Esztergom és Vidéke, 1931

1931-12-17 / 101.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 101. SZ. KERESZTÉN Y POLITIK AI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, DECEMBER 17 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 120 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A keresztény-párt önállósága IV. A jelen korszakra hatványozottan megismételhető Szemere jellemző mondása, amikorlátjuk, mi minden folyik a politika vigadóiban. De az ellenzék szinterén is vigyázni kell. Vannak ugyanis, akik kifakadnak a jelen uralkodó rendszer ellen, elitélik négyszemközt, de a sáncokra kiállani kicsinyhitűek, mert félnek a hatalmi terrortól. Sőt találkozik olyan is, aki kívülről is adja az ellenzékit, de mert le van kötelezve annak, aki tulajdonképen eredő bűnözője a kerület bajainak s a közbéke megrendülésének, — hál kétlaki szerepet folytat. Meggyőződéses, becsületes elvi alapon álló ellenzéki nem lehet, aki sűrűn van együtt, vendége s sokszor mentegetője annak, aki miatt s aki ellen irányul tulajdonképen abban a kerületben az ellenzéki akció. Az elvi közérdek szolgálata a politikai tisztesség szempontjából is kel), hogy felette álljon a személyi érdekeltségnek. Ha le van kötelezve, akkor inkább hallgasson, vonuijon félre, mert kétkulacsos taktikájával csak színpadi szereplő az ilyen ellenzéki s besúgója az ellenzék törekvéseinek. 5. Nemzeti keresztény szempontból, tekintettel arra, hogy Magyarország agrár-ország; 65 százalékban a földmivelés az alapja, igy a mezőgazdasági osztály talpraállítása elsőrendű állami feladat. Sajnos, mindebben a kormány a merkantil kartel szolgálatában állott, amit a keresztény-pártnak, régi szép „néppártM elnevezés révén is, ellensúlyozni kellett volna, Még a 33-as bizottságban is aránylag nagyszámmal vannak a tőkehatalom képviselői. 6. Közvéleményszerű panasz volt a jelen keresztény jelige alatt megindult kormányrend* szer alatt a papok túlméretezett politikai szereplése a képviselősködésben. A háború előtti Nagy-Magyarország képviselőházában sem volt egyszerre annyi papképviselő, mint most a csonka képviselőházban. Egyegy ciklus alatt 10—12 papképviselő aránylag sok. Az országos képviselőség és a miniszterség politikai pálya. Tehát világi hatalmi szereplés s előretörés, ami ellentétes a papi pályával és ellenkezést vált ki sokszor a világiaknál. A papság politikai pályajárása ma sok helyen, papi körökben is élénk megbeszélés tárgya. Az egri egyházmegyei irodalmi egyesület pályatételt is tűzött ki rá. A papság nagyobb része ellene van a papok képviselősködésének. Még a mellette levők közül is sokan csak pajtásságból, barátságból támogatták a jelölteket. Nem arról van szó, hogy a papok félrevonuljanak a keresztény politikai s egyéb közéleti tevékenységtől. A papnak a megye törvényhatósági, a városi s községi képviseleti életben, a sajtóban elég alkalma van a keresztény politikai mozgalmak irányításában, azok küzdelmében részt venni. A vezérszereplést azonban mindezekben engedje át a pap az arra hivatott világi egyéneknek. Ez azért szükséges, nehogy az a látszat domborodjék ki, mintha a pap a megyénél vagy városnál mindent kezében akar tartani hatalmi erővel, ami mint a példák igazolják, csak ellenségeskedést, a lakossággal megoszlást s balsikerekben felelősségre való vonást jelent a papra nézve, az egyházi szellem rovására. Ha már a helyi politikai s közéleti szereplésben is a mérséklet okossága szükséges a papi egyénnél, annál inkább áll ez az országos politikai pályán: a képviselőségben. Mint minden más pályáról s foglalkozási ágból, úgy a papságból is kell természetesen néhány képviselő a parlamentben. De azok legyenek közismert politikai kaliberű s súlyos egyházjogi tudással rendelkező egyének, ne pedig politikai újoncok. Kiváló példák a múltból egy Molnár János, Csernoch János s Gieswein Sándor. Plébános-pap azonban ne legyen egyben országgyűlési képviselő. Két pályán: politikáin s egyházi lelkipásztori pályán egyidőben működni nemcsak ellenmondás, dealláshalmozás miatt is összeférhetetlenség. Ha az a plébános-pap arra termett, kiváló politikai egyéniség, még ezen esetben is szűnjék meg plébános lenni, pláne egy városi plébánián. Molnár János, a párt alapvető pappolitikusa is belátta, hogy plébánosság és képviselőség a pasztoráció ellátásában is nehéz helyzeteket teremt s lemondott a komáromi plébániáról. — A plébános-pap mint képviselő, a dupla állás mellett már ezért is íerde helyzetbe kerül, mert hivei közül számosan más politikai párton lehetnek, ami azután szétválasztó állapot a plébános s híveik egységére nézve. Emellett a választási korteskedéseknél a hivatalos jelölt mellett hatalmi nyomás is elősegítheti a választásivisszaéléseket, ami a papjelöltre nézve, keresztényellenes és ellenszenves helyzetet teremthet. Növeli ezt még inkább az, ha nagyobb mérvben megoszlott például az a városi kerület a pártkérdésben, És a nagy izgatások sokszor a papság ellen is, pláne ha valamelyik pap nincs a plébános papjelölt mellett, — durva kortes furfanggal személyeskedéssé fajulnak a hitélet sérelmére. Papi városban egy plébános-pap jelölése a papságot is megoszthatja. Vannak, kik támogatják, mások ismét elvi szempontból ellenzik a lellépést, főleg, ha az ellenfél világi s keresztény nemzeti alapon áll. — Szétválasztó a kerület békéjére, feldúló a vallási élet összeszedettségére, ha a plébános-képviselőjelölt érdekében a kortesek a vallásos társulatokba, az egyesületekbe, ipartestületbe, a függő helyzetben lévő vállalatokba s a hivatalokba is beviszik a választási kortes-politikát s terrorral lépnek fel. A voksokért való házalás s korcsmajárás se öszszeférő a papi hivatással s tekintéllyel. Kényes megvilágításba hozhatja a plébános pap-képviselőt a sok személyügyi kijárás is. Mindenkinek s mindennek képtelen eleget tenni. Akiknek kijár valamit, azok gárdistái lesznek; akiknek nem tud kivinni sikert, azok viszont ellenségei. Nagyon okos azért Lingauer Albin képviselő javaslata, amely a képviselők üzletkapcsolati összeférhetetlensége mellett, a magánügyi kijárásokat is összeférhetetlennek minősiti a képviselőséggel. Nem szerencsés gondolat az egyházi férfiúnak a politikai pályán a miniszterség vállalása. Bármily kiváló politikai kvalitású egyén legyen is az a pap, sikeres működését, törekvéseit sok körülmény ellensúlyozza. A politikai eszközökben nem mindig válogathat, az illető reszortban se igazi szakember s igy a balul végződő eredményekért rendesen a közvélemény, bár elég indokolatlanul, de szokás szerint, az egész papságot okolja, stb. Nem a papi hivatáskörhöz tartozik a miniszterség, ilyen exponált állás. Legtanácsosabb egyházi férfiút a miniszterségtől mentesíteni, még ha forszírozza is a kormány elnöke. Mert az ilyen forszirozás politikai sakkhúzás arra, hogy a politikai felelősségre nézve a papi egyént is a nyilvánosság elé állítsa. Ez a taktika, mivel a politika sokszor a dekórumbeli eszközökkel is el* lentétbe jön, nem válik az egyházi érdek előnyére. J^alásthy Pál püspök, a legnagyobb egyházpolitikai publicistánk a régi „ReIigio"-ban s a halála után ismertté lett „Önigazolásában kemény indokolással s elítélően mutat rá a papságnak az 1867-i kiegyezést követő fokozott politikai helytelen szereplésére a képviselősködéssel, amelyet „a személyes érdekek s az előmenetel" elérése is fűtött. Az események Palásthy Pálnak évtizedek folyamán igazat adtak és sok tekintetben, mint látjuk, ma is megismétlődik. Az előmenetelben, ami 'akár névsorraléssorozatospéldákkal igazolható, a papi pályán nagy százalékban járul hozzá a politikai szereplés és a vele való összeköttetés. — A történePelczmann László férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 = Uri öltönyüket és felöltöket I a legújabb divat szerint mérsékelt áron késdl kedvező fizetési £ feltételek mellett. nmnmanm> Úgyszintén hozott szövetből is.