Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-23 / 92.szám

^^^^^^^ ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 92. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. VASÁRNAP, NOV. 23 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20SfilIér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér kultuszminiszter és Esztergom A Magyarországi Vidéki Lapok Országos Szövetsége dr. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert örökös diszelnökké választotta. Ez a választás azért történt, mert a vallás- és közoktatásügyi miniszter a vidéki városok érdekében olyan örökértékű kulturmunkát tett, amelylyel nemcsak a magyar közoktatásügyben szerzett fényes nevet, hanem a városok kulturéletében is évtizedes fejlődést segített előre. Ennek a nagyjelentőségű munkásságnak az elismeréséül választották meg örökös diszelnökül dr. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert. Könnyen megérthetjük, hogy mi összefüggés van a kultuszminiszter és a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Szövetsége között, mert hiszen a vidéki lapokban kaptak először a miniszteri gondolatok köntöst és hangot a magyar vidékek tájékoztatására. Mindenkor mozgalmasságot, igazi hirt jelentett, egyben büszkeséget is, ha egy vidéki lap arról írhatott, hogy a kultuszminiszter építkezéseket indít meg az illető városban. A főispántól kezdve az adófizető polgárig boldog volt mindenki, hogy a kultuszminiszter nem feledkezett meg a vidéki városról és kisebb-nagyobb építkezéssel, intézményekkel jött a fejlődés kiszélesítésére. Talán az újság örült legjobban a miniszter alkotásainak, hiszen mi is történik más manapság a csendes vidéken, olyan, ami nem a szenvedélyeket feszíti, vagy a nyugalmat kavarja fel, hanem ami biztatást ad és a gondokat oszlatja el es jóleső érzéseket vált ki. Dr. Klebelsberg Kunó gróf alkotásait, nagy koncepciójú munkásságát Esztergomban is látjuk. Az ő minisztersége alatt négy szép és jelentős iskolával gyarapogott városunk, öt év alatt történt mindez, bár dr. Klebelsberg Kunó gróf minisztersége több ötévesnél. Az utolsó öt esztendőben épült a Szent Imre-utcai emeletes elemi iskola, a tanítóképző intézet pompás épülete, ugyanakkor folytak a munkálatok a zárdánál, ahol az építkezések nemcsak a gyönyörű kisdunapartot emelték moderné, hanem az iskolavárost is hatalmas intézménnyel gazdagították. Nem szabad elfelejtenünk, hogy nemcsak egy hatalmas és művészi zárdaépülettel lettünk gazdagabbak, hanem leánygimnáziummal és óvodával is és a polgári leányiskola pedig új falak közé költözhetett. Az idén készült el az uj elemi iskolába Hősök-szobránál és ez az épület is Klebelsberg Kunó gróf nevét véseti be Esztergom kultúrtörténetébe. A miniszter esztergomi munkájának ez a négy épület a jelzőköve és talán még sok más segítség is magában rejti Klebelsberg Kunó gróf áldozatkészségét, öt év alatt ez a négy nagy építkezés is hatalmas fej | lődést jelent, hiszen gondoljuk csak el, hogy 50—100 év alatt nem történt annyi Esztergomban, mint Klebelsberg kultuszminisztersége alatt, dft év aranylik az ötven évhez és amíg az ötven évben több név szerepel, az öt év alatt csak egy: dr. Jilebelsberg Jínnó^ grófé. Elismerést és hálát tudunk csak ezért nyilvánítani és köszönetünknek csak az lehet az igazi kifejezése, hogy egy miniszter sem tett annyit Esztergomért, mint Klebelsberg Kunó gróf. Mielőtt azonban befejeznénk megemlékező és elismerő sorainkat, arra szeretnők kérni a kultuszminisztert, hogy ne zárja le esztergomi munkásságát ezzel az öt évvel és az alatt történt alkotásaival. Nem csupán Esztergom közoktatásának és kulturfejlődésének kérünk, hanem Esztergommal az egész ország javára is. Esztergom ugyanis a Magyar Sión, legelső sorban a keresztény Magyarország bölcsője. Innen indult el útjára Szent István munkája a magyar államiság és alkotmányosság megteremtéséig. Esztergom tulajdonkép :n az ország szive és ha bárki idegen idejön, itt tanulhatja meg egész Magyarország történetét. Emellett hatalmas jelentőségében emelkedik ki a magyar érsekség története, tradíciója, ahol a magyar hercegprímások éltek és itt fognak élni továbbra is. A magyar kereszténység székhelye Esztergom, a magyar Róma. Kérjük Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, hogy jövő kulturmunkáját terjessze ki a közoktatási alkotásai mellett történelmi áldozatkészségre és fejlessze Esztergomot ezen a téren is. ítt áll kimagaslóan a bazilika s mellette a vár történeti időkre int. Meghúzódik ódon falaink között a művészet, jöjjön el a miniszter úr, hogy ezt életre keltse, új erőt adjon és hogy kultúrtörténeti alkotásait teljessé tegye. Jól tudja a miniszter úr is, hogy ha előkelő idegen érkezik Budapestre, az ottani tartózkodás után elhozzák Esztergomba, hogy a magyar milliőt a hercegprímás rezidenciájával, a mi városunkkal, a bazilikával, a kincstárral és Szent István szülővárosával mélyítsék. Szeretnők, ha Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter úr mondaná: Esztergomot azzá kell tenni, amire történelme parancsolja. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm á dorogi vásár, az esztergomi kövezetvám, a helypénz és más tilalomfák Esztergom kereskedői és iparosai nagyon elkedvetlenedtek, mikor megtudták, hogy a dorogi vásár meg tartását a közigazgatási bizottság javasolta. Eddig is pangott az esztergomi kereskedelem, ezután közeiebb fogunk jutni a tönk széléhez. Abból, hogy a közigazgatási bizottság a dorogi vásár mellett a javaslatot megtette, arra következtetnek az esztergomi kereskedők, hogy a felsőbb hatóság nem lát bele a mi nagyon szomorú, szinte kétségbeejtő kereskedelmi és ipari életünkbe. Annál kétségbeejtöbbnek látjuk a helyzetet, mert éppen most van az insógakció, halljuk, hogy igyekeznek enyhíteni a nyomort és érthetetlennek tartjuk, hogy gyökeres, életbevágó dolgokban olyan javaslatok hangzanak el, amelyek nemhogy csökkentenék a bajokat, hanem még súlyosabbá teszik. A városházi közgyűlésen a legutóbb az hangzott el a karzatról, hogy „jöjjenek közénk a vezetőembe rek." Most azt lehetne kiáltani, jőj jenek a vármegyéről a kereskedők és iparosok közé, lássák meg a helyze tet, a tideg valóságot és aszerint hozzák meg az intézkedéseket. Ki védi Esztergom érdekeit ? Megkérdeztünk egy .esztergomi független vezetőembert, mi a véleménye a dorogi vásárról és van-e remény arra, hogy meghallgassák az esztergomi iparosok és kereskedők panaszait ? A dorogi vásár kérdését már eldöntötték — kapiuk a feleletet — azt meg fogják tartani. Ezen már nem lehet segíteni. — Mit lehet mégis tenni Esztergom kereskedelme ós ipara érdekében ? — kérdeztük. — Kérdésre kérdéssel kell felelnem, vájjon meghalígatják-e Esztergomban a panaszokat, nyilvántartják-e azokat, hogy a segítséggel változtassanak a bajokon ? Hol vannak ilyenkor í^pztergom ismert vezetőemberei, akik tiltó szavukkal a város érdekei mellé állanának ? Szomorú, de való, hogy kis dolgokban órás vitákat provokálnak, de nagy kérdésekben, melyektől az egész város vérkeringése függ, nincsen síkraszállás. Talűn személyi vonatkozásokra kell, hogy gondoljunk ? Igazán lesújtó, hogy azt kell tapasztalnunk, maga Esztergom és az Esztergomi járás, ez a töredék vármegye nagyon mostoha sorsra jutott. Nem találjuk meg azt, aki érdekeit képviselné, aki tenne valamit Esztergomért, legalább is annyit, hogy érvényt szerezne Esztergomnak, mint székhelynek. Azt mondják erre, hogy Esztergom már sokat kapott? Mit ? Hogy Esztergomért sokat tettek ? Ki ? Hát nem látják, hogy ha kaptunk is valamit, a kereskedők, az iparosok, a földmívesek évről-évre, hónapról-hónapra lejjebb sülyedtek a gazdasági bajaikban ?! Sajnos, a segítség még ma is késik, mi több, az állam egymás után veszi el Esztergomtól berendezéseit, amelyek nélkül helyzetünk még rosszabb lesz. A csendőriskolát elvitték, már hurcolkodik a fűtőház, viszik majd a gazdasági szakiskolát is, és egy napon talán majd — a bazilikát. Talán kár ezeket a sorokat irni, mert eddig sem láttuk Esztergom sorsát olyan nagyon a sziveken feküdni ós mivel most folynak a városi vizsgálatok, a polgármesteri szoba üres és a városházán a hangulat nem éppen a legjobb, most ezekben a lázas napokban ki hallgasson a panaszos szókra ? Három főbaj. — A dorogi vásárral kapcsolatban — mondja informátorunk — SAjAT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül. . köző. konyha- és kenyérruha, l%Á-ri rt-vKtf K4-4

1 abrosz (nagyban és kicsinyben) llCLÍi Q^UlUll legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik