Esztergom és Vidéke, 1931
1931-06-25 / 51.szám
ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 51. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, JUNIUS 25 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A közvélemény győzelme volt dr. Gróh vasárnapi programmbeszéde Diadalmenet, diadalív, lovasbandérium és hatezer ember Az én programmom: Uram, add meg nekünk a mindennapi kenyerünket — Meg fogok tudni bocsátani az ellenem vétkezőknek — A mult vasárnaptól, amikor Gróh József dr. programmbeszédjeit mondotta, sokat várt Esztergom polgársága. És valóban nagy nap volt ez a vasárnap. Ekkor dőlt el, hogy melyik oldalon áll a közvélemény, a polgárság tömege. Ha gondolatban végigtekintünk a Rudnay-téri hatalmas felvonuláson és a délutáni szentgyörgymezői diadalmeneten, akkor azt kell mondanunk, hogy Qróh József dr. erkölesi győzelmet aratott. De legyen ez az erkölcsi győzelem a polgárságé, mert a közvélemény nyilatkozott meg és mutatta meg hatalmas, örömteljes erejét. Tizenkét év nyomasztó érzése szabadult fel a polgárság lelkéből és szinte tüntető módon jutott kifejezésre az, hogy a polgárság szabadulni akar a klikkuralomtól. Pontosan fél 10 órakor hosszú autósor érkezett meg a Jiudnay-térre, ahol három-négy ezét ember jött össze. Az utolsó autóból Grróh József dr. cBrutsy Jenő pártelnök kíséretében szállt ki. Zúgó éljen volt a fogadtatás. A téren Tungsramféle hangerősítő autó állt, amely az óriási tömegnek két hangszórón keresztül közvetítette Gróh József dr. beszédét. A Gróh-párt rendezősége számított a nagy tömegre és ezért volt szükség a hangerősítőre. Ha Budapesten mondja el Gróh beszédet, az országos, külpolitikai jelentőségű is lett volna. A perzsaszőnyeggel és virággal diszitett emelvény körül helyezkedett a rendőrség tisztikara Jperger Kálmán dr. főtanácsos vezetésével, ott volt Qlatz Gyula helyettes polgármester, Budapestről dr. Qróh Gyula egyetemi tanár Gróh fivére, Vass Emil a fővárosban közismert előkelő bankférfiú és sokan mások. Esztergom minden társadalmi rétege ott volt, különösen sokan voltak a földmivesek. Láttunk kereskedő, iparos és munkáscsoportokat. Tekintélyes számban voltak asszonyok is. cBrutsy Jenő elnök nyitotta meg a gyűlést és kérte fel dr. Gróh Józsefet programmbeszédjének elmondására. Pár pillanatig csönd voll majd megkezdődött a beszéd: Mélyen tisztelt Polgártársak! Azt mondják, hogy vannak emberek, akik amikor először meglátják a tengert, megrémülnek annak óriási nagyságától. Megvallom magam is, hogy amikor Polgártársaimnak ilyen nagy számát látom ezen a téren összejönni az én egyszerű szavaim meghallgatására, magam is bizonyos, szinte ijesztő érzéseket találok magamban. Es ha azt teszem mérlegre, mi az oka annak, hogy a mélyen tisztelt Választópolgárok ilyen meleg szeretettel üdvözölnek engem itteni megjelenésemkor, én azt hiszem, ez az éljen nem nekem szól, ez szól az eszmének, szól annak a gondolatnak, amit én képviselek, amelyről ma azt hiszem Esztergom társadalma tekintélyes részének az a meggyőződése, hogy ezen választás slkalmával annak az eszmének érvényrejutását és Esztergom sorsában bizonyos új irányt kellene megalapítani. Úgy van I Ugy van I (Lelkes éljenzés ! Mi az oka annak, m. t. hölgyeim ós uraim, mi az oka, hogy Esztergom közönségének közvéleménye nagy arányokban fordult el attól az iránytól, amely Keresztény Szociális és Gazdasági Pártnak jeligéje alatt Esztergomban 12 évig uralkodott. Semmi egyéb, m. t. Uraim, mint annak felismerése, hogy ez az irányzat nem volt gondolkodásában és cselekedeteiben igazán keresztény, szociális és gazdasági. A kereszténység csak palást volt. Ugy van ! Ugy van ! A szociális érzés pedig legtöbbször abban élesedett ki, hogy el kell hallgattatni minden ellenvéleményt, le kell törni az embereknek minden egyéniségét és önállóságát. Az a szociális jelszó, amely alatt a polgári közérdek húzódott meg és a gazdasági párt, amelynek tulajdonképen az lett volna a rendeltetése, hogy mindenkinek legyen kenyere, egészen elfajult, adósságokba vitte bele Esztergom városit oly mértékben, amilyennel eddig még nem találkoztunk. Ugy van! Ugy van ! És ez megtörtént akkor, amikor annyi közteherrel küzd Esztergom város lakossága, amelyet még soha sem ismert a békében. Az adósság a szájunknál, orrunknál, fülünknél van. Ugy van ! Ugy van I Valamit tennünk kell, mert a helyzet annyira kétségbeesett, hogy nem tudunk utat találni, hogy hogyan, mi módon lehessen Esztergomot ebből a szerencsétlen gazdasági helyzetből feltámasztani. Mélyen tisztelt Uraim, ha ennek az elmúlt 12 esztendőnek az eseményeit végignézzük, valami nagyon szomorú képet látunk. A mezőgazdaság teljesen lesújtott, a 40 pengős buza az őszön 12 pengőért volt kapható. A bor, amelyért fizettek azelőtt 80 fillért, most 16 fillérért kel el. A mezőgazdaság összes terményeivel igy vagyunk. Nincs ára a legértékesebb mezőgazdasági munkaeredménynek, a marhának, úgy, hogy a mezőgazdaság teljesen lesatnyult állapotban vergődik. A kisiparosok tönkrementek. Száz és száz üzlet van, amely lehúzta rollóit, mert nem tud boldogulni. Hatalmas iparüzemek, amelyek az egész országban, sőt az ország határain kivül mindenütt ismertek voltak, nagy tekintélynek örvendtek, tönkrementek. Kihűlt gyárak, nagy iparüzemek egész légiójával lehet találkozni. Nincs semminek értéke, amit a magyar kéz produkálni tud és a legnagyobb tragédia Uraim, hogy nincs értéke a magyar munkáskéznek. Munkanélküliségben szenved az egész ország és ami ennél is lesújtóbb, nincs értéke a mai ifjúságnak. Hiába küzd ez az ifjúság, hiába szedi magába a tudást, erkölcsi értéket, amikor eléri a 18 évet, kopogtat, hogy munkát kérjen, mindenütt azzal utasítják el, hogy: „Fiam, nincs szükség rád!" A magyar ifjúság sorsa egy rettenetes sötétség. Még a 30 évesek sincsenek abban a helyzetben, hogy megkeressék kenyerüket. Mi lesz, m. t. Közönség, velünk és mi lesz leányainkkal, ha a mi fiaink 30 éves korukban nem tudják kenyeröket megkeresnni. Éá ezenközben, mig ez történt, a különböző adósságok borzasztó arányban emelkedtek. Óriási adóterhek nehezedtek minden egyes polgárra. Társadalombiztosító, fogyasztási adó, jövedelem és vagyonadó és mindenféle egyéb terhek, úgyhogy az egyszerű polgár nem tud az adók tengeréből kilábolni. M. t. Hölgyeim és Uraim ! Az én kezemen keresztül sok szegény ember ügye megy át és amikor egy-egy idevalósi gazda szabadulni akar adósságának tengePelczmann László! 3 férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 £ Uri öltönyöket ém felöltőket I a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési £ feltételek mellett ügyszinten hozott szövetből is.