Esztergom és Vidéke, 1930

1930-02-20 / 15.szám

Megjelent az esztergomi íöegfházmegye névtára. Az esztergomi főegyházmegye latin nyelvű papi névtára az 1930. évre most hagyta el a sajtót. Mellékleté­ben tartalmazza ez a sematizmus a főegyházmegye magyar területén levő katholikus tanintézetek és azok tanerőinek névtárát is. A névtár adatai szerint a főegy­házmegye élén Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás áll, aki az esz­tergomi érsekek sorában a 78-ik. Az esztergomi érseknek változatlanul suffraganeus püspökei mindazok, akik már a béke éveiben is azok voltak. Három helynökségre oszlik a hatal­mas egyházmegye : az esztergomira, amelynek vikáriusa Machovich Gyula prel.-kanonok, budapestire, amelynek helytartója Mészáros János prel.-kano­nok és a nagyszombatira, amelynek élén Jantausch Pál püspök, apostoli kormányzó áll. A főkápíalan 22 kanonoki stallumá­ból 5 betöltetlen. A csonka főegyházmegyének 106 plébániája van, mig papjainak lét­számában 426 világi pap mellett 26 ferfizárdában 679 szerzetes tevékeny, kedik. Ezenkívül 80 apácazárdában 2054 szerzeíesnővér él hivatásának. A plébániákon 88 plébános, 13 adminisztrátor, 5 szerzetes-adminiszt­rátor működik. Különböző állásokat tölt be az egyházmegye területén 29, a főegy­házmegye területén kivül 20 világi pap, mig más egyházmegyéből 35 viiági pap működik az esztergomi főegyházmegye területén. A főegyházmegyének van 9 katho­likus gimnáziuma, 1 tanító-, 4 tanító nőképző, 1 óvónő íépző, 1 női felső­kereskedelmi iskolája, 6 továbbképző leányiskolája, 2 fiú-, 9 leánypolgári iskolája, 119 elemi iskolája és 15 óvodája. Az esperesi kerületek száma 11, a lakosság összes száma 1,653.384, ebből 729.812 esik a nagyszombati megszállott vikársátus területére. Mezőgazdasági bitel céljaira fordítják a gyufakölcsön utolsó részletét. A 69 millió pengőt kitevő gyufa­köles ön utolsó részletét a svédek a Nemzeti Banknál befizették. Tekintettel arra, hogy a gyufa­kölcsön csak földbirtokra adható ki, ennélfogva a mezőgazdaság sürgős igényeinek kielégítésére fogják for­dítani. Ez annál szükségesebb, mivel külföldön zálogleveleket elhelyezni nem lehet és így a bankok kényte­lenek voltak a hosszúlejáratú mező­gazdasági kölcsönök folyósítását be­szüntetni. Már huzamosabb idő óta folynak a tárgyalások, hogy kik részesülje­nek ebből az olcsó kölcsönből. Való­színűleg a százholdon aluli kisbirto­kosok hiteiigényeinek kielégítésére fogják fordítani, mivel azok több valiókölcsönt vettek fel, mint a nagy birtokosok. Az összeg felhasználá­sáról a pénzügyminiszter rövidesen fog dönteni. A szegény gyermekekért Ezen Ínséges és nehéz időkben, ne feledkezzünk meg a szenttamási sze­gény és védelemre szornló gyerme­kek napközi otthonának irgalmas lelkű felkarolásáról. Ugy a pénzbeli, mint természeti adományokat a ví­zivárosi plébániára kérjük küldeni. 21 milliárd pengőre szaporodtak a betétek pénzintézeteinkben. A Pénzintézet Központ nyilvános­ságra bocsátott legújabb Havi Érte­sítőjében közli a Pénzintézeti Köz­pont kötelékébe tartozó pénzintéze­teknek és a postatakarékpénztár be­téteinek alakulását 1929. évi decem­ber 31-én. Ezek szerint az ország egész betétállo­mánya 2111 millió pengő, amelyből 1688 millió pengőt a buda­pesti pénzintézetek és a postataka­rékpénztár kezelt, míg 432 millió pengő a vidéki pénzintézetekre esik. Ha ezeket az adatokat szembe­állítjuk az 1928. évi december 31-iki adatokkal, akkor megállapíthatjuk, hogy az ország egész betétállománya egy esztendő alatt 1979 milliő pengő­ről fejlődött erre az összegre, tehát az egyévi összes betétszapo­rulat 132 millió pengő. Legnagyobb az emelkedés a buda­pesti pénzintézetek takarékbetéteinél, ahol az állományok egy év alatt 613 millióra gyarapodtak, tehát a tiszta emelkedés 117 millió pengő. A vidéken a takarékbetétek 329 millió pengőről 23 millió pengővel 352 millió pengőre nőUek meg, míg a folyószámlabetétek 82 millió pengőről 71 millió pengőre csök­kentek, tehát az állományapad ás 11 millió pengő. Az egész ország betétállo­mánya egy év alatt összesen 67 százalékkal emelkedett. A győri kereskedelmi és iparkamaránál ismét lehet osztrák viznmbólyeget kapni Január havában feltűnést keltett, hogy az egyik lap támadása folytán az osztrák követség hivatalos meg­keresést intézett a győri kereske­delmi és iparkamarához, vájjon az osztrák vizumbélyeg-kiutalásnál tény­leg történtek-e szabálytalanságok, amint a lap írta? A győri kamara végleges válaszáig szünetelt a győri kamara vízumkia­dása és így ezen néhány napi idő­közben egyszeri útra szóló osztrák vízumot csakis a határon, illetve éves vízumot: csakis Budapesten ós Sopronban lehetett váltani. Most azonban, mikor meggyőző­dés szereztetett arról, miszerint a a győri kereskedelmi és iparkamará­nál soha semmiféle szabálytalanság nem történt, így az osztrák követ ség vízumkiadasi jogát visszaadta a győti kamarának ós ezentúl a győri kamaránál minden kereskedő és iparos jogosult akár egyszeri útra szóló, akár éves osztrák vízum­bélveget váltani. Egyébként közöljük olvasóinkkal, hogy egyszeri útra szóló osztrák vízumot bárki kaphat a hegyes­halmi határon, utazás alkalmával is, mely egyszeri útra szóló vízum ára 660 P. Az esztergomi Hove Sport Egyesület tisztikara és vá­lasztmánya az 1930. évben Megírtuk már, hogy az Esztergomi Move Sport Egylet megtartotta köz­gyűlését, de ez alkalommal helyszűke miatt nem közölhettük a tisztikar és választmány névsorát. Az egyesület választmánya és tisz­tikara az 1930. évre a következőké­pen alakult meg: Diszelnök: baráti Huszár Aladár dr. főispán. Örökös elnök: vitéz Szivós-Wald­vogel József ny. tábornok. Elnök: Antóny Béla dr. polgár­mester. Ügyvezető elnök : Darvas Géza dr. főorvos. Társelnökök; szenkviczi Palkovics László alispán, Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos, Sajó Lajos dr. vár­megyei főorvos, Lepold Antal dr. prelátus kanonok, dr. Mattyasovszky Kassdán főgimn. igazgató, Obérmül­íer Ferenc reálisk. igazgató, Mátéffy Viktor prépost-plébános, Rudolf Béla dr. járásbirósági elnök, Marosi József kereskedelmi tanácsos, Brenner An­tal dr. városi főjegyző, Schmidt Sán­dor bányaügyi főtanácsos, Karcsay Miklós vármegyei főjegyző, Gróh Jó­zsef dr. bankigazgató, Mike Lajos dr. kir. közjegyző, Csárszky István dr. prelátus kanonok, uhrini Kovács József építőmester, Etter Ödön ve­zérigazgató, Brenner József keres­kedő, vitéz Matus Gyula gyáros, dr. Jármy István ügyvéd, Krompaszky Sándor reálisk. tanár. Főtitkár: Hitzelberger Alfréd ál­lampénztárt tisztvise'ő. Főpénztáros: Baumgartner János. Számvizsgálók: Pózna József és Tóth Liszló. Strand vezető: Tóth László. Jegyző: Ruttkay Alajos. Sajtó-referens: Vécs Ottó. Ügyész: Mattyasovszky Béla dr. Úszószakosztály elnöke: dr. Brenner Antal Úszószakosztály vezető: Kőhalmy László és Bárdos Béla. Futballszakosztály elnöke: Adorján Gyula. Intéző : Sárik András. Tréner: Kapus Mihály. Lőszakosztály elnöke: vitéz Matus Gyula. Főlovászmester: Simonidasz Imre. Lőmester: P.ntér István. Vívószakosztály elnöke: Jármy Ist­ván dr. Birkózószakosztály elnöke : Brenner József. Ellenőrök: Porga Sándor és Thoma József. Gazda: Porga Gyula. Választmányi tagok: Porga Gyula, Keplinger Géza, László István, Wer­ner Gyula, Giegler Ferenc, Csics Ákos, Zsolt Ernő dr., Porga Lajos, Baják Mihály, Kovács Sándor, Lá­várdy Károly, Szilas János, Visz­kopf Tivadar, Sántha József dr., Per­neczky Gyula, Nemesszeghy Gyula, Kiss Gábor, Iványi Ede, Dudás Zol­tán, Tólgyessy Jenő, Herrnanu La­jos, Székely Imre, Schwarz Gyula, Gábriel István. Virág és Szántónál maradékok leszállított leltári árakon. Ifi W R' fiS fii Díszközgyűlés a vármegyé­nél a kormányzó jubileuma alkalmából. Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesített várme­gyék törvényhatósági bizottsága Ma­gyarország kormányzójának, vitéz nagybányai- Horthy Miklós úr Őfő­méltóságának kormányzói működése 10 éves évfordulóját március hó 1-én a vármegyei székház nagytermében megtartandó díszközgyűlés keretében fogja megünnepelni. A díszközgyűlést megelőzőleg d. 10 órakor a haza jólétéért ünnepé­lyes szent mise lesz a belvárosi plé­bánia templomban, melyet ünnepé­lyes Te Deum követ. Ebéd a hercegprímásnál. A her­cegprimási palotában szokásban lévő ebédek a város előkelőségei, illetőleg a vezetőkörök részére ismét meg­kezdődtek és Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás vasárnaponkint látja vendégül meghívottjait. Az el­múlt vasárnap a város közéletének kimagasló személyei közül jelentek meg többen ebéden a hercegprimási palotában. Házasság. Rausch Ferenc dorogi bányatisztviselő leányát, Mária Valé­riát, f. hó 12-én vezette oltárhoz Ukovits Antal auguszfa aknai bánya­mester a 'eányvári templomban. Hajósegylet közgyűlése. Szom­bat este huszonharmadik közgyűlését tartotta az Esztergomi Hajósegylet a S óchenyi Kaszinó termében. Mátéffy Viktor prépost-plébános, az egyesület elnöke tartalmas megnyitó beszédet mondott, megemlékezett az egyesület eredményes munkájáról és azokról, akik anyagi támogatásuk­kal a Hajósegylet helyzetén könnyí­tettek, így hálatelt köszönet illeti Eszterházy Móric grófot, az egyesü­let díszelnökét, akinek segítsége megbecsülhetetlen. Vitéz Zsiga Já­nos titkári jelentésében az elmúlt év főbb eseményeit adta elő, az egye­sület tevékenysége szempontjából. A regatta-vezetők magas kiképzést nyújtottak a helybeli középiskolák­nak, amelyek közül a reáliskola dí­jat is nyert a versenyek folyamán. Berán Károly háznagy a vagyoni állapotról tájékoztatta a közgyűlést. Philipp József új csapatok kiképzé­sét helyezte kilátásba. Vitéz Zsám­béky Pál az évi zárszámadást ter­jesztette elő ós kimutatta, hogy az egyesület tartozása 4000 pengővel csökkent. A közgyűlés végén jegyző­könyvi köszönetet szavaztak meg Mátéffy Viktor elnöknek, az egyesü­let érdekében kifejtett munkásságáért. A gyűlés befejezése után közel száz terítékes vacsora volt a vármegye és a város előkelőségeinek, az egye sülét tagjainak részvételével. A Turista Dalárda szereplése Tatatóvároson. A Tóvárosi Magyar Asztaltársaság rendezésében f. évi március hó 1-én hangversennyel egy­bekötött táncmulatság lesz Tatató­városon, amelyen való közreműkö­désre felkérték az Esztergomi Turista Dalárdát. A dalárda fényes műsorral fogja meghálálni a testvéries meghí­vást, Ezalkalomból a „Komárom vár­megye" c. hetilap hosszabb cikkben foglalkozik legutóbbi számában a Turista Dalárda keletkezése, fejlő dése, tevékenysége és sikereiről. A hangversenyre a dalárda tagjain ki­vül a megye és város vezető tiszt­viselői közül is többen részt fognak venni. Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom