Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-20 / 91.szám

Az Ipolyi-hagyaték Budapesten Az Országos Magyar Képzőművá szeti Társulat őszi kiállításának ezúttal nagy jelentőséget ad, a megszokott ásítóan unalmas, önmagát ismétlő kiállításai között az, hogy Ipolyi Arnold hagyatékának azt a részét, mely az esztergomi primási múzeum legfőbb értékei közé tartozik, bemutatja annak emlékezetére, hogy Ipolyi ezelőtt 50 évvel foglalta el a Társulat elnöki székét. E kegyeletes visszaemlékezés a magyarság egyik olyan vezéralakját állítja a homloktérbe, ki azon kevesek közé tartozott, kik a magyar művészet ügyét, a magyar újjáéledés korszakában lelkesedéssel, hozzáértéssel és áldozatkészséggel támogatták. Ez a budapesti bemutató kiváló alkalom az esztergomi gyűjteménynek a közérdeklődés mélyebb vágásába való beállítására, nemcsak a műtörténet iránt érdeklődők, hanem a múzeum fentartóira hárult kötelezettség szempontjából is. Az Ipolyi-gyűjtemény országos viszonylatban is jelentős tényét emeli az a körülmény, hogy regi művészeti kincsekben való szegénységünk mellett, régi magyar, német és olasz mesterek valóban kiváló alkotásait foglalja magában. Sok darabja a legmagasabb európai színvonalon áll. Hogy pedig a különben kiváló esztergomi múzeum azon hiányossága, hogy műtörténeti szempontból feldolgozatlan itt is megnyilvánuljon, egyik legjobb képét, Szent Jusztinát is, mint Antonio Pisano alkotásnak jebik téves meghatározás alapján. Ennek dacára a kép bármely nagy művészeti múzeum méltó büszkesége lehetne, sok más társával egyetemben. A múzeum látogatói előtt feltűnhetett a gyakran előforduló „velencei-, németalföldi iskola" stb. jelzés. Ez természetesen általánosságban hibája a magyar műtörténeti tudománynak, mert a bizonytalan ós téves meghatározásokkal a szakszerű stíluskritika könnyen kátyúba kerül. A másik tanulság, melyet e kiállítás szolgálhat, az elhelyezés mikéntjének kérdése. A „Műcsarnok" tágas, pompásan világított termei a képek hatását annyira felfokozzák, hogy egyik másik szinte az ujs?g ingerével hat. Itt látjuk, hogy menynyire kárára van az értékes g\űjteménynek az a körülmény, hogy nem ily célra épült és nem megfelelő méretű termekben van itthon elhelyezve. Az esztergomi zsúfoltság ós kínosan rossz világítással szemben itt a jó íüggesztés és alkalmas világítás részvétet keltőén élénk ellentétet mutat. Az itt bemutatott szemelvényeket látva, szeretnénk az egész esztergomi muzeumot értékéhez mé'tó hasonló jó elhelyezésben látni. mindenütt olcsóbb a kenyér és a zsemlye, csak Esztergomban nem Már egy hónapja, hogy megindult az a mozgalom, amely a kenyérárak letörésére irányult. Az az elv érvényesült, hogy amikor a gabonaárak csökkentek, ie kell szállítani a kenyér- és a zsemlyeárakat is. Lehe tétlenségnek tűnik, hogy amikor a búza 32 pengős áron volt, az akkori kenyér- és zsemlyeár ugyanolyan legyen, mint ma a 16 pengős búzaár mellett. Tény az, hogy a búzaár 32 pengőről 16 pengőre csökkent és ezzel szemben a kenyér- és zsemlyeár megmaradt a régi áron. Tudjuk, hogy csak a kartellek az okai, de talán mégis van fórum, amely ennes gátat vet. Nem lehet, hogy mindenre a közönség fizessen rá. Más városban, igy legelsősorban Budapesten sikerült a kenyér- és a zsemlyeérakat lenyomn^ csak Esztergomban matad minden a régiben. Miért vagyunk mi a drágaság kényekedvének kitéve. Olvassuk, hogy több vidéki városban alispáni vagy po'gármesteri intézkedésre olcsóbb kenyér- és zsemiyeakció indult meg, miért marad el ebből Esztergom ? Nálunk annál indokoltabb . ez a beavatkozás a kenyérárak letörésére, mert Esztergom sokkal szegényebb a más vidéki magyar városoknál. A mi városunkban is működik a nyomorenybítő akció, de a kenyérárak mérséklésére még nem láttunk intézkedést, bár ez is a nyomor enyhítését célozza. Sokszor panaszolták már az illetékes osztályokon, hogy a helyi sajtó bírálgatással kiséri a városi hatóság munkáját. Az „Esztergom és Vidókó"-nek ez mindenkor kötelessége volt, különösen akkor, amikor nem látja azt, hogy a hatóság nem avatkozik idejekorán a drágaságba. Ha más városokban tudnak olcsóbb kenyeret adni a pékek, miért nem tudnak Esztergomban 16 pengős búzaárnak megfelelően kenyeret kimérni. Az insógakcióval kapcsolatban az olcsóbb kenyeret és zsemlyét is elvárja az esztergomi közönség. Vámháborút akarnak a csebek A csehszlovák köztársaság a nagyon nehezen, hosszas alkudozások után létrejött magyar-csehszlovák kereskedelmi egyezményt december 15-re felmondta, egyelőre azonban az új szerződés megkötése érdekében nem indított új tárgyalásokat, sőt olyan vámpolitikai intézkedéseket léptetett életbe, amelyek arra engednek közvetkeztetni, mintha a csehek Magyarországgal vámháborút szándékoznának provokálni. A cseh kormány ugyanis nem elégedett meg azzá', hogy a Magyarországból oda exportálni szokott minden mezőgazdasági termény, különösen pedig a liszt beviteli vámját lényegesen felemelte, hanem az ottani érdekeltségek tiltakozása ellenére olyan rendelkezéseket is statuált, hogy a külföldről a csehszlovák köztársaság területére bevitt belföldi őrlésű liszttel kell meghatározott arányban keverni. A magyar liszt minőségileg annyira felette áll a Csehországban készülő őrleményeknek, hogy bizonyos célokra még prohibitiv vámok esetén sem lehetne a magyar liszt bevitelét egészen elkerülni. Ennek ellen súlyozására szolgáljon a lisztkeverés elrendelése, mert hiszen ha a sokkal jobb magyar lisztnek minőségét a silányabb cseh liszttel való keverés által le kell rontani, az szükségképpen azzal a következménnyel jár, hogy a magyar liszt bevitele egyenesen lehetetlenné válik. A csehszlovák köztársasági kormánynak ez a majdnem ellenséges magatartása annál kevésbbé érthető, mert legalább is annyira fontos fogyasztópieca Magyarország sok cseh ipari gyártmánynak, mint amennyire fontos a magyar mezőgazdasági terAz amerikai élet fény- és árnyoldalai Irta : Dr. Tóth Kálmán pápai kamarás. A vallásoknak és a felekezeteknek is (van belőlük vagy 300-féle) oly teljes mozgásszabadságot adnak, hogy a mi állami gyámkodáshoz hozzászokott lelkünknek az szinte megdöbbentő. Ss nem bántja az állam egyik vallást sem, se nem támogatja. Hagyja teljesen a maga lábán járni. Bántani nem bántja a vallást. Mert bölcsen tudja azt, hogy „ahonnan kifordul az Isten, oda befordul az ördög. Gazda nél kül soha sincs a lélek." Abból pedig nagy bajok származnának a társadalomra is, ha Isten helyét az ördög foglalná el a lelkekben. A tekintélytisztelet aláhanyatlása, elvadulás ós önzés stb. Tisztán humanisztikus frázisokkal éppoly kevéssé lehet visszatartani a vallástalan lélekből kifakadt kapzsi önzést, mint megszappanozott farkánál fogva egy szaladó malacot. A szabadságnak is a vallás a legjobb összetartó abroncsa. Nélküle úgy járna a szabadság, mint az a hordó, mely telve volt értékes nedűvel. De lepattant az abroncsa, szótmentek dongái, szétomlik értékes tartalma. Libertate szerű, mint egy kolostor falán olvasható a szétment hordó romjai alatt. Támogatni sem meri az államhatalom a vallást egyik formájában sem, hogy meg ne bántsa egyoldalú támogatással a többi vallásalakulatokat. Ebből a bálványimádásból — az egyenlőség bálványának kul túszából aztán természetesen végzetes következmények is származnak. Legveszedelmesebb következménye a valiástalanságnak, hitetlenségnek elharapódzása, különösen a vallás néikül dolgozó állami iekolák révén. „Az embernek mindig a legkedvesebb tyúkját viszi el a róka", tartja a közmondás. A pokoli róka, az ördög is a felügyelet nélkül maradt lélek házából a legértékesebb kincsét, a hitét rabolja el könnyű szerrel. Ebből azonban távolról sem következik, mintha az állami, hatósági támogatás hiánya miatt Amerikában vallástalanok, vagy éppen hitetlenek volnának az emberek. Ellenkezőleg, ott nyújtják legszebb példáit a külső kényszertől meat, igazán önkéntes, a lelek mélyéből fakadó, bensőséges vallásosságnak. Ennek legékesen szólóbb bizonyítéka az a legendás áldozatkészség, melyet az amerikai hívek, kivált a katholikusok kifejtenek vallásosságuk istápolásában és az a sok jó, melyet a szeretet szolgálatában véghez visznek. Azt mondta valaki : „Magában Newyorkban több jót tesznek az emberek (a katholikusok), mint az egész világon együttvéve." Az állam vallási közömbössége is voltaképpen csak hivatalos. A valóságban a vallás iránt való hatósági nagyrabecsülés sokféle formában megnyilatkozik. Egy ilyen megnyilatkozás mód pl. abban áll, hogy némely birok, tehát hatósági személyek az elitélt bűnöst a katholikus pap gondjaira és ellenőrzése alá helyezik, hogy a visszaeséstől megóvják. Ott is tudják és vallják, hogy a hitben szegény ember lelie haso ilit a tökindához, mely a legkisebb hidegtől is elfagy és elszárad. Azért olyan kényes, mert majdnem csupa vízből áll. Az ilyen kényes, gyönge emberpalántákat azért állítják a katholikus papok árnyékába, hogy mellettük védelmet találjanak az elfagyás veszedelme ellen. Az őrzőangyalul felkért pap azután iparkodik védencének lelkébe egy kis hittartalmat is önteni. Hogy úgy ne járjon, mint az üres zsák, mely erőtlenül összeomlik. Éppen a nagy üressége miatt. A papokat igen nagyra becsülik az állami hatóságok. Mert úgy tekintik őket, mint azokat a világító és harangozó jelzőbójákat, melyeknek sorai között az óceánjáró nagy hajók veszélytelenül bevonulhatnak Newyork kikötőjébe. (Folyt, köv.) menyek kivitele szempontjából a cseh fogyasztás. Ebben a tárgyban a magyar kormány részéről a hivatalos állásfoglalása sem hangzott még el. Ha a cseh kormány csakugyan vámháború' akar provokálni, azt nekünk ad ultima raiio állnunk kell. Ezt azonban a cseh köztársaság legalább is annyira megsínyli majd, mint Magyarország. Vájjon mit szólnak a cseh textilgyárosok, a cseh vasművek, gépgyárosok, a gablonzi háziipar exportőrjei és sok, nagyon sok más cseh érdekeltség majd ahhoz, ha a provokálásra magyar részről az lesz a válasz, hogy ezekre a kivitelre ráutalt cseh ipartermékekre, amelyeknek Magyarország egyik legnagyobb fogyasztója, prohibitiv vámokat léptetünk életbe és ezzel a cseh ipartermékeket kitiltjuk ? Magától értetődik, hogy a csehszlovák köztársasági kormány magatartása a magyar kormánynak lehetetlenné teszi a vámszerződós megújítása érdekében a tárgyalások megindítását. A kezdeményezésnek erre a csehektől kell kiindulnia. Egyelőre nem sok kilátás van rá, hogy a tárgyalások megindulhatnak és még kevesebb arra, hogy december 15-ig eredményesen be lehessen fejezni, úgyhogy majdnem bizonyosra lehet venni, hogy egy ideig a csehszlovák köztársasággal Magyarországnak nem lesz kereskedelmi egyezménye. Tisztára a csehek magatartásán múlik ennek a szerződés szünetelésnek — mindkét ország mérhetetlen kárára — hosszabb vagy rövidebb ideig való szünetelése. Előadás a testileg fogyatékos gyermekek szociális védelméről Az Országos Stefánia Szövetség esztergomi fiókja az egyesített vármegyék hatóságai és orvosszövetségei által támogatva f. hó 23 án délelőtt fél 11 óakor Esztergomban a gimnázium dísztermében előadást rendez. Az előadást dr. Horváth Mihály egyetemi tanár a testegyenészet egyik orvosmestere tartja. Az előadás a testileg fogyatékos gyermekek szociális védelmét tárgyalja és ezért ez nemcsak a szülőket, de az iskolákat, s nemcsak azok vezetőit, de felsőbb osztályú tanulóit, sőt magukat a hatóságokat is érdekli, mert sajnos, megnevezett fogyatékos szervezetű egyének oly nagy számban szorulnak az egész társadalom részvétére és támogatására, különösen azokéra, akik tanítással ós neveléssel foglalkoznak, hogy nagyon is indokolt, miszerint az egész társadalom legalább azzal hozzon nekik áldozatot, hogy érdeklődjék sorsuk s azon eszközök iránt, amelyekkel sorsukat lehet könnyíteni. Az esztergomi Stefánia Egyesület ezért tisztelettel meghívja az érdeklődő közönséget, főísónt az anyákat a jelzett előadásra, mely ingyenes. Divatszőrmék óriási választékban, eddig még nem hallott olcsó árakon kerülnek forgalomba Weisz Mór posztóárúházában Esztergom. A szőrmék a kirakatban is megtekinthetők.