Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-01 / 86.szám

Női pulóverek öves kabátok 8 P-töi Hermannál új helyiség Rákóczi-ter. azt mondja, hogy amig a bizottság nem tudja, hogy milyen összeg fe­lett rendelkezik, nem lehet határo­zott tervvel a megoldáshoz látni. A nyomorenyhítő nagy bizottság a jövő héten Ul össze, addigra befutnak a jelentések is és ekkor jobban tájé­kozódhatunk, hogy hová és mire fordítsunk bizonyos összegeket. De különben is most nem szabad felforgá­csolni a pénzt, mert az igazi nyomor csak ezután, a téli hónapokban fog jönni. Mit tegyünk majd télen, ha már most felhasználjuk a pénzt. Vitéz Szivós-Waldvogel arra kéri a bizottságot, hogy legalább 2 ezer pengőt folyósítsanak ki az eddig összegyűlt összegekből, hogy addig is adhasson munkát. Karcsay fő­jegyző kijelenti, hogy ennek semmi akadálya sincs. Huszár Aladár dr. főispán felveti a kérdést, hogy hová fordítsa Esztergom vá­rosa a minisztérium által adott 40 ezer pengőt. Sajnos, a város > vezetősége részé­ről nem lát olyan konkrét munka­programmot, amely határozott meg­oldáshoz vezetne. Komárom városa kész munkaprogrammal áll készen és ott nem okoz gondot, hogy hová fordítsák a rendelkezésre álló össze­geket. Helyesli a főispán Szivós­Waldvogel tábornok kérését, hogy munkát folytatólagosan adjunk. Esztergomban a belvárosi templom renová­lása is igen sürgős lenne és ez is munkaalkalmat adna. De hiányzik a konkrét javaslat. Itt van a kaszárnya-tatarozás is és azt se tudjuk, hogy milyen stádiumban van. — Budapesti munkásokat foglal­koztatnak — halljuk a közbeszólá­sokat. Más városok nagy áldozatokat, — folytatta a főispán — mert a mi­niszter csak akkor ad pénzt, ha a város legalább a fele összeggel já­rul hozzá. Kiadják itt Esztergomban a tatarozási munkát és a kaszárnya még sem lett helyreállítva. Nem szabad azt sem tűrni, hogy részletes javításokat végezzenek, mert ez nem ér semmit. Szivós-Waldvogel tábornok a ka­szárnyatatarozásról rövid tájékozta­tást ad, majd szükségesnek látja, hogy végre erélyes fellépéssel terel jük a kaszárnya ügyét a teljes meg­oldás medrébe. Mátéffy Viktor országgyűlési kép­viselő a halastó kérdéséről beszél. A halastó nincs műszakilag előké­szítve és igy leghelyesebb lenne, ha azt a nyomorenyhítés akciójá­elejtenők. A belvárosi templom már régen vár tatarozásra és, ha lehet pénzt adni a parkí­rozásra, akkor lehet tem­plomra is. Az a fontos, hogy az építőiparo­sokat munkához juttassuk, már pedig a templom restaurálásánál hatvan épitőmunkás kapna munkát. Szivós-Waldvogel tábornok indula­tosan szól közbe: Esztergomban minden törekvést, életet megakasz­tanak. Erős szóváltás keletkezik. — Huszonnyolc éve dolgozom Esztergomban — mondotta Mátéffy — és állítom életet hoztam a vá­rosba. Nem tűrhetem, és nem mehet senki sem abba bele, hogy olyan munkát adjanak ki, amit a város bőrére csinálnak. A város mai hangulatában és nyomorúságában nem le­het parkírozni. Sokkal fonto sabb dolgokat kell elővenni. SZÍVÓS- Waldvogel: De munkát adunk a parkírozásnál. Igy nem le­het dolgozni, ha ellenszenvet csiná­lunk a parkírozásnak. Mátéffy. De lehet do'gozni, csak senkisem vindikálhatja magának azt, hogy ő mindent tud. Nekem köte­lességem fevilágosítást adni, hogy mind a két oldalról álljon tiszta kép Senkisem mondta, hogy csináljunk munkaprogrammot, de ha közmunkát akarunk, ak­kor nyúljunk ahhoz, ami sUrgös. A templomrenoválas azoknak ad munkát, akik már hónapok óta áll­nak munka nélkül, az építőiparosok­nak, akik közül legalább 60 találna hosszabb ideig keresetre. A parkírozást nem tartom jó várospolitikának és egyszer már meg kell mondani, hogy amikor nyomorúsággal küz­dünk, amikor mi magunk látjuk sö­téten a helyzetet, akkor nem lehet, hogy parkírozással és szépítéssel jöjjünk elő. Ez nem lehet gazdasági cél és annak ahoz semmi köze sincs. A főispán csenget. A hangulat nagyon feszült és ideges. — Arra kérem a bizottsági tag urakat, hogy ezt a kérdést intézzük el a városi közgyűlésen — mondja a főispán. — Majd ott is beszélünk róla — szól Szívós Waldvogel tábornok. — Mindent megakasztanak itt Eszter­gomban. Mátéffy: Nem akasztok ón meg semmit, ami fontos közérdekből tör­ténik. Most nagyobb dolgokról van szó, mint a szépítés. Nekem az a törekvésem, hogy a városban mun­kát adjanak és hogy békesség legyen. A heves szóváltásnak vége szakad. A főispán megnyugtatja a bizott­ságod hogy a miniszter részéről a leg­jobb indulat tapasztalható. Ezután szó kerül a tisztiüdülói építkezésről. Megdöbbenve halljuk, hogy a miniszter többet is adott volna erre a célra, mint csak 10 ezer pengőt, de a város referense 10 ezer pengőt kért. Ez nagy tájékozat­lanságra vall. — Ez már hallatlan, mondják. — Igy a felsőbb hatóságot nem terheli felelősség. — A miniszter maga ajánlotta fel, hogy halastó létesítésére ad 40 ezer pengőt, mert azt látja, hogy a halastó munkát és később szép jöve delmet is adna. Huszár főispán elis­meri Mátéffy indokolását, hogy a halastó nincs műszakilag előkészítve de készséggel kellett fogadni a mi­niszter ajánlatát, mert konkrét javas­latokkal nem szolgált a város. Bir a minisztérium kért a várostól a sür gős közmunkákra kimutatást, de ez még nem készült el. A város maga az, amely a segítség útját elvágja. Meg kell állapítani, hogy teljes tájékozatlanságot kell tapasztalnunk a városnál és nemtörődömséget látunk. A legnagyobb készüietlenségbsn van a város és semmi sincs amire most támaszkodhatnak. Komáromban egész más a hely­zet és öröm olyan hatósággal dol­gozni, mint amilyent Komá­romban találunk Alapy Gáspár polgármester vezeté sével — fejezte be beszédét a főispán. Vitéz Szívós- Waldvogel tábornok kér újra engedélyt szólásra és szin­tén megerősíti, hogy a városnál nincs semmi előkészítve. Személyes meg támadtatására vonatkozólag azt vá­laszolja, hogy amit eddig Esztergom szépítéséért tett azt városszeretetből Tudjuk, hogy a Vörösmarty-utcá­ban lévő régi kút sorsáról akarnak dönteni az utcarendezés közeli meg­oldásával. Mivel a munka hamaro­san megindul, levelet irtunk Jaschik Álmos festőművész tanárnak, aki Esztergomot művészeti szempontból kitűnően ismeri, hogy mondjon vó leményt a kútról: szabad e azt el­tüntetni onnan, vagy őrizzük meg továbbra is egy rendezett utca tér­ségének dísze képpen. Jaschik Álmos festőművész-tanár már válaszolt is kérdésünkre, bár kijelenti, hogy véleményét tekintsük magánjellegűnek, mert hozzá hivata­los felkérés még nem érkezett. Mi vei azonban a munka nagyon sür­gős és az a közeli napokban meg­kezdődik, közérdekből mégis közöl­jük Jaschik Álmos sorait, amelyek igy hangzanak: A Vörösmarty u'cában lévő öreg kút nem műkincs és nem kimagasló stilusérték. Kedves, hangulatos kis építmény, melynek a tér kiképzésé­ben Jontos szerepe van, — ennyi az egész. És ez éppen elég ok arra, hogy a városkép kellemessége érde­kében ne ítélkezzünk túlságosan ke­gyetlenül felette. Ha már karbahe­lyezni és újra használhatóvá tenni nem lehet, megérdemelne legalább annyi tatarozást, hogy virágálvány nak lehessen használni. Senkinek útjában nem áll, a térnek és a kör nyezetnek esztétikailag előnyére vá­lik, ha tehát valaki mégis ha­ragszik is szegénykére, legalább ve­gye gondozásba a „Virágos Eszter­Hogy az ifjúság védőszentjének, Szent Imrének ünnepén, november 5 én, méltóképen fejezhesse ki hó­dolatát és tiszteletét, az Esztergomi Szent Imre bizottság a következő programmot dolgozta ki. Az összes középiskolák triduum m il készülnek az ünnepre. A tri­duum november 3 án kezdődik és 5-én végződik. November 3-án és 4-én a közép­iskolák katholikus ifjúsága délu án szentbeszéden és litánián vesz részt, mégpedig a főgimnázium, a főreál iskola és a tanitóképző-intézet nö­vendékei a Szent Ferenc-rendiek templomában délután 5 órakor; a leány reálgimnázium, a polgári leány­iskola és a tanítónőképző intézet nö­vendékei a vízivárosi plébánia-tem­plomban délután 4 órakor. Szent beszédet mondanak a Ferencrendíek templomában november 3 án Hor­váth Anzelm bencés tanár, novem­ber 4-én P. Tóth Móric házfőnök; a vízivárosi plébánia-templomban november 3-án Béres István theol. fanár, november 4 én Breyer István dr. püspök. Ezen két nap alatt a tete. Csodálkozik, ho^y munkájában éppen a város plébánosa tiltakozik a szépítés ellen. Mátéffy: Nem tiltakoztam, csak szavamat emeltem fel, hogy a fon­tos munkákat kell először sorbavenni, olyanokat, amelyek a város népével szoros kapcsolatban vannak. A vá­rosok plébánosai mindenkor tudták kötelességüket és ezentúl is fogják tudni. Huszár főispán azzal vet* véget a vitának, hogy ez az ügyet tár­gyalják a városházán. gom*-mozgalom. Ha a medencéjét virágokkal ültetjük tele és a sátor­vázat futónövénnyel belombositjuk, olyan színes, meleg és intim hatést fog nyújtani, amilyenre kevés kirok­kant kút képes. Elvem, hogy egy megcsonkított országban semmit ne romboljunk le a múltnak még olyan szerény emlé­kei közül sem, föltéve, ha a romok helyére valami ujabbat, jobbat és szebbet nem tudunk építeni. Erről pedig ma Esztergomban — úgy gondolom — aligha lehet szó. Azt sem hiszem, hogy egy futó­lagos tararozás többe kerüljön, mint amennyiben a kút széjjelbontása és elhordása kerülne. Első esetben legalább esztétikai nyereségre szá­míthatunk, utóbbi esetben semmire sem. Legalább is, én nem tudom, hogy a Szépítő Egylet mit szán he­lyébe ? Gyepes sétányt ? Facsopor­tot? Ugy emlékszem, hogy már áll­nak ott, a kút körül facsemeték és nem értem, miért kell az utcavona­lát egy lombozattal elzárni és vele elfödni a Szenttamási-utca felé el­hajló káptalani épület frontját, mely a tér hangsúlya szempontjából igen jó helyre van építve. Ha a Szépítő Egyletnek van pénze a Szent Antal szobor ide-oda cipe­lésére, úgy ismét nem értem, miért nincsen pénz arra, hogy Balassa Bálint emlékét egy mellszoborral megörökítse ? Városszépítószeti szem­pontból a Síent Antal szobor elhe­lyezése a legkisebb hiba Esztergom­ban. középiskolák ifjúsága elvégzi szét/ gyónását is. November 5 én, Szent Imre ünne­pén reggel 7 órakor a főszékesegy­házban az iparostanoncok számára Pántol Márton tanítóképző-intózeti hittanár szentbeszédet és csendes szentmisét mond, mely alatt az iparostanoncok a szentáldozáshoz járulnak. 8 órakor ugyancsak a főszékes­egyházban Breyer István dr. püspök csendes szent misét mond, melyen az egész ifjúság részt vesz ós közös szentáldozást végez. Az egyes intózetek a főszékes­egyházban a következőképpen he­lyezkednek el: a növendékpap )k a szentélyben, a főgimnázium a ku­pola alatt az evangéliu n old ilon, a főreáliskola és a tanító kép ső-intézet a kupola alatt a lecke-oldalon, A tanítónőképző-intézet a hajó padjai­ban az evangélium-o'.dalon, a leány reál gi nnázium és a polgári leány­iskola a hajóban két oldalt a padok és a fal között. A hajónak a lecke­oldalon lévő padsorában a felnőttek foglalnak helyet. Nagy egyházzenei hangverseny lesz november hó 5-én a belvárosi plébánia-templomban Mi a véleménye Jaschik Álmos festőművész­tanárnak a Vörösmarty-utcai régi kútról? Férfi-iiltönv. felöltő és télikabát-szöveteket rendkívül olcsón árusítja ILLÉS-cég Széchenyi-tér 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom