Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-13 / 89.szám

ESZTCRCttHJ/lEKE ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 89. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. CSÜTÖRTÖK, NOV. 13 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Lelkesedünk a magyar iparért mert ismerjük az iparpárto­lás nemzetgazdasági jelentőségét tudjuk, hogy a munkanélküli­ség szempontjából mit jelent a külföldi áru, de még a lelke­sedés lendületében sem téveszt­hetjük össze a profipártolást az iparpártolással. A nemzeti érdeket néhány iparbáró érde­kével. Az egyes termelési ágak között azért nincs összhang, mert a gyáriparnak nagyobb súlya van mint ami jelentősé­génél fogva megilleti s ezzel a fölényével visszaél más terme­lési ágak kárára. Nem lehet magánügy az, hogy egyes rész­vénytársasági igazgatóknak — mint Gáspárdy Elemér egysé­gespárti képviselő emiitette a parlamentben — több jövedelme van (ötszázezerpengő), mint az összkormánynak. Egyik rész­vénytársaságnál három igazga­tónak több fizetése van, mint a vállalatnál dolgozó négyszáz tisztviselőnek. Nem lehet magán­ügy az, hogy Budapesten leg­alább negyven olyan bankve­zér van, aki nagyobb jövedel­tud magának biztosítani, mint amennyit az állam kormányzó­jának megszavaz a törvény­hozás . .. A magyar hétnek csak akkor lesz komoly sikere, törekvései­nek csak akkor lesz erkölcsi alapja, ha a magyar gyáripar nem él vissza protezsált hely­zetével és kedvező életfeltételeit arra használja fel, hogy minél jobb minőségű árút adjon a magyar ipart pártoló közönség­nek. Magas kartelárakkal dol­gozni, rejtett tartalékokat fel­halmozni, embertelen munka­bért fizetni s a külföldi ver­sennyel szemben a vámvéde­lemre támaszkodni egy cseppet sem hazafias eljárás. A fogyasz­tók szervezetlen tömege, a magára hagyott élet-halállal küzdő magyar kisipar tehetet­len a kartelekbe tömörült bank­nagyiparral szemben, mely a kézművesipartól tökét anyag­beszerzést, piacot, hasznot min­dent elharácsol. Németország­ban az egész vonalon olcsó­sági verseny van, mert ott fel­ismerték, hogy olcsóbb árak mellett jelentősen növekedik a fogyasztás. Maga a kormány avatkozott bele az árleszálli­Nemzeti érdek... Akiknél a magyar ipar pár­tolása nem jelszó, nem divat, hanem halálosan komoly meg­győződés, lelkiismereti köteles­ség, akik melegen érző szívvel tudnak reagálni a gazdasági válság áldozatainak egyre hal­kuló s egyre reménytelenebb sóhajaira, akik fájdalmas tehe­tetlenséggel tapasztalják, hogy becsületben megőszült exiszten­ciák mint roppannak össze anya­gilag és idegzetileg a magyar sors kegyetlen kalapácsütései alatt, azokat mélységesen meg­döbbentette Griger Miklós ke­resztény párti képviselőnek ke­resetlen szavakkal elmondott, de megrázó igazságokat tartal­mazó beszéde. A beszéd, —­mint Grigernek minden meg­nyilatkozása — magán hor­dozza az ő bátor, markáns egyéniségét, aki megalkuvásból, ópportunitásból sohasem tud hallgatni, mert a nemzet érdeke a szociális igazság parancsszava előtte mindig fontosabb, mint a fontoskodók tetszése vagy nemtetszése. Hiába akarják egyes lapok a kartelek túlkapásai és a túl­zott vámvédelemről mondott éles kritikája miatt beszédét ellenzékinek minősíteni, mert a visszaélések ostorozása, az uzsora kiirtása, a mammutjöve­delmek megszüntetése elsőrendű nemzetvédelmi ügy lévén, követ­kezéskép minden becsületes kor­mányzatnak honmentő köteles­sége. A visszaélések kíméletlen feltárása, az agyongyötört tár­sadalom lazításának megakadá­lyozása, a munka megbecsülése, a munkanélküli jövedelmek meg­bélyegzése kormányzati érdek, a társadalom lelki békéjének, nyugalmának érdeke, az igaz­ságosság követelménye. Az olyan őszinte, bajokat feltáró beszéd, mint Griger Miklósé, ha fájó sebeket érint is, többet használ, mint a Fejbólintó Jáno­sok kritikátlan hizelgése és csúszó-mászó tömjénezése. Nem érdeke a kormányzatnak, hogy a szociális igazságtalanságok fölött szemet hunyjon s ezzel agitációs anyagot adjon a szo­ciáldemokratáknak, hogy ezek a nyomorból tőkét harácsolja­nak felforgató törekvéseikhez. tásba azzal, hogy a közszálli­tásból kizárta azokat a válla­latokat, melyek nem akarták végrehajtani. Mussolini börtönt és vasbilincset emleget azok számára, akik közgazdasági tevékenységükkel a nemzet fej­lődését fenyegetik. A magyar karteleket Magyar­országban még nem kénysze­ritette senki az árak csökken­tésére s igy a nyerstermények olcsóbbodását a fogyasztók nem élvezhetik. A közszállitásokból még senkit sem zártak ki azért, mert figyelmen kivül hagyta a nyerstermények áresését. A nyo­mor vámszedőit nálunk senki­sem fenyítette meg oly szigo­rúan, mint Mussolini, de a miniszterelnök legutóbbi, hatal­mas beszéde reményt nyújt arra, hogy a karteltörvény és a progessziv tantiem adó gon­doskodik arról, hogy közgaz­dasági életünk arculatáról el­tűnjenek ezek a visszataszító, pogány vonások . .. (HB) Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás, Petry Pál államtitkár és sok előkelőség jelenlétében szentelték fel a gimnáziumi freskókat Az esztergomi Szent Imre jubi­leumi év folyó hó 8-án, 9-én ós 10-én elérkezett utolsó és egyik leg szebb ünnepi állomásához. A bencés gimnázium tartotta három napos ünnepségét Szent Imre emlékére. Mindenképpen felemelő ós a gimná­ziunhoz, az ifjúsághoz méltó volt ez a három nap. Lelkiekben és esz­ményekben Szent Imréhez a legkö­zelebb álló ünnepség a harmadik nap volt, amikor a gimnázium aulá­jában felszentelték azt a hat művé­szi freskót, amelyek a magyar ke reszténység főforrásait jelentik. Hétfőn délután 5 óra előtt már nagyszámú közönség gyülekezett a gimnázium előtt és a lépcsőház­ban. Az előkelőségek csoportjában ott láttuk szenkviczi Palkovics László alispánt, Fehér Gyula dr. nagypré­postot, Báthy László, Lepold Antal, Drahos János dr., Csárszky István dr. ós Török Mihály dr. prelátus­kanonokokat, Számord Ignác c. ka­nonokot, Mátéffy Viktor kormány­főtanácsost, Meszlényi Zoltán dr. pápai kamarás, h rcegprimási iroda­igazgatót, Strommer Viktorint, a a panno ihalmi főapáti koadjutor képviselőjét, Nádler István pápai kamarás, tanítónőképző-intézeti igaz­gatót, Hamvas Endre dr. érseki tit­kárt, Brenner Antal dr. polgármes­terhelyettest, vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József ny. tábornokot, Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselőt, Rudolf Béla dr. járásbirósági elnököt, a hely­őrség tisztikarát, a tanintézetek igaz­gatóit ós tanárait, Királyfalvy Kraft Káro'y festőművészt, Buchner An­tal főszékesegyházi karnagyot és más kiválóságokat. Pont 5 órakor felhangzott a pápai himnusz és a kispapok és diákság sorfala között, kékruhás apródok előmenetele mellett megérkezett Serédi Jusztinián dr. bíboros-herceg­prinás, Petry Pál dr. kultusz­miniszteri államtitkár kíséretében. Mattyasóvszky Kasszián dr. a gim­názium igazgatója üdvözölte a bíbo­ros hercegprímást és beszédében azt emelte ki, hogy a bencés gimnázium hű kíván maradni a rend ősi szel­leméhez és Szent Imre életéhez. Éppen Szent Márton napjának elő­estéjén ülik meg ünnepüket és ez a nap jelentse egyúttal, hogy Szent Márton munkásságának szellemében kíván az intézet is változatlanul mű­köd ii Üdvözölte Petry államtitkárt is, aki a kultuszminiszter képvisele­tében jelent meg. Ezután meleg szavakkal emlékezett meg Király­falvy-Kraft Károly festőművészről, aki nemcsak remekelt munkájával, hanem mecénása is volt a freskóknak. Ezután megkezdődött az avatás, Lepold Antal dr. prelátus-kanonok megnyitóbeszédével. Lepold Antal dr. az ő szónoki lendületességével a hat freskó jelentőségéről beszélt, csillogó történelmi tudásának mélyén szántó gondolataival. Mattyasóvszky igazgató a rend tradícióit követte — mondotta Le­pold prelátus — amikor ezeket a freskókat elkészíttette. A képeket olvasva sokkal több emberi érzés hat ót bennünket, mint amikor írást olvasunk. Az igazgató rábízta gon­dolatait Királyfalvy-Kraft Károly festőművészre, aki művészi munká­jával méltó az ő mestereihez: Lotz Károlyhoz, Székely Bertalanhoz és Benczúr Gyulához. Királyfalvy­Kraft Károly nemcsak tőlük tanult, hanem Firenzéban, Milánóban, Ber­linben és Londonban is járt, hogy klasszikus művészetét a modern gondolatokkal szőjje ót. A hat kép a következő jelenete­ket ábrázolja: az első kép Szent Benedeket mint tanítót, a második Szent Bsnedeket az életben, a har­madikon Szent István átveszi a pá­pától hozott szent Koronát, a negye­diken Szánt István megalapítja a pannonhalmi kolostort, az ötödiken Szent Imrét látjuk Szent Gellérttel és a hatodik a szomorú jelen idők és a jövő reménységét ábrázolja, az J integer Magyarország térképét. Ti­*r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törfil­. , köző, konyha- és kenyérruha, LA-II o^AimH abrosz (nagyban és kicsinyben) fldLZl bfcUVUH legjutányosabfoan beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtat!!*

Next

/
Oldalképek
Tartalom