Esztergom és Vidéke, 1930

1930-12-07 / 96.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 96. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. VASÁRNAP, DEC. 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal Sirnor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Lesújtó kritika hangzott el legutóbb a bolseviki Oroszországról. Ebben az esetben nem polgári ideológiát képviselő egyén, nem valami javíthatatlan „burzsuj" a nyilatkozó, de az európai munkásmozgalom, egyik évtizedek óta kiemelkedő vezéregyénisége, Vandervelde volt belga miniszterelnök, a II. Szocialista Internacionálé elnöke mondja: „francia, belga vagy angol munkások két hétig sem bírnák ki ezt az uralmat ..." A volt szocialista miniszterelnök öt hónapig volt oroszországi tanulmányúton. Vájjon mit láthatott a „munkásság paradicsomában*, hogy végső tanúságképpen ilyen keserű megnyilatkozásra fakadt egész Európa nyilvánossága előtt? „Az orosz kormány, mely monopolizálta a külkereskedelmet, az ország termékeit mélyen a világpiaci áron adja el a külföldnek. Ez képezi a dömping alapjait" — mondja Vandervelde, aki többek között még így festette le a szocialista paradicsomot : „A megélhetési viszonyok igen rosszak, a munkabérek alacsonyak, az ipari termékek rosz minőségűek és drágák. Az árúházak előtt a vásárlóközönség sorfalat áll. A húsban, zsírban és vajban nagy hiányok mutatkoznak. Európai munkások két hétig sem bírnák ki ezt az uralmat, amely emellett még a lakosságot minden szabadságától megfosztja." Nincs semmi okunk rosszindulatú elfogultsággal vádolni Vandervelde urat, aki annak a politikai iskolának Il-ik osztályát járja, amelynek a Ill-ik fokozatából ez a kétes hirű népjólét kivirágzott. Ha valakinek, neki el lehet hinni, hogy Oroszországban még gerstli sem fakadt a szociális termelésből, hogy Oroszország népe egy állandó, testet és lelket nyomorító éhség permanenciájában él, hogy az üzletek üresek, de a börtönök túltömöttek, hogy a gyárak állanak, a mezőkön a sivatag kisért, a lakások fűtetlenek, hogy Moszkva utcáin százezer kivert gyermek csatangol s hogy a vészbíróságok termei zsúfoltak és a G. P. U. hírhedt pincéiben mindennap tízzel és százzal szaporodik a mártírok száma. A guruló cservonecs már megtalálta az európai sajtóban azt a hárfahangot, amely mélán és kibékítően igyekszik a bolsevizmus ideáljai mellé odaszelídíteni az európai közvéleményt. Néha Parisban, néha Londonban röppen fel egy-egy nyilatkozat, amely arról igyekszik meggyőzni a tájékozatlan európai közvéleményt, hogy „nem is olyan veszedelmes az a dolog Oroszországban." Hol itt, hol ott támadnak „elméleti kommunisták", akik a lenini vízió szörnyű megvalósulásában hajlandók az „Uj Európa" útjainak kibontakozását, a „progresszió", az „evolúció* és a történelmi igazság" diadalmaskodását látni. A naiv képzelődőknek, a hiszékeny álomkergetőknek, a detail „társadalombölcselők"-nek, a minden idők és kalandorok örök balekjeinek figyelmébe ajánljuk Vandervelde megfigyeléseit. Ha a tényeknek, az éhező, pusztuló orosz milliókról annyiszor f elmondottaknak nem hisznek, hinniök kell és hinni fognak most annak, amit a szocialista Vandervelde mondott el öthónapos tanulmányútja után a vörös Oroszországról. A véres Oroszországról. dorogi hetivásár és a városi tisztviselők magasabb pótnietménye a képviselőtestületi gyfllósen Csütörtökön d. u. városi közgyűlés volt, amikor a 25 pontból álló tárgysorozat alig egy óra alatt került letárgyalásra. A közgyűlésnek kiemelkedő eseménye a dorogi vásár ügye és a városi tisztviselők magasabb pótilletménye volt. A dorogi vásár kérdését teljesen abban a felfogásban tárgyalták, mint ahogy azt legutóbb egyik hosszabb cikkünkben kifejtettük. Esztergom kereskedelmi és ipari érdekeire ártalmas a dorogi vásár és ebben a közgyűlés egyhangúlag megegyezett. Több képviselő, Lenkei Emil, Marosi József, Zwillinger Ferenc dr., Toldy János, Brutsy Jenő, Hermann Lajos, Meszes Ferenc és mások sürgették, hogy a város mielőbb tegyen lépéseket Esztergom város kereskedelme és ipara érdekében. Ugyancsak sürgették, hogy állítsák vissza Esztergom kétszeri hetivásárját, hogy ezután szerdán és szombaton legyen hetivásár. A közgyűlésen azt is sürgették, hogy a két hetivásárnapon mentesítsék a forgalmat a kövezetvámoktól is. Brenner Antal dr. polgármesterhelyettes, elnök megnyugtatásul kö zölte, hogy a város vezetősége teljesen magáévá teszi ezt a kérelmet és ilyen értelemben meg is teszi sürgősen a lépéseket. Sikerülni fog, hogy Esztergomban ezen a két napon ne szedjenek vámot. A város forgalma így egész biztosan növekedni fog ós remélhető, hogy a kereskedők és iparosok helyzete javulni fog^ A párkányi Simon-Juda-napi vásár ellensúlyozására is tettek javaslatot. Toldy János ajánlotta, hogy a Simon-Juda-napi vásár napján Esztergomban is legyen országos nagyvásár. Brenner Antal dr. elnök kijelentette, hogy mivel Esztergomban a párkányi vásár után tartják meg az országos vásárt, intézkedni fognak, hogy ezt jövőben korábbra helyezzék, igy arra a napra, amikor a párkányi vásár van. A tisztviselők magasabb pótilletménye ügyében a közgyűlés úgy döntött, hogy azok a tisztviselők, akik már régebb idő óta élvezik jóváhagyással az illetményeket, ezután is részesüljenek benne, azok pedig, akiket újonnan neveznek ki, és akik 1928 óta előléptek, azoktól a magasabb illetményeket megvonják. A közgyűlés tudomásul vette a javaslatot. A közgyűlés többi pontjáról hírrovatunkban számolunk be. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyílik. Minden a jó lelkek könyörületes felkarolásától függAzért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző években is a vízivárosi plébániára küldeni. Márciusban lesznek készen a népszámlálás előzetes eredményeivel A Magyar Statisztikai Társaság Thirring Gusztáv elnöklésével ülést tartott, amelyen Kovács Alajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tartott előadást az 1930. évi népszámlálásról. Kovács Alajos előadásában rámutatott arra, hogy a népszámlálást az teszi szükségessé, hogy az utolsó tiz évben a háború utóhatásai folytán az ország népességének összetételében nagy változások állottak be. A mostani népszámlálás a régi népszámlálások nyomdokain halad. A mostani népszámlálás alkalmából kitöltendő íveken 57 kérdésre kell felelni az összeirandóknak. A 12 éven felüli férfi népességről rendészeti és nyilvántartási célokra másolati lapok is készülnek. Ezenkívül a népszámlálással egyidejűleg az önálló iparosokról és kereskedőkről külön öszszeírás lesz. Az* egész népszámlálási műveletnek alapja maga a számlálólap, amely minden jelenlévő egyénről állítandó ki. A népszámlálás eredményeivel már márciusban elkészülhet a statisztikai hivatal, feltéve, hogy a népszámlálási anyag a megállapított időre beérkezik. A mostani népszámlálás a különféle statisztikai gépek alkalmazása mellett fordulópontot jelent a magyar népszámlálások történetében. Holszabad sertést perzselni? A város polgármestere sertésperzselés céljára az alábbi helyeket jelölte ki: 1. A Szentgyörgymezőn BáíhorySchulcz Bódog-utca végétől kb 40 méternyire a temető mellett lévő utat. 2. A hercegprimási gépgyártól a vágóhídig, a Duna szélében fekvő részt. 3. A Belvárosban a Kisduna mellett a városi majorral szemben fekvő részt. 4. A dorogi úttól 10 m a gyepmesteri telephez vezető út végétől 5 méterre lévő részt. 5. A szentléleki úton az úttesttől 5 méterre az árok melletti, az üdülő telep falánál lévő részt. Figyelmeztetik a közönség, hogy a kijelölt helyeken kívül a perzsetós tilos. » • m • • • •••»••••»•• Divatszőrmék óriási választékban, eddig még nem hallott olcsó árakon kerülnek forgalomba Weisz Mór posztóárúházában Esztergom. A szőrmék a kirakatban is megtekinthetők. Egy füzetben egész Esztergom. Minden diák vegye meg és őrizze meg az Esztergom — Hungária prospektust. **- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törüii . kőző. konyha- és kenyérruha, U/C-fl A-jKyKU abrosz (nagyban és kicsinyben) üdXi b&Uwüll legiutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatík Pelczmann Lászlónál