Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-23 / 33.szám

A tekintélytisztelőt alkotta kiegyensúlyozott béke­idők társadalmi életének tenge­lyét. A tekintélytisztelet évez­redek óta az apai tekintélyből fejlődött ki a mai élet alapjává, egészen természetes tehát, hogy a mai polgári felíogású jog­rendnek, a köznek igazgatásá­hoz feltétlenül szükség van a tekintélytíszteletre. A forradalmak és a kommün más társadalmi berendezkedésű államot akarták létrehozni, te­hát létalapjában támadták meg a mai polgári rendet, — első­sorban a tekintélytiszteletet sem­misítették meg. A polgárság ál­tal felépített hierarchia romba­dőlte után fékezhetetlenül és vészesen csaptak fel az embe­rekből a vad, állati indulatok, mert a fékező erejű tekintély már nem létezett s ezzel mil­liók halála pecsételődött meg. Magyarország tízéves nem­zeti regenerálódásának alapja az, hogy sikerült a tekintély­tiszteletet helyreállítani. Sajnos, a mai időkben több­ször felbukkanó különféle visz­szaélések egyáltalán nem hasz­nálnak a tekintélyek öregbíté­sének s egyúttal újabb izgatási alapot adnak azoknak, akik a felforgató eszmék hirdetői. S bár a konkrét sérelmek azonnal illetékes helyekre ju­tottak orvoslás végett, mégis a politikai zavarosban halászni akarók lelketlensége nem elég szik meg ennyivel, hanem a titkos gyanusitgatások, az óva tosan lanszirozott pikáns plety kák és rágalmak özönével akar ják beszennyezni a magyar közélet renoméját, hogy a nagy nehezen visszaállított tekinté­lyeket ismét a sárba lehessen tiporni. Szerencsére a forradalmak ál­tal kitanított polgárság jól tudja, hogy újra honnan fúj a szél s igy ezek a kísérletek megtör­nek a társadalom komoly el­lami, akár helyi vonatkozás­ban, — áll vagy bukik az ál­lam léte. 8* lenállásán. A magyar társada­lom jól tudja ugyanis, hogy a közéleti presztízs fenntartásán, — legyen arról szó akár ál­mmmmmMmmmmmm$mmmmmmmm A főispán szanálási tervezetét kedden letárgyalták a vármegyeházán Huszár Aladár dr. főispán elnök-1 minisztérium vizsgálatának eredmé­letével értekezlet volt kedden a vár­megyeházán, amelyen csak meghi* volt városi képviselők jelentek meg. A sajtó nem lehetett jelen ezen az értekezleten, amin nemcsak mi üt­köztünk meg, hanem a közönség kö­réből is sokan, mert, ha jelen lehe­tett a sajtó a januári értekezleten, amikor a történtek szerint az ország érdeklődésének központjába került Esztergom és az események izgal­masak voltak, miért nem lehet jelen a sajtó most, amikor már komoly tárgyalásról van szó ?! Az értekezleten részletesen ismer­tették a szanálási tervet, amelyet a képviselők nyomtatásban is megkaptak és azt felovasták. Az értekezlet nyugodtan folyt le, minden izgalom vagy nagyobb vita és ellenkezés nélkül. Egyedül v. Szivós­Waldvogel József heveskedett. Ettől eltekintve a bizottság tagjai csönde­sen vették tudomásul a tervezetet. Az értekezleten a következők szó­laltak fel és mondották el álláspont­jukat : Zwillinger Ferenc dr. úgy találja, hogy a kérdés oly nagy komplexu­mot ölel fel, hogy csak annak alapos átnézése után leszünk abban a hely­zetben, hogy véleményt alkossunk. Gróh József dr. felszólalásában ki­jelenti, hogy a legrosszabb időben kerül sor a bérleti szerződésre. Egy­részt mert nem lehet hitelt kapni, másrészt mert most vannak a váro­sok és községek pénzügyi rendezés előtt. Egy-két évig még várni kellene, amikor akár a törvényhozásilag be­ígért pénzügyi rendezés cimén, akár a pénz olcsóbbodása révén lehetne a várost szanálni. Elvi ellenzője a bérbeadásnak, mert a város leglucra­tivabb jövedelmező jogáról mond le 30 évre. Felsorolja, hogy az elmúlt öt évben is emelkedett a város jöve­delme s a jövőben még nagyobb emelkedésre lehet számítani. Azok a városok, amelyek villamos üzemeiket bérbeadták, mind megbánták. Attól tart, hogy ez fogja érni Esztergomot is. Azon véleményen van, hogy a villamos üzem oly városfejlesztési té­nyező, amit nem szabad idegen kézre adni. Hangsúlyozza, hogy bérbeadás esetén is gondoskodni kell az összes alkalmazottakról, hogy azok kenyér nélkül ne maradjanak. Mátéffy Viktor a Salgótarjáni szer­ződéstervezet bemutatását kéri felszó­lalásában, amely illusztrálni fogja, mily körzetre terjed majd ki Eszter­gom koncessziója. Kéri továbbá a nyét is közölni a város közönségé­vel, amely igazolni fogja, hogy ő értékes munkát végzett hét éven át. Mike Lajos dr. hasonló értelemben beszélt. Ő is szükségesnek tartja a szerződések alapos ismeretét és ki­emeli a Közüzemi értékes munkáját. Úgy találja, hogy a tett ajánlat igen komoly, azért azzal alaposan kell foglalkozni. A főispánnak köszöne­tét fejezi ki a bérlet ügyében elért eredményért. Jakobek Jenő igen keserű dolog­nak tartja örömmel és áldozatokkal kibontakozni a Ganz-bérletből és most ebbe a bérleti hínárba ismét bele­esni. Más megoldást kér. Vitéz SZÍVÓS- Waldvogel: . .. Min­den kibontakozási mód dugába dőlt s csak a Salgótarjáni bérletről lehet szó. A Közüzemi elleni bírálatok igazságtalanok voltak s vezetőjének minden elismerés kijár. Nem lehet a kérdést elodázni, mert a hitelezők dobra ütik a várost. A Közüzemi sem fog tudni többet adni, mint a Salgó. Mátéffy Viktor: Ha adósságmen­tes leszek, 53.000 pengővel több jö­vedelmet tudok adni. Lenkei Emil sokkal jobbnak látja a Salgó bérletét mint gondolta. Tiz­évenkint felmondható szerződést látna szívesen. Huszár Aladár dr. főispán szólalt fel ezután s rámutatott arra, hogy a kereskedelemügyi minisztérium nem helyesli a saját kezelésben lévő vil­lamosüzemeket. Ez is oka, hogy ő a bérbeadás mellett áll. A Közüzemi bevételeit vizsgálva úgy találja, hogy a Salgó már a jövő lehetőségeit is számba vette, amikor a szóban lévő nagy bért beígérte. Majd felolvassa a kereskedelemügyi minisztérium vé­leményét, mely vélemény a Közüzemi Rt. eladósodása miatt szintén ajánlja, hogy az üzem tőkeerős kézbe kerül­jön. Ütött a huszonegyedik óra, hogy a város kikerüljön a bajból, mert a kormány nem sokat segíthet s köl csönről szó sem lehet. Fehér Gyula dr. szintén a bérbe adás mellett van, mert az üzem csak nagy tőke mellett lesz lucrativ, ezt pedig a város nélkülözi. Huszár Aladár dr. hangsúiyozza még, hogy a Salgó elsősorban a Közüzemi személyzetét fogja alkal mázni. Pár nap múlva hozza a rész­letes tervezetet. Mátéffy Viktor visszautasítja azon véleményt, hogy a Közüzemi oly rossz karban volna, mint egyes szak­értők mondják. Jelzi, hogy a Közü­zemi rentabilitási terveit közölni fogja a várossal. Ugy látja, hogy a fo­gyasztás erősen fog növekedni. Csak egy-két leállt iparüzem megindulása igen nagy jövedelememelkedést fog jelenteni. Számord Ignác felveti a kérdést, megszünik-e a Közüzemi. Igenlő vá­laszt kap azzal, hogy a részvénye­sek ki lesznek elégítve. Ezekután már csak a szerződés megszövegezése van hátra, ami pár napon belül megtörténik. Az utolsó aktus a közgyűlésen fog lefolyni. Legközelebbi számunkban mi is bővebben fogunk foglalkozni a Köz­züzemi bérbeadási ügyével. Munkaalkalmat, illetve mel­lékjövedelmet találhat mindenki, ha foglalkozik a selyemhernyótenyész­téssel. Miután pedig a selyemhernyó­tenyésztés könnyű munka s azt lehet mondani, szórakozásból is űzhető. A legnagyobb munkáját, az eperfalevél­nek szedését, kisebb gyermekek is végezhetik, a tenyésztésből származó kereset egyenesen ajándéknak mond­ható. Mi kell a selyemhernyótenyésztés­hez? Elsősorban az, hogy legyen eperfa megfelelő számban, továbbá szellős, tiszta és száraz férőhely a tenyész­tésre. Ezt úgy kell érteni, hogy a legalább 30 négyzetméternyi terület állhat 5 darab 2 méter hosszú és 3 méter széles, otthon is könnyen el­készíthető egyszerű rácsból, melye­ket 40—50 centiméter távolságban egymás fölé is el lehet helyezni, te­hát egészben véve csak nagyon ke­vés helyre van szükség. Ilyen 5 darab rácson elhelyezett tenyésztéssel, gondos kezelés mellett, a jelenleg érvényben lévő gubóbevál­tási ár figyelembevétele mellett 35— 40 pengőt lehet keresni, ami — te kintettel arra, hogy a tenyésztéssel mintegy 8—10 napi számottevő munka van — még felnőttnek is tisztességes jövedelmet jelent, külö­nösen most, amikor a pénznek már sokkal nagyobb vásárló ereje van, mint az elmúlt években volt. Más években a selyemtenyésztés­ből származó jövedelem sokkal na­gyobb volt, de sajnos, a világpiacon beállott gazdasági krízist a selyem is jelentékenyen megérezte, és emiatt az állam kénytelen volt a f. évben a selyemgubó beváltási árat átmene­tileg leszállítani. A helyzet olyan rossz, hogy az állam a leszállított ár mellett is még mindig számolhat rá­fizetéssel, de meghozza ezt az áldo­zatot azon sok ezer ember kedvéért, akik évről-évre foglalkoznak ezzel a nagyon hasznos üzemággal. Bővebb felvilágosítást bárki kap­hat, ha a majdnem minden község­**- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­. . köző, konyha- és kenyérruha, LA^I €*^K&jJvf4 abrosz (nagyban és kicsinyben) ÍICMÜ! M£IJ Willi leRJutáiiyosafcbJin beszerezhető Pelczmann Lászlónái Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtat! fc

Next

/
Oldalképek
Tartalom