Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-16 / 90.szám

ISTI RfilH/üfHE ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 90. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. VASÁRNAP, NOV. 16 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Zichy Nándor szobra előtt. Zichy Nándor életének történet-politikai arányai áttörték a mindennapiság keretét és megőrizték a született vezéreknek ama jellemző tulajdonságait, amelyek hűséges bizalmat és a síron túl is örökségbe menő ragaszkodást tudtak számára biztosítani. Ezzel politikai nagysága minden korszaknak fáklyát gyújtott, amely azt is megvilágítja, ami mint sejtelem élt a lelkekben. Aki Zichy Nándornak keresztény államférfiúi kihatását és a magyar keresztény politikát megalapító apostolkodását megmérni akarja, annak első sorban, legalább főbb vonásokban ismernie kell az előzményeket és a szintért is, amelyen ő politikai vezérséget végigküzdötte. Ha csak az 1867-es kiegyezést követő előzményekre térünk is vissza, abból is látjuk — amint azt már egy 25 év előtt megjelent könyvemben*) megírtam, — hogy még a keresztény politikához, hivatásuknál fogva legközelebb álló körök tekintélyes része is, a politikai alakulások alkalmával, elmulasztották befolyásukat érvényesíteni a keresztény politikai mozgalmak megindítására. A papság, a jozefinista szellem hatása alatt tekintélyes mértékben a kormányhatalom kezében lévő főkegyúri jog gyakorlásától gyakran megfélemlítve, tartózkodó volt a politikai kereszténység iránt. Apponyi György gróf cikkekben és hires pozsonyi beszédében nyíltan hangoztatta egy keresztény alapon álló párt szükségét. De Apponyi Albert, 1922-ben megjelent „Emlékirataidban szintén leszögezte, hogy a magyar klérus legnagyobb része a szabadelvű párttal tartott," (64. 1.) Tisza Kálmánban meg volt viszont a ravasz taktika, hogy került minden egyházpolitikai kérdést s azt kath. államférfiaknak készítette el örökségül. Csáky Albinnak és Wekerle Sándornak, akik meg is csinálták. Sennyey Pál báró Tisza ellenére szintén kibontotta a keresztény *) A modem keresztéty politika érvényesüksének akadályai. Budapest 1905. politika zászlóját. Meg is indult az akció, de a fúzióval letörték, noha az 1878-iki kabinettváltságnál kis pártja ellenére komolyan szóba jött a kabinettalakításnál. Ha Sennyey fölülről és a papságtól előzőleg pártolva lett volna, pártja, Tisza Kálmán és a Deák-párt nagy válságát kihasználhatta volna az érvényesülésre. Sennyey visszavonult. Apponyi Albert még egy ideig tartotta Sennyey zászlaját, mely nem régi aulikus konzervatív, hanem modern s keresztény alapon álló párt volt, a hires zempléni pontokkal. De Apponyi Albert az 1878-iki választásoknál látta, hogy a papságot túltengő opportunizmussal ellensúlyozta a Tisza^kormányt. Hogy a liberális-párt mennyire maga mellé akarta kötni a papságot, bizonyítja Tisza Kálmánnak, Asbóth János konzervatív képviselőtől kipattantott 1884-iki római intervenciója, mellyel leinteni próbálta a keresztény-zsidó polgári házasság főrendiházi leszavazásával pezsgésbe jött katholikus közszellemet s a pártalakítási kísérleteket. Noha Németországban ez időben már erős politikai élet volt Bismarck egyházellenes akciói miatt, nálunk, mint az események igazolták, még mindig szunnyadás volt. Jött azután a 90-es években az elkeresztelés és az ezt követő polgári házassági egyházpolitikai ébredés. Az 1894iki katholikus nagygyűlésen már megnyilatkozott bizonyos ébredésféle szellem. Az egyházpolitika szakadást hozott úgy a liberális párt, mint a 48-as pártban. A kilépettek tanácskoztak. Győrffy Gyula egy keresztény pártprogrammot is készített, de a nemzetiségi kérdésben megegyezésre nem jutván, a dolog abba maradt. Míg így tart a vajúdás s folyton gondolkodunk, panaszkodunk s konferenciázunk, egyszerre a Schmerling-korszak alatt tüntető hazafiasságáért már megszenvedett Zichy Nándor grót jelenik meg a sáncokon. Es amint egykor Zrínyi a költő azt kiáltotta: JSÍe bántsd a magyart! Ugy viszont Zichy Nándor azt kiáltotta oda a liberális államhatalomnak : cNe bántsd a magyar katholieizmust! A katholikus ébredés korszakot alkotó pillanata volt Zichy Nándor székesfehérvári néppárti zászlóbontása. Leborult keresztény multunk nagysága előtt s oda kiáltotta a hanyatló keresztény magyar hazának : E föld a keresztény magyaroké, tartsuk meg! És mintha isteni kéz érintette volna lelkét, az apostoli hivatás lelke szállta meg őt. Egy keresztes vezér bátorsága tör ki belőle. Az Ur kezébe veszi, ostort fon belőle s végigsöpör a liberális s az opportunista politikusok sorain. Kitűzi a keresztény nemzeti politika zászlaját s hirdeti a kereszt tövében a megújulás tavaszát. Zászlóbontására megmozdul az ország, a leláncolt politikai lelkiismeret riadt föl az új politikai programmra. Erezték, hogy aki ott állt az új magyar alkotmány bölcsőjénél Deákkal, ugyanaz most ott áll a keresztény revindikáció tűzhelyénél is. Zichy Nándor krisztusi hittel fogta fel alapvető keresztény politikai országmentő hivatását. Azóta sincs egyetlen államférfink se, aki úgy helyezte volna politikai hitvallását a kereszténység alapjára, mint ő. Látta, hogy a tekintély tisztelete, az alattvalói hűség és a polgári engedelmesség szolgasággá fajult. Szomorú sok példa állt előtte, hogy a liberális uralom eloltással fenyegeti azt a világosságot, mely a keresztény hit sugaraiból s alkotásaiból támadt az országra. Kellett tehát az ő egyéniségében jönni a bajnoknak, aki kardjára üssön s azt kiáltsa a fejlődő új barbárság felé: JVem hódítod meg a magyar földet! A liberális párt komoly ellenfélt lát bvjnne, azért zaklatja, csúfolja, nem engedi képviselői mandátumhoz se jutni. Zichy Nándor mindezek láttára, előrehaladott kora dacára, némán vérzik, minden elnyomás dacára tartja a népgyűléseket, (a mi megyénkben Köbölkúton és Bajnán) tábort gyűjt s üti a rést a liberalismus erős várán. De íntra muros, belülről is kellett még tapasztalnia, hogy sokan még nem értik, még mindig elzárják a keresztény politika útját, még mindig mostohán bánnak vele fölülről is. És akkor láttam őt, gyakran érintkezve vele, legnagyobbnak a lélekben, a krisztusi bizalomban, a jövőbe vetett reményben, mikor hidegséget kellett tűrnie azok részéről is, akiknek a keresztény politika ügyét elsőnek kellett volna melegetniök. Mintha megérezte volna, hogy a keresztény politika Krisztus ügye lévén, annak mégis előre kell az idők s események folyamán törnie, az alvó tanítványok mellett is. Minden hullámverések dacára Zichy Nándor tántoríthatlan lélekkel s meggyőződéssel állott a keresztény politikai küzdelem mesgyéin. Ezért marad útmutató és vértezet számunkra az ő emléke. Útmutató a politikai haladásban, vértezet a küzdelmekben kétkedő kishitűség ellen. Nem megalkuvó, felező, taktikázó, hatalmi klikkben dőzsölő, széthúzó s kegyenc sorstól megigézett politikai kereszténységre van szükségünk, amely már liberális beojtás a lejáratásra, hanem küzdő kuruc keresztény politikára. Ez a keresztény politika a tovább fejlesztést s a fejlődést szolgáló erős és elvhű munkát jelenti, az állami élet minden vonalán és mintegy éles kardként vág lelkiismeretünkbe Zichy Nándor egyik régebbi intelmével : ^Magyarországot restauráljuk a kereszténységben. Zichy Nándor szobránál erőt és útmutatást merítünk s felújul emléke a küzdő és építő politikai kereszténységnek, amelynek köszönhetjük, hogy ma a keresztény politika keretében élhetünk, De mert sokszor eltérünk ettől a kerettől, azért tartsunk a szobor előtt lelkiismeretes vizsgálatot, hogy ezzel is Zichy Nándor tanításából törvényt csináljuk. Legyen erre minden jó keresztény szive egy-egy ereklyetartó, melyre ha rágondolunk, eszünkbe jut az ő tanításának nemcsak tudása, de követése is. Ennek hatása alatt érezni fogjuk, hogy Zichy Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik Pelczmann Lászlónál lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető