Esztergom és Vidéke, 1931
1931-01-11 / 4.szám
árúk 40%-kaI olcsóbban nyain majd talán még ők is vigan, boldogan pipálhatnak majd, mint az az a bizonyos Ladányi. vitéz Dudás László Felmondhatja kereseti és jövedelmi adóját Köztudomású, hogy a kereseti és jövedelmi adók nagy része rögzítve van. Ezek a rögzítések évekkel ezelőtt történtek. Még akkor, mikor boldogabb időket éltünk, mikor még áruk volt a magyar mezőgazdasági terményeknek, a buza 30 pengő körül járt, volt munka, volt forgalom és volt vásárlás. Szóval volt pénze a magyarnak. A törvény úgy intézkedik, hogy a Kétségtelen, hogy az idegenforgalom fellendülésének és az ehhez fűződő reményeink megvalósulásának egyik tényezője a helybeli telefon hálózat kiterjedtsége, hogy minél több, könnyen hozzáférhető és olcsó telefon állomás álljon rendelkezésre. A város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén nagy megértéssel fogadta a telefon rendszer tekintetében a m. kir. kereskedelmi kormány 88968/ 1930. szám alatt kiadott kormányrendeletével szemben kifejtett aggodalmaimat és készségesen állt azon akció élére, amely az 1930. november 15.-ike előtti állapot visszaállítását, illetve fenti rendelet hatálytalanítását célozza. Ez alkalommal csak azzal óhajtok foglalkozni, hogy mily nagy hiányok mutatkoznak idegen forgalmi szempontból a helybeli telefon hálózatban. Ha idegen vetődik városunkba vasúton vagy hajón, az állomáson nem áll rendelkezésére nyilvános használatú telefon, melyen érdeklődhetnék szállás után, ha kell közlekedési eszközt rendelhetne magának. kereseti és jövedelmi adók minden év január havában felmondhatok az esetben, ha a keresetek, illetve a jövedelmek visszaesése igazolható. Ez most igazán könnyű lesz, hiszen a rögzítések még 28—30 pengős búzaárak mellett történtek. De megváltozott azóta minden ! Fel lehet mondani a kereseti adókat azoknak is, akik bérlők, felesek, vagy harmadosok voltak, bérleteik azonban megszűntek, vagy kisebbek, illetve nagyobbak lettek. Természetes, hogy bármelyik iparos is felmondhatja adóját, ha hitelt érdemlően kimutatja, hogy a mult évben jelentősen kisebb jövedelme volt, mint 1929-ben. Annál is inkább szükséges lesz az új kivetés, mert igy elkerülhető lesz a kétszeres kivetés, melynek törlése csak hosszú utánjárással sikerül. Előfordulhat aztán az, hogy igényes, sebb, vagy mondjuk gyámoltalanabb idegen megijedve a gyaloglás vagy szálláskeresés időt és energiát rabló műveletének fáradalmaitól és kellemetlenségeitől, már az állomáson megfordul és megy tovább oly helyet keresni ahol több a kényelem. Esztergom város célkitűzése pedig nem az, hogy az állomásokon for dúljanak meg, illetve vissza az idegenek. Ha pedig veszi magának a fáradságot és barátságot, hogy a forgalmi irodában levő telefon használatát kérje, amely kérelem teljesítése viszont az állomási tisztviselő munkáját zavarja, esetleg a szolgálati szabályokba is ütközik, akkor is hiába tenné ezt, mert az egy Fürdő Szálló kivételével más szállodánknak, a ven déglőinknek, kávéházainknak, társadalmi és sport egyesületeinknek, vagyis azon helyeknek, ahol az idegen a turista a legtöbbet időz, nincs állomása. Ha történetesen a taxi állomáson nem talál üres taxit, akkor közlekedési eszköz után is hiába kutat, mert hiszen egyetlen egy taxitulajdonos sem szerepel a telefonkönyvben. Az idegen bejön a városba, ott sehol nem talál közhasználatú nyilvános telefont, a dohány tőzsdékben sincs ilyen. Különösen érezhető a hiány a bazilika és a primási palota közelében, amelynek látványosságai leginkább érdeklik és vonzzák az idegeneket. Ha pl. fent a Bazilikából taxin óhajtana az állomásra, szállására vagy vendéglőbe menni, hiába minden, kénytelen lekutyagolni a bibliotékáig. Ha pedig már egyszer ott van és a kavicsos ut porát nyelte, akkor már boszusan tovább is megy, vagy legfeljebb az olcsóbb autóbuszt veszi igénybe, ezáltal pedig az amúgy is gondokkal küzdő taxisok károsulnak és kevesebb pénz marad városunkban. Könnyen kiküszöbölhető hiba, hogy s:m az idegenforgalmi hivatalnak, sem a mentő állomásnak a neve nem szerepel a telefon könyvben. Mi helybeli benfentesek tudjuk azt, hogy az előbbi a közüzemi, az utóbbi pedig a tűzőrség neve alatt található, de már egy globetrottertől sem lehet azt megkívánni, hogy ilyen speciális helyi ismeretei legyenek, ha tehát Pestről vagy vidékről óhajtana telefonon Esztergom idegenforgalmi viszonyairól tájékozódni, alighanem boszusan teszi le a telefonkönyvet vagy pedig rossz számot kér fel. Végül magasnak találom a magán állomások tulajdonosai részéről szedhető 20 fillért is, az összegnek nem szabad többnek lennie 10 fillérnél. Egy további célkitűzés legyen a fürdő évadban az éjjeli szolgálat a központban. Oly sokszor és oly sok vonatkozásban történik hivatkozás a külföldre, különösen pedig a művelt nyugatra, hogy ez már szinte közhelyé válik s a mi speciális magyar viszonyainkra tekintettel nem mindig szerencsés. Itt e kérdésben azonban nem zárkózhatom el attól, hogy összehasonlítást ne tegyek a szomszéd Ausztria vidéki városainak viszonyaival Már a vasúti és hajó állomáson vagy az idegenforgalmi hivatal embere, vagy pedig a nyilvános telefon segítségemre siet abban, hogy igényeimnek és főleg pénztárcámnak megfelelelő szállást és közlekedési alkalmatosságot kapjak, nemcsak a nagyobb hoteleknek, hanem a garniknak és csapszékeknek, kávéméréseknek is van telefonjuk, azonkívül az utcán vagy dohánytőzsdékben szintén sok nyilvános telefont találunk. Nemcsak az idegenforgalmi hivatal, hanem az idegenvezetőket is fel tudom hivni. S mindez potom 10 groschenért, nem egész 8 fillérért. Méltán haragudhatunk Ausztriára Nyugatmagyarországért, elitélhetjük a kül- és belpolitikáját, megróhatjuk a császári házzal szemben tanúsított magatartását, de azt objektíve el kell ismernünk, hogy nagy életművészek az osztrákok. A trianoni békéhez hasonló St. Germaini béke súlya alatt kellemessé tudják tenni a saját s a körükben élő idegenek, az őket felkereső külföldiek életét. Ez a titka az ő nagy sikereiknek, amelyeket az idegen forgalom terén elértek, úgy érzem, hogy nyugodtan követhetjük az ő példájukat a telefon berendezkedés terén. Ezért nem tartottam fölöslegesnek e kis elmefuttatást, amelynek eszméi ha nem is teljes mértékben és egyszerre, de fokozatosan és részben megvalósíthatók, különösen ha Olaszország példájára nálunk is mérsékelik a dijakat. zs. y. Az esztergomi kir. járásbíróság ügyrendjének beosztása 1931, évben Az esztergomi járásbíróság vezetője az 1931. évre a helybeli járásbíróságon a következő ügybeosztást rendelte el: Rudolf Béla dr. kir. járásbirósági elnök ügyköre: 1. elnöki ügyek, 2. központi ügyek (a polgári megkeresések és hagyatéki ügyekre vonatkozók kivételével), 3. polgári peres ügyek. Idegenforgalmunk és a telefon Idegen országokról (Bolivia) III. Egy nagy bevágáson halad át vonatunk, ame'yet a viz örökös munkája a hegybe bevájt. Itt kezdődik Bolivia leghatalmasabb, 4000 méter magasságú fensikja. Ameddig a szem ellát, minden homok és kő, csak valahol messze a láthatáron látszik valami örökös hó- és jégmező, a „Salmas Grandes 11 , a kincseket érő bórsavas és salétrom-mezők, ma még az érintetlenségükben kiaknázásra várnak. Lassankint visszamaradnak a hegyek, minden az esti sötétségbe burkolódzik. A tropikus ég gyorsaságával, mint valami színpadi függöny, hirtelen leereszkedik a sötétség az égboltra. A sok pislogó mécses, a csillagok is előkerülnek, kíváncsian bekandikálnak a vonat ablakain, a sápadt holdúrfi odafent pedig halvány fényével misztikus kékszinbe borítja a tájat. Ábra Pampa az utolsó falu a határ előtt. Néhány órai késéssel végre elérkezünk La Quiaxa határállomásra, az argentiniai vasút végállomására. Itt vagyunk Bolívia kapujánál. La Quiaxából a vonat csak másnap reggel indul, azért felkeressük az ittlévő német szállodát, ahol barátságos szobák és meglepően jó európai vacsora vár reánk, Az éjszaka — legalább az én számomra jól mult el; bolha, poloska és szúnyog ilyen magasságban nincsen. Korán reggel megtekintem ezt a határváros. Vakítóan fehér, napfényes idő és valami egészen különös lágy, végtelen tiszta levegő fogad. Bántó a vakitó fehérség, félig lehunyt szemmel kell járni. Az útitársaim még pihennek, egy részük szenved a szokatlan magasságtól, ami nem is csoda, hisz 3642 méter magasságban vagyunk. E ritka levegőben fő feltétel az erős sziv és kifogástalan tüdő. Aki e kettő felett nem rendelkezik, sokat szenved a magaslati zavarokban. Ez azután szédülésben, erős szívdobogásban, légzési nehézségben, orr- és fülvérzésben, hányingerben és egy megmagyarázhatatlan fojtogató érzésben nyilvánul. La Quiaxa olyan, mintha a bádoglemezekkel fedett földszintes házai egyenesen a homokból nőttek volna ki. Alig van néhány járdanélküli utcája, de miután határállomás, így van német és olasz bankja, spanyol konzulátusa, csendőrségi laktanyája és egy kis obszervatóriuma is. A La Ouiaxa folyó az ő mély medrével hoz némi változatosságot ebbe a sárga egyhangúságba. Ez a folyó egyben határvonal is Argentinia és Bolivia között. Már korán reggel indián nők és férfiak fürödnek benne a legnagyobb egyetértésben. A folyó túlsó oldalán fekszik Villazón, egy kis vasúti híd köti Össze a két helyet. Gyalog át öt perc, vonattal egy óra a körülményes vámvizsgálat miatt. Ez a vonat első útja, a hivatalos közegek fejetlenek, amit az utas jóindulatú elnézéssel kénytelen honorálni. Csak az átutazó közönség és az évenkint itt négyszer megtartott vásár ad valami életet ennek a két szomorú határszéli állomásnak. La Quiaxa az a hely, ahol kevés olyan ember él, aki itt is született. A legtöbb külföldi, az európai bevándorló, akik itt a bankban ülnek, mások csereüzletekkel foglalkoznak vagy a közeli ólom- és cinkbányatelepeken élnek, szombaton pedig lejönnek ide. Persze a legnagyobb kereseti forrás a hires Coxa-tealevél továbbszállítása. Bolíviából importálják és innen óriási haszonnal Argentinia különböző részeibe küldik. Kivitele évenkint sok millió kilóra rúg A két határszéli állomás moralitása igen alacsony fokon áll. A sok nőtlen külföldi, köztük a legtöbbje az élet súlyos hajótöröttje, a határ, mely az üldözött gonosztevőknek és gyilkosoknak biztos menedéket nyújt, a sok züllött és minden moralitás híján itt élősködő indián nő és nem utolsó sorban a templom hiánya, mind hozzájárul e vidék züllött voltához. A rendőrség csak névleg az, megvesztegethető és teljesen önkényes uralmat gyakorol. Az itt élő volt német konzul meséli, hogy az itteni rendőrfőnök egy német mérnököt a kártyázás alkalmával felmerült nézeteltérések miatt egyszerűen telőtt. Ebből a „kis incidensből" kifolyólag semmi baja sem történt s még vizsgálatot sem indítottak. Általában az emberélet itt nagyon olcsó, bizonyítja ezt a következő eset. Egy közeli bányában, ismererlen okból, a bányamunkások leszúrtak egy holland mérnököt. A társa s egyben legjobb barátja, szorgos kutatás dacára sem tudott a tettesek nyomára akadni. A hollandus, hogy boszút álljon meggyilkolt társáért, egy csomó indiánt, a bányatelepen lévő póznákra köttetett fejjel lefelé és addig lövöldözte őket felváltva, mig élet volt bennük. Azóta a mérnök csúfneve „Conde Pirolini" vagyis kötélgróf. Kilenc óra felé felszálltunk az itt álló vonatra. Elbúcsúzunk a kedves ferencrendi barát útitársunktól, aki itt lóra ül és valahová bemegy a messze hegyek közé kedvenc indiánjaihoz. Mi is átesünk a dupla vám vizsgálaton, elfoglaljuk számozott hálófülkéinket és vegyes érzelmekkel tovarobogunk az eddig ismeretlen tájak felé . . . (Folyt, köv.) Schayné Gangl Githa.
