Esztergom és Vidéke, 1931

1931-03-25 / 25.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 25. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. SZERDA, MÁRCIUS 25 Szerkesztőségés kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A nyugdíjasok újabb alkalmazásának ügye sűrűn szerepel mostanában napirenden. Egyik város és törvényhatóság kéri a másik után a kormányt, hogy a létminimummal rendelkező nyugdíjasoknak állást ne adjon. A kérdésnek sokféle megfontolásra méltó oldala van. Igen fontos momentum az a körülmény, hogy a nyugdíj az állammal vagy magánintézménynyel szemben olyan szerzett jog, amelyet a nyugdíjas egyén több évtizedes munkával és a fizetéséből állandóan és szabályszerűen levont nyugdíjjárulékkal szerzeit meg. Az ilyen szerzett joghoz tehát jogállamban semmi körülmények között sem lehet hozzányúlni. Még az állam súlyos helyzetéből eredő vis major sem lehet alapja a nyugdíjigények csorbításának, hiszen köztudomású, hogy a nyugdíjasok, özvegyek és árvák legnagyobb százaléka olyan csekély nyugdíjjal rendelkezik, amely mélyen alatta van a létminimumnak. Természetesen a nyugdíjak terén is vannak mammutjövedelmek, továbbá olyan nyugdijasok, akik amúgy is jómódú emberek. Ezekkel a nyugijasokkal szemben a szerzett jog legteljesebb respektálása mellett is felmerülhet a kételynek az a mértéke, amely megkérdezteti velünk, hogy vájjon nem lenne ildomos és hazafias cselekedet-e, ha az ilyen más forrásból biztos megélhetéssel ren delkező nyugdijasok áldozatot hoznának és önként felajánlanák nyugdijukat a haza javára. Az ilyen nyugdíjas álláshalmozókkal szemben kell megvédeni a fiatalságot. A nyugdijasoknak ez a faja vállal fél sőt harmadfizetés mellett köz- és magánintézményeknél állásokat, vagy alapit üzleteket és dolgoznak olyan feltételek mellett, amelyekkel versenyezni a nagy rezsivel dolgozó, súlyos adókkai küzködő magánvállalatok versenyezni képtelenek. Ezen a ponton kell beleavatkozni a nyugdijasok ügyébe, hogy a létminimummal rendelkező nyugdíjasok egyéb állásukat engedjék át a fiatalságnak. Az Esztergomi Közüzemi Bt. ügye tárgyilagos megvilágításban A Közüzemi Részvénytársaság ténykedése abból áll, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi telepén termelt áramot transzformálja, elosztja és forgalomba hozza. Nem végez tehát semmiféle gyártási vagy technikai munkát és ezért az átvett áramért merhetésénél "a Közüzemi Rt. horribilis tisztviselői fizetések számlájával kapcsolatban megszerezte-e a város elő zetes hozzájárulását a tisztviselők alkalmazásához Fizetett és ha igen, a város képviselői eljárKapott Mutatkozó haszon Haszon °/o-ban 1926- ban 1927- ben 1928- ban 1929- bfn 1930 ban 176,133-35 198,687*30 244,081*92 231,978-88 225,15429 339.097-04 395 614-44 502,779-— 504,506 60 465.622-30 162,963 69 196,927-14 258.697 08 272 52772 240,46801 93% 99% 116% 118% 115% mutatkozott. Kétlem, hogy Csonka-Magyarország területén akadna még egy kizárólagosságot élvező vállalat, melynek brutto jövedelme, anélkül, hogy azt bármely aquisitiós vagy pedig reklámköltség terhelné, 110%-osévi átlagot mutatna. Ez a kedvező helyzet lehetővé tette volna az előző cikkemben felemlített tartalékolást, vagy pedig a villany árának megfelelő mérséklését. Itt hivatkozás történhetik arra, hogy a Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság a bérlet ideje alatt 5%-os részesedést szedett a villany árán felül, melytől a Közüzemi Rt. a város közönségét mentesítette. Ez az 5% azonban a 110%-os brutto haszonnal szemben alig említésre méltó megtakarítást jelent a város közönségének. Mire fordíttatik a 110% brutto haszon? Ez a kérdés dönti el, hogy jól van-e vezetve a Közüzemi Rt. Itt csak egy tételt ragadok ki a sok közül. Sem a város képviselőtestületének adott felvilágosítás, sem pedig a sajtó útján közzétett adatok nem érin tik az adminisztráció költségeit, sőt e tételt szándékosan kerülik. A város közönségével kötött szerződés elég gondosan előírja, hogy a Közüzemi Rt. tisztviselőket csakis a várossal történt előzetes megállapodás, illetőleg az előbbinek előzetes jóváhagyása melleit alkalmazhat, mert a felesleges számú tisztviselők alkalmazása a vállalat hasznát és igy a város haszonrészesedését is hátrányosan érinti. Legalább is igy gondolta ezt el általában a Közüzemi Rt. szerencsés gondolatának kitermelője: Kornha ber Samu ny. ezredes és ha a vezetés az ő kezében maradt volna, több, mint valószínű, hogy ebben a kérdésben nem érvényesültek volna mellékérdekek. Az első tisztázandó kérdés tehát a felelősség megállapításának felistak-e a kérdés megvizsgálásánál azzal a gondossággal és körültekintéssel, mellyel egy ilyen, a vállalatok életében fontos és életbe vágó körülményt mérlegelni kell. A Közüzemi Rt. ügyvezetése — mint azt fentebb megállapítottam — csupán adminisztráció. Nem kerülhet tehát aránylag többe, mint pl. az Esztergomi Takarékpénztár Rt. ügyvezetése, ahol — mellesleg szólva — némi invenció is szükséges az ügyvezetéshez. Itt a saját és idegen tőkéket véve alapul, 7% körül mo zog az ügyvitel összes költsége. A Közüzemi Rt.-nál azonban ezek a költségek 1.691.899 pengő kezelt vagyon figyelembe vételével a mellékköltségekkel együtt 97.625 pengő 37 fillért tesznek ki. A vállalat működésének első évében 52.422 pengő 18 fillért fizetett ki e cimen, ugyenez a következő évben már 100.063 pengő 12 fillérre rúgott, tehát épen a kétszeresére. A TÉBE bankok (Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete) az 1930. évre megállapított adminisztrációs költsége a tiszta haszon 11%-a vo't. (Lásd a Budapesti Hírlapot.) Ezekben benfoglaltatnak azok a 100.000 pengős bankigazgatói fizeté sek is, amelyek történetesen a Közüzemi Rt. számláját nem terhelik. A Közüzemi Rt. által 1929. évre kimutatott városi haszonrészesedés cimén 84.439 pengőt és tiszta haszon cimén 13.759 pengőt, összesen 98.198 pengőt. Ez azonban nem a helyes Összeg, mert ehhez hozzászámítandó a költségszámlán és a tisztviselői fizetések számlán elérhető megtakarításnak évi közel 100.000 pengő összeget és az igy nyert 200,000 pengő körüli öszszeg és a TÉBE intézetek 11%-os kóltségátlagának beszorzásával megkapjuk azt a 22.000 pengőt, melynél többet az adminisztráció költsége (értve alatta a tisztviselők fizetését) ki nem tehet. Ez kell, hogy képezze a bérleti reílektánsok számadását is, mert különben nem tehettek volna olyan kedvező ajánlatot, mint tettek és SAJÄT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül. köző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) lcgiuíányosabban beszerezhető házi szövőt elczma amely most a minisztériumban fekszik. E mellett az ajánlat mellett még a reílektánsok az őket jogosan megillető polgári haszonra is számítanak, holott az ajánlat szerint a villany árát a szerződés tartama alatt ők sem emelhetik. Egyelőre ennyit tartottam szükségesnek közölni és azoknak figyelmébe ajánlani, akik a Közüzemi Rt. kedvező bérbeadása ellen állást foglalnak és nem méltatják kellő figyelemre azokat a ténykedéseket, melyek a bérbeadást célozzák. D

'__ Szent Benedek-ünnepély a bencés gimnáziumban Lélekemelő és minden ízében pompásan sikerült szent Benedekünnepség folyt le a bencés gimnázium dísztermében pénteken, f. hó 20-án délután 6 órakor, a Bencés Diákszövetség Esztergomi osztálya és az Esztergomi Szent Benedekrendi Kat. Szent István Gimnázium Mária-Kongregáció rendezésében. A gimnázium dísztermét ez alkalommal is zsúfolásig töltötte meg az ünneplő közönség. A megjelent élőké őség soraiban ott láttuk Breyer István dr. felszentelt püspököt, Meszlényi Zoltán dr. hercegprimási irodaigazgató, prael.-kanonok, Jeszenszky Kálmán és Szokolay Antal dr. prelátus-kanonokokat, a helyőrség tisztikarának kiküldötteit és sokakat városunk társadalmi életének vezetői közül. Bencés gimnáziumunk ünnepségeinél ha megszoktuk is a nagy érdeklődést, amely a mindig eseményszámba menő, fényes és magas színvonalú műsorok iránt ^megnyilvánul, mégis annak szeretetnek, tiszteletnek és ragaszkodásnak lapján kell ezeket elkönyvelnünk, melyet Szent Benedek fiai számára nyitottak apáink. A hazafias bencésrend gimnáziumából generációk léptek ki az életbe, közöttük sok-sok nagyja nemzetünknek. Felbecsülhetetlen az a munka, melyet a vallási és kulturális élet terén sok fáradságos küzdelemmel, még több áldozattal az ifjúság nevelés-oktatása terén az idők folyamán végeztek. Ennek a komoly, áldozatos munkának csak végtelenül szerény jutalma akar lenni az a megbecsülő szeretet és ragaszkodás, amellyel a szülők, a volt tanítványok és vezető köreink az esztergomi bencések mindenkori vezetősége, tanári kara és az intézet s annak minden mozzanata iránti meleg érdeklődésüknek megnyilatkozásaival tesznek tanúbizonyságot. Szent Benedek apátnak, a nagy rendalaptónak ünnepe alkalmából rendezet díszünnepség is ennek az elismerő szeretetnek jegyében folyt le. Az ünnepség műsorát Szent Bene dek himnusza nyitotta meg az ifjúsági énekkar és a fúvóskar preciz előadásában. Szelíd Ferenc VI. o. t. , I Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtat! I«