Esztergom és Vidéke, 1930

1930-03-06 / 19.szám

den munkahelye felé szálljon, a példának követésére szólítván fel minden embert

t ki a mai nap munkához és kenyérhez jutott. S ha az ország minden dolgozója ez áldozatos készséggel járul így a mai nap megszenteléséhez, akkor hiszem, hogy a magyas élniakarás, a magyar összetartás, a magyar jövőben való rendületlen hit, a magyar áldozatos készség, mint a világ összes harangjainak megrendítő bugása jut a budai .királyi vár fokán őrtáló első magyar emberhez, ki az általa kiásott s felemelt apostoli kereszt előtt leborulva fog hálát adni a magyarok Istenének, hogy munkája, minden napi fohásza eredményes lett, mert ha ebben a népben van erő a megpróbáltatásokban, akkor lesz erő a nagy magyar feltámadásban 1 Tíz évvel ezelőtt szentéletű nagy magyar főpapunk : Prohászka Ottokár a „gubernátor hivatásáról" tartott beszédet, méltóztassék megengedni, hogy ennek befejező szavaival zárjam le én is beszédemet: Július Caesarról beszélik, hogy a tengeren átkelve azt mondta hajósanak: „Vigyázz, Caesart viszed és szerencséjét!*' Oly erőt adott ez intelem a hajósnak, hogy a viharok között is nyugodalmas révbe vitte a gályát. Horthy Miklósnak azt súgja Magyarország géniusza: Horthy Miklós, Magyarországot viszed és az ő szerencséjét / Tudod ezt Horthy Miklós és ez elég nekünk. Kisérjen utadon a magyar igazság és a magyar reménység, kisérjen a végek epedő vágya, élő és dicsőült magyarok könnyes sóhajtása, forró imádsága, kisérjen az ország Nagyasszonyának szeme, szive, anyai gondja, százados hívséges oltalma, kísérjen a magasságos Isten erős áldó jobbja 1 Megkapó díszközgyűléssel hódolt a vármegye és a város Horthy Miklós kormányzó 10 éves jubileumán. Szombaton, március 1-én lobogódíszbe öltözött Esztergom. Az esős idő ellenére, az utcákon emberek siettek, autók rohantak. A vármegyeháza előtt hosszú sor autó állott és több fogat is befordult a Bottyán János-utcába. A nap eseménye a vármegye díszközgyűlése volt. Már jóval 11 óra előtt megtelt a vármegyeháza közgyűlési terme, amelyet ez alkalommal délszaki növényekkel díszítették fel és ünnepiesebben elrendeztek. A karzat teljesen megtelt az érdeklődőkkel. Pont tizenegy órakor jelezték baráti Huszár Aladár dr. főispán érkezését, aki a vármegyei főtiszt viselőkkel, harsány éljen között lépett a terembe. A főispán prémes díszmagyarban és magas rendjeleivel felékesítve jött a tisztikarral, négy díszbeöltözött hajdú után. Szenkviczi Palkovics László alispán és a többi főtisztviselő is díszmagyarban, rendjelekkel a mellükön kisérték a főispánt. A teremben is ünnepi öltözetekben jelentek meg a bizottsági tagok. Az elsősorban impozánsan vált ki Breyer István dr. püspök lila talárjában, majd díszmagyaros képviselők, szép katonai egyenruhák, Báthy László felsőházi tag és Fehér Gyula dr. nagyprépost prelátusi talárjukban ós mind a többiek ünnepélyesen. Baráti Huszár Aladár dr. főispán a Hiszekeggyel nyitotta meg a díszközgyűlést, majd utána beszédet mondott a legnagyobb figyelem között. Beszédjében, amely ez alkalommal szónoki képességét ismét sokszorosan felemelte és amelynek gondolatokban mély tartalma a hódolat legszebb, legmegragadóbb megnyilvánulása volt, Horthy Miklós Magyarország kormányzóját a jubileum alkalmából arra a magaslatra emelte, amelyről a mai magyar a legragyogóbban, a magyar Hadúrt igazi valójában látja, a hódolat, az ünneplés, az elismerés, a nagyság legteljességében. Amikor Huszár Aladár dr. főispán először ej te te ki a Kormányzó nevét, szavainak delejességével, meggyőződésének magávalragadó erejével harsány éljent hívott fel az ajkakról és a teremben egy emberként állt a közgyűlés a per cekig tartó tapsban. Horthy Miklós kormányzó a nemzet erkölcsi erejének visszaadása után — mondotta Huszár Aladár főispán — visszaadta a nemzet becsületét és önbizalmát. Ha Horthy Miklós mást nem is tett volna, mint csak ezt, akkor is fennmaradna a neve a haza történelmében. Ezután a főispán ékes beszédével a tíz év történetén vezette átjegy-egy kiemelkedő gondolattal a közgyűlést.' Ezelőtt tiz évvel Magyarországot utolsó nemzetként tekintették, ma pedig az elsők között áll s megszerezte több nagy nemzet barátságát is. Széchenyi István gróf szavait idézhetjük itt a legméltóbban — mondotta a főispán — „A magyar a világ legelső nemzete lehet, ha van egy vaskéz, amely vezeti". Ezekben a szárnyaló gondolatokban nyitotta meg Huszár Aladár dr. főispán a közgyűlést, hálát adva Istennek, hogy Horthy Miklós kormányzót adta a nemzetnek. A megnyitó beszédet hosszantartó éljenzéssel fogadta a közgyűlés és szűnni nem akaró tapssal állottak Huszár Aladár dr. főispán felé. Ezután Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos mondott ünnepi beszédet, amelyet mai számunkban teljességében az első olda'on hozunk. Schmidt Sándor szavait is lelkesedéssel fogadlak a bizottsági tagok. A dorogi bányászok nemes cselekedetének bejelentése kitörő éljent váltott ki. Schmidt Sándor bányaügyi főtana csos azt indítványozta, hogy Kormányzó érdemeit jegyzőkönyvben megörökítsék és arcképét pedig a közgyűlési terem részére festessék meg. Az indítványt elfogadták, majd Ghiczy Elemér felsőházi tag javaslatára mind Huszár Aladár dr. főispán, mind Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos beszédét megörökítik. Az ünnepélyes közgyűlés kiemelkedő és szép aktusa Palkovics László alispánnak a határozati javaslat felvasása volt. Ezt a javaslatot, amely eredeti ós gyönyörű nyelvezetben ékes, küldöttségileg Horthy Miklós kormányzóhoz viszik, március 15-én. A küldöttség tagjai Báthy László felsőházi tag és Degenfeld Ottó gróf. A díszközgyűlés a Himnusz elóneklésével ért véget. Esztergom város díszközgyűlése. Utcát neveztek el Horthy Miklósról. Tizenkét órakor a városházán tartottak díszközgyűlést. Ezen a díszközgyűlésen megjelent baráti Huszár Aladár dr. főispánnal az ólén a vármegyei tisztikar, az esztergomi helyőrség, a papság képviselőtagjai és a város képviselői nagy számban. Antóny Béla dr. polgármester nyitotta meg ünnepélyesen a közgyűlést és a tőle megszokott lendületes és szép beszéddel fejezte ki Esztergom város hódolatát. Beszédje végén a polgármester szintén bejelentette, hogy határozatilag küldenek hódolóiratot a kormányzónak és utcát neveznek el Hothy Miklósról. A Horthy Miklós-út & Dorogi-útnak a Kerektemplomtól Dorog felé terjedő szakasza lesz. A közgyűlés a határozatokhoz lelkes éljenzéssel hozzájárult és sokáig éltette a kormányzó őfőméltóságát. Az ünnepi szónok Mátéffy Viktor kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő volt, aki a legnagyobb figyelem közepette kezdte meg nagy és szónokiasan széptartalmú beszédét. Mátéffy Viktor a díszközgyűlést mély gondolatokban végigvezette a jubileum jelentőségében Horthy Miklós szülőhelyétől a kormányzói székig. Szónoki készséggel láttatta a kormányzó ifjúságát, a kenderesi kúriát, majd tanulmányainak idejét, tovább a tengerek viharjában a hajó kormánykerekénél álló Horthy Miklós kapitányt, aki magyar szívvel, magyar lélekkel vezeti hajóját a világ összes vizein és a háború alatt győzedelmesen és dicsőségesen a harcokban. A gondolatok tovább száll nak, a magyar gyász, a nagy te mető előtt állunk meg, amikor kihullott a magyar kezéből a zászló és a kard, de ezekkel elves .ett a magyar lélek is. Később a hazátszerző fővezér alakját látjuk hatalmas erővel kibontakozni. Héroszi erőfeszítéssel küzd Trianon és trónfosztó törvény ellen, hogy a magyar Koronát magasra emelhesse. A tíz év távolában Horthy Miklós nemzetmentő munkáját, cselekedetét, jellemét ragyogó csillogásban látjuk és elmondhatjuk, hogy becsületes és jó munkát végzett. Ezt az ünneplést a jubileum alkalmából nem erőszakolta ki a nemzettől, ez a hódolat fönséges megnyilatkozása és magyar imádkozás a magyar jövőért és a kormányzóért. Beszéde végén Mátéffy Viktor indítványozza, hogy a kormányzó nevét jegyzőkönyvben megörökítsék. Benner Antal dr. főjegyző által felolvasott felirati javaslatot a díszközgyűlés dörgő éljenzéssel fogadta el és ezzel a díszközgyűlés véget ért. Acél ruganyos ágybetéteket jutányos áron készít Havas, Németutca 8. Férfi öltöny szöveteket nagy árleszállítással vásárolhatunk most ILLÉS cégnél. A reáliskola hangversenye a legnagyobb sikerrel folyt le március 1-én, szombaton este. Nyolc óra tájban mozgalmas életnek volt tanuja a Fürdő szálloda előcsarnoka. A város sok előkelősége, a közönség színe-java egymásután érkezett, hogy meggyőződjék a reálisták tudásáról és életrevalóságáról. Sok-sok öreg reálistát is láttunk a közönség soraiban. A műsor fél 9 órakor kezdődött a Magyar Hiszekegy éneklésével, a reáliskolai vegyeskar előadásában. Utána Obermüller Ferenc igazgató rövid, de tartalmas beszédben emlékezett meg a Kormányzó úr őfőméltóságának tiz éves kormányzót jubi leumáról, melyet a közönség állva hallgatott végig és a végén kitörő lelkesedéssel éltette a kormányzót ós elénekelte a Himnuszt. A lelkesedés csillapultával Fischer Ferenc VIII. o. t. elszavalta Sík Sándor Kuruc tábori dal c. költeményét, mely á'érzéssel, igazi rátermettséggel. Majd a vegyeskar a reáliskolai énekkartól megszokott jó összetanultsággal dalokkal kedveskedett a közönségnek. Az énekszámok betanításáért Raymann János tanárt illeti a dicséret. Sajó Sándor Tengerparton c. költeménye Raymann József VIII. o. t. előadásában igen jól sikerült. Lehár Magyar Ábrándja Kemény József hegedű- ós Schuh theisz Vera zongorajátékában kiválóan érvényesült. Külön dicséretet szántunk Bráuer György II. o. tanulónak, aki Szondi két apródja c. melodrámában a Libárdy Apród szerepében, kellemes hangjával, ügyes és bátor előadásával gyönyört és lelkesedést váltott ki. Elismeréssel adózunk Farkas Lóránt V. és Vermes Zoltán VIII. o. tanulóknak, akik Sebestyén apród, illetve Szelim, Ali basa szolgája szerepében a legjobbat nyújtották. Ezután következett az estély fénypontja a tündértánc. Nehéz feladat e műsorszám elbírálásánál az igazság eldöntése. Mégis úgy érezzük, hogy kötelességünk mindenkiről különkülön megemlékezni. Felemelően hatott e szereplők összetanultsága, a kisérő zene, a tánc beállítása, betanítása. Végtelenül bájosan és kedvesen hatott Prouza Baba VII. o. m. t. aki a „Tündérkirályleány* szerepet igazán meglepő ügyesen alakította. Ugyanezt mondhatjuk Brandt Lujza VII. o. m. t-ról, aki a „Királyfi" szerepében ügyeskedett. Kedvesek voltak az apró tündérek Divéky Kató, Einczinger Mária, Huszár Szösz', Kovács Bözsi, Riedl Anna, Klein Sarolta ós Strubel Valéria magántanulók, akik bájosan lejtették a • „Királyleány "-nak ós a „Király fi "-nak szóló hódoló-táncot. Külön elismerés illeti Buchner Antal főszékesegyházi karnagy, zeneiskolai igazgatót, aki a tánc zenéjét hangszerelte és Zachey Ilus tánctanárnőt, aki a táncot betanította és rendezte. Mind a tündérek, mind a királyfi, de különösképen a tündér királyleány öltözékeinek csinos és ízléses összeállítása külön dicséretet érdemel. A közönség meleg ünnepléssel, a fiatalság pedig tomboló lelkesedéssel követelte a tánc-szám meg ismétlését. A műsor utolsó száma volt az esztergomi diákéletből vett humoros jelenet, a „Diákszoba" melyet a helyi aktualitások bevonásával, hamisítatlan diákhumorral adtak elő a szereplők: Berényi István, László Endre, Reusz Sándor, Wéber Mátyás. A műsor végeztével emelkedett hangulatban kezdődött meg az öreg reális'ák táncestélye, „Azért mert én Virág és Szántónál nagy fehérnemű vásár. **^^§ o c H « O H 0 Q