Esztergom és Vidéke, 1931

1931-07-12 / 56.szám

esztergomi klikkel, új embere­ket, új tanácsadókat keres és a polgárság érdekeinek figyelem­bevételével kezdi meg munká­ját, ma Esztergom bizalmát bír­ná és nyugodtan, tekintélyének biztos tudatában ülhetne szé­kében. Félévvel ezelőtt avatkozott be Esztergom ügyeibe a főis­pán és most félév után újra megszólalt. Mátéffy klikk-lap­jában. Abban a lapban, ame­lyet tanácsadói nem is olyan régen lesajnáltak és sértő kife­jezésekkel illettek. Vezércikket írt a főispán és szól ez a vezércikk a válasz­tásról. „Szépen nyerni könnyű — írja a főispán — de szépen, úri módon veszteni igen nehéz.* Hogy mondhatja ezt egy főis­pán, amikor ő maga tudja leg­jobban, hogy milyen volt ez a szép győzelem. Minden benső meggyőződés nélkül hangzik ez, mert hiszen a hatalom és az erőszak segítette Mátéffyt a győzelemhez és maga a főis­pán jelentette ki, hogy minden eszközt fel fog használni, hogv Mátéffy győzzön. Ezt a „szép győzelmet" csak a főispán szűk köre hiszi el. Azt irja továbbá, hogy in­kább ellenségek, mint ellenfe­lek állottak egymással szem­ben. Nem! A választás 12 éves bajokból való kiszabadulásra mutatott utat. A polgárság több­sége azt akarta, amit a főispán akart januárban : tiszta levegőt és új rendszert, szabadulást at­tól a klikktől, amelynek uralma városcsődöt hozott. Nem méltó egy főispánhoz az sem, hogy kritikát mondjon dr. Gróh Józsefről. Az ellenfe­let tisztelni kell, a főispán kri­tikájából azonban a gyűlölet szól. De megértjük azt a gyű­löletet, mert Huszár főispán úgy állította be ezt a válasz­tási harcot, minthogy az közte és Gróh között folyik. Ő maga írta ezt több levelében. Azt irja a főispán, hogy dr. Gróh puha, lágy egyéniség és félénk természetű. Igaza van a íőispánnak. Gróh igen félénk a törvénytelenségben. Gróh mel­lett nem volt erőszak és meg­félemlítés. Gróh félénk a köz­érdek útjain, mert mindenkor tartózkodott attól, hogy olyan károkat okozzon a közéletnek, mint amilyen nagy károkat oko­zott Mátéffy. Gróh az őszinte­ség és a becsület embere és ezért természetes, hogy félénk abban a tekintetben, ami ez el­len vét. Gróhnak bárki bele­nézhet a mérlegébe, abban való dolgokat fog találni. Gróht min­denkor a közérdek és a közvé­lemény vezette és teljes meg­győződéssel, szónoki tudásá­nak erejével küzdött a veszé­lyek ellen. De azt már nem vi­tathatjuk el tőle, hogy bátor a közvédelemben és a törvények útjain. Nekünk nem robusztus, nyers, keménykötésű, akarnitudó kép­viselőre van szükségünk. Mi olyan embert akartunk, aki a törvényhozásban az embersé­ges törvények őre, aki a tör­vényekben a polgári közérdek kijátszása és a törvények száz­féle magyarázhatósága ellen küzd. Nem olyan képviselőre van szüksége a magyar társa­dalomnak, aki döngő lépések­kel megy végig a parlament folyosóján, hanem olyanra, aki a parlamenti bizottságokban a törvények szerkesztésével a nép baján segít. Összehasonlítást sem tehet a főispán Gróh és Mátéffy között. Ha egyenlő erővel küzdöttek volna, ezt is megtehetné, de amikor éppen a főispán sora­koztatta lel Mátéffy mellett a hatalmat és erőszakot, amikor presszionálták a köztisztviselő­ket és közalkalmazottakat, ösz­szehasonlításról szó sem lehet. Vájjon mi lenne a helyzet, ha a főispán a háttérbe vonult volna és szab-adfolyást enged a választásnak ? Vagy mi lett volna, ha titkosan folyik le a választás ? Megengedhette volna a főispán a szabadfutást, mert Gróh ugyanazzal a programmal lépett fel, mint Mátéffy, sőt, ha ez történik, a közbékéhez utat találtunk volna. De Gróh fegy­vertelenül állt, a küzdelemben a polgárság bizalma segítette csak és a meggyőződés ereje. Tudjuk ma már, hogy ke­mény harc volt. A főispán a teljes erejével és hatalmával is csak 120 szótöbbséggel tu­dott győzni. Ezzel a győzelem­mel nem lehet dicsekedni. Ez a győzelem bukást jelent. De nem illik a iőispánhoz az sem, hogy Gróht a szenve­délyek szításával vádolja. Ami­kor a választás eredményének kihirdetésekor a tömeg Gróht éljenezte és amikor az éljen kétezer ember ajkáról hangzott el, Gróhnak kötelessége volt, hogy ablakában megjelenjék és annyi tiszteletet adjon a tö­megnek, hogy zsebkendőjével köszönetet intsen. De felelősség terheli a főis­pánt a kardlapozás miatt is. Ez a kétezer ember senki ellen nem vétett, ez a kétezer em­ber nem támadott meg senkit. Ez a tömeg nem tüntetett a a társadalom és a kormány el­len. Ennek a kétezer embernek a lelkesedése igaz ügy mellett szólt, az a tüntetés a primási város békéjét akarta, szabadu­lást az elnyomástól és a város­csödtől! Főispán Úr, közvetlenül ön­höz intézzük ezt az utolsó mondatot: hisz-e ezek után a város közbékéjében és hiszi-e azt, hogy valaki is elfogadhatja látszóteret kérünk Ma már annyira a köztudatban van, hogy felesleges arról beszélni, hogy a gyermek fejlődésében meny­nyire fontos a napsugár és a tiszta levegő. Tudja ezt már minden újdon­sült mama is. Levegőre küldjük a kéthetes csecsemőt, a kéthónapos pe dig már rendszeres napozásban is részesülhet. Nagyon fontos ez Esztergomban, hol a lakásók nagyrésze nedves, mert alapjukat Strázsa-hegyi kőből készí­tették és tervszerű szigetelés csak újabban kezd fontos lenni. De fon­tos ez azért is, mert a nyaralóink nagyrésze ugyan vasárnapi ki~ ránduló, de már lassacskán kezdik a pesti orvosok is ismerni a stran­dunk kellemesen langyos vizét és a gyermekes mamákat ide küldik, mert látják, hogy fejlődésükben egy esz­tergomi nyár milyen fellendítőén, hatott. De legnagyobb zavarban van az orvos, mikor a fiatal anya felteszi azt a kérdést, hogy hova vigye a gyer­mekét, hol nyugalom is, napsugár is, széltől védett árnyékos hely is lenne, de ne legyen messze a lakástól. Vala­mikor a Széchenyi térre vitték az ár­nyékos fak alá, vagy mások a tűz­oltó parkot szerettek a nagy nyuga­lom és kedves árnyékos fák miatt, de ma már itt is ott is csak egy-egy fa maradt meg a régi árnyékból emlékeztetőnek. Volna a Hévviz-park és az Erzsébet-park; nagy szükség­ből mindkettő használható ugyan, de nem felel meg a célnak. A szép duna A lefolyt választás utóhullámai mindjobban felszínre hozzák azokat a sérelmeket, amelyek tizenkét éven keresztül Mátéffy Viktor képviselő­sége alatt a polgárságot érték. Ezek a sérelmek, de különösen az, hogy Mátéffy Viktor megválasztása nem a közakaratból történt, sőt a polgár­ság ellen .felvonultatták a hatalom minden erejét és igy a polgárság szabadságát és jogait elnyomó erőszakos­ságok szükségessé teszik, hogy az esztergomi klikk­uralom ellen erős polgári párt alakuljon meg és amely igyekezzék a klikk-erősza­kot egyensúlyozni és a klikkakaratot lehetetlenné tenni. A polgárság — mint megírtuk — megelégelte az esztergomi klikket. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt programját is lejáratták, mert Esztergom élete nem nyert a párt programmja alapján semmit a a tizenkét év alatt, sőt amint tapasz­talhatjuk,' az egyesületekbe is be­vitték a politikát és ráütötték a klikk bélyegét. De nem erősödött a város szociális szempont szerint sem, sőt a szó nemes értelmében vett demo­kratikus szellem ellen volt minden pártmunka. Gazdasági téren pedig minden esztergomi polgár érzi a ter­heket és a Mátéffy-párt gazdasági ka­tasztrófát békejobbját, amit vasárnapi ve­zércikkében felénk nyújtott ?... Késő már! gyermekeinknek! parti sétányt inkább a felnőttek és serdülők szállták meg. Gyermekjátszótér pedig Esztergom­ban kell. Nagyon szeretném, ha a város tanácsa foglalkoznék ezzel a gondolattal, hogy a jövő nyárra már eredmény is legyen. Addig azonban egy ideiglenes megoldást ajánlanék erre a nyárra. A Primás-kert vala­mikor kedves helye volt a kicsinyek­nek, ma a gimnázium ifjúsága hasz­nálja az iskolaidőben különösen, szep­tember közepéig a tanulók nagyrésze nincsen itthon, addig jó lenne a jogi tormákat előzékeny kéréssel és ki­járással helyesbiteni. Ide igazán nem sok kellene csak néhány kocsi ho­mok, kis jóakarat, maroknyi szeretet. Itt megoldódnék a nagyobb gyerme­kek keserves problémája is, kik a gyermekhaj lányokra és kerékpárocs­kákra rászoktak és bizony sokszor csodálom, de nem irigylem őket, kik a közúti közlekedés rendészeti sza­bályait jobban tudják, mint az egy­szeregyet és mégis csak a vedőan­gyalkáiknak köszönhetik, hogy autó őket el nem gázolja. Ma, mikor örülnünk kell annak, hogy újra divatba jött nálunk a gyer­meknevelés és azt látjuk, hogy ebben mennyire figyelnek a^ orvosi tanács­ra, ne nehezítsük meg ezt azzal, hogy még a levegő és napsugár is probléma legyen a sok gyerekéért aggódó anyának, kik a hatóságok­nak minden szeretetét és támogatá­sát megérdemlik. Dr. Scheiber Győző hozott inkább, mint gazdasági javu­lást, amiről beszélni sem lehet. Sze­retik a Mátéffy-párt részéről hangoz­tatni, hogy a város súlyos helyze­tét Trianon és általában a világkri z'vS okozta és mintha ők nem tehet­tek volna semmit a város eladóso­dása ellen. Nagyon jól tudja Eszter­gomban minden polgár, hogy Mátéffy vállalatainak' bukását nem Trianon okozta, hanem egyszerűen az, hogy Mátéffyban nem volt szaktudás és kereskedelmi szellem. De végezzünk már ezekkel a bukott vállalatokkal és hagyjuk a azokat a múltra. Amúgy is sok keserűséget okoztak ezek az esztergomi polgá­roknak. Mátéffy újra megválasztatta magát képviselőnek, és amint tudjuk, ez csak az erőszak segítségével sike­rült. Mátéffynak, mint ő maga mon­dotta programbeszédében, azért kel­lett a mandátum, hogy adósságait kifizethesse. Mert senki sem vállalja a felelősséget azokért az adósságokért, melyeket ő csinált. A polgárság okkal kérdezheti a választás után, hogy vájjon van e valami remény, hogy a helyzet vál­tozik? Van-e remény arra, hogy a városházán más szellem érvényesüljön. Nem lehet abba belenyugodni, hogy a jól bevált névszerinti szavazással elnémuljon a polgárság közérdeke és hogy csak az történjék, amit néhány klikkember akar. De kérdésnek adódik Erős polgári párt alakul az esztergomi klikk-nralom ellen P npnC7C7 Ä n Ifi-riío előjegyezhető olcsó áron augusz- HomÁrni ía " és szénkereskeúőnél 1 UIUdtOlGH, lUllldtusi és szeptemberi szállításra UOlIlGlIy F erenc József-Űt 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom