Esztergom és Vidéke, 1931

1931-03-22 / 24.szám

löket bocsátanak el, hanem magas állásokban levő főhivatalnokok nyugdíjazását tenné legfeljebb lehetővé ez a reform. A munkaadók szempontjából mindenesetre jelentőséggel bir az a körülmény, hogy a jövőben lehetetlen a hát ralékokra vonatkozólag mindennemű amnesztia Senki se számítson arra, hogy a hátralékok befizetése kapcsán igazságtalan előnyökhöz juthat azokkal szembén akik a munkásaiktól levont járulékokat mindenkkor pontosan be is fizették az intézetnél. wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Agg apácák otthonát építik fel a Csarnok-utcában A mikor mai számunk más helyén örömmel látjuk, hogy a ferencrendiek nagy építkezést kezdenek, ugyan olyan örömmel vesszük, hogy a vizivárosi zárda is jelentős építkezést indít meg. A zárda főnöksége elhatározta, hogy agg apácák részére otthont épit a Csarnok-utcában, a Népkerttel szemben. A mérnöki hivatal már kitűzte ennek a teleknek a szabályozási vonalát, mivelhogy az építkezés sarokteleken indul meg és gondolni kell az út szabályozására is. Az épitkezési terveket már jóváhagyták, sőt már a munkák kivitelével meg is biztak helybeli iparosokat. Nyolcvanezer pengővel indul meg az építkezés. De nemcsak magát az otthont építik meg, hanem azt egy kis kápolnával is kibővítik. Igen nagy megelégedéssel vesszük ezt az épíikezést is, annál is inkább, hogy végre városunk ezen a részén tovább folytatódik a fejlődés. Ez a hely igen alkalmas erre, mert fekvése szép és ideális. Áz Esztergomi Takarékpénztár mórlege Tiszta nyeresége 191.187 pengő, osztalék 8 pengő Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. közreadott mérlegét vizsgálva, azt látjuk, hogy a súlyos gazdasági válság évében is olyan eredményeket mutat fel, melyek az intézet egészséges, organikus fejlődését, mutatják és általában a mérleg számadatainak imponáló nagysága az intézet közhiteli tevékenységének meglepően széles rádiusát tárja fel. A mérleg ff összege 10.194.883 pengő, s nyers üzleteredmény 1.022,851 pengő, amiből 191.187 pengő a tiszta nyereség Ez az öszszeg, valamint az osztalék cimén kifizetésre kerülő 120.000 pengő, öszszegszerűen legnagyobb a messze környező vidék pénzintézetei között. Az 1930. üzleti évi eredményét, a kamatredukciók dacára fokozott üzleti politikával a mult évet meghaladó nívón tartotta és igy tudja az intézet részvényeseinek a mult évhez Március 15. a vidéken Március 15-ének megünneplése a vidéken is a leglelkesebb hangulatban folyt le és március Idusához méltó hazafias lélekkel, a szabadságharc hősei iránti kegyelettel ünnepelték meg e napot megyeszerte. A vidéki ünnepségekről az alábbi tudósítások számolnak be: Epölön az epöli róm. kath. elemi népiskola tanulói vasárnap (március 15 én) délután hazafias, hangulatos lélekemelő ünnepélyt rendeztek. Az ünnepélyt Gaál Gergely rk. kántortanító nagyhatású lelkeshangú beszéde nyitotta meg, amelyben az ünnepély jelentőségét méltatta és az igazságtalan trianoni békét korholta. Azután az iskolás gyermekek a fent nevezett kántortanító irredenta hangú színdarabját annyi ügyességgel, bájjal és hazafias érzéssel adták elő hogy élvezettel hallgatta végig a nagyszámú közönség. A kis szavalók hosszú sora szebbnél-szebb versekben emlékeztek meg e napon az 1848-as szabadságharci időktől, valamint külön dicséretet érdemel az a sok kedves dal, amit oly precizitással adtak elő a kisgyermekek. Imáhasonlóan a részvényenkénti 8 pengő osztalékot kifizetni, ami a részvények névértékének 1 l*4°/o-ának felel meg s mint ilyen ismét kitűnő befektetési papírrá emelkedett, mert a betét már csak átlagos 7%-ot jövedelmez. Ez osztalék-politika ellentétben áll a külföldi és fővárosi pénzintézetekével, mert ezek legtöbbje a tavalyi évhez viszonyított kisebb osztalékot ad. Figyelemre méltó az intézet betéteinek a tivalyi átlaggal szemben való 821 167 pengős emelkedése, mely igazolja, hogy az intézet iránti bizalom állandó és folyton szélesebb rétegekben terjed. A betétek emelkedése mellett az egyes kihelyezési üzletágak is emelkedéseket mutatnak, bár a vezetőség ez irányban a miit évi keretek fentartásának elvén áll. Közgyűlése e hó 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján délelőtt 11 órakor saját helyiségében lesz. ban, szavalatokban, színdarabban és dalcan az ezeréves ha'áról is megemlékeztek. A megjelent sok szülő örömmel szemlélte a kedves ünnepet és látta az iskola nagy nevelő munkáját. Sőt az epöli „Hangya" szövetkezet igazgatósági tagjai a szivreható ünnepély láttára szép ajándé kokkal halmozták el a kis ügyes tanulókat. E kedves ünnepély sikeréért minden elismerés a fáradhatatlan tantestületet és annak lelkes és agilis tagját Gaál Gergely rk. kántortanítót illeti. Leányváron a „Falu" orsz. földm. szövetség leányvári fiókja a szokásához hiven a f. évben is megünnepelte a legnagyobb magyar ünnepet, március idusát. A szövetség nagyterme este 7 órakor zsúfolásig megtelt. A helybeli leventezenekar Hymnus eljátszása után, a nemzeti szinű zászlókkal és szallagokkal feldíszített szinpadon Stampf Károly négy kis angyal között elszavalta a Nemzeti dalt. Majd utána a négy kis angyal: Koch Bözsi, Koch Mária Puchler Teréz és Klotz Katalin térden állva, imához ( sszetéve kis kezüket, elénekelték a Hiszekegyet. E két jelenet annyira meghatotta a halgató közönséget, hogy könnyes szemekkel hallgatták végig. Azután következett Turchányi István „Petőfi" cimű előjátéka egy felvonása színműve. Szereplők: Kniebeiszer Má tyás, Bartl János, Stadtmüller Antal. Simonek József, Kniebeiszer Antal, Kurc Anna, Klotz Erzsébet, Ritling György, Gölcz Tamás, Herhoffer György, Perger Mária és a fentnevezett négy kis angyal. A németajkú szereplők mind kifogástalanul, a közönség teljes megelégedésére és nagy tetszésére, kifogástalan magyarsággal adták elő szerepüket. Gruming Károly a közönség nagy tetszésére »lszavalt „Rákóczi szelleme" cimű vers után, közkívánatra a már egy egy ízben előadott „Éljenek a tűzoltók" és „A borbélynál" cimű színművek következtek, melyet szintén kifogástalanul adtak elő. A Rákóczi-indulóval véget ért az ünnepély. A jól sikerült ünnepélyt Markó Aurél szövetségi ügyvezető és neje a legnagyobb szakértelemmel rendezték. Pilisszentlélek. E kis tótajkú, de magvarérzelmű község lakossága is megünnepelte március Idusát. A délutáni istentisztelet után az iskolaterembe vonultak a polgárok, ahol a le enték sorfala és a tanulók nagy serege várta az érkezőket; mint más alkalommal, a terem most is szűknek bizonyult és a vendégek nagy része aí udvarra szorult; a bajon csak úgy tudtak segíteni, hogy nyitott aitók mellett tartották meg az ünnepélyt a következő műsorral: 1. Hazáról Szavalta Urbanics Mihály IV. o. t. — 2. Árpád apánk. Előadta az énekkar. — 3. Március 15-én-. Szavalta Minczér Anna V. o. t. — 4. Régi zászló. Szavalta Horváth Katalin VI. o. t. — 5. Ezer esztendeje annak. Előadta az énekkar. — 6. Ünnepi beszéd. Mondotta Erdőssy Ferenc kanonok-plébános. — 7. Az apa meg a fia. Párbeszéd. Előadták Picha István V. o. és Horváth Béla II. o. t. — 8. Csonka honvéd. Szavalta Horváth János IV. o. t. —9. Föl, föl vitézek. Énekelték az isiskolások. — 10. Föltámadás. Szavalta Komár József VI. o. t. — 11. Magyarország Nagyasszonyához. Sza valta Dolák Magda V. o. t. A műsort a Hymnus eléneklésével zárták be, melyet az iskolások és a közönség együtt énekeltek. Sárisáp. A levente-zenekar ébresztője nyitotta meg az ünnepséget. Reggel 8 órakor gyülekeztek az ünnepségre, majd az elöljáróság vezetésével a Tűzoltó Egyesület, Levente Egyesület és az iskolák növendékei zászlóik alatt, s a község lakossága nagyszámú részvételével a templomba vonultak, hol Marosi József lelkész ünnepi szent misét és szentbeszédet mondott, melyben a nap jelentőséget méltatta hazafias hévvel. Az istentisztelet után az isk Iában volt szép ünnepély, melynek műsorát az iskolások töltötték ki. Különösen feltűnt a kétszólamú énekkar preciz énekszámaival. A lendületes ünnepi beszédet Dávid Tamás igazgató mondó ta. Este félhétkor ugyancsak az iskolában előadták a leventék Székelyné Sólymos Bea : „Rabok tovább nem leszünk" c. színdarabját. Marosi József lelkész az ifjúsághoz szólott még szivbemarkoló beszédben, majd lelkes hagulatban oszlott szét az ünneplő közönség. Végül a levente-zenekar zenés takarodója zárta be a sárisápiak szép ünnepségét. Süttő. Az ünnepély Holdampf Sándor nagy mozi-termében folyt le és résztvett azon a község vezetőin és az intelligencián kivül a nagyközönség, a tűzoltók és a leventék. Kicsindy Kálmán igazgató-tanító lendületes megnyitó szavakkal nyitotta meg az ünnepélyt. Zsák József volt az ünnepi szónok és megkapóan szép beszédben méltatta nap jelentőségét. Az ifjúság szinigárdája igen szép előadásban a „Magyar ifjak a végeken" cimű hazafias színdarabot adta elő. Kedves volt a kis leventék szabályos fegyverfogása is, melyért külön tapsban volt részük. A műsor tizennyolc pontból állott és közeit a a levente-zenekar szép játéka töltötte ki. A felvonulás a zord idő miatt elmaradt. De így is szép volt és sokáig feledhetetlen a süttoiek szabadságünnepe. HliiEk A hitetlenség — Róma vagy Moszkva — mondotta prédikációjában Laeza István dr. theologiai tanár a bojt ötödik péntekjén. Róma vagy Moszkva, ez a kettő áll ma egymással szemben és a két ellenfél között fog eldőlni, hogy a hit, az erkölcs, a kultúra vagy a hitetlenség, a bűn, a felforgatás győzedelmeskedik-e. Vájjon, ki fog győzni? ez foglalkoztatja ma az emberiséget. Nekünk, keresztényeknek, csak Róma felé lehet fordulni, mert csak erkölcsi újjászületést várhatunk. Erkölcsi újjászületést és nem az erkölcs, a hit, az isteni törvények lerombolását. Az erkölcsi újjászületés hirdetését kell várnunk a parlamentektől, az újságoktól, a társadalomtól, az emberektől, mindenkitől, mert csa* az erkölcsi újjászületés ad jogot és alapot egy ujabb jövőre. Ha vahki nyitott szemmel nézi a történelmet, akkor azt tapasztalja, hogy az erkölcstelenség előfutára minden időben a hitetlenség volt. Ma is hitbeli közömbösség ütötte fel fejét és nem kell-e félnünk, hogy az erkölcstelenség fog következni a hitbeli közömbösség után. A hitbeli közömbösséget csak a hitetlenségből magyarázhatjuk és ez a szülője a sok erkölcstelenségnek és a bűnnek is. Sötétségben vagyunk és sötétségben járunk és aki a sötétségben jár, nem tudja, hogy hová megy. Ha az emberben elmosódott az Isten képe, ha az Isten meghal az emberben, akkor felébrednek a pokol ördögei és elpusztulunk a sötétségben. Nekünk a sötétségből a világosság felé kell törekedni, a hit fénye felé és ezt az utat'a krisztusi bűnbánat mutatja meg. Aki nem tudja és nem érzi, hogy mi a bűnbánat, az nem juthat el a világosság felé. Mi a bűnbánat? Erre a keresztényerkölcs alapján felelünk : a rosszat jóval, a bűnt erénynyel és a hitetlenséget hittel betölteni. Hogy a hitetlenség ellen küzdhessünk, fel kell isÁrpádházi Szt. Erzsébet hétfőn és kedden a Kultur Mozgóban