Esztergom és Vidéke, 1930
1930-11-16 / 90.szám
ismerni kell az esztergomi nép nehéz helyzetét. Szívós Waldvogel József: Ha így megy tovább, akkor majd mi is lázadozunk. A karzatról: Tessék körónk jönni. Darvas Géza dr.: Itt felelősek vagyunk a szavunkért, ne csináljunk demagógiát és ha vállaltuk annak idején a terheket, most viseljük is közösen azokat. Kubovics képviselő: Mi keveset fogyasztjuk a vizet és vegyük a nép érdekeit is tekintetbe. Mátéffy Viktor: Nagyon nehéz felszólalnom ebben a kérdésben. Két dologra kívánok rámutatni. Először, amikor egy közület nehéz sorsba jut, amikor mindenki érzi a terhek súlyát, amely alatt roskadozunk, ne tévesszük el, hogy ezeket a terheket, bajokat megértő békességgel és szeretettel kell elviselni. Amikor meg szavaztuk a vízvezetéket és a kölcsönt, a közgyűlés egységes volt. A vízvezeték fenntartása évi 40 ezer pengőt követel és ehez járul a vízvezeték két. és félmilliós törlesztése is. Mrd a fenntartási költséget, mind a kamatot és a törlesztést elő kell teremteni, ezt azonban csak úgy tudjuk, ha közösen vállaljuk a terheket. Volt-e közülünk olyan ember, aki megmondta volna, hogy ezt vagy azt ne úgy csináljuk ? Minden polgárnak egyforma áldozattal kell vi selnie a terheket. Elismerem, hogy nehéz a terheket viselni, de nincs olyan ember, aki száz százalékban más megoldást találna. Én mindig szószólója voltam az esztergomi nép nek, ismerem jól a viszonyaikat, de nem tehetem, hogy Számord képviselő úr indítványát elfogadjam. De nem szabad kétségbeesnünk, mert itt van a miniszteri irat is, amely szeint igérelünk van, hogy amilyen mértékben javul a város terhe, olyan mértékben és arányban csökkenjék az adó is. Amikor nagy bajban vagyunk, ne hagyjuk el magunkat, hanem bíznunk kell, hogy Esztergom jövője jobb lesz. Brenner Antal dr. megnyugtatja a közgyűlést, hogy a tervezetet a bizottság szociális érzéssel állította össze. Ismét heves vita keletkezik, a karzatról is közbeszólnak, erre Brenner Antal dr. utasítást ad, hogy ürítsék ki a karzatot. Ez meg is történik. Ezután elhatározták, hogy kiegészítő javaslatot tesznek és módosításokat végeznek. A tervezet 38 szakaszára vonatkozólag szavazás történt, amely után elhatározták ennek a szakasznak a törlését, mely a következőket tartalmazta : „A 37. §ban meghatározott vízdíj kötelezettségen felül minden tulajdonos, haszonélvező, bérlő köteles törzsbiztositék cimén az egy negyedévi átalánydíjnak megfelelő összeget a város pénztárába a szabályrendelet jóváhagyásától számított 90 nap alatt befizetni. Ezen összeg mint állandó betét a tulajdonban, haszonélvezetben vagy bérletben való változás esetén a régi előfizető javára az uj tulajdonos, haszonélvező által megtérítendő." Még egy fontos kérdés került tárgyalásra, a Baross út és a Horthy Miklós út csatornázása, amelyet a minisz.ertől kapott segélyből kivan nak elvégezni. A rendelkezésre álló összeg harmincezer pengő. Ezt elfogadta a közgyűlés. A tárgysorozat többi pontjáról más helyünkön számo'unk be. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm November 20-án új 20 pengősök jönnek forgalomba A Magyar Nemzeti Bank a forgalomban lévő, 1926 március 1-i kelettel ellátott 20 pengős címletű bankjegyeket 1930 november 20 (ól kez dődőleg bevonja a forgalomból. A bevonásra kitűzött időtartam 1931 május 31-ig terjed; amely időpontig a behívott bankjegyet, úgy, mint eddig, fizetéskép el kell fogadni. A Magyar Nemzeti Bank főintézete és fiókintézetei a behívott bankjegyet ugyancsak 1931 május 31-ig fizetésképpen vagy kicserélés végett elfogadják. Ezen időpont után az említett bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bar.k intézetei már csak kicserélés végett fogadják el. A Magyar Nemzeti Bank beváltási kötelezettsége a fentemlített bank jegyekre vonatkozólag a bank alapszabályainak 94. cikke szerint 1934 május 31-én megszűnik. A Magyar Nemzeti Bank 1930 január 2-iki kelettel ellátott 20 pen gős címletű bankjegyeinek kibocsátását a föintézeténél és fiókintézeteinél 1930 november 20 án kezdi meg. A Magyar Nemzeti Bank 1930 január 2 áról keltezett, 20 pengőről szóló, tiszta fehér papiron nyomott jegyeinek hossza 165 milliméter, szélessége 85 milliméter. A bankjegy előoldala két alapnyomattal készül. Az egyik alapnyomatot fekete szinű, függőleges, sűrű vonalak alkotjók, melyeknek rajzolt mintái a másik alapnyomatnak keresztirányban vízszintesen haladó barnazöld-barnaszinű hullámvonalba be rajzolt, ismétlődő „20"as számjegyeit övezik. A jegykép kétszínű. A baloldalon finom keretben felül a koronás magyar címer, ez alatt pedig ugyancsak a „20"-as szám nyert elhelyezést. A jegykép közepén sötétkék színben nyomva a következő szöveg olvasható: „Husz pengő, Budapest, 1930. évi január hó 2 án. Magyar Nemzeti Bank. Popovics elnök, Weiss főtanácsos, Schober vezérigazgató." A jegykép jobboldalán széles keret ben Kossuth Lajos fejképe van foglalva. A keret felső két sarkában sötét alapból világosan kiemelkedő leg egy-egy „20* as szám, alsó két sarkában pedig sötét alapból világosan kiemelkedő „Husz" szöveg olvashetó. A bankjegy hátoldala szintén két alapnyomattal készült. Az egyik alapnyomatot vízszintes irányban haladó barna-zöld-barna szinű hullámvonalak alkotják, melyeket másik alapnyomatként feketeszinű, függőleges sűrű vonalak kereszteznek. A vízszintes irányú alapnyomatban váltakozva ismétlődő „20"-as számjegy és „MNB" monogramm körül a mámásik alapnyomat reliefszerű ornamentális rajzai vannak elhelyezve. A jegykép közepén csipkésszélű guilloch-keretben a Magyar Nemzeti Bank budapesti székázának képe látható. A kép felett mimtákkal övezett szalagban különböző nyelvű értékjelzés olvasható. Leszállították a tisztviselők küldetési dijait A kormány rendeletet adott ki a tisztviselők kiküldetési dijainak leszállításáról. Előirja a rendelet, hogy a belföldi hivatalos kiküldetéseknél ugyanabban az ügyben, ugyansrra a helyre, ugyanabban az időben csak egy tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat lehet kiküldeni. Ha elkerülhetetlenül szükséges több kiküldött megbízatása, akkor a kiküldöttek számát a lehető legkevesebbre kell korlátozni. A belföldi kiküldetések alkalmával felszámitható napidijak összege a következő: az I. fizetési osztályban 35, a Il.-ban 30, a III.-ban 25, a IV.-ben 22, az V.-ben 20, a Vl.-ban 18, a VII. ben 16, a Vlll.-ban 14, a IX.-ben 12, a X.-ll. a XI. ben 10 pengő. A fizetési osztályba nem tartozó gyakornokoknál 9, a kezelőknél és kezelőnőknél 8, dijnokoknál 7, műszaki altiszteknél 7, szakaltiszteknél 6, kisegítő szolgáknál 5 pengő. Ha a kiküldött tisztviselő hivatali vendégszobát vesz igénybe a napidijakat két pengővel egyéb alkalmazottaknál egy pengővel csökkentik. Egy napot meg nem haladó belföldi kiküldetés esetén, ha a kiküldött éjféli 12 óra előtt érkezik vissza napidíjat nem lehet felszámítani. Éz esetben étkezési pénzt utalnak ki, amely 8 pengő ós 3 pengő között váltakozik. A külföldre szóló hivatalos kiküldetéseknél minden egyes esetben a minisztertanács hozzájárulását kell kérni és az ilyen kiküldetéseket részletesen meg kell indokolni. A rendelet november 15-én lépett érvénybe. 3üt WDIO Standarddá 3*1 CSÖVES TÖKÉLETES HÁLÓZATI RÁDIÓ LEGSZEBB LEGOLCSÓBB, LEGTÖBBETTUD KAPHATÓ 6-12-18 HAVI RÉSZLETRE Mit fizetünk övezetenklnt a vízért ? A vízvezetéki szabályrendelet három övezetre osztja városunkat s minden övezet más vízdíjat fizet. A három övezet a következőkép oszlik meg: Az I. övezetbe tartoznak: Arany János, Deák Ferenc, IV. Béla király, Bottyán János, Batthyány Lajos, Csarnok, Csernoch János, Czuczor Gergely, Dobozi Mihály, Ferenc József, HBVÍZ, Imaház, Jókai utcák, Káptalan tér, Kossuth Lajos, Dr. Kőrössy László, Madách, Malonyay, Plébánia, Pázmány, Papnevelde utcák, Rákóczitér, Rudnay-tér, Széchenyi-tér, Sissay-utca, Simor Járos, Szent Anna, Szent Lőrinc, Szent Jáno<?, Szent Imre (azelőtt Német-u.), Uri, Vörösmarty-u^cák, Szcytovszky-út, Budapesti-ú', Baross Gábor-úr, Horthy Miklós ú\ Huszo nhatos-utca és a Tisztiüdülő. Az első övezetben fizetendő díjak : a) lakószoba . . . . á 16 P b) fürdőszoba. . . . „ 32 „ c) előszoba 9 „ d) cselédszoba . . . „ 9 „ e) üzlet 15 „ f) műhely „ 16 „ g) konyha . . . . . „ 16 „ h) mosókonyha . . . „ 24 „ i) vízöblítéses klozett . „ 16 „ j) kert után, ha öntözőcsap van 100 nm.kint ,, 8 „ k) raktár után (üzleti és ipari n 8 „ A //. övezetbe tartoznak: Attila, Árok, Andrássy, Álmos, Akácfa, Árvaház, Basa, Balassa Bálint, Barkóczy Ferenc, Bátori Schulcz Bódog, Bircsényi, Galamb, Hetvenhatos, Honvéd, Hunyady, Horánszky, Iskola, Könyök, Kápolna, Kölcsey, Kertész, Kórház, Kovács, Kenderesutcák, Major tér, Mátyás király , Mária Terézia-utcák, Molnár-sor, Nagy Duna-sor, Petőfi, Rózsa, Szt. György, Tábor, Templom utcák, Templom-tér, Téglaház, Villanytelep, Var, Mátyás kiráiy és Szent László utcák azon része, hol csővezeték van. A vízdíjak a következők : a) lakószoba . . . . á 15 P b) fürdőszoba. . . . „ 32 „ c) előszoba . . . . „ 9 „ d) cselédszoba . . . „ 9 „ c) üzlet „ 15 , f) műhely „ 15 „ g) konyha „ 15 „ h) mosókonyha . . . w 24 „ i) vízöblítéses klozett . „ 16 „ j) kert után, ha öntözőcsap van 100 nm.kint „ 8 „ k) raktár ..,..„ 8 „ A III. övezetbe tartoznak: Alsószérűsor, Angyal, Árpád, Bajnok, Besze János, Erzsébet királyné, Felsőszérűsor, Fűsfa, Hegytető, Honvédtemető, Kereszt, Csernoch János út a 62. sz. háztól, Kálvária, Kenderföld, Lépcső, Laktanya, Mező, Magyar, Jókai-uta 45—50. számú háztól (kőhídon túl) Major, Népkert, Nap, Perc, Palkovics Karoly, Rozália, Sánc, Szentkirályi, Szenttamási, Szent Vendelutcák, Táti-út 1—25-ig és 4—26-ig, Táti-út külső része, Szentléleki út és Szent László-út egy része (csőtávolban), Vámház-út. A vízdíjak a következők : a) lakószoba . . . . á b) fürdőszoba. . . . „ c) előszoba . . . . „ d) cselédszoba . . . „ e) üzlet „ f) műhely „ 15 g) konyha „ 12 h) mosókonyha . . . i) vízöblítéses klozett . j) kert után, ha öntözőcsap van 100 nmkint k) raktár ..... 12 P 32 „ 9 „ 9 „ 16 „ 24 16 8 A kormány csökkentette a a többgyermekes családlentarlók adóját A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, melyben módosítja a jövedelmi és vagyonadó rendelkezéseit. Ebben a rendeletben kimondja ugyanis a miniszter, hogy azoknál az adózóknál, akiknek háztartásához egynél több gyermek tartozik, a második és harmadik gyermek után 100—100 pengővel, a negyedik és ötödik, valamint a hatodik gyermek után 200—200 pengővel, azonfelül minden további gyermek után még 300 pengővel [emelkedik az adómentes jövedelem. Ezek szerint a két gyermeknél az évi 1100 pengős összjövedelem, a három gyermeknél az 1200 pengő, négy gyermeknél az 1400, öt gyermeknél az 1600, hat gyermeknél az évi 2400 pengő adóköteles összjövedelem mentes az adó alól. Az alkalmazottak jövedelme két gyermeknél az évi 3700 pengő, három gyermeknél 3800 pengő, négy gyermeknél 4000 pengő, öt gyermeknél 4200 pengő, hat gyermeknél 4400 pengő szolgálati illetmény és szolgálati ellátás nem esik jövedelmi adó a'á.