Esztergom és Vidéke, 1931

1931-01-01 / 1.szám

az rongyos, öreg volt. Sok örömet adott a Szenttamási Otthon nagy karácsonyfaja és azok az ajándékok, amelyek alatta voltak. Keményfy K. Dániel plébános a színdarab előtt szép beszédben szólott a gyermekekhez a karácsonyról. Megemlékezett arról is, hogy a napközi gyermekotthon tizenegyedik esztendejébe lépett ezzel a karácsonynyal. Hálás köszönetet mondott mindazoknak, akik ezen idő alatt a gyermekotthon segítségére voltak, akár pénzbeli, akár természetbeni adományaikkal. Különös köszönetét fe ezte ki, hogy Machovich Gyula dr. áltí érseki helynök nagyobb adományj juttatott az otthonnak, valamint az Esztergom vidéki Iparvállalatok Szövetsége is nagy segítséget nyújt a szegény gyermekek istápolásában. Ha egy halomba raknánk azt a sok adomány, amely 10 év alatt öss egyűlt, ha feljegyeznénk azt a sok jót, amit Keményfy plébános a szegény gyermekek érdekében tett, akkor nagyon sok szülő állna sorba, hogy köszönetet mond,

on. Az ünnepély után Keményfy KDániel plébános kiosztotta a nagy ajándékcsomagokat, az alsó ruhákat és a játékokat. Közel 60 gyermek állt boldogan megrakodva a kara csonyfa előtt. Jelen voltak a szülők is, akik szintén örültek, hogy karácsonyuk lehet gyermeküknek. Panaszok Szentgyörgymezőről Az alábbi panaszos sorokat kaptuk: „Kérjük tisztelt Szerkesztő Urat, hogy panaszos sorainknak helyt adni szíveskedjék. Huszonöt lakótársammal tizennyolc házban lakjuk a Palkovics Kárclyutcát, mely szám bizonyítja, hogy épen nem a legkisebb-utca Esztergomban, de mégis mint a legmostohább utcát kezelik a város szempontjából. Szabadjon panaszos érvelésünkre felhozni, hogy a városnak immár öt éve van vízvezetéke. Ez Esztergomban nélkülözhetlen volt. Ha mar csinálták a vízvezetéket, kérjük, hogy a Palkovics-utcába is vezessék be a jóságos forrást, melyet élvjzni mi is jogosak vagyunk. Dehát nem így van. Vízvezetékünk van már, de Palkovics-utcának nincs. Hogy miért, azt mi nem tudjuk. Azután sem, hogy az illetékeseknél jártunk, kérdeztünk és kértünk, azonban még csak felvilágosítással sem szolgáltak. Fizetni azonban kell. Bocsánat, egyszer a főjegyző úr volt szives tudomásunkra adni, hogy ha majd lesz rá födözet, szó lehet róla. Ennek azonban több mint há rom éve és azóta sem történt semmi Már pedig azóta sok új dolgot esi náltak és pénz mindig volt azokra, csak éppen az ötévé megcsinált vízvezetéket kibővíteni nem tudják, mert nincs rá födözet. A jelentéktelenebb utcák csőlefektetésére jutott, miért, hogy éppen a Palkovics-utca volt az a bűnös utca, mely ezt nem érdemelte meg. Ha pedig ez valaki mulasztásából történt vagy megtörtén hetett, ezért mégis csak valaki felelősséggel tartozik. Ezt firtatni talán felesleges is, ami nagyon termesze' tes. A vízvezetéki szabályrendelet jó voltából ugyan megengedtetik, hogy az utca a vízdíjnak csak a felét fizesse, de mi nem óhajtunk kegye lemben részesülni, mi a teljes ösz szeget akarjuk fizetni, de természetesen vizet kívánunk és nem ígéretet. Sóvárogva várjuk már, hogy egyszer megjelenjen a hatósági személy elhagyatott utcánkban, de a jó Makk bácsin kívül, ki elég sűrűn és szorgalmasan ellátogat felénk, más hatósági személy még csak álmunkban sem látható. Ha panaszunkkal vagy kérésünkkel az illető fórumhoz for dúlunk, a megszokott elutasításban részesülünk, igy azután természetes, hogy kölcsönösen elősegítjük az úgy is beteg város súlyosabb gazdasági he'.yzetét, mert szerény felfogásunk szerint mi is csak ott tudunk jogo san pénzt és fizetést követelni, ahol ez megérdemelt, illetve megszolgált Mi fizetni akarunk, de természetesen vizet kérünk érte, nem kimagyarázásokat és senki sem kívánhatja tő lünk, hogy a másik utcába járjunk vizért. Annyi mindent hallunk a városfejlesztési munkákkal kapcso'atban, csak éppen e legfontosabb be fejezni valóról nem emlékezik meg penki. Vagyunk a Szerkesztő Úrnak kiváló t'sztelői és az „Esztergom és Vidéké" nek régi előfizetői. Több aláirás." Egyszerűsítették a törvénykezést A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény, amely lényeges változásokat eszközöl mind a polgári, mind a büntetőeljárásban és megváltoz tatja a végrehajtási és telekkönyvi eljárást is, január 1-én lépett életbe. A leglényegesebb változás a polgári eljárásban, hogy a 400 pengőt meg nem haladó követelések tekintetében a fizetési meg hagyá^os eljárás kötelezővé válik, tehát ezen összegekig keresetnek helye nincsen. Ha 15 napon belül ellentmond az adós, az ügy perré alakul és a polgári eljárás szabályai szerint folyik tovább. Lényegesen fel emeli az új törvény az egyes értékhatárokat a polgári eljárásban és ezzel megszünteti a föllebvitel és fölülvizsgálat körét, mi által a felsőbb bíróságok tehermentesítését célozza. Az új törvény rendelkezései, néhány kivételtől eltekintve, folyamatban lévő polgári pörökben is irányadók. A szegénységi jogon pörlekedő ellenfele ezentúl az ügy jogerős befejezéséig nem köteles illetéket leróni. Külön rendelet fogja sza" bályozni az egyenes állami adó azon határát, amelynek fizetése mellett a szegénységi jog ezentúl megadható nem lesz. Korlátozza a törvény a járásbirósági eljárásokban az előkészítő iratok beadásának lehetőségét és a törvényszéki eljárásban meghatározza az előkészítő iratok tartalmát. Újból életbelépteti a törvény házasságvédő intézményét, akit a bíróság rendel ki és a kirendelt ügyvéd költségeit a pörvesztes fél fizeti. A házassági pörökben az ügyvédi meghatalmazáson lévő aláírásnak hitelesítve kell lennie. A végrehajtási eljárás során ezentúl sem az adós, sem a végrehajtó nem köteles tűrni, hogy a lefoglalt ingóságokat potom áron elvesztegessék, a szakértő által megállapított becsérték egyharmadán alul az ingósá gokat elárverezni nem lehet. A büntető igazságszolgáltatás terén szintén jelentős változásokat léptet életbe az új törvény. Az egyesbiróság hatásköre lényeges kiterjesztést nyer, viszont vádirat ellen kifogást csakis 11 bűncselekmény tekintetében lehet benyújtani, egyébként a vádirat ellen csak ézzrevételnek van helye, amelyet a főtárgyalás megtartására hivatott bíróság elé kell terjeszteni. Rágalmazás vagy becsületsértés vádja esetében legkésőbben az észrevételben kell a terheltnek megnevezni azt a személyt, akinek a sajtójogi felelősségrevonása az ő felelősségét kizárja. Az ügyészségnek joga lesz tettenkapás, valamint testi sértés és lopás esetén, ha a bizonyítások rendelkezésre állanak, vádirat mellőzésével három napon b_lül a királyi törvényszék elő állítani a vádlottat. Ily esetekben az eljárás egész menetét a királyi ügyészség irányítja, ő gondoskodik a tanuk, szakértők megidézéséről, a tárgyalás kitűzéséről és a terhelt előállításáról. Az uj eljárás szerint az angol keresztkérdezési rendszer is életbelép, a vád tanúihoz először az ügyész, azután a védő és azután az ügyész intézhet kérdéseket. Ezentúl a vád lotthoz is intézhet kérdéseket úgy az ügyész mint a védő, amely az eddigi eljárásban nem volt lehetséges. Lényeges ujitás, hogy ezentúl bűn Bort, búzát, békességet Fát füvet, feleséget, Tányérodba tyúkot, kappant, Nagymosáshoz Albús szappant! ALBUSszappangyár. B. u. é. k. ügyekben is lesz illetékkötelezettség, mégpedig a pótmagánvádra, valamint a főmagánvádra üldözendő bűncselekményeknél, de az ezekre vonatkozó pénzügyminiszteri és igazságügyminiszteri rendelet még nem jelent meg. Mire kell válaszolni a népszámláláson ? A január 1-én kezdődő népszámlálásra az ország egész területén kijelölték már a népszámláló biztosokat, akik megfelelő oktatásban részesültek, hogy a különböző számlálólapokat és gyűjtőiveket miként kell kitolteniök. A mostani népszámlálás nemcsak a sablonos személyi adatokra vonatkozó válaszokat gyűjti egybe, hanem szélesebb területeket felölelve, több mint 30 kérdésre kell válaszolni minden összeirottnak. A sablonos nacionaleadatokon felül több kérdés arról szól, hogy az illető összeirott eleget tett-e a testnevelési törvényben előirt testgyakorlási kötelezettségének. A cserkészetre vonatkozólag több kérdés áll a számlálólapon. Az egyik kérdés afelől érdeklődik, hogy az illető milyen sportot űz és melyik sportegyesületnek tagja. I wimmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmßmmnmmm A munkaviszonyra vonatkozóan is intéznek kérdéseket és a munkanélkülieknek arra is kell válaszolniuk, hogy mennyi idő óta vannak munkailletve kereset nélkül. Firtatni fogják mindenkinél, hogy van-e valamilyen rendszeresen űzött mellékfoglalkozása. A háborús katonáskodást is fel kell fedni pontosan, mert ezirányban több kérdést intéznek az összeirott férfiakhoz. A kérdések között akad egy pár furcsa és sajátságos kérdés is. Mindenekelőtt megkérdezik, hogy van-e szellemi fogyatkozása és ha igen milyen ok következtében keletkezett ? Ezzel kapcsolatban a rokkantságra vonatkozóan is intéznek kérdéseket és arra is kell válaszolni, hogy van-e az összeirottnak jelenleg, vagy a mult esztendőben volt-e tüdőcsúcshurutja ? Egy vak régi gimnáziumi növendék ajándéka a bencés gimnáziumnak. Egy nagy csomagot és egy levelet-hozott hétfőn délelőtt a posta szerkesztőségünkbe ifj. Mezey Lajostól, az esztergomi gimnázium volt növendékétől. A levél igy hangzik: „Mint az esztergomi főgimnázium egykori volt növendéke (36 év előtt búcsúztam el az iskolától és a várostól) gondoltam arra, hogy e gimnázium gyűjteménye számára én is küldjek mir egyszer valami kis ajándékot. Harminc éve annak, hógy mindkét szememre teljesen megva kuli am s az ajándéktárgyakat sorsommal kapcsolatos dolgokból válogattam össze. Arra gondoltam, hogy e tárgyak tanulságul is szolgálhatnak a gimnázium mostani és mindenkori növendékeinek. Tizenhárom darabból áll e gyűjtemény, melynek egy darabját: Csapodiné Allaga Vilma: „Almavirág" című pontírásban nyomott regényét a csomag túlsúlya miatt külön keresztkötés alatt küldöm a szerkesz tőségnek és amelyet méltóztassék a megérkezés után a többihöz csatolni. Az egész gyűjteményt, — nagyon kérem — szives átnézés, áttanulmányozás után méltóztassék eljuttatni a főgimnázium főtisztelendő Igazgatójához. Fogadja egyben a tekintetes Szerkesztő Úr szives fáradságának csekély viszonzásául testvéröcsémnek „Szegény Magyarország" című verses könyve egy idecsatolt tiszteletpéldányát. El is mult már harminchat éve annak, hogy a gimnáziumnak növendéke és a kedves Esztergom városának lakója voltam, de ma is emlékszem még és azt hiszem jól emlékszem az „E?ztergom és Vidéke" című újságra, amelynek akkor Nógrádi volt a szerkesztője. Vagyok a tekintetes Szerkesztő Úrnak mély tisztelettel Biharnagybajom, 1930 dec. 24-én ifj. Mezey Lajos." Átnéztük a küldeményt és abban sok értékes dolgot találtunk. Érdekessége a küldeménynek, hogy a vakok írását több szövegben látjuk és megismerjük a módszert, amely szerte Heti előjegyzési naptárak már kaphatók Laiszky János könyvnyomdájában.