Esztergom és Vidéke, 1930

1930-02-09 / 12.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1990. február 9. is súlyos teherként fognak nehezedni a város adófizetőire. Meg kellene tehát a városnak kísérelnie egy más, kedvezőbb út keresését, amellyel a város minden adóssága rendeztetnék, a kamat és amortizációs százalék a hosszú visszafizetési idő következ­tében a legminimálisabb lenne. Ilyen kölcsönt pedig csak az állam adhatna, ha már segély­ről nem lehet szó. A városnak kétségkivül nagyon szép bevételei vannak. Minden re­mény megvan hozzá, hogy úgy a Közüzemi, mint a vízvezeték jöve­delmei és a kövezetvámok is emel­kedni fognak. A szakszerű erdőke­zelés is meg fogja hozni gyümöl­csét és még bányanyitást sem tar­tom kizárt dolognak, Meg vannak tehát a források melyek felgyűjtve nagy erővel bírhatnak. Ha már most egy hosszú­lejáratú és kis százalékos államkölcsönt kaphatna a város, jövedelmei nem csu­rognának le a magas kama­tok csatornáin. Minden jövedelem felhasználható volna, újabb akár direkt, akár indirekt jövedelmező beruházásokra. A város ezenkívül pedig abba a helyzetbe jutna, hogy követeléseire szintén haladékot nyújthatna adó­sainak. Az államkölcsön megadását indo­kolttá teszi nemcsak a város, mint erkölcsi testületnek, hanem a város adófizető közönségének a megmen tése is. Nem lehet az állam érdeke, hogy elpusztítsa adófizetőit és nö­velje az elhanyagolt területek szá­mát. Figyelembe kell vennie azt is, hogy Esztergom határszéli város lett. Már is megtörtént, hogy közvetlen szomszédságunkban, a megszállott területen rámutattak városunk stag­nálására. Az ilyen közvetlen szem­léltetőkép aligha kedvező propa­ganda a Nagymagyarország eszmé­jének. Az integer Magyarországról pedig sem egyeseknek, sem az ösz­A csütörtöki postával levelet kap­tunk Amerikából és abban arról ér­tesítenek bennünket, hogy az ame­rikai magyar katholikusság a nyár folyamán Magyarországba jön és nemcsak Budapesten vesz­nek részt a Szent Imre-ün­nepségeken, hanem Eszter­gomba is elzarándokolnak. A zarándoklatról a következőkben tudunk a levél alapján tájékoztatást adni: A Red Star Line és a White Star Line hajóin négy zarándokcsoport érkezik és pedig május 15-én a „Majesiic* oceánjáróval, június 20 án az n Olimpic u ce\ és augusz­tus 8án ismét a m Majestic*-ce\. Minden egyes zarándok-cso­porttal egyházi méltóságok jönnek, mint a csoportok vezetői. Ezek közül olvassuk Boehm Ká­roly pápai prelátus, Koller Endre, Rickert Ernő, Hartel József, dr. Csáky Antal, dr. Demkó Zoltán, Ko­vács Athanáz, Eördög Elemér pre látus, Galambos József, Koczán szességnek: az államnak lemondania soha sem szabad. Az állami segítséget még más is alátámasztja. Esztergomnak, mint város­nak feltétlenül kulturköz­pontnak kell lennie. Szegénységgel kultúrát még sehol sem teremtettek. A kultúrközpont alatt nemcsak a különböző fokú isko­lák tömegét értem, hanem a szak­képzett, intelligens iparosok és ke reskedők nagyszámát is. Ne a falusi foltozó suszter, izlésnélküli asztalos, szabó stb. neveljen falusi szellem­ben iparos-generációt. Érre hivatott a városi intelligens, képzett iparos, a városi közszellem kultúrájával egye­temben. Ha azonban az állam nem fog a város segítségére sietni, akkor intelligens iparosaink el fognak pusz­tulni, kereskedőink eltávoznak s nem lesz, aki a kornak meg­felelő nemzeti szellemben intelligens iparos s keres­kedő-generációt neveljen. Az érvek sorában nem utolsó he­lyen áll Esztergom város, mint a magyar kereszténység bölcsője, a királyság alaphelye, mű- és törté­nelmi emlékek tárháza is. Helyesen tették az intézőkörök, hogy a külföldi vendégeket elhoz­ták Esztergomba és a tanulóifjúság tömegeivel is meglátogattatták Esz­tergomot. Ha azonban minden tör­ténelmi nevezetesség, műkincsek da­cára is itt elhagyatottság lesz és min­den kirakatból (ha ugyan lesz), ab­lakból a szegénység fog kivigyorogni, akkor a külföldiek elsősorban is az állam szégyenét fogják itt látni és nagy, hatalmas okmányát annak, hogy kultúrközpont­nak rendelt várost engedett át a pusztulásnak. A város élni akart és az élniaka­rás sodorta a mai súlyos helyzetbe. Az élniakarás pedig talán az álla­mot is érinti. Vitái István. Boldizsár, Nemon János, dr. Kom­lóssy Miklós, Réthy János és Bíró Benedek nevét. A második nagy zarándoklás a North Germán Lloyd n Bremen", „Európa" és a n Columbus" hajóján érkezik, előbb Németországba és innen Magyarországba. Ezek a hajóóriások hat za­rándoklatot fognak hozni és pedig május 14 és 21-én, június 3- és 18-án, augusz­tus 2- és 8-án. A három hajóval érkező zarán­doklat vezetői Biró Lőrinc, Bodinger Mátyás, Hogulin Feysz, Győrfy Géza, Horváth Ernő, Emery Kasztovszky, Kovaliczky Viktor, Marczinkó Jó­zsef, Miller Pal, Nagy László, Né­meth József, Repcsik Pál, Reseterics József, Sasváry Ferenc, Sütő Ákos és Tóth P. József. Az amerikai magyarság körében oly nagy a mozgalom a Szent Imre­év zarándokcsoportjainak megszer­vezésére, hogy előreláthatólag több csoport lesz és emelkedni fog a hajóérkezések száma. A zarándoklatok szervezői már megtették az intézkedéseket, hogy a budapesti főbizottság a fogadásokra előkészülhessen. Ezekhez az amerikai zarándokla­tokhoz ha hozzászámítjuk az európai országokból érkező idegeneket, akkor a Szentévre olyan idegen­forgalom alakul ki, amilyen még Budapesten nem volt. Esztergom reméli, hogy a nagy külföldi és az amerikai zarándok­latokból szintén részesülhet, mert örvendetes és kereskedelmi körök­ben követésre méltó lépésre hatá­rozta el magát a Köztisztviselők Fo­gyasztási Szövetkezetének vezető sége, amidőn az általa városonkint és kerületenkint összehívott tag­értekezleteken egyre gyakrabban fel­hangzó kívánalmaknak eleget tenni óhajtván, ehatározta, hogy üzleteiben ezentúl a magyar származású árúk propagá­lására és a külföldi cikkek fokozatos kiszorítására fog áttérni. Ezt a hírt a TESz női tagegye­sületei különösen örömmel fogadták, mert tagjaik közül is többen szólal­A posta Magyarország kormány­zójának tíz éves kormányzói jubi­leuma alkalmából, Horthy Miklós­emlékbólyegsorozatot ad ki és ezek az emlékbélyegek március elsején jelennek meg és pedig a tervezet szerint a mostani rendes bélyeg­sorozat minden értékében. A posta nem engedi, hogy a Horthy-emlék bélyeghez a spekulációnak még az árnyéka is hozzáférkőzzék, ezért a bélyegeket az ország összes postahivatalaiban minden felár nélkül helyezi el és márciustól az esztendő vé­géig forgalomban tartja. A magyar kir. államvasutak, to­vábbá az államvasutak kezelése alatt álló he yiérdekű vasutak vonalain a személyvona ti menetdíjak folyó évi február 16-tól kezdődőleg a szokásos fel-, illetve lekere­kitéssel 20 százalékkal fel­emeltetnek. Nem változnak a gyorsvonati me­netdíjak általában, továbbá a szociá­lis, kulturális, vagy gazdasági célo­kat szolgáló jegynemek árai és a bérletjegyek, a havi bérletjegyek, a tanuló havijegyek és a munkás heti jegyek mostani árai. Ezek a jegy­nemek továbbra is a mai árakon kerülnek kiadásra. Nem változnak végül a csoporto­san utazó hivatásos mezőgazdasági és szőlőmunkások, kubikusok és hi­vatásos kőtörők és kőbányamunkások részére ma fennálló kedvezményes menetdíjak sem. Ezek az utasok te­minden bizonnyal az amerikai vagy a külföldi magyar Esztergomba, Szent Imre szülővárosába is elzarán­dokol, hogy zarándoklását teljessé tegye. Az esztergomi városi jubileumi bizottság helyesen cselekedne, ha a külföldi zarándoklatokkal kapcso­latban azonnal megkeresné a buda­pesti főbizottságot, hogy a külföldi zarándoklatokból Esztergomból is jusson. tak már fel a szövetkezeti tagérte­kezleteken ilyen irányban. A szövetkezet első lépése az em­lített irányban az volt, hogy a prágai sonkát összes üz­leteiből kitiltotta s azokban ezentúl kizárólag magyar sonkát ád el vevőinek. Amidőn a Köztisztviselők vezető­ségének ezt az elhatározását őszinte örömmel üdvözöljük, várjuk a to­vábbi lépéseket ezen az úton, ame­lyek, ha mielőbb bekövetkeznek, a Szövetkezet forgalmának erős fel­lendülésében is mutatni fogják hatá­saikat. A Horthy-emlékbélyeg alakjában is új az eddigi magyar levélbélye­gek sokaságával szemben, amennyi­ben a rendes levélbélyeg nagyságá­ban, de hosszúkás formában adja a bélyeg képét. A színes alapból felső­részén fehéren tűnik elő a Magyar­ország felirat. Középen van Horthy kormányzó jólsikerült mellképe, amely hajadonfővel, tengerészuniformisban ábrázolja az államfőt. A képet bal­ról babérág övezi. A jobboldalon a bélyeg rajzával ellentétes irányban felülről lefelé haladó két sorban ez a felírás: „Horthy Miklós 1920— 1930.* hát a személy- és vegyes vonatok harmadik kocsiosztályában továbbra is a jelenleg érvényes díjszabás sze­rinti félárú díjat fogják űzetni. Az 1928 október 1-től érvényes magyar vasúti személy- és podgyász­díjszabáshoz tartozó díjszabási ha­tároz mányok 8. szakaszában O. és B. alatt felvett személy- és gyors­vonati kutyafuvarozási díjak, vala­mint a 9. szakaszban A. és B. alatt felvett személy- és gyorsvonati uti­podgyászfuvarozási dijak is 1930 február 16-tól kezdődő­leg 50 százalékkal felemel­tetnek. Az expresszfuvarozási díjak nem változnak. tHIIIIIIHIIMm Plissé guvré 1*90 P-től pontosan csak Keménynél. Amerika katolikus magyarsága a Szent Imre évben több nagy hajéval Magyarországba jön. 9mmmmmmmmmmmimmmmmmmmmmmmmmmmm Február 16-tól húsz százalókkal drá­gább lesz az utazás a vasúton. A Köztisztviselők Fogy. Szövetkezete kitiltotta üzleteiből a prágai sonkát Horthy Miklós emlékbélyeg-sorozatot ad ki a m. kir. posta. Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom