Esztergom és Vidéke, 1931
1931-06-21 / 50.szám
fl ft H 9 hogy a jó Isten őt nem ezekre az örömökre választotta ki és annál érthetőbben hallotta lelkének igazibb szavát és vágyát: Milyen édesek a Te hajlékaid Seregek Ura, Istenem ! Sóvárgó vágy emészt a lelkemen Az Istenek csarnokai felé. Testem és lelkem ujongva repes Az élő Ur elé. (84. zsoltár.) Az ifjú Aurélból klerikus lett. Lelke előtt felragyogott a szemináriumi falak között egy eddig meg nem sejtett mélységekkel telt papi életeszmény, amelyet kiolvasott a szeminárium felejthetetlen spirituálisának, Prohászka Ottokárnak az életéből. Aki Prohászkát csak egyszer látta, lebilincselte tüneményes nagyságával. Prohászka közelében mindenki ösztönszerűen érezte, hogy rendkívüli nagysággal áll szemben. Milyen boldog volt az ifjú Aurél, hogy napnap után Prohászka mellett élhetett, hogy a fiatal lélek spontán önátadásával megnyílhatott mindenestől a nagy lélekvezető és lélekismerő előtt. Alig tudjuk megsejteni, hogy mi volt Prohászka az ifjú klerikusoknak, akik fiatalos tűzzel eszmények után vágynak olthatatlan vággyal, akik lobbanva lelkesednek minden szépért és nagyért és akik minden alacsonyrendűtől a tiszta lélek természetes borzadásával fordulnak el. Hogy ki volt Madaras Aurélnak Prohászka Ottokár, a spirituális, azt csak ő maga tudná megmondani igazán. Azt azonban mindnyájan érezzük, hogy a Prohászkától kapott életirányitást, beállítottságot és az élet egészét átfogó benyomásokat az immár ezüstmisés pap magával fogja vinni a sirig. Aurél életében gazdag benyomásokkal telve peregtek le a pappáérlelődés csendes évei és Kohl püspök ur, aki észrevétlenül és atyai örömmel őrködött Aurél fölött, oltárhoz vezette az ujmisés papot és utrabocsátotta, hogy azután titokban belefonódjon szeretete és imádsága a fiatal pap minden munkájába. Az ujmisés papot a Főpásztor kegyes intézkedése mindjárt kezdetben igen nehéz helyre állította, a leánynevelés területére. Leányiskolákban volt hitoktató 4 éven keresztül, majd 1910-ben a budapesti belvárosi plébánián káplán lett de nem hagyta el a leánynevelés szép, de rögös területét, 7 éven keresztül volt hittanár az Angolkisasszonyok Intézetében és a belvárosi Leánygimnáziumban, ugyanitt vezette a leánykongregációt is. A leányoknak a lelkében, akik szerencsések voltak Madaras Auréltól tanulni a katolikus hittant és világnézetet, kitörülhetetlenül belevésődött nemcsak a katolikus életeszmény, hanem egy minden vonatkozásban parancsolóan hozzáférhetetlen papi élet tükrében az a mód is, hogy kell a katolikus életeszményt az élet sokféle nehézségei közepette megvalósítani. Az ő növendékei most budapesti társaságbeli úriasszonyok, időnkint el- ellátogatnak a szentgyörgymezei plébániára, hogy az ő szeretett volt hittanáruknál szentgyónásukat elvégezzék, tőle lelki vezetést és irányítást kapjanak és lelkileg felüdülve és megerősödve térjenek vissza a Fővárosba. 1917-ben a Főpásztor a példás papot a legnehezebb lelkipásztori állásba hetyezte, a márianosztrai női fegyházba lelkésznek küldte. Itt beletekintett a még barnahéjú, fiatal pap az élet borzalmasan örvénylő sötétségébe. Itt találkozott lelkekkel, akik igazi jóakaratú emberrel még sohasem találkoztak s épen ezért mindenkivel szemben visszataszítóan bizalmatlanok. Madaras Aurél egész lélekkel beleált az idegőrlő, nagy munkába és pazar gazdasággal szórta szét a sötét cellákban egyedül Krisztus szeretetéből forrásozó papi szeretetét, határtalan türelmét, mélységes megértését, a megtévedt és elbukott lelkek természetfölötti hivatottságában való rendithetetlen hitét. Mindenkinek mindene lett. Megtanulta a kézimunkákat, hogy aki előtte különben elzárkózott, ahhoz ezen az úton férkőzzön hozzá. A Fővárosban nevelkedett pap magaköré gyűjtötte a falusi Jfjuságot, együtt volt vele a sportpályán is, hogy onnan elvihesse őket a templomba és a játék közben belopja lelkükbe Krisztus szeretetét és a magasabb erkölcsi elvek tiszteletét. Azóta a főpásztor kegyes jósága őt Szentgyörgymezőnek adta. Itt is egyszerre mindenkinek mindene lett. Szeretettel kopogtat mindenki az ő ajtaján mert mindig bebocsájtatást nyer és lelki gazdagodás nélkül senki sem távozik, legyen kopogtató az élet gondjaival küzködő apa, vagy a német leckét a karja alatt szorongató diák. Egész lényén elömlik az a felsőbbséges, természetfölötti papi jelleg, amely az elvekben nem ismer kivételt, a gyakorlatban pedig számtalanszor együtt sir a sirókkal és együtt nevet a nevetőkkel. Madaras Aurélban tiszteljük és szeretjük a mindig derült, józanul bölcs, egyensúlyozott lelkű embert de nem az embert, hanem Krisztus papját ünnepelje. Megcsókoljuk azt a felszentelt kezet, amelyen keresztül árad lelkekbe, kunyhókba, palotákba, iskolába, fegyházba, árvák közé 25 év óta Krisztus fölséges kegyelme. A hálaimánkba belefonjuk szivünk mélyéről fakadó kérésünket is: Tartsa meg a jó Isten nekünk lelkipásztornak, vezetőnek, papi életeszménynek, vigasztalónak, Krisztus örök áldozatát naponkint bemutató papnak még nagyon sokáig, hogy szivünk melegével köszönthessük arany- és gyémántmiséjén is. Végül odafordulunk a jubiláns édesatyjához. Kevés papnak adja meg a jó Isten azt a kegyelmet, hogy édesatyja Örömtől könnyes szemmel imádkozzon fiának ezüstmiséjén. Azzal a szeretettel, amelylyel körülvesszük az ezüstmisést, köszöntjük a boldog Édesapát. Legyen tuláradóan boldog, hogy a jó Isten kegyes jóvoltából példás papot adott az Anyaszentegyháznak és imádságával, napi szentáldozásával elkísérhette mindenkitől tisztelt és szeretett fiát az ezüstmise oltárához. A mennyei oltár és Krisztus kegyelmes szeretete az a kapocs, amely a fiút az édesapjával és édesanyjával nemcsak a földön, hanem az egész örökkévalósjágon át bensőségesen egybefűzi. Áldja meg a jó Isten bőségesen gazdag áldásában a kedves édesapát és az ezüstmisés, szeretett plébánost, áldott, aki az ür Krisztus nevében jött közénk és van köztünk. Dr. Ibrányi Ferenc ÜMUMUHRHUHMH Ba] van a kocsikerékkel. Az egész magyar mezőgazdaság frontján nagy visszhangja támadt annak a belügyminiszteri rendeletnek, amely a gazdasági kocsik és szekerek kerekeinek szélességét az eddigi négy és fél centiméter helyett minimálisan 6 centiméterben határozta meg. A 250.000 sz. belügyi rendelet óriási megterhelést jelent a ország mezőgazdáira nézve, mert arra kényszeríti őket, hogy 1935 ig az eddiginél jóval szélesebb talpú kerékkel szereljék fel összes járműveiket. Hogy milyen horribilis kiadást követel ez a sérelmes rendelet, azt könnyen elképzelhetjük, ha beleNE KÍSÉRLETEZZEK! A jó varrógép gyártása pneciziósmunka! Ezért nem tud minden gyár varrógépet előállítani! Singer varrógépek azonban évtizedes tapasztalatok alapjáa, kizárólagosan varrógépeket gyártó üzemben készülnek! EZÉRT ISMÉTELJÜK SINGER VARRÓGÉPEK világhírűek! Singer varrógép részvénytársaság Esztergom, Kossuth Lajos-utca 16 MMMMMMMMMaiMMMMMWMMMMMMMMMM 2J tekintünk a statisztikai kimutatásba, mely megállapítja, hogy Csonkamagyarországon 334.000 olyan jármű van, amelynek keréktalpszélessége nem felel meg az uj előírásnak. Tehát közel félmillió mezőgazdasági kocsi és szekér kerekét kell kicserélni, ami 31 millió kétszázezer pengő megterhelést jelent az amúgy is válságos helyzetben lévő magyar mezőgazdaságra. A belügyminisztert az késztette e rendelete kiadására, hogy az eddig használt keskeny kocsikerék talpak igen nagy károkat okoznak a közutakon, különösen a makadám alapozású utakon, amelyekbe belefűródva szétfeszítik a hengerelt burkolatot. Iparosok kórelme dr, Gróh József Mult számunkban közöltük több esztergomi kereskedő levelét, amelyben sérelmeiket adták elő és Gróh József dr. melletti ragaszkodásuknak adtak kifejezést. Felszó 1 itották az esztergomi kereskedőket, hogy tömörüljenek Gróh József dr. mellett és egyesült erővel segítsék győzelemre. Most az esztergomi iparosok is hasonló levelet küldtek, amelyben dr. Gróh Józsefhez a következőket intézik : Mélyen tisztelt Igazgató Úr! Mi többszáz esztergomi kisiparos 10 év súlyos terheivel, sok-sok sérelmével fordulunk Igazgató Ürhoz, jelenleg képviselőjelöltünkhöz. Bennünket esztergomi kisiparosokat eddig csak hitegetéssel tudtak tartani, mindig csak bizakodtunk, de mindig rosszabb helyzetbe jutottunk. Mi sohasem részesültünk közmunkákban és ha lett is volna az olyan csekély, amely egyenlő egy privát megrendeléssel. Csak az kapott nagyobb munkát, aki a klikkbe tartozott. Az árlejtések kiírása körül nagyon nagy a mi mellőzésünk és egészen tehetetlenek voltunk ezekkel szemben. Sokszor hallottuk, hogy nagyrabecsülnek bennünket, hogy az esztergomi iparosság erőssége a városnak, de süket fülekre találtunk, amikor azt mondtuk, hogy az éhenhaláshoz fog ez a helyzet vezetni. Ránknehezedik borzasztó súllyal a társadalombiztosítási illeték is, és nem hisszük, hogy van esztergomi kisiparos, aki nem panaszkodik emiatt. A forgalmiadó is azok közé a sérelmek közé tartozik, amely megakasztja a mi vérkeringésüket. Ezek csak a főbb bajok. Nem akarunk terjedelmesek lenni, ezért csak még azt kérdezzük: mi lesz velünk, ha nem tudunk dolgozni ? Mélyen tisztelt Igazgató Űr, mi érezzük, hogy Esztergom egész társadalma Igazgató Úrban bizik, ezért a kereskedők után mi is erősíteni akarjuk táborát és arra segíteni, hogy győzelemre jusson. De kérnünk kell majd, hogy a parlamentben legyen a mi sérelmeink szószólója. Ha még ezeken kivül a nyugdíjügyünket is eredményre vezetné, akkor nemcsak mint egy város képviselője fáradozott, hanem az egész ország iparossága érdekében. Hogy ezek a sorok a bizalom sorai, azt az a tény fogja igazolni, hogy mai programmbeszédén mindannyian ott leszünk. Esztergom kisiparossága. HÍMEK A kormányzó születésnapját csütörtökön ünnepelte minden magyar, nemcsak a csonka hazában, hanem az elszakított terűteken is, amelyek valamikor ezeréves közösségben, Szent István jogara alá tartoztak. A megbecsülés, szeretet és hála nem ismer határokat. Az az áldott földdarab, amelyet a Kárpátok és a kéklő Adria határolnak, az örök igazság szerint ma is osztatlanul magyar. Minden magyart, bárhol is él, összeforraszt az ezeréves mult és minden göröngy, amelyen ősök vére patakzott az elszakíthatatlan anyatesttŐl. Ezért a kormányzó születésnapja nemcsak a csonkaország magyarjainak az ünnepe. A darabokra tépett ezeréves Magyarország minden magyarjának a hálája utat talált az ősi Budavár felé, ahol a bölcs előrelátásu, erős kezű kormányzó