután az adót vagy leszállítják, vagy a régi alapon meghagyják, vagy ped-'g felemelik. mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyílik. Minden a jó lelkek könyörületes felkarolásától függAzért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző években is a vízivárosi plébániára küldeni. HIBÜK Farsang Karnevál őfenségére szomorú idők járnak. A . sok detronizált trón meliett mintha az övé is a múzeumba került volna. Valahogy igy néz ki a farsang itt nálunk, szegény legyőzött népeknél. Azaz rosszul mondottam, sehogy sem néz k ; . Ugyan, ki vette észre a nyájas olvasók közül, hogy beleptünk a farsangba ? Valamikor, nem is olyan régen, — mondjuk húsz évvel ezelőtt — hetekkel megelőzően számolgattuk a napokat. Akárcsak a gyermek a karácsonyt. A gondos mamák komoly tanácskozásokat folytattak a varrónővel, az édes kis leányarcokra sz izgalmak piros rózsákat rajzoltak. Valami édes illat úszott a levegőben, az eljövendő bálok zamata; mindenki örült valaminek, leány és fiú egy aránt. És a mamák is, hátha ez a gonosz farsang meghozza a régen várt alkalmat is, — férjhez megy a lány, akit pedig annyi féltő gonddal neveltek. És mikor a ciganyzere vagy katonazene hangjaira kitárultak a táncterem ajtói, száz és száz selyembe öltözött angyal ref ült a fényes pa ketten, kocogva, temérdek semmiséget suttogva. Ma úgy kell menni a bálba, mint a falkavaJászatra, úgy mint a követválasztásra, napidíjas előtáncosokat fogad fel a papa és hetekig rezgős lábú urakat vacsoráztat a mama. Ebben bizony nincsen semmi, de hát ami biztos, az biztos. Beszéltem fiatal leányokkal, ezeket mondották: „Elmegyünk egyre-kettőre, hogy lássam, milyen is az." Csak úgy tanulmányozni, mint Shakleton a déli sarkot. Jókedvű kedves fiúkkal is beszéltem, ezek meg azt mond ; ák, hogy mindennél többet ér egy protekciós adag bo^úpörkölt a Fürdőben. Hát bizony az országon és gazdasági jóléten kivül elvesztettük mi azt is, amit semmifele békeszerződés nem vehet el tőlünk —• kedélyünket. Ezért olyan kevés itt most a kacaj és ezért lát mindenki rövidebben mint kellene. Pedig ahol kivész a kedély, ott elpusztul a hit is. Itt a farsang, próbáljunk kissé mi is kedélyesebbek, bizakodóbbak lenni Farsangi naptár. Jan. 31. M. kir. Helyőrségi Altiszti Kaszinó műsoros táncestélye a Fürdőben. Febr. 1 Öreg cserkészek táncestélye a Fürdőben. , 1. Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör farsangi táncesestélye saját helyiségében. „ 1. Kath. Legényegylet farsangi estéIye saját helyiségében. , 7. Női kereskedelmi tanfolyam w Fehér rózsa est"-je a Fürdőben. , 16. Turista Egyesület és dalárdájának műsoros farsangzáró táncestélye a Fürdő Szálloda nagytermeben.
