Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-13 / 89.szám

hányi Miklós tanárt ismerjük fel ebben a képben, általában a bencés tanitót, aki az ifjúságot Nagymagyarország térképe előtt tanítja. Ezt a képet látja legelőször az ifjú ság, amint a lépcsőkön felfelé jön és benne a magyar szellem eredetét és végcélját. Lepold prelátus azzal fejezte be beszédét, hogy a magyarok Nagyasszonyának szárnyai Csonkamagyar ország fölött messzeelérnek és ezek a szárnyak csak Nagymagyarország fölé valók. A következő beszédet Strommer Viktorin mondotta el a hallgatóság nagy figyelme közben. A pannonhalmi koadjutor képviselőjének szavai minden jelenlévő lelkéig hatolt és gyönyörű gondolatokban fejezte ki az ünnep jelentőségét. Szent Imre életét és szellemét kereste a bencés Dorogon egymást érik az izgalmas események. Megirtuk, hogy Czirwein Lajos dorogi segédjegyző a község 70 ezer pengő értékű betétkönyvé vei jelentkezett az Esztergom-vidéki Hitelbanknál és 10 ezer pengőt felvéve eltűnt. A rendőrség széleskörű nyomozást indított és rádión is körözték Czirweint, akinek azonban nem tudtak nyomára akadni. Érdekes, hogy amikor a sikkasz tás eseményéről az emberek beszéltek, egy esztergomi borbély azt mondotta, hogy Czirwein sok időt töltött Oroszországban és egészen bizonyos, hogy odaszökött. A nyomozás kiderítette, hogy amikor Czirwein felvette a tízezer pengőt, egy dorogi autóval Budapestre utazott. A nyugati pályaudvaron álltak meg és Czirwein azt a meg hagyást tette a sofíőrnek, hogy itt várakozzék reá. Elmúlott azonban 3—4 óra és Czirwein nem jelentkezett. A sofíőrnek nem tünt fel a dolog, mert már többször előfordult, hogy a segédjegyző elmaradt és a soffőr tudta szokását. Tudta azt is, hogy Czirwein az Osztende-kávéházban szokott időzni. Mikor már Czirwein nem jött, a söffőr elment az Osztendébe és ott rend munkájában, amely ma is azt a szellemet sugározza, mint 900 éven keresztül. Tanuljuk meg •— mondotta —, hogy Isten akarata szerint örüljünk az életnek, tudjunk szenvedni is és ha kell áldozaot is hozni a hazáért, a magyar népért. Síent Imre példaképe álljon előttünk. Ezután Strommer Viktorin megszentelte a freskókat. Rövid üdvözlést mondott KonkolyThege Gyula a Barsvármegye Egyesület és régi bencésdiákok revében, majd Vastagh György a Képzőmű veszeti Intézet alelnöke mondott köszönetet a freskókárt. Ezzel befejeződött az ünnepség, majd az előkelőség megjelent az ünnepi előadáson a díszteremben, ahol az Imre királyfi c. színdarabot nézték végig elismerésük nyilvánításával. meg is találta a segódjegyzőt. Egy társasággal ült az egyik asztalnál és borozgattak. A soffőr is helyet foglalt és őt is megkínálták borral. Később Cziiwoin felállt és azt mondotta, rögtön jön, mert van egy kis dolga. Kalap és felöltő nélkül távozott. A társaság azt hitte, hogy a segédjegyzőnek a kávéházban van dolga. Nem is tulajdonítottak távozásának különös jelentőséget. De elmúlt félóra is és Czirwein nem tért vissza. Azóta sem látták. A segédjegyző minden bizonnyal már előzőleg vett magának új kalapot és új felöltőt és amikor távozott a kávéházból, új felöltőjét és kalapját vette fel egy félreeső helyen. Hogy mi történt azután ós hogy hová tünt Czirwein, nem tudták megállapítani. A következtetések szerint Cziiwein Bécsbe utazott, mert hiszen Útlevele rendben volt és az egész Európára szólt. Bécsben repülőgépre ülhetett Czirwdn és Oroszországba ment. Vele volt egy orosz nő is, akiről azt beszélik, hogy a szovjet szolgálatában állott és kémkedés céljából tartózkodott Magyarországon. Az eseménynek nétfőn újabb szenzációja volt. Führer Mihály dorogi jegyzőségi írnok hétfőn reggel a lakásán fejbelőtte magát. A revolverrel a szájába lőtt, de a golyó nem sértette meg az agyvelőt és igy Führer nem halt meg rögtön. Még hétfőn este is élt, kihallgatni azonban nem tudták. Kedd reggel halt meg. A vizsgálat azonnal megindult es kiderítették, hogy Führer bizonyos szabálytalanságokat követett el, de A mult hét keddjén az összes esztergomi középiskolák szentáldo záshoz jáu tak a bazilikában, hogy a Szent Imre-triduumnak méltó és lelkületes bevezetést adjanak. Reggel nyolc órakor püspöki misét hall gatott az ifjúság. Breyer István dr. felszentelt püspök végezte a szentmisét, míg Nádler István pápai kamarás, tanítónőképző-intézeti igazgató szentbeszédet mondott. November 8-án, 9-én ós 10-ón azonban az ünnepségeket tartották meg. Mindhárom napon a gimnázium ifjúsága, a tanári kar és Eber gényi L. VIII. o. t. , rendezésében előadták dr. Tordai Ányos: „Szent Imre" c. színdarabját. Az első nap ünnepi szónoka páter Bangha Béla dr. volt, aki klasszikus beszédben mély gondolataival gyönyörű képet festett Szent Imréről és a mai ifjúságról. A második nap a beszéd helyett gyönyörű melodráma vezette be a műsort. Szelíd Ferenc VI. o. t. sok érzéssel szavalt Sebők József VII. o. t. zongorakiséretével, A színdarab mindhárom nap a legnagyobb érdeklődést váltotta ki és nemcsak a darab cselekménye volt hatással a közönségre, hanem A belügyminiszter a képviselőházban benyújtotta a honvédelmi ós pénzügyminiszterekkel egyetértőleg kidolgozott azt a törvényjavas'atot, amely a honvédségnél és a katonailag szervezett fegyveres őrtestületekhogy anyagi kárt okozott-e, azt most állapítják meg. Führer nagyon könnnyelmű életet élt, feleségétől már régebben elvált. Sokat költekezett és éppen két hete, hogy látták egy esztergomi kávéházban pezsgőzni. A vizsgálat a dorogi községházán megindult. a szereplők játéka is elismerést keltett. Az öltözetek és a díszletek gyakorlott rendezésre vallanak. A szünetekben az intézet kitűnő zenekara játszott A szereplők mind a legjobb tudásukkal játszottak és mindvégig teljesen átérezték a darab eseményeit. Kitűnő alakítást adott Troykó Gy. VIII. o. t. István király szerepében. Tichy T. VII. o. t. Imre herceget sok érzéssel játszotta. Gellért püspököt Kapuy K. VIII. o. t. adta hűen. Hatásosan adta Henrik apátot Stirbán A. VIII. o. t, mi*? Maurus apát szerepében Bartal E. VI. o. t. és Vaszary K. VIII. o. t. tünt ki. Dicséretesen állták meg helyüket Jóba L., Csima S. és Gubó vics K. az angol királyfiak szerepében, Lerner J., Szatzlauer Gy. és Ebergónyi B. a fráterek alakításában, azután a többiek is, Boda G., Reusz F., Medza E., Steinbach T., Torma J., Schneider F., Hess P., Szacsődi, Magas M., Krén J, Bádi F., Zsiross I. és Deák B. Igazán minden szereplő megértette az ünnep jelentőségét. Mind a három napon szép közönsége volt az előadásnak. nél a legénységi állományban szolgálatot teljesített egyéneknek a pol gári életben s elsősorban a közszolgálatban való elhelyezkedését lesz hivatott elősegíteni. Jelenlegi véderőrendszerünk mellett mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmtmw Oroszországba szökött a sikkasztó dorogi segédjegyző, társa pedig hétfőn reggel föbelőtte magát Vitézek, hadviseltek és kiszolgált katonák új állások betöltésénél előnyben részesülnek Szép sikerrel adták elő a gimnázium növendékei Szent Imre színdarabját Az amerikai élet fény- és árnyoldalai Irta: Dr. Tóth Kálmán pápai kamarás. Az iskolákban úgy kezelik a gyer mekeket, mint egyenrangúakat, mint felnőtteket. Az ötödik elemitől kezdve felfelé már urazzák (Mister) a gyereket a tanítók. A tanítás maga is inkább barátságos, de komoly párbeszédek alakjában történik, mintsem terrorisztikus tekintélyi fellépés alakjában. A gyereknek joga van bármily nehézségében felvilágosítást kérni tanítójától: hogy van ez, meg az, amit a tanító elmagyarázott ? Miért van így és nem másként?! Én ezt vagy azt nem jól értettem, nem világos előttem a dolog. Szíves kedjók a dolgot még egyszer elmagyarázni stb. A falak éktelen nagy táblákkal vannak borítva. Egyszerre vagy egy tucat gyerek dolgozik, foglalkozik a tábláknál a tanító vezetése mellett. A többi gyerekek pedig feszült figyelemmel kisérik a táblai műveletet és megteszik reájuk megjegyzéseiket. Az iskolán kí vül aztán nem is igen tanulják a leckét. Az életre szükségeseket megtanulták már az iskolában. És pedig azon módszer szerint, melyet Gárdonyi Géza ilyen szavakkal jellemez : „ Az iskolai tanítás akkor jut a pedagógiai tökéletességre, mikor a tanító a munkáját mindennap ezzel a jelmondással kezdi meg: Játszunk iskolát!" A pedagógiai hagyományoktól gúzsbakötött vén Európában aligha válna be ez a módszer. A mi gyermekeink alighanem visszaélnének vele. De csak azért, mert nálunk hivatalból agyontömik a gyerek fejét tömérdek drága iim-lommal, az életre egyáltalán nem szükséges ismére tekkel. Ezt a nagy, fölösleges tehertételt pedig a mi gyermekeink nem bírják el másként, mint többókevésbbé félemlítő tanítói eljárás mel'elt. Annyi bizonyos, hogy a szinte túlzott önállóságra nevelt amerikai gyerek talpraesettebb, jobban megállja helyét az élet nehéz, izgalmas versenyében, mint az európai. Talán kevesebbet tud, de azt jobban, praktikusabban mdja, mint az európai. Hiszen a yanke élelmesség világhírű. A yanke a legtökéletesebb ember fajta, mint ezt Amerikában egy tu dós barátom fej égette s az élet igazolja. Nemcsak a gépei a legjobbak, hanem ő maga ís a legkitűnőbb, mert legalkalmazkodóbb és légárra valóbb gép feladatainak elvégzésére. Nem az mutatja egy nemzet műveltségét, hogy véletlenül egy-két titán támad fiai közül. A kultúra nagyságát a középszerűek ereje, az átlagműveltek nagyszáma mu'atja. Az amerikai átlagműveltség fokára jellemző, hogy a nyolcosztályos elemiiskolázás kötelező minden gye rekre. Csodálatos előkelőséggel és praktikussággal megépített iskolapaloták fogadják be az emberiség virágát, az ifjúságot. Az állami iskola ingyen ad oktatást, könyveket, fürdőt, ft gyöngébb gyermekeknek ingyen tízórait (sterilizált tejet), orvost, fogápolást stb. Sőt a messzebb lakó gyerekeket (farmercsemetéket) hivatalos autóbusz szedi össze, szál Htja az iskolába és onnan haza. Iskoláikban a tanítás tárgya és módszere kiválóan praktikus. Azon tárgyakra fektetik a fősúlyt, me lyekre az életben elsősorban szűk ség van. És azt úgy tanítják — mindent szemléltetve — hogy alkalomadtán tudja is a gyerek alkalmazásba venni. Gazdasági iskoláikban — teszem azt — nem azt tanítják, hogyan műveltetheti meg valaki mások által földjeit, hanem hogyan dolgozhatja meg birtokát ő maga saját keze munkájával. Mert arra már régen rájöttek az élelmes yanke-ek, amire az álmos Európában csak most kazdenek eszmélni, hogy csak a gyár képes anynyit termelni, hogy évenkint meghozza 1) a munkába fektetett tőkét, tehát eltartja elsősorban a tőkést, 2) eltartja a munkavezető ós szervező, tervező tisztviselőket, 3) a munkásokat is. Azért lehet a gyárakban jó munkabéreket adni. Ellenben a föld nem tud annyit hozni, hogy ezt a három tényezőt emberien eltarthatná. Csak a tőkést illetve a birtokost tudja a föd tisztességesen eltartani, de őt is csak akkor, ha saját maga dolgozza meg földjét. Következőleg, ha másokkal dolgoztatja meg, ezeknek csak éhbért adhat. Tehát akaratlanul is kizsákmányolja munkásait, ha maga is élni akar birtoka után. Ezt a földnek a természete hozza magival. Hi pedig gyárilag, vagyis gépekkel művelteti földjeit a nagybirtokos, mint az Amerikában szokásos, fölöslegessé válik az emberi munkaerő. Egy-két ember a gépek mellett megteszi azt, amihez gépek nélkül százak kellenének. Az állami iskolákban mindenütt coeducatio van, vagyis fiúk és leányok együtt vannak. Ennek káros következményei lépten nyo non jelentkeznek. Nemi kihágások, próbagyermekházasságok napirendin vannak. Az egyetemeken épen azért már külön választják a fiatalokat. Newyorkban pl. egész külön női egyetem is van. (Folyt, köv.) Férfi-öltöny, felöltő és télikabát-szöveteket rendkívül olcsón árusítja ILLÉS-cég Széchenyi-tér 21.