Esztergom és Vidéke, 1931

1931-05-24 / 42.szám

r y T r Rdi n

/mi hf ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 42. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, MÁJUS 24 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Pünkösd A kereszténység nagy ünnepeinek naptár szerinti sorrendjében a harmadik virrad ránk ma, a Szentlélek ünnepe, a magyar nép régi elnevezése szerint piros pünkösd napja. Amint a karácsonynak és a húsvétnak ugy a pünkösd ünnepének is meg van a maga nagy jelentősége abban az erkölcsi világrendben, amely az európai népek mai műveltségének, egész lelkiéletének s ebből kialakult társadalmi, gazdasági és politikai rendjének alapjául szolgál. Ez a ránk virradó ünnep alkalmat nyújt arra, hogy jelentősége fölött elmélkedjünk s kivegyük belőle azokat a tanulságokat, amelyek isteni eredetében számunkra le vannak fektetve életünk helyes irányítására. Nem hitelvi jelentőségéről szólok, erre nem érzem magamat hivatottnak, — hanem vizsgálni kívánom azt a politikai történelmi hatást, amelyet a keresztény pünkösd eredete a keresztény társadalom és a keresztény egyház kialakulására gyakorolt. Az egyház a pünkösd ünnepét annak az eseménynek az emlékezetére rendelte, amikor az apostolok „megtelének Szentlélekkel". Ennek az eseménynek hatását a Szentírás világos szavai abban jelölik meg, hogy az apostolok ettől fogva ellenálhatatlan, meggyőző erővel hirdették Krisztus tanítását és minden néphez a maga nyelvén szólottak. Másik, nem kisebb jelentőségű hatása az eseménynek az volt, hogy az apostolok — amint az írás többször is ismétli, — egy akaraton voltak és az akaratnak ezt az egységét belé vitték hallgatóiknak, követőiknek, híveiknek a lelkébe, s ezzel megteremtették azt a lelki közösséget, amely az első keresztényeket egymással összekötötte. Ez a lelki közösség az egymás közötti határtalan testvéri szeretetben, a közös eszmének és közös célnak minden egyéni érdek alárendelésével való szolgálásában és igy a maguk között való béke és egyetértés biztosításában jutott gyakorlati érvényesüléshez és politikai történelmi jelentősége az, hogy ez adta meg az első keresztények csupa kis emberből álló csekély számú csoportjának azt az erkölcsi erőt, amellyel mindig nagyobb tömegeket tudott magához vonzani, hatalmába tudta venni a hatalmasokat és alig háromszáz éves szivós kitartással a nagy római birodalom uralkodó vallásává tudta tenni a kereszténységet. Az egyetértés és összetartás erejének szebb és magasztosabb példáját nem találjuk sehol az emberiség történelmében, mint amilyen volt az ó-keresztények lelki közösségének példája, melylyel megvédték hitüket, egyházukat a legkegyetlenebb üldözők ellen és diadalra juttatták szent igazságukat. Nem tanulságos és követendő példa-e ez mindazoknak akik üldöztetést és elnyomatást szenvednek valamely közös szent célért, valamely közös nagy eszméért ? Szálljunk magunkba és elmélkedjünk a saját sorsunkon. Nekünk is van egy közös szent célunk, amelynek elérésére minden magyar lélek áhítattal törekszik. Mi is üldözöttek vagyunk, hiszen a trianoni békeföltételekből világosan kiolvasható a nemzetünk kiirtására irányuló szándék. Országunk és népünk kétharmadát azért szakították el, hogy négy idegenhatalom nyomásával részletekben könnyebben fojthassák el a magyar életet. — Megmaradt csonka országunkat azért fosztották meg a védelem eszközeitől és a gazdasági megélhetés föltételeitől, hogy majd ha a küzdelemben kimerülünk, könnyű zsákmányként esünk szomszédaink kapzsi karmaiba. Ez a sors vár ránk ha nem tudunk szilárd egységet teremteni magunk között, olyan szilárd egységet, amely csak a lelki jközösségben gyökerezhetik. Ha egy cél felé törekszünk valamennyien egyetlen szorosan zárt testté kell összeforrnunk, mint ahogy az erős vár falának sok százezernyi téglája egymáshoz kötve alkotja a szilárd falat s aki ennek a falnak csak egy tégláját bontja vagy lazítja meg, az csak ellenség vagy áruló lehet. A közös célt, a nagy és szent ügyet hűtlenül cserben hagyja, elárulja az, aki a maga egyéni sérelmét vagy érdekét, a maga irigységét vagy hiúságát elébe helyezi a közös érdeknek, aki bántja, zavarja a másikat, aki ugyanarra a célré törekszik amelyre mindnyájan törekszünk s amelyet csak mindnyájunk erejének egyesítésével tudunk elérni mindnyájunk boldogitására s jövőnk és utódaink megmentésére. Törekvéseinkben, reánk váró küzdelmeinkben talán máshonnét — kívülről — is remélhetünk támogatást és segítséget, — de csak ugy, ha belső egységünkről,egyetértésünkről, lelki közösségünkről bizonyságot teszünk. Senki sem fog mellénk állni ha mi önmagunk között és egymással marakodunk. A mi mai rettenetes és veszedelmes helyzetünkben a krisztusi béke és testvéri szeretet, a krisztusi alázatosság és megbocsátás nemcsak keresztényi, hanem hazafiúi és polgári kötelesség. Erre a kötelességünkre figyelmeztet minket a pünkösd, a Szentlélek szétáradásának ünnepe. Vajha közöttünk is fölébresztené, elterjesztené azt a boldogító lelki közösséget, amelylyel az ó-keresztények győzelemre vitték elébb elnyomott és üldözött egyházukat. Okolicsányi Ldsaló dr. A tanítószanálás mint politika és büntetés Az elemi népiskolának, vagyis népoktatásunknak fejlesztése, modern kialakulása folyamatban van és ez zel kapcsolatban az új iskolaépületek emelése is országszerte megindult. Ez a népművelés szempontjából is örvendetes haladás, mert a népiskola alapvető őrszeme a nemzet értelmiségét megalkotó kultúrának. A fordulatok, amelyek a háború után bekövetkeztek, minden téren, igy a népoktatás terén is, újabb feladatok keresztülvitelét igénylik, hogy igy a népiskola mélyen járó hatással legyen a néplélekre. Nem annyira a sokfelé elágazó, mint inkább a gyakorlati s az alapos tudást kell az elemi iskolának az élet számára megadni. Az uj iskolatípus ne csak higiénikusán berendezett iskola legyen, és ne legyen az ismeretek túltengő, tarka-barka sokféleségének terjesztője, hanem a gyermek elméjét, tudásvágyát, lelkületét tapasztalati súlyméretezéssel úgy irányítsa, hogy annak az életben is hasznát tudja venni. A hitbuzgóság és hazafias kötelesség fegyverzetével ellátott jellemeket kell a népiskolának a jövő számára megnevelni. A magyar tanítóság meg is állja helyét a népművelés nehéz és felfelé törő mesgyéin. Csak ne állítsanak eléje oly akadályokat, amelyek, bármennyire hangoztatjuk is a népiskola fejlesztését és megbecsülését, megkötik ezt a fejlesztő munkakört. A népiskola modern fejlesztésének legnagyobb akadálya, hogy a régi, sok tekintetben már idejét mult népoktatási törvényünk alapján, a tanulóanyag számát egy-egy osztályban 50—60-ra zsúfolják. Ekkora létszámmal a legbuzgóbb s a legintelligensebb tanítónak is lehetetlen a ma megkívánt eredményt, a tanterv miatt is, — kellő színvonalon felmutatni. A 30-35-ös létszám is elég — és ez az igazi európai kultur álláspont —, hogy igy a gyermekekkel való intenzív, sokszor egyéni foglalkozás, a fegyelmezés, a magyarázat s kikérdezés foganatosítása reálisan eléressék. A törvényhozás, sajnos, az osztályok tanulói létszámának apasztásával spórolásból nem foglalkozott. Szóval a törvényt nem revideálta a kulturszükséglet szerint, ami pedig ma a fejlesztés alapja lenne. Emellett fokozatosan emelkedett a szünetek száma is, amelyek a szorgalmi időt s a taneredmény végzését rövidítik. Az államnak a megindított takarékossági akció — az országszerte szomorúan tapasztalható gyermeklétszám leszállás miatt is, alkalmat nyújt az osztály-összevonásokra s ezzel a tanitói állások apasztására. Hirdetjük az elemi népoktatás fejlesztését, és ugyanakkor osztályösszevonással, a tanulózsúfolással ugyanazt ellensúlyozzuk még a városokban is. Mindezt azért kell előzőleg említenünk, mert országszerte az iskolaszékek nehéz, kellemetlen és kényszerhelyzetbe jutottak, amikor tanitói állások beszüntetésével kell foglalkozniuk és kiválasztani a nyugdíjazandó vagy áthelyezendő tanitó személyét. Kétségtelen, hogy legfájóbban érinti az akció a kiszemelt tanítót. Egy-egy igazságtalan félreállítás többet árt az ügynek, mint egy halom jó szabályzat használ. A szabályzat sokszor papíron marad, a ~- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ jepedő-vászon, é

^pper, torai- ni monn oo^lnnól 5 házi SZÖVÖtt üIGZffiann LaSZIOnal foi (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtató