Esztergom és Vidéke, 1931

1931-05-10 / 38.szám

egyben kijelentette, hogy szomorú rendeletet kell közölnie. A kultuszminiszter rendeletet adott ki, hogy a lövőben megválasztandó tanitók csak mint segédtanítók kezdhetik meg működésüket. A segédtanitói működés ideje három év. Nagyon jól tudja, hogy ez a rendelet sérelmet fog jelenteni a tanítóság részére, de abba bele kell nyugodni. Természetesen a rendelet nem vonatkozik a már állásban lévő és véglegesített tanítókra. Sághy Imre dr. kir. tanfelügyelő szólt ehhez a kérdéshez és azt mondotta, hogy tulajdonképpen ez a megszorítás eddig is meg volt, mert ma is sokan vannak tanitók, akik már évek óta várják megerősítésüket. A tanitók új sérelmet látnak ebben a rendeletben és erősebb közbeszólások is elhangzottak. Amit a kultuszminiszter az egymillió pengővel a terményfizetéses tanítóknak ad, elveszi a segédtanitói állásokkal. Schlachta Margit előadása igen érdekes volt és egészen lebilincselte a hallgatóságot. Az amerikai utca neveléséről tartott előadást, amely nemcsak tartalmában volt nivós és lebilincselő, hanem plakátok szemléltetésével is nagyszerű ismertetést nyújtott az amerikai életről. Amerika miliőjét varázsolta a terembe, sok-sok életvarázssal és tanulsággal. Koszterszitz József pápai kamarás előadásában a falusi tanitó életének és működésének nevelő hatásáról szólott. A kiváló szónok a tanitó jó példát mutató életét mutatta be szédében olyannak, amelyre felfigyel a falu népe, legyen az családi, utcai, iskolai avagy másokkal való érintkezésben vonatkozásban az élettel — a falu tanítója a példakép, ő általa válik valóvá szószékről hirdetett keresztény élet. A remek beszéd általános tetszéssel találkozott. Szkalka Lajos alelnöki, Bárdos Béla pénztárosi jelentése következett ezután, majd pedig Németh László pápai kamarás, szentendrei plébános szólalt fel a hitfelekezeti törpe iskolák tanítóinak létszámcsökkentése ügyében. A tanítóképző énekkara szép énekszámokkal szerepelt Nemesszeghy István zenetanár vezetésével. A közgyűlés után megtekintették a képző növendékeinek földrajzi, természetrajzi és kémiai kiállítását, ahol Karácsonyi Jenő tanár tartott szakszerű előadást. Egyik teremben a cserkészemlékekben gyönyörködtek a közgyűlés résztvevői. Két órakor közös ebéd volt a képző ebédlőjében. A Közüzemi szanálása számokban Nem polemizálok senkivel, inkább számokkal akarom megvilágítani azt a képet, amely most a bérbeadással kapcsolatban állandóan lelki szemeim elé rajzolódik. Ismerem a Közüzemit keletkezése óta, iparkodtam részt venni annak minden ténykedésében, tehát tisztában is vagyok minden céljával és minden reménységével. Azért alakult meg annak idején, — hozzátehetem, nehéz időkben — hogy városunknak mentül több jövedelmet, mentül nagyobb hasznot biztosítson. Altruista alapon lett megszervezve, a részvényesek érdekeinek minimumra való leszorításával. Mindig a város anyagi érdekei, a város jövendője lebegtek a szemei előtt, és ezeket a legmesszebbmenőleg iparkodott is kielégíteni, de mindenek felett szolgálni. Szervezője, megalapítója maga is egy nagy idealista, ha ma nem is vesz részt többé a részvénytársaság irányításában, meg kell emlékeznem Róla most, amidőn az ő eszméje az állítólagos egyetlen megoldás eszközévé válik. Ha tehát arról van szó, hogy most a város szorult pénzügyi helyzetének rendezésére csakis a Közüzemi bérbeadása mutatkozik alkalmasnak: akkor egyértelműleg át is kell azt eredeti megállapodásainkhoz és tisztes hagyományainkhoz híven erre a célra engednünk, minden utógondolat és keserűség nélkül, azon feltétellel, hogy a város érdeke megóvassék, a város zavartalan jövendője biztosittassék, fejlődése pedig elősegíttessék. Ez az első, emellett minden más érdek elhallgasson ! Az természetes, hogy a Közüzemi felszámolásával vissza kell vennie a városnak azokat a melléküzemeket is, amelyeket a részvénytársaság a saját rizikójára, a város iránti előzékenységből átvállalt. Az autóbuszüzemet, a téglaégetőt, a város költséges erdőtisztitásainak tehermentesítése céljából általunk kitermelt rozséból való mészégetést, a kőbányákat, a jég gyárat, a vízvezetéki és villanyszerelő üzemeket is, melyek nekünk csak ballasztot jelentettek s amelyeket a villamos üzemünk táplált és fenntartott. A második feltételünk, épen hagyományainkhoz hiven, hogy ennél a bérbeadásnál a város mindenkori érdeke a legmesszebbmenő rigorozitással biztosittassék. 30 éves szerződésről van szó, ki látja vájjon azt ma előre, mi lesz ilyen sok év elmultával? Fogunk-e akkor, illetőleg fognak-e az emberek egyáltalán villannyal világítani, és nem az elraktározott napfénnyel vagy más egyébbel ? Az is egészen bizonyos, hogy a mostani kamatláb 30 év alatt legalább 10-szer meg fog változni, de, ha az emberiség boldogulni akar, csak apadnia szabad, éppen úgy, mint a szén, a villany és egyéb közszükségleti cikkek árának is. Ezeknek az elgondolásához Jókai vagy Werne fantáziája kellene, nem a miénk. Éppen azért, úgy kell megcsinálni ezt a bérbeadást, hogy amikor a város érdeke a szerződés megváltoztatását, vagy éppen megszüntetését követelné : évről évre teljesen tiszta, világos és kétségtelenül bizo nyos helyzet előtt áthasson. Ne átkozhassák az utódok a város mostani intézőit ! A harmadik feltételünk az, hogy az az érdemes tisztikar, amely a Közüzemit adminisztrálja, minden körülmények kőzött és minden kötelezettségekkel a részvénytársaság által átvétessék. Esztergom szomorú helyzetében, Csonka Magyarország mai ínséges állapotában nem szabad embereket, hozzá hivatásukat mindenkor kifogástalanul teljesítő egyéneket, szélnek ereszteni csak azért, hogy idegenből másokat hozzunk. Esztergom a Hercegprímás székvárosa, Szűz Mária országának a kisebb Rómája, itt ezt nem szabad kicsinyes dolognak minősíteni, hanem nagyon erős kézzel meg kell azt a tisztikart oltalmazni. Hiszen nélkülük beszélni sem lehetne erről az üzletről. Ezen feltételünk teljesítése nélkül ne is számítson senki arra, hogy a felszámolás simán fogna lebonyolitódni. Végre az utolsó feltételünk, hogy a részvényesek teljes mértékben kárpótolva legyenek. Eleget áldoztak eddig! Amidőn tehát akkor veszik ki a kezükből az üzemeket, amidőn azok a jövendőre a legszebb és a legvalószínűbb jövedelmezőségre nyújtanak reménysé get; amikor a sok, nehéz befektetés és nem kicsinylendő áldozatos munka után a szemünk láttára fejlődik, erősödik, tágul, bővül — nézetem szerint a legszerencsésebb vállalkozásunk, a visegrád—honti kapcsolás : — akkor csak méltányos, hogy az eddigi sovány esztendők után a részvénytőkének talán mindössze egyötödére leszigoritott kisrészvényesek a felszámolásnál ne károsodjanak. Igazán bölcs és szerencsés vállalkozás volt az üzemet a Duna balpartjára, Hont—Nógrád községei felé kiterjeszteni, erre a párkányi veszteség ellensúlyozására is nagy szükség volt, de nézetem szerint voltaképen ez az alapja a mai bérletnek is, mert Salgótarján felé meg van a hálózat egy számottevő része, amely nélkül ez az üzlet el sem képzelhető. És mi Esztergomon kivül szereztünk hoszszú évekre kiterjedő, kizárólagos jogosítványokat, a bicskei részvénytársasággal pedig egy immár 25 községre kiterjedő 74-részbeni érdekeltséget : ezeknek a rekompenzációját a kisrészvényesek teljes joggal várják. Számokat ígértem azonban, ha unalmasak is, mégis elő kell adnom, hogyan áll ez a számszerűség a különböző érdekeltségek szempontjából' !. A bérlő részvénytársaság számadása Ad a városnak egymilliós kölcsönt — amint értesültem — 8% kamatláb mellett, ezt nem fogom felszámítani, mert egy pillanatra sem kételkedem abban, hogy egy ilyen előkelő társaság tudott szerezni olyan külföldi kölcsönt, amelyre semmi esetre rá nem fizet 8% mellett. Azonban ad a városnak 30 évi bérelőleg cimén 30 évre 1.400.000 pengőt azonnal ez egy évre 46.667 pengő; ennek tökeértékét, miután évi bérekről van szó, nem fél, hamem egész éves kamat és kamatoskamat felszámításával állapítom meg. Tehát : 8% kamatláb mellett: bérelőleg tőkében 1.400.000 P 29 évi 116% kamat 1.623.989,182% kamatoskamat 2.

555.520= 4.179.509 P összesen: 5.579.509 P Ezzel szemben javára kell számitanom a beígért alternatív 125.000 P évi bért és az 1.400,000 P bérelőlegből egy évre eső 46.667 P különbözetének 30 évi tőkeértékét, tehát évi 78.333 P X 30 = 2 349.990 pengőt ugyanolyan számítással. 8% kamatláb mellett a bé különbözet a bérlő társaság javára 2.349.990 P 29 évi 116% kamat 2.736.000,182% kamatoskamat4.2

74.000 = 7.010 000 P összesen: 9.359.990 P tehát ebből a bérlőtársaság nyeresége évenkint 126.016 pengő összesen: 3.780.481 P 7-%os kamatláb mellett: bérelőleg tőke 102%-os kamata, 140%-os kamatoskamata . 4.777.121 P .bérkülönbözet ,, „ „ ' .8 036.990 P ny resége évenkint 108 662 P, 30 év alatt összesen: 3.259.869 P 6%-os kamatláb mellett: bérelőleg tőke 87% kamata, 102% kamatoskamata bérkülönbözet - 4.055.240 P 6.791.490 P nyeresége évenkint 91.208 P, 30 év alatt összesen: 2.736.250 P Ehhez semmi kommentárt nem fűzök, sed: „quod uni iustum, alteri aequum". Az is lehetséges, hogy a számításaim talán nem egészen hibanélküliek, de végre is ezek csak tájékoztatni akarják az érdeklődőket, tehát semmi akadálya annak, hogy bárki azokat a maga számára revideálja. A bérlőtársaság évenkinti terhe a várossal szemben: bérelőleg tőkében 8% kamatláb mellett 186.000 P 600.000 pengős brutto jövedelemből 5% 30.000 P Közvilági'ásban 3 évenként 5% emelkedéssel átlag

osan . . 27.500 P összesen: 243.500 P Javára az évi bérkülönbözetből 312.100 P mutatkozik bérnyereség: 68.600 P Ez 7% kamatláb mellett évi bérnyereség 50.400 P 6% 33.900 P II. A város számadása Kap a város 1.000.000 pengős 8%-os kölcsönt, amelynek 4%-os mai kamatkülönbözetét az eddigi terhes függőkölcsönnel szemben javára kell irnom évenként . . . Kap a város 1.400.000 pengős bérelőleget, amelyet hasonlóképen eddigi terhes függőkölcsönei stornirozására fordit, tehát ennek is kellett számitanom a 4% kamatkülönbözetét A bérelőlegből, ha mindjárt az első évben el is lett az költve, vagy fel is lett használva, számadásszerűleg minden évre esik A város érdekében mindenesetre biztosítandó 600.000 P bruttojövedelemből 5%-ot Végre kap a város, nem ugyan pénzben, hanem az ingyen szolgáltatott közvilágítás értékében 3—3 évenkint 5—5 %-al emelkedő áramértéket 22.000—33.00 P átlagosan 40.000 P 56.000 P 46,667 P 30.000 P 27.500 P összesen: 200.167 P Ellenben elveszít a város az évi 125.000 pengős és a bérelőleg évi 46.667 P összege közötti különbözet fejében 78 333 P Mutatkozik tehát 8% kamatláb mellett évi jövedelemképen: 121.834 P 7%-os kamatlábnál ez az évi jövedelem : 145.834 P 6%-os • . „ M 169.834 P Tehát ezek a számitások igy magában tetszetős képet mutatnak. Az a jó üzlet, amelynél mindenik fél nyer, a szerződő és a szerződött. Itt sem látszik senkinek a vesztesége. Engemet azonban csak: a város érdekel. Es sajnos, a városnál ez csak látszat, mert voltaképpen a város elvesztette annak a bét különbözetnek a 30 évre számított tőkeértékét, amellyel kártalanítani kénytelen a bérlőtársaság előlegét. És még saj-