Esztergom és Vidéke, 1930

1930-12-11 / 97.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 97. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. CSÜTÖRTÖK, DEC. II Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Apák és fiúk között az idők kezdetétől fogva nagy az ellentét, de ez a harc talán soha sem volt olyan éles, mint napjainkban. Más világ­nézet, más világfelfogás, gon­dolat és érzésvilág áll egymás­sal szemben és köztük szinte áthidalhataian a szakadék. Az „öregek" akik ifjúkoru­kat, férfi életük tavaszát a fe­rencjózsefi boldog időkben él­ték le, idegesen értelmetlenül nézik a fiatalságnak ideáltalan, a nyers materializmus béklyói között való vergődését, amely­ből ha fel is csillan egy-egy határozottabb akarás, egy-egy kiformáltabb célkitűzés, ez is messze esik az ő ifjúkoruk cél­kitűzéseitől és ideáljaitól. Régen minden fiatalember 48-as volt és egy nagy, gaz­dag, független Magyarországról álmodozott igen sokszor az or­szágos politikában is döntő sze­repet is játszva. A politikai pár­tok keresve keresték a fiatalság támogatását és rokonsznnvét. Hol vagyunk ma ettől? A mai fiatalság úgyszólván teljesen eltűnt a magyar társa­dalom akaratát, vágyait, ideál­jait reprezentáló tényezők sorá­ból. Az élet könyörtelen gond­jai, a megélhetés kegyetlen ne­hézsége lassan kiöl minden ideált az ifjúságból. Diplomával a kezükben száz­szor és százszor rohamoznak meg egy-egy állást és még bol­dog az a 18—2G esztendőn át könyvek fölé görnyedett doktor úr, havi 150 pengős biztos jö­vedelemre tesz szert ö0 éves korában. Csoda-e hát, ha ez a fiatalság fásulttá és közömbössé lesz a nemzeti élet nagy prob­lémáival szemben, vagy éppen a szélsőségek mellé szegődik. És ott van ennek a fiatalság­nak a gondolatvilágában az, hogy mindezekért az apákat okolják. Innen van a szakadék a két nemzedék között. Elége­detlen mindkét tábor. Az apák azért, mert a mai kor nem adja meg nekik egy küzdelmes élet után a kis örömök, apró megnyugvások, a fel nem fo­kozott kivánságok apró mor­zsáit sem, a fiúk pedig szintén tétován nézik ez időket, amely durva kézzel rabolta el tőlük Apák és fiúk egyek a pa­naszban és elégedetlenségben j az élet örömeit, a virágzásait, a napsugár derűjét. á Bencés Diákok Országos Szövetsége esztergomi osztályának közgyűlése Felemelő és tartalmas közgyűlést tartott vasárnap az esztergomi ben­cés diákszövetség a gimnázium dísz­termében. Külsőségében egyszerű volt, a közvélemény előtt talán nem is jelentett eseményt, de bensőségében, jelentőségében annál mélyrehatóbb volt a közgyűlés. Szinte aktuálisnak lehetett mondani, mert abban nem­csak az ifjúság szava visszhangzott, hanem a társadalom lelkülete is, intő szava. Talán a katholikus Esztergom hangját hallottuk és kár, hogy nem láttuk ott mindazokat, akik oda tar­toznak, mindazokat, akiknek hallaniok kellett volna az elhangzott beszé­deket. Féltizenegykor kezdődött a köz­gyűlés, amelyet Gróh József dr. nyitott meg. Mellette láttuk Strom­mer Víktorint a kitűnő szónokot és Mattyasóvszky Kasszián dr. igaz­gatót. Serédi Jusztinián dr. hercegprímás is megjelent a diákszövetség köz­gyűlésén, de ott láttuk Esztergom vezetőembereit is. Gróh József dr. beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. — Nagy erő rejlik abban — mon­dotta — ha a családban csak az apa és a fiu értik is meg egymást. Amikor felnevelődik az ifjúság és ugyanabban a szellemben él, mint az intézetben, akkor nem kell tarta­nunk kilengésektől. Ha pedig a tár­sadalom eléri azt a szellemet, amely­ben a pannonhalmi rend nevel, akkor azon hit elmélyítését látjuk, amely támaszt nyújt a hazának és a nem­zetnek. Egységben való tömörülés a célja a bencés diákszövetségnek. Ez a mai közgyűlés lokális seregszemle és jó ha az ugyanazon szellembe élők koronkint találkoznak. Ha azo kon a területeken, ahol ugyanazon szellemben lévők keresztezik egymást, akkor arra kell gondolnunk, hogy valami zavar van a társadalomban. A bencés diákszövetség célja, hogy ez a kereszteződés ne következzék be. Aki a bencés gimnáziumban 8 évig jár és minél messzebb jut ettől a 8 évtől, annál tisztábban látja az intézet szellemét, amely az éleire felemel bennünket. Amig nem volt meg a bencés diákszövetség, nem tudtak találkozni a közösségben, de hogy ma megvan, az összetartozás ápolása biztosítva van. Ezután megemlékezett Gróh József dr. Serédi Jusztinián dr. hercegpri másról, akit Horthy Miklós kor­mányzó a magyar érdamrind nagy­keresztjével tüntette ki. Büszkék arra, hogy a hercegprimás úr est a kitün­tetést elnyerte, de büszkeséggel tölti el a szövetséget, hogy a bíboros hercegérsek, mint volt bencésdiák, a nagy közösségbe tartozik. Ugyancsak megemlékezett Gróh dr. Glattfelder Gyula csanádi püs­pökről is, aki szintén az intézet volt növendékei közé tartozik. Bárdos Rémig dr. pannonhalmi főapátról is történt megemlékezés é3 elhatározta a közgyűlés, hogy a beteg főapátot táviratilag üdvözlik és mint volt taná­rukat ragaszkodásukról biztosítják. Hasonló táviratot küldtek Kelemen Krizosztom koadjutornak is. Ezután Strommer Víktorin mondta el beszédét. Strommer Viktorin köz­vetlenségével már előre biztosítja a hallgatóság figyelmét. Egyszerű sza­vakat hallanak, de ezek a szavak azonnal elérnek lelkületünkhöz és érzéseinkhez. — Az esztergomi bencésszövetség osztályában van a legtöbb élet — mondotta. — Volt alkalmam több szövetségben járni, de mondhatni hogy amilyen munkát itt tapasztal­tam, az felülmúlja a többieket. „A. bencés diák a mai társadalomban" ez az a téma, amelyről beszólni kí­vánok és itt ebben a szorgos esz­tergomi szövetségben könnyűvé vá­lik feladatom. A mai társadalomban sok a baj, Nemcsak a gazdasági válság hat nyomasztólag, hanem a legfőbb etikai és morális téren tapasz­talható. A mai társadalom szét akar esni, felbomlásban van. Aki figyeli a családi életet az megérti a bajok forrását. A válások száma 1896 tói a mai napig 3 ezer százalékkal emelkedett. Hogy mily lerontó hatása van ennek magában, azt tapasztaljuk a társa­dalomban is. Ezzel szemben az erők tömöríté­sét kell elősegítenünk, meg, kell szer­veznünk a társadalmat. Egy világ­nézeti alapra kell, hogy helyezked­jünk. Ezt a munkát már az ifjúság körében kell megkezdeni. A bencés gimnázium az oktató munka mellett egyúttal nevel is, tehát az egy világ­nézeti alapot itt biztosítva látjuk, ha ebben a világnézetben az ifjúság tovább él. A diák legtöbb idejét azonban az iskolán kivül tölti el és mivel ez éveken át tart, nyomokat hagy. Ezt kell ellensúlyozni. Ha azonban mind­végig Szent Binedsk nyomaiban já­runk, akkor a romok fölé uj életet emelhetünk. A családi, az igazi katho­likus lelkületi életet kell az ifjúi lélekkel megértetni. Sokszor vissza­emlékezünk egy-egy szigorú, fegyel­mező tanárunkra, akire azonban tisz­telettel gondolunk vissza, mert lelki fegyelmezést kaptunk tőle. Ez a fegyelmezés van hivatva letörni az iskolánkivüli élet rossz nyomait és ha nincsenek meg ezek az erős pán­tok, nem tudjuk leküzdeni a bajokat és nem lehetünk szolidaritásban. A fegyelmezés mellett a kötelességtu­dás is egyik alapköve annak, hogy az életben megálljuk helyünket. Nem beszélni kell a kötelességről, hanem azt csinálni. Emellett a tekintély­tisztelet is kifejlődik és állandósul. Tekintélyt elismerni őszintén, a lélek­ből kevesen tudnak. Hét nem tesz jót a bencés gimnázium, amikor erre is nevel? Hogyan kívánhat az az ember tekintély tiszteletet, aki maga sem adja azt meg ? Ezek mind a társadalom egész­ségének legfőbb tényezői, ezek az államnak, az egyháznak, a közüle­teknek is éltető ereje. Nem azzal törődÜnk-e.Jegtöbbet, aki világnézeti alapon a legközelebb áll hozzánk ? Éljünk ebben a szellemben és le­gyünk szolidárisak egymással szem­ben. Unjuk meg már egyszer a lehe­tetlen kéztördelést, a lamentálást és ehelyett fogjunk össze, segítsük egy­mást. Ne engedjük meg, hogy kato­likus ifjúságunk más világnézeti tá­borba pártoljon és, hogy ezt meg­akadályozzuk, törődjünk a bajban lévőkkel, ha kell és tudunk, nyújt­sunk segítséget, hallgassuk meg a panaszokat, nyúljunk a segítségre szorulók hóna alá és legyünk szoli­dárisak. Ez nagyon hiányzik ma. Strommer Viktorin beszéde nagy hatást váltott ki. Ezután Mattya­sóvszky Kasszián olvasta fel igaz­gatói jelentését, amelyből megtud­hattuk, hogy milyen óriási munkát végez a bencésdiákszövetség. Sze­gény gimnáziumi növendékeknek ebédet adnak, diákasztalt tartanak fenn, ruhát osztanak, egyetemi hall­gatókat segítenek, tanulmányaikban istápolják őket, hogy céljaikat elér­jék. Végül felolvasta Mattyasóvszky igazgató azoknak a névsorát, akik adományukkal a bencés diákszövet­ség munkáját elősegítették. A tartalmas jelentés után a köz­gyűlés véget ért. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az .esztergom-szenttamási nap­közi gyermekotthon az őszi idők be­álltával megnyilik. Minden a jó lel­kek könyörületes felkarolásától függ­Azért kérjük a gyermekmentő lelke­ket, ne feledkezzenek meg a szent­tamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző évek­ben is a vízivárosi plébániára kül­deni. Cord bársonyok a legszebb ki­mintázásban, jó minőség, reklám ár 320 és 3'80 p;ngő méterje Illés Sándor cégnél Széchenyi-tér. eiczmann Lasziona • Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtetilt

Next

/
Oldalképek
Tartalom