Esztergom és Vidéke, 1930

1930-01-01 / 1.szám

nek tudomása van, a pánsíp vagy pánfuvola, amely több különböző hosszúságú sípból volt konstruálva,: és a duda. A régi Írásokban „Orgánum" mindennemű hangszert és eszközt jelent. A bibliában itt ott van említés az orgonaszerű hangszerről, amely az isteni tisztelet fényét emelte, de hogy miképen voltak megszerkesztve és hogy néztek ki, arról nincsenek történeti feljegyzéseink. Az bizonyos hogy léteztek kezdetleges alakú vizi- és légorgonák. Az orgonának már fejlett alakja a Kr. e. 180 ban (mások szerint 140), mint Vitruvius leírásából tudjuk, hogy a víziorgona (hydraulos), amelyben a szelet víznyomással szabályozták s melyen billentyűk és szelepek voltak — feltalálója Archimedes (287 Kr. e.) volt. Szent Jeromos szerint a zsidóknak 400-ban olyan orgonájuk volt, melyben egy elefántbőrfúvót 15 fújtató telített levegővel, miáltal 12 fémsíp szólalt meg és pedig oly mennydörgésszerű erővel, hogy hangja a jeruzsálemi templomtól az Olajfák-hegyéig elhallatszott. A kereszténység elterjedésével az orgonák használata is elterjedt a templomokban. A víziorgona nyugaton a pogány császárok korában az udvar és a főrangúak mulatságainak és lakmározásainak hangszere volt. Később keleten a tökéletesbített formában ismét tisztán légiszerkezetű orgonákat készítettek. Az egyházszakadás viharainak elültével az orgonának a nyugati templomok nyitották meg kapuikat. 670 körül Vitiiianus pápa megengedte az énekek kíséretéhez az orgona használatát a templomokban. Kis Pipin frank király V. Konstantin görög császártól 754-ben kapott egy ólomsípos kis víziorgonát, melyet a compiegnei St. Corneille székesegyházban helyeztek el. Németországba az orgona Nagy Károly alatt jutott el 812 ben, mikoris az aacheni dóm kapott Pipinéhez hasonló hangszert. VIII. János pápa 880-ban már a bajor freisingeni Anno püspöktől kér orgonát. Angliában Winchesterben Elfeg püspök 951-ben vagy 962-ben nagy orgonát építtetett, melynek 10 billentyűje, 240 sípja, 26 fújtatója volt, melyen 2 orgonista játszott és 70 izmos ember hajtott. A billentyűk hossza egy könyök, szélessége három arasz, a vastagsága pedig két arasz volt s egy lábnyira kellett azokat lenyomni; játék közben elől kiszélesedő végüket ököllel ütötték, illetőleg nyomták le, úgy hogy rendkívüli fárasztó és nehéz fizikai munkát kellett a szegény játékosoknak kifejteni. Ilyen hangszert készítettek 1530-ig. A IX—X. században már mind a gall, mind a germán nép számos templomában volt már orgona. Maga II. Szilveszter pápa is (ki Szent István első magyar királynak a szent koronát adta), még mint egyszerű pásztorfiú, sípokat készített, majd pedig mint Gerbeit szerzetes az auvergnei Aurillac kolostorban a matematikai és egyéb tudományok mellett orgonaszerkesztéssel foglalkozott és jó orgonista hírében is állott. Nagybani árusító Esztergom és vidéke részére Vörös József Esztergom. Zarlino, a velencei S. Marco-templom karnagya azt állítja 1588-ban kiadott „Sopplementi Musicali" c. művében, hogy az orgonák Bizáncból Magyarországon át jutottak először nyugatra: Bajorországba, Münchenbe és pedig az újszerkezetű, tisztán légi orgonák (mert víziorgonák már a VIII. században is voltak az európai templomokban) úgy ebből azt következtethetjük, hogy magyar földön már a XIII. században voltak ilyen orgonák. Az orgonák gyors elterjedése a X. századtól fogva arról tanúskodik, hogy bár a templomokba való bevonulásuk kezdetben heves ellenzésre is talált, mégis jól használhatók voltak az ének szabályozására. XI—XV. századokban az orgona lényegtelen tökéletesbedésektől eltekintve, változatlan maradt, csak a kromatikus hangsor bevezetése és a billentyűk kisebbítése érdemel említést. Dante az orgonát a XIII. század végén már mint általánosan ismert templomi hangszert említi. A XIV— XV. században á billentyűket még jobban kisebbítették és számukat szaporították, úgy hogy a billentyűkön már az ujjakkal lehetett játszani és ezért a jobbkéz discantja mellé a balkéznek külön basszusbillentyűzetét is csináltak. E korban különféle anyagból kíséreltek sípokat készíteni, mint arany-, ezüst-, réz-, üveg-, porcellán-, elefántcsont, különféie fák-, stb.-ből. Az ónsipok a XIII. századig vezethetők vissza. A XV—XVI. század orgonáit legszakszerűbben Praetorius, szászfejedelmi és braunschweigi hercegi karmester (szül. 1571. meghalt 1621.) „Syntagmatis Musici Tónus Secundus, de Organographia, Wolfenbüttel, 1618" c. művében írja le. Nagy lendületet nyert és nagy haladást jelent az orgona fejlődésében a pedálbillentyűzet bevezetése, melyet állítólag az 1418-ban meghalt Valbeke, mások szerint egy XV. századbeli Bernhard Murát nevű bencés pap talált fel 1470-ben, pedig tudomásunk szerint egy Faber nevű orgonakészítő Utrechtben már 1120-ban épített egy olyan orgonát, amelynek egy külön trombita regisztere volt, melyet lábbal kellett játszani. Azután 1455-ben Adrián Pieters Delftben olyan orgonát készitett, melynek három manuálja és egy külön pedálja volt; ismeretesek az augsburgi, breslaui, nördlingi orgonák a XV. századból, továbbá a hires Rosenburg Konrád által épített nürnbergi orgona, melynek három manuálján a kromatikus félhangok is feltalálhatók voltak. Henning, Henke hildesheimi és Lobsinger nürnbergi orgonakészítők találmánya az első réteges fujtató 1570ben, amelynek alkalmazásával fölöslegessé vált a fujtatok nagy száma. A XV. század végén Mátyás király budevári és visegrádi ezüstsípokból való orgonái — Oláh szerint — világhírűek voltak. A XVI. századtól kezdve a mechanika javításán és a játékmód könnyítésén fáradoztak, a regisztereket jobban kezdik építeni, intonálni és a szél-ládák is előteremnek. Az orgonaépítés újabb nagy lendületet nyert Werkmeister halberstadti orgonista (1706) egyenlően temperált hangolása által, amikoris minden billentyű hangját lehetett használni bármilyen intervallummal kapcsolatban. Matheson János (1764) továbbfejlesztette ezt a hangelméletet, úgy hogy a XVIII. század közepén a zeneszerzők általánosan elfogadták és a régi hangnemek fölött mindinkább a dur- és a moll-hangnem diadalmaskodott. Az orgona így elérte a tökélynek azt a fokát, hogy minden hangnemben lehetett játszani rajta. Az orgonaépítés a XVIII. és XIX. században folyton tökéletesedik; a pneumatikus és elektromos szisztémák az orgona mechanizrrusát egyszerűsítik. Az orgonák modern berendezése tekintetében sokat köszönhetünk a zseniális ludvigsburgi orgonaépítőnek, Walckernek, továbbá a hires Cavaillé-Coll párisi orgonaépítőnek. Az újabb kor nevesebb orgonaépítői még : Merlin és Schütze Brüsszelben, Sauer Frankfurtban, a Weigle Testvérek Stuttgartban és E. Voit Durchlachban; hazánkban Angster Pécsett, Rieger Budapesten, Weggenstein Temesvárott, Ország Budapesten, Barakovits Rákospalotán. Buchner Antal, TRETOM HÓCIPŐ VILÁGHÍRŰ NYILTTÉR* Boldog újévet kíván kedves üzletfeleinek, jóbarátainak és ismerőseinek Laiszky család. Boldog újévet kíván Szent István Fürdő szállodása és vendéglőse Sörös Ede. Boldog újévet kíván kedves vevőinek, ismerőseinek és jóbarátainak Giegler Ferenc. Boldog újévet kíván kedves üzletfeleinek, "jóbarátainak és ismerőseinek Szatzlauer János és Fia. Boldog újévet kíván igen tisztelt vevőközönségéaek Borz Kálmán halászmester. Boldog újévet kíván kdves üzletfeleinek, jóbarátainak Harangozó Mátyás. Boldog újévet kíván kedves vendégeinek, ismerőseinek, jóbarátainak és jóakaróinak Alberti József, a Központi Kávéház tulajdonosa. Boldog újévet kíván kedves mozilátogató közönségének, jóbarátai nak és ismerőseinek Toldy János. Boldog újévet kíván nagyrabecsült megrendelőinek, ismerőseinek ós jóakaróinak Kicsindy Géza férfiszabó. Boldog újévet kíván mélyen tisztel vendégeinek, jóbarátainak és ismeseinek Jakobek Jenő úri és hölgyfodrász. Boldog Újévet kíván volt tanítványainak Kreutz Gyula fővárosi tánctanító, Bpest, Vili. Baross-u. 59 Boldog újévet kíván a legényegylet tagjainak, ismerőseinek és jó' barátainak Kocsicska Ödön, a Kath. Legényegylet gondnoka. Boldog újévet kívánok nagyrabecsült vendégeimnek és összes jóakaróimnak és kérve kérem, hogy mostani nehéz helyzetemben támogatásuktól ne fosszanak meg, igérem, hogy erőmén felül törekedni fogok a legjobbat és legtöbbet nyújtani, mit csak úgy tehetek, ha mélyen tisztelt vendégeim támogatására és bizalmára ezentúl is számíthatok. Porgesz Béla, a „Korona" kávéház és mozgófényképszinház tulajdonosa. Boldog újévet kíván összes rendelőinek, ismerőseinek és jóbajának Schveiczer Vilmos úriszabó. Boldog újévet kíván kedves ismerőseinek és vevőinek Kemény Lajos. Boldog újévet kívánok kedves barátaimnak és vendégeimnek. — Murvai Ödön korcsmáros Szent Anna utca 6. Boldog újévet kíván kedves vevőinek, ismerőseinek és barátainak Csákváry Mihály hentes és mészáros. Boldog újévet kivan szeretett vendégeinek és minden jó ismerőseizek Martini Győző és neje, a Magyar Király szálloda és étterem bórlője. Boldog újévet kivan kedves üzletfeleinek, ismerőseinek és jóbarátainak Schwarz Lajos bútorkereskedő. Boldog újévet kíván kedves üzletfeleinek, vendégeinek ós jóbarátainak Szilas János. Boldog újévet kívánok szeretett vevőimnek és jóbarátaimnak. — Illés Sándor divatárú kereskedő. Boldog újévet kívánnak kedves vevőközönségüknek és jóbarátaiknak Uhlárik Nővérek szikvizgyárosok. §PÖHT. Éremkiosztás az ESC ben. Az Esztergomi Sport Club ]volt játékosainak az MLSz. ajándékát ünnepélyes keretek között osztotta ki az Elnökség. Derék és buzgó csapatunk futbalistái közül az alábbiak részesültek kitüntetésben: Bakos Géza, Barak József, Blahovics Ferenc, Búkor János, Debnárik Géza, Faragó Dezső, Locsky József, Mattyasóvszky József, Mátéffy Rezső, Molnár Lajos ós Schwarc Imre (Jellinek Lipót közben a Tatatóvárosi A. S.-hoz igazoltatott). A kitüntetett játékosok közül Bakos és Locsky 15, Búkor 14, Mattyasóvszky 13, Faragó és Molnár 11, Debnárik 9, Mátéffy, Schwarc és Barák 8, Blahovics ós Jellinek 7-szer szerepeltek az ESC első csapatában 16 mérkőzésen (bajnoki). Ez volt az első alkalom, hogy derék futbalistáink kitüntetésben részesültek, de reméljük nem az utolsó. INGATLANFORGALOM Esztergom város területén az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Szántay Imrénétől Varga György ós neje ház és belsőség 6450 P. — Korzinek Erzsébettől Korzinek János ós társai ingatlanrészek öröklés cimén. — Kuti Gábor és nejétől Esztergom város házhely 4820 K. — Válent István és nejétől Móczik István és neje beltelek 1700 P. — Juhász Pálnótól Juhász Borbála férj. Kertész' Józsefné öröklés. — Kajner Ferencnétől kisk. Kajner Juliska öröklés. — Esztergom várostól Mészáros János és neje ingatlan 4250 P. — Szitás István és nejétől Szitás Rozália öröklés. — Inhof Ferencnétől dr. Kubovich Ignác kisutcai hegymegi szántó 175 P. — Kis Mihálytól Nagy István és neje nyárasdi dűlői szántó haszonélvezeti jog ellenében. György János és társaitól Jámbor István és neje György Mária ház és beltelek 1200 P. — Jámbor István és neje Ignác és neje Kohl Julianna ház és udvar 1500 P vételár mellett.