Esztergom és Vidéke, 1931
1931-01-18 / 6.szám
ESZTERfiftHJWEKt ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 6. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, JANUÁR 18 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Zsilinszky könyve (v. o.) „JVemzeti radikalizmus" cimen megjelent egy könyv, vitéz <B aj esy-Zsilinszky Endre irta. Zsilinszky Endrét ismerjük a politikai életből, de különösen az utóbbi években keltett nagyobb figyelmet munkásságával, mint felelős szerkesztő, lapjának, az „Előőrs" hasábjain. Már maga a lap cime is megmondja Zsilinszky politikai útjának a célját; amikor három évvel ezelőtt az „Előőrs" megindult, Zsilinszky előőrsként jelent meg a magyar nehéz időkben, előőrseként egy elkövetkező jobb, tisztábblevegőjű, szabadabb korszaknak. Zsilinszky ma is előőrsként áll, de három év alatt maga mögött hagyta első posztját, előrenyomult, előbbrehaladt, több előőrsöt szerzett maga köré és már vonalbafejlődött. Ha ezeket az előőrsöket együtt látnók, akkor erőteljes tábort szemlélnénk Zsilinszky körül. Ez a tábor meg is van és ez a tábor mint egy egység, mint egy előőrs áll figyelve, cselekvésre készen. Talán nem is harccal akar ez a tábor hódítani, hanem küzdelmes, becsületes munkával, a magyar föld szavával, a magyar vér lüktetésével és a magyar fajiság szent életrevalóságával. Igaz ugyan, hogy az ilyen célokkal való előrenyomulás több a harcnál, verejtékes, sebeket okozó, áldozatokat követelő megpróbáltatás. Aki az élen jár, vasidegzetű legyen, fanatikus és meg nem hátráló. Zsilinszky ez alatt a három év alatt nemhogy megállt volna, hanem még nagyobb erővel és hittel tart a célja felé. És tábora nőttön nő. Hogy éberen és vezérként áll a tábora élén, ezt igazolja a legújabb könyve. Szünet nélkül folyó munka beszél ebből a könyvből és ami benne a legjobban megkapó, az az, hogy nem célkitűzéseket, Ígéreteket vagy elgondolásokat látunk, hanem a mai idők levezetett tanulságait. Nem is tanulságok ezek, inkább azt érezzük és arra kapunk feleletet, hogy mi hiányzik nekünk és mit is várunk, hogy végre egyszer más idők legyenek. Nemzeti radikalizmus. Nemzeti munka, de a bajokat radikálisan, gyökeresen kioperáló. Semmi kímélet, semmi tétovázás, semmi kerülgetés: ami baj van, azt kiirtani, ami nehéz, levetni, ami elsorvasztó, helyébe életet, tiszta vért vezetni! Hogy is akarja Zsilinszky? „Tervet ez ellen a becstelen halálbasorvadás ellen, tervet a szabadulásra." Mi kell ehez? . „J^áríy programm, szervezet" l J^a^tóits aSt politikai esz* közökkel lehet csinálni. Az el^ muít tiz eszteruiő^^mé^ egyesületesdije mindenkit kiábranditott. A helyes és magyarán értelmezett politikái módszer" pedig pltrto t j elent. " Csak itt Esztergomban tekintsünk körül, hogy Zsilinszkynek ezt a pár szavát megértsük. Van-e itt^ nálunk párt, helyesen és magyarán értelmezett politikai módszerrel? Kérdezzük csak meg egymástól: hová tartozol ? Ahány ember, annyi felé. Nincs itt front, széthullunk, mint a kéve. Ha nagy események adódnak, fejvesztett zavar támad. Azaz, a klikk győz. De egy esülGtrő l^arról^Zr tán lehet beszéj nK Mert van nálun k vagy 80 egyesület — s m f tagadás ^— a legnagyobb pangásban. Élettelenek. Még itt utalnunk kell a most lezajlott városi eseményekre. Fegyelmi vizsgálat, városfelborulás, országgá ment szenzáció. Ha itt maga a közvélemény, amely igen gerincesen nyilatkozott meg, mint egy párt szava hathatott volna, akkor nem történik meg Esztergommal ez a meghurcoltatás. „cP^ogramm." „Mert a programm jelenti a a tervet: mit, kikkel, hogyan.** Megint csak Esztergomnál kell maradnunk. Mit kellett volna tenni az elmúlt 10 évben, kikkel és hogyan? Ez az. Eleget érthetünk ebből. Szeroezet? „Visszaadni az embernek a maga emberi szabadságát, méltóságát, egyéniségét, büszke szárnyait, letaszítani bitorolt trónusáról a Gépet, a gép urává avatni ismét a diadalmas szárnyas Embert: ebben a szentséges nagy célban találkozik a magyarság remek eredetisége, szabadságra, nagyvonalú életre termett ereje s a vágya, akarata, harci készsége egy emberibb élet után — az emberiséggel." Igen ezt! Mert mi részesei íogaskerekek vagyunk, forgunk, csak forgunk, meg sem olajoznak bennünket — és nyikorgónk. Zsilinszky könyve nem egy ; osztálynak szól, hanem a magyar emberiségnek, a népnek, a polgároknak, legyenek azok földmivesek, iparosok, kereskedők, vagy tisztviselők. Egyszóval a magyar embernek. Igy csak apostol szólhat.__^ Kétmillió pengő kölcsönt szerez Esztergomnak Huszár Aladár dr. főispán Esztergom város szanálása megkezdődött. Megírtuk, hogy a város pénzügyi egyensúlyozására baráti Huszár Aladár dr. főispán egy tervet do Igozott ki, amelyet a belügyminiszter is jóváhagyott, illetőleg a legnagyobb mértékben helyeselt. Huszár Aladár dr. tehát ehez a tervezetéhez szigorúan ragaszkodik és Glatz Gyula megválasztásával, az új városvezetéssel ezt a szanálási tervet végre is hajtja. A legelső teendő azonban az, hogy Esztergom felszabaduljon a sok adósságtól, illetőleg a túlmagas kamatterheitől. Ennek egyedüli módja csak az, ha a város igen olcsó kölcsönhöz jut. Huszár Aladár dr. főispán is ezt a célt kívánja elérni és közben is járt már, hogy a kölcsönt megszerezze. Arról van szó, hogy fog Esztergomnak kieszközölni és ezzel az összeggel akarják Esztergom tartozásait a Speyer-kölcsönön kivül kifizetni. A két millió pengős kölcsön hét és fél százalékos lesz. Olyan kedvező feltételű kölcsön volna ez, hogy Esztergom pénzügyi helyzete azonnal javulna, sőt megerősödést is vonna maga után. Huszár Aladár nagyon bízik abban, hogy ez a kölcsön megszerezhető lesz és a legnagyobb reményekkel néz a szanálás elé. A kedvező feltételű és nagyösszegű kölcsön megszerzése a lakosság körében is nagy megnyugvást fog kelteni és természetesen bizalmat a további fejleményekre. Amikor a város ezt a kölcsönt meg fogja kapni, nemcsak a főispán szanálási terve nyer igazolást, hanem közvetlen irányítása és munkássága is kiemelkedőbben érvényesül Esztergom érdekében. Nem fizetik a vízdíjat, lezárjak a vízcsapot A 'mérnöki hivatalban egymásután jönnek-mennek az emberek. Panaszra jönnek, mert lezárták házuk előtt a vízcsapot és igy nincs vizük. A panaszkodók a polgárság minden rétegéből valók : földmivesek, iparosok, kereskedők, sőt tisztviselők is. A mérnöki hivatalban azonnal megadták a felvilágosítást a vízelzárás okára és ez az, hogy azoknál zárIák el a vizet akik hátralékban van nak a vízdíjjal. A mérnöki hivatal polgármesteri intézkedésre záratta le a vízcsapokat. A polgármesteri intézkedés pedig Cserzy István miniszteri biztos tói ered, aki ezzel a rendelkezéssel kívánja a tömeges vízdíjhátralékok befizetését megindítani. Eddig mintegy 400 vízcsapot zár tak le, de ezzel meg is kezdődött a vizdijhátralékok befizetése. A mérnöki hivatal a befizetések után intézkedett, hogy akik a vizdíjtartozásukból törlesztettek, vagy azokat kifizették, azoknál nyissák meg a csapokat Eddig a lezárt vízcsapok háztulajdonosai közül mintegy ötvenszázalékban teljesítették fizetési kötelezettségüket és igy a városban jelenleg 150—200 lezárt vízcsap van. A város ezzel a szigorú eljárással kívánja az adóhátralékok befizetését elősegíteni és amint tapasztalható, ez sikerül is a legnagyobb részben. A város pénzügyi helyzete is megköveteli ezt a szigorú eljárást. Nótás Agfa-Travis selyemharisnya 2.90 pengő Schwachnál. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- a kőző, konyha- és kenyérruha, U<4<7I 0*7AilJÍ44 *brosz (nagyban és kicsinyben) IICL4LI <d£lfwfjlt tegjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatta
