Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-02 / 27.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 27. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, ÁPRILIS 2 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 120 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér »IPIP<PIPWPIPJPJPIPÍPIPIPJPIPIPIPIP,W^ Magyliéten ünneplik a földkerekség keresztény hívőinek milliói a világ legnagyobb tényét, legemberibb megalázkodását és legistenibb csodáját: a Megváltást. Egy csodálatos misztérium életrekelése ez a hét, amely a bánat lágy hangjaival kezdődik, majd átolvad a zokogó fájdalomba, hogy hetedik napra, már e nap előestéjére a legujongóbb, legtisztább öröm és boldogság lángolásába csapjon át. Ez a hét, amelyen még a legkonokabb ember, leghűvösebb agy és legridegebb sziv is közel érzi magát Istenhez és megérinti őt ama szárnyak suhogása, amelyek a krisztusi lelket röpítették tova feledhetetlen földi utjain. Önmagától meghajlik a fő, amidőn nagycsütörtökön a harangok elnémulnak, vagy nagypénteken rákomorodik a világ legfenségesebb gyászpompája, vagy amikor látja Krisztus márványos alakját a nagyszombati koporsódiszben feküdni. Elszorul a sziv, amikor a nagyhét három napjának délutánján felcsendül a templom mélyén a zsolozsma. Lamentációk, Jeremiás siralmai! 0 ezekben a siralmakban benne van az emberi lét minden önsirató fájdalma és benne van mindaz a vágy, a szépség, a boldogság, a jóság után, amelynek enyhülete csak az égből jöhet. Ezekben a siralmakban ott jajong az ősember éppúgy, mint a modern kor embere, aki pusztulás, vér, meg nem értés halálos birkózás közt nem tud eltalálni önmaga igazi nagyságához, ahhoz a nagysághoz, amelyért teremtetett. Térjetek be a templomokba és hallgassatok a siralmakat, amelyek nem is olyanok, mintha kétezer évvel ezelőtt születtek volna, hanem mintha ma szakadtak volna fel. Sírjátok el mindazt a fájdalmat, amely a keresztfa Messiásának arcáról egyetlen könnycseppben lepergett. Érezzétek, hogy a ti utatok is mindennapi keresztrefeszittetéseken át vezet a feltámadáshoz. De oda vezet! Mert a mai munkanélküli, nyomorúságos, keserves élet Golgothajárása után el kell már egyszer érkeznünk a húsvéti allelujához! mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmm A „Magyarság" rendszeresíteni fogja esztergomi antóbnszkirándalásait Két héttel ezelőtt az idegenforgalmi bizottság ülést tartott és ezen az ülésen Berényi Zsigmond dr. tiszti főorvos azt az életrevaló indítványt tette, hogy indítsanak meg Budapestről autóbuszokat az Esztergomba kirándulni óhajtó közönség részére. Az autóbuszjáratnak, egyelőre csak vasárnaponkénti közlekedéssel, az lenne az előnye, hogy gyorsabban és a legmegfelelőbb időben érne Esztergomba. Ha az autóbusz fél, esetleg háromnegyed kilencre ér Esztergomba, i^v a kiránduló közönségnek alkalma van a 9 órai pontifikális misét meghallgatni, mely után elég idő marad a kincstár és más nevezetességek megtekintésére. A kirándulók itt ebédelnek Eszter gombán és a meleg napokban a fürdőtelepen felfrissülhetnek és szórakozhatnak. Ezekkel az autóbuszokkal megoldódik az a kérdés is, hogy a Máv nem tud ebben a reggeli időpontban vonatot beállítani. Az autóbuszjárat nemcsak pótolja a vonatot, hanem közvetlen közlekedésével és egy órás menetidejével a bazilika elé hozza az idegen kirándulókat. Bármennyire is életrevalónak látszott Berényi Zsigmond dr indítványa, az idegenforgalmi gyűlésen mégis aggodalmaskodtak. A napokban a „Magyarság" Esz tergomba küldte egyik idegenforgalmi vezetőjét, aki Berényi Zsigmond dr.-t kereste fel és nála érdeklődött az autóbuszkirándulások körülményeiről. Berényi főorvos készséggel adott felvilágosítást és a „Magyarság" kiküldöttje teljes megelégedéssel távozott. A vasárnapi „Magyarságában azután már kidolgozott programmot olvastunk. Az aggodalommal tárgyalt autóbuszkirándulást tehát a „Magyarság" rövid idő alatt, szépen, csöndesen és bizonyára minden nehézség nélkül megvalósította. Csak foglalkozni kellett a dologgal és megkísérelni a lehetőségeke'. Nem is tudjuk kellőleg elismerni a „Magyarság" gyors munkáját és azt a jóindulatát hogy Esztergomot választotta kirándulásra Természetesen Berényi Zsigmond dr. főorvosnak is köszönettel tartozunk és szivleljük meg a jövőben, hogy minden életre való indítvánnyal foglalkozni kell. A „Magyarság" első társaskirándulása húsvét vasárnapján lesz. Több autóbusz indul Budapestről a Berlini térről. Indulás 7 óra 15 perckor, Útirány Budapest—Vörösvái—Piliscsaba—Dorog—Esztergom. A bazilika elé 8

A 9 órakor érkeznek és a zenés nagymisére, amelyet Serédi Jusztinián dr. bibornok-hercegprímás fog pontifikálni fényes segédlettel, már helyet biztosítottak maguknak. A nevezetességek megtekintése után fél 12 órakor a Fürdőben ebédelnek, majd fél 3 órakor Visegrád felé viszszatérnek Budapestre, ahová este 7 órakor érkeznek. A „Magyarság" igen kedvezményesen szervezte meg ezt a kirándulást, amelynek teljes programmja minden költséggel együtt 1350 P. Szinte csekély összeg ez, ha elgondoljuk azt, hogy a kirándulók Budapestről jönnek Esztergomba, itt megtekintik a bazilika gazdag nevezetességeit, jól ebédelnek, majd a Duna partján Visegrádon át teszik meg az utat vissza Budapestre. Reméljük, hogy a husvétvasárnapi társas au'ókirándulás sikeres lesz és hogy a „Magyarság" állandósítani fogja esztergomi kirándulásait. A városok fejlődését biztosító feladatok A magyar városok vezetői körében általános a panasz amiatt, hogy a városoknak nincs meg az a súlyuk a közéletben, amely őket méltán megilletné. Ez a körülmény arra késztette a magyar városok országos kongresszusának állandó választmányát, hogy a városok országgyűlési képviselőit és felsőházi tagjait értekezletre hívja meg, amelyben a városok legfontosabb egyetemes problémáit letárgyalják és amelyen felkérik a városok képviselőit, hogy hathatósabb fellépés érdekében blokkban tömörüljenek. Ezt az értekezletet meg is tartották s az azon megjelent képviselők elhatározták, hogy városi bizottságot alakítanak azzal a feladattal, hogy a törvényhatósági és megyei városok ügyeivel intenzivebben foglalkozhassanak s azok érdekeit hathatósabban felkarolhassák. Ezzel kapcsolatban a magyar vá rosok országos kongresszusának igazgatója, Várhidy Lajos, összefoglalta a legfontosabb városfejlesztési feladatokat, melyek a következők : I. Legfontosabb a városok háztartásának rendezése. Ennél a kérdésdésnél, mint részletkérdések, a kö vetkezők tolulnak előtérbe: A váró sok függőkölcsöneinek konvertálása s általában a városok hitelügyeinek rendezése ; a háború óta a városokra hárított terhek csökkentése, különösen pedig rendőrségi hozzájárulás elengedése, a városi költségvetésekben a tartalékalap képzésének lehetővé tétele, a városi katonai laktanyák házadómentességének rendezése, az állam ezután csak olyan terhet rójjon a városokra, amelyeknek pénzügyi fedezetéről gondoskodik is. II. A városi törvény megalkotása. SAJÄT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha* és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető házi szövött Pelczmann Lászlóná III. Országos építési törvény megalkotása Ennek kapcsán : a városok arrondirozása, vagyis fejlődési körzetükbe eső szomszédos közigazgatási Urületeknek a városokhoz való csatolása, a városok emporiális irányú fejlesztése. Városfejlesztési célokra értékemelési illeték és az üres beltelkekre betterment behozatala. IV. Iparfejlesztés a városokban. Gyárak letelepítése. Ujabb mezőgazdasági művelési ágak propagálása. V. Városi országgyűlési kerületek új beosztása. VI. Idegenforgalom fejlesztése. VII. Városi tisztviselők fizetésének automatikus emelkedése. VIII. A városokat közvetlenül érdeklő minden törvényjavaslat készítése és fontosabb miniszteri rendeletek kibocsátása előtt hallgassák meg a magyar városok országos kongresszusát, mint a városok érdekképviseletét. IX. Minden város köteleztessék városfejlesztő programmjának záros határidőn belül leendő elkészítésére. Ezeknek a fontos városi feladatoknak megoldását a városok képviselőinek nemcsak a parlament, de minden illetékes tényező előtt sürgetniük kell. Legújabb plissé és gouvrérozás Schwachnál. Gyümölcsfa permetező szerek lerakata Rottár „Hattyú" drogéria, Kossuth Lajos utca 20. Gyümölcsfa permetező gépek kölcsönzése. Zsebkendők gyönyörű választékban Illés cégnél Széchenyi-tér. Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtat »V