Esztergom és Vidéke, 1930
1930-11-13 / 89.szám
ESZTCRCttHJ/lEKE ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 89. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. CSÜTÖRTÖK, NOV. 13 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Lelkesedünk a magyar iparért mert ismerjük az iparpártolás nemzetgazdasági jelentőségét tudjuk, hogy a munkanélküliség szempontjából mit jelent a külföldi áru, de még a lelkesedés lendületében sem téveszthetjük össze a profipártolást az iparpártolással. A nemzeti érdeket néhány iparbáró érdekével. Az egyes termelési ágak között azért nincs összhang, mert a gyáriparnak nagyobb súlya van mint ami jelentőségénél fogva megilleti s ezzel a fölényével visszaél más termelési ágak kárára. Nem lehet magánügy az, hogy egyes részvénytársasági igazgatóknak — mint Gáspárdy Elemér egységespárti képviselő emiitette a parlamentben — több jövedelme van (ötszázezerpengő), mint az összkormánynak. Egyik részvénytársaságnál három igazgatónak több fizetése van, mint a vállalatnál dolgozó négyszáz tisztviselőnek. Nem lehet magánügy az, hogy Budapesten legalább negyven olyan bankvezér van, aki nagyobb jövedeltud magának biztosítani, mint amennyit az állam kormányzójának megszavaz a törvényhozás . .. A magyar hétnek csak akkor lesz komoly sikere, törekvéseinek csak akkor lesz erkölcsi alapja, ha a magyar gyáripar nem él vissza protezsált helyzetével és kedvező életfeltételeit arra használja fel, hogy minél jobb minőségű árút adjon a magyar ipart pártoló közönségnek. Magas kartelárakkal dolgozni, rejtett tartalékokat felhalmozni, embertelen munkabért fizetni s a külföldi versennyel szemben a vámvédelemre támaszkodni egy cseppet sem hazafias eljárás. A fogyasztók szervezetlen tömege, a magára hagyott élet-halállal küzdő magyar kisipar tehetetlen a kartelekbe tömörült banknagyiparral szemben, mely a kézművesipartól tökét anyagbeszerzést, piacot, hasznot mindent elharácsol. Németországban az egész vonalon olcsósági verseny van, mert ott felismerték, hogy olcsóbb árak mellett jelentősen növekedik a fogyasztás. Maga a kormány avatkozott bele az árleszálliNemzeti érdek... Akiknél a magyar ipar pártolása nem jelszó, nem divat, hanem halálosan komoly meggyőződés, lelkiismereti kötelesség, akik melegen érző szívvel tudnak reagálni a gazdasági válság áldozatainak egyre halkuló s egyre reménytelenebb sóhajaira, akik fájdalmas tehetetlenséggel tapasztalják, hogy becsületben megőszült exisztenciák mint roppannak össze anyagilag és idegzetileg a magyar sors kegyetlen kalapácsütései alatt, azokat mélységesen megdöbbentette Griger Miklós keresztény párti képviselőnek keresetlen szavakkal elmondott, de megrázó igazságokat tartalmazó beszéde. A beszéd, —mint Grigernek minden megnyilatkozása — magán hordozza az ő bátor, markáns egyéniségét, aki megalkuvásból, ópportunitásból sohasem tud hallgatni, mert a nemzet érdeke a szociális igazság parancsszava előtte mindig fontosabb, mint a fontoskodók tetszése vagy nemtetszése. Hiába akarják egyes lapok a kartelek túlkapásai és a túlzott vámvédelemről mondott éles kritikája miatt beszédét ellenzékinek minősíteni, mert a visszaélések ostorozása, az uzsora kiirtása, a mammutjövedelmek megszüntetése elsőrendű nemzetvédelmi ügy lévén, következéskép minden becsületes kormányzatnak honmentő kötelessége. A visszaélések kíméletlen feltárása, az agyongyötört társadalom lazításának megakadályozása, a munka megbecsülése, a munkanélküli jövedelmek megbélyegzése kormányzati érdek, a társadalom lelki békéjének, nyugalmának érdeke, az igazságosság követelménye. Az olyan őszinte, bajokat feltáró beszéd, mint Griger Miklósé, ha fájó sebeket érint is, többet használ, mint a Fejbólintó Jánosok kritikátlan hizelgése és csúszó-mászó tömjénezése. Nem érdeke a kormányzatnak, hogy a szociális igazságtalanságok fölött szemet hunyjon s ezzel agitációs anyagot adjon a szociáldemokratáknak, hogy ezek a nyomorból tőkét harácsoljanak felforgató törekvéseikhez. tásba azzal, hogy a közszállitásból kizárta azokat a vállalatokat, melyek nem akarták végrehajtani. Mussolini börtönt és vasbilincset emleget azok számára, akik közgazdasági tevékenységükkel a nemzet fejlődését fenyegetik. A magyar karteleket Magyarországban még nem kényszeritette senki az árak csökkentésére s igy a nyerstermények olcsóbbodását a fogyasztók nem élvezhetik. A közszállitásokból még senkit sem zártak ki azért, mert figyelmen kivül hagyta a nyerstermények áresését. A nyomor vámszedőit nálunk senkisem fenyítette meg oly szigorúan, mint Mussolini, de a miniszterelnök legutóbbi, hatalmas beszéde reményt nyújt arra, hogy a karteltörvény és a progessziv tantiem adó gondoskodik arról, hogy közgazdasági életünk arculatáról eltűnjenek ezek a visszataszító, pogány vonások . .. (HB) Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás, Petry Pál államtitkár és sok előkelőség jelenlétében szentelték fel a gimnáziumi freskókat Az esztergomi Szent Imre jubileumi év folyó hó 8-án, 9-én ós 10-én elérkezett utolsó és egyik leg szebb ünnepi állomásához. A bencés gimnázium tartotta három napos ünnepségét Szent Imre emlékére. Mindenképpen felemelő ós a gimnáziunhoz, az ifjúsághoz méltó volt ez a három nap. Lelkiekben és eszményekben Szent Imréhez a legközelebb álló ünnepség a harmadik nap volt, amikor a gimnázium aulájában felszentelték azt a hat művészi freskót, amelyek a magyar ke reszténység főforrásait jelentik. Hétfőn délután 5 óra előtt már nagyszámú közönség gyülekezett a gimnázium előtt és a lépcsőházban. Az előkelőségek csoportjában ott láttuk szenkviczi Palkovics László alispánt, Fehér Gyula dr. nagyprépostot, Báthy László, Lepold Antal, Drahos János dr., Csárszky István dr. ós Török Mihály dr. prelátuskanonokokat, Számord Ignác c. kanonokot, Mátéffy Viktor kormányfőtanácsost, Meszlényi Zoltán dr. pápai kamarás, h rcegprimási irodaigazgatót, Strommer Viktorint, a a panno ihalmi főapáti koadjutor képviselőjét, Nádler István pápai kamarás, tanítónőképző-intézeti igazgatót, Hamvas Endre dr. érseki titkárt, Brenner Antal dr. polgármesterhelyettest, vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József ny. tábornokot, Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselőt, Rudolf Béla dr. járásbirósági elnököt, a helyőrség tisztikarát, a tanintézetek igazgatóit ós tanárait, Királyfalvy Kraft Káro'y festőművészt, Buchner Antal főszékesegyházi karnagyot és más kiválóságokat. Pont 5 órakor felhangzott a pápai himnusz és a kispapok és diákság sorfala között, kékruhás apródok előmenetele mellett megérkezett Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprinás, Petry Pál dr. kultuszminiszteri államtitkár kíséretében. Mattyasóvszky Kasszián dr. a gimnázium igazgatója üdvözölte a bíboros hercegprímást és beszédében azt emelte ki, hogy a bencés gimnázium hű kíván maradni a rend ősi szelleméhez és Szent Imre életéhez. Éppen Szent Márton napjának előestéjén ülik meg ünnepüket és ez a nap jelentse egyúttal, hogy Szent Márton munkásságának szellemében kíván az intézet is változatlanul működ ii Üdvözölte Petry államtitkárt is, aki a kultuszminiszter képviseletében jelent meg. Ezután meleg szavakkal emlékezett meg Királyfalvy-Kraft Károly festőművészről, aki nemcsak remekelt munkájával, hanem mecénása is volt a freskóknak. Ezután megkezdődött az avatás, Lepold Antal dr. prelátus-kanonok megnyitóbeszédével. Lepold Antal dr. az ő szónoki lendületességével a hat freskó jelentőségéről beszélt, csillogó történelmi tudásának mélyén szántó gondolataival. Mattyasóvszky igazgató a rend tradícióit követte — mondotta Lepold prelátus — amikor ezeket a freskókat elkészíttette. A képeket olvasva sokkal több emberi érzés hat ót bennünket, mint amikor írást olvasunk. Az igazgató rábízta gondolatait Királyfalvy-Kraft Károly festőművészre, aki művészi munkájával méltó az ő mestereihez: Lotz Károlyhoz, Székely Bertalanhoz és Benczúr Gyulához. KirályfalvyKraft Károly nemcsak tőlük tanult, hanem Firenzéban, Milánóban, Berlinben és Londonban is járt, hogy klasszikus művészetét a modern gondolatokkal szőjje ót. A hat kép a következő jeleneteket ábrázolja: az első kép Szent Benedeket mint tanítót, a második Szent Bsnedeket az életben, a harmadikon Szent István átveszi a pápától hozott szent Koronát, a negyediken Szánt István megalapítja a pannonhalmi kolostort, az ötödiken Szent Imrét látjuk Szent Gellérttel és a hatodik a szomorú jelen idők és a jövő reménységét ábrázolja, az J integer Magyarország térképét. Ti*r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törfil. , köző, konyha- és kenyérruha, LA-II o^AimH abrosz (nagyban és kicsinyben) fldLZl bfcUVUH legjutányosabfoan beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtat!!*