Esztergom és Vidéke, 1931
1931-04-05 / 28.szám
LS/ 1E Rdl 11/IDÍKt ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 28. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, ÁPRILIS 5 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A mi fmitmmmümmunK Krisztus feltámadása végleges megalapítása a kereszténységnek. Ez az alap, amelyen megindul az anyaszentegyház az évezredek útján. Krisztus isteni feltámadása nélkül nem lenne kereszténység s nem újult volna meg a világképe. A feltámadással bizonyította be, hogy él és uralkodik a lelkeken, mint Istenség. Az egyház igéje az ö igéje; az egyház elvei, tekintélye, törvényei, hatalma Krisztustól áteredő, mert „Ő a feltámadás és az élet", hogy azután elmémben, szivemben éljen és uralkodjék fölöttem. Krisztus feltámadásának tanulságából kell hogy elkövetkezzék szintén a feltámadás úgy egyesekre, mint az egész emberiségre. Feltámadunk ! Ez az isteni kijelentés be van vésve lelkünkbe s tudják, hogy be fog következni, lelki életünket mintegy betetőzve. Az életben azonban más feltámadásról is szoktunk elmélkedni s beszélni. Legtöbbször a nemzeti feltámadás képe, amely tulajdonképen megújulást jelent, jelenik meg előttünk, különösen napjainkban. Tévednénk azonban, ha ezt pusztán földi hatalomtól, szellemi haladástól, nemzeti előretöréstől, életerős anyagi eszközöktől s jóléttől tennénk függővé, ezekbe vetve minden reményünket a megújulás útján. Krisztus feltámadása azt tanítja, hogy a magyar nemzeti feltámadás akkor következik be életet adóan, ha elhengerítjük a követ mindarról, ami a krisztusi törvény betartását sziklaszerűen akadályozza. Krisztus szeretetétől s tanításától „se a jelen, se a jövő, se az élet" — mint mondja Sz. Pál — ne válasszon el bennünket. Törvényhozás, allamkormányzás, család, iskola, társadalmi, közgazdasági s magánélet ne csak hirdesse, hanem valósítsa is meg a krisztusi programmot, a feltámadás győzelmi pálmáját. Valljuk meg, hogy 12 év óta, amikor fölülről is programmként hirdették nálunk az államhatalom s törvényhozás részéről a keresztény alapon álló politikai megújhodást, mindez legtöbb esetben inkább csak jelszó és a forradalmaktól megíélemlített taktikai kortes-konjunktura maradt, mint életetadó, a feltámadást biztosító megvalósítás. Nem igen tartottuk be, amit nagy ünnepi s kortesbeszédekben a választások s beszámolók alkalmával hangoztattunk. Mint a római katonák Krisztus sírjáról, úgy a sok politikai katona se tudja a politikai-konjunktúráról a követ elhengeríteni, mert megaludt bennünk a vér, a sok új ember politikai iskolázottságának hiánya és az érvényesülés hatalmi mámora miatt, mely a számító egyéni érdeket tekinti egyedüli törvénynek. A nemzeti feltámadást csak akkor tudjuk biztosítani s megerősíteni, ha nem hagyjuk el Krisztus tanítását a politikai élet terén se és nem legyezgetjük egyéni előretörtetésünket s érdekeinket a keresztény politika cégérének felhasználásával. Ha tudunk ezért harcolni is, akkor nem marja küzdő fegyvereinket a rozsda, nem növi be a moha a keresztény politika várait, nem borítja el igazságainkat szolgalelkű gyávaság s stréberkedés és efemer sikerekért nem áldozzuk fel a lényeget s az elvi hűséget. Mindenfelől érezzük, hogy a mindennapi élet viszonyai változnak és a mai nemzedékből ma sokan máskép beszélnek, mint ahogy tesznek. Visszaverődésük olyan, mint a lelkük. Szenvedélyeink katasztrófáit nem mérlegeljük úgy, mint egykoron. Nem vagyunk bensőségesebben önmagunké, mint azelőtt, mikor a katasztrófa hatásait áttudtuk érteni s meglátói voltunk azok következményeinek. A politikai élet szereplőinek nagyrésze ma csak a jelen csillagát figyeli s azzal úgy játszik, mint egy üveggolyóval. A fő, hogy képviselő maradjak! — mondják a politikai játékszín szereplői. Összeférhetetlenség, álláshalmozás, a fórum politikai dekóruma, a választási terror, az sokszor mellékes nekik, mert a politikai lelkiség nem átható erőnk. Pedig nincs messze az idő, a szele már érezhető, hogy a politikai élet küzdő porondján két nagy világnézet fog egymással szembenállni: a liberalizmust túlélő szociáldemokrácia (túlhajtásaival) és a speciális keresztény politikai világnézet. A háborút követő nagy társadalmi, s gazdasági rázkódtatások kihatásait már is érezzük. Bonyodalmas problémák, népjogok, új érdekkörök kerülnek felszínre, amelyek megoldása a magyar nemzet lelkierejét is nehéz megpróbáltatásoknak vetik alá. A. bojtorján s maszlag ugara után a megrendült nemzet az áldozatba belefáradva oda áll, ahol lelkét a megenyhités olajágával foglalják le. A kishitűséget, a lélekrombolást, az erkölcsi romlást, a család züllését kell a lelkekből kiemelni, hogy tudjon bizni a jövő hivatásában s ellenállni a szélsőséges áramlatoknak. Mindennek elősegítése a keresztény politikai berendezkedés talaján valósitható meg. A hatalom kezelését a krisztusi törvény szellemében vezetni isteni rendelés. A keresztény politika tehát az isteni törvény jogfolytonosságát mozdítja elő, hogy ébren tartsa a nemzet lelkiismeretét, ellenőrizze a kormányhatalom működését és megvédelmezze a népjogot, a politikai közélet becsületét és a politikai választások tisztaságát minden hatalmi terror ellen. Szóval a keresztény politika arra törekszik, hogy az állam berendezése keresztény maradjon. Össze kell tehát fogni minden helyen annak belátására, hogy a keresztény pártot ne néhány ember alkossa, ne néhány politikai szereplő használja ki a klikk-uralom mélyítésére, hanem legyen az mindenütt a nemzeti közérdek tömörülése és egyesülése. Fel kell újulnia a bátorság, a politikai gerincesség ama erejének, mely az állami s társadalmi élet nagy erőpróbáiban képessé teszi a politikai közéleti egyéneket a legnemesebb áldozatra s a legszigorúbb erőfeszítésre, hogy ki-ki ura legyen a krisztusi lelkiismeret megnyilatkozásának. Szent húsvét a feltámadás nagy ünnepe. Pattanjon fel a zár, hulljon le a pecsét, hengerüljön el a kő, mely lenyűgözve tartja sok magyar lelkét és támadjanak a vágyak, az az erős lelkek emberei, hogy ki ne essék a kezünkből a kereszt! Ha a világosság felderengett, segítsük elő hasadását. Az ember imádkozik és vágyakozik. Az Isten cselekszik. Mik az ember imádságai s vágyai? Majdnem minden, ami a végtelen Felség, a Krisztus király cselekvését akarja ránk fordítani. Keményfy K, D r SA '. AT KÉSZITÉSU a«S? ÄÄ Pelczmann Lászlónál* Ká-TI O-VAUntf Äbr08z (nagyban és kicsinyben) • CIU£I 11(11111 I»ad£ItJliai for lld/j 5>(fcU¥Ml(, iegiutányosabban beszerezhető • dei Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatiw
