Esztergom és Vidéke, 1930

1930-10-30 / 85.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 85. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. CSÜTÖRTÖK, OKT. 30 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1 "20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Honnan várjunk pénzt? A napi problémák között mind az illetékes hivatalos körökben, mind érdektelen ajkakról, valamint a helyi sajtóban is gyakran vitatott beszédtárgy az esztergomi katonai üdülő-telep kibővítésének terve. Hol jó, hol rosszakarattal vitatták már többszörösen azt a kérdést, előnyös-e a tervezet megoldása a városra, vagy nem ? A különféle szempontokból meginduló érvek a távolból szemlélő előtt a mai könnyen gyanút keltő világban már-már úgy tüntethetik fel a tervet, mintha egyéni érdek érvényesülése fűződne ahhoz. Hogy tiszta képet tárjunk olvasóink elé, a legfontosabb: a pénzügyi oldaláról kívánjuk megvilágítani a kérdést. Személyi és tárgyi vonatkozásai teljes kikapcsolásával az egyébként közismert adatok felsorolásával, érdektől ment érvekkel támasztjuk alá pártoló véleményünket. Állítjuk, minden ellenkező véleménnyel szemben, hogy határozottan haszon származik városunkra az üdülő kibővítésével, mert a Takarékpénztár által 7VÍ°/O kamat mellett kilátásba helyezett 60.000 P kölcsön segítségével létesítendő építkezés, amellett, hogy nyomban munkaalkalmat teremt, a városnak tekintélyes vagyonszaporulatot és jövedelemtöbbletet is hoz. Ezzel a város valóban a lakosságot nem terhelő, tehát pótadót nem érintő adósságot csinál, mert sem a törlesztés, sem a kamatfizetési kötelezettség terhet nem jelent számára. Az üdülő-telep kibővítése, nagyobb számú nyaralóközönség befogadását teszi lehetővé, az így városunkban megforduló idegen itt él, itt fogyaszt és itt költ; ami csekély kereskedelmi forgalmú városunk életében nem közönyös. De az itt tartózkodók elviszik messze vidékre hirét városunknak, ennek a gyönyörű, nyaralótartózkodásra kiválóan alkalmas helynek, mely erre minden természeti szépségekkel meg van áldva. Az üdülő telepbe befektetendő tőke 15 év alatt, az állami garancia mellett biztosan megtérül, mert a bértöbbletből ez pontosan fedeződik, azután ezzel városunk ingatlanban gazdagabb lesz. Ezen tervhez nyújt segítő kezet a Takarékpénztár előnyös kamattal és ahhoz, hogy a tartozás letörlesztése után a jelentkező bértöbblet a pótadót fogja mindnyájunk javára csökkenteni. Ez a való helyzet, érthető és világos beállítása, ez a helyzet, melyeket megértve, csak támogatni lehet. Más városban ilyen kérdés nem képezi vita tárgyát, hanem igenis két kézzel kapnak az alkalmon, hogy a város vagyoni szaporodása mellett annak jövedelmeit gyarapíthassák. Esztergomban is ez legyen ma a főcél, a főérdek. Nem akarjuk gáncsolni a halastó, vagy az árvédelem kérdését, mert magunk is érezzük a munkák szükségét, de szerintünk ma az árvédelem csak nagy állami segéllyel lenne lehetséges, hogy ne terheljük meg újabb kiadásokkal gazdáinkat, akik a jelenlegi terheket sem tudják elbírni. A halastó pedig először befektetést igényel, tehát várnunk kellene, amíg hasznot látunk. Ma tehát olyan létesítéseket szabad elfogadnunk, amelyek hasznothozók és munkát adnak. De egyébként is — amint az a városházán elhangzott — elő van-e készítve munkára a halastó és az árvizmentesítés kérdése? Nincs. Tehát jó ideig kellene még várni, amíg a kapott 50 ezer pengő munkát adna az esztergomi munkenélkülieknek. A segítségnek gyorsan kell jönnie, hogy azonnal segíthessünk a munkanélkülieken. Ha majd a nyomasztó helyzet kissé enyhülni fog, akkor szívesen fogjuk venni a halastavat meg az árvédelmet is. Természetesen a munkákat mielőbb elő kell készíteni, hogy ezekre is kapjunk államsegélyt. Nagy vita folyt a városi közgyűlésen a tisztiüdttlő építéséről és az államsegély hovafordításáról. Ott kezdjük tudósításunkat a hétfőn délután tartott városi közgyűlésről, hogy egy városatya azt mondotta az a legnagyobb baj nálunk Esztergomban, hogy nincs a kezünkben egy munkaterv, amely szerint a város ügyeit vezethetnénk. Ez a hiány nagy bizonytalanságot kelt, tervszerűtlenséget, de ennél is többet, mert ha pénz áll a városhoz, akkor kapkodunk, vitatkozunk és veszekszünk, hogy mire fordítsuk a pénzt. Az egyik képviselő ezt akarja, a másik amazt. A vitatkozással elmúlik az egész közgyűlés és egyszerre csak azon vesszük magunkat észre, hogy semmi sem történik és még jó, ha a pénz megmarad. Erre a minisztérium azt mondhatná, ja, ha Esztergom ilyen készületlenül áll és idejét csak vitatkozásokkal tölti el, akkor nem is olyan sürgői a segély. Igy könnyen megértjük, hogy miért marad utolsónak Esztergom és miért kapja az államsegélyekből mindig a resztlit. Vasárnap volt egy riportunk Pécsről. Amint a közgyűlést figyeltük szinte ennek a cikknek a tartalmát halottuk elmondani. A végén mégis csak megakadtak és a vitatkozástól meg a rövidlátástól nem tudtak kész elhatározást érvényesíteni. Megakadt a szekér és ahelyett, hogy közös erővel nekiláttak volna a toláshoz, hangoskodtak, vitatkoztak, hogy igy kell nekifeküdni a szekérhez, de senkinek sem jutott eszébe, hogy hát lökni kellene a dolgon. Azok, akik megértették a helyzetet és cselekedni is akartak volna, abban merítették ki erejüket, hogy magyarázniuk, felvilágositaniok kellett. Persze eredménye nem volt ezeknek a magyarázatoknak, mert aki azzal lépett be a közgyűlési terembe, hogy azért sem, annak hiába adták a legkézzelfoghatóbb magyarázatot is. Eddig mindig volt siránkozás, r

hogy nincs munka és most mikor az két héten beül megkezdődhetne, akkor egyszerűin ellene beszélnek. Hát ilyent még nem láttunk. A közgyűlés kölcsönajániatok tárgyalásával kezdődött. Brenner Antal főjegyző volt az elnök. Antóny Bála dr. polgármester még mindig gyengélkedik és utókurát tart Budapestet;. Kölcsönhöz váltóhitel és a Pesti Hazai Bank útján juthatnánk. A pénzügyi bizottság javaslata szerint azonban ez a kölcsön igen drága lenne, azért nem lehet elfogadni. A közgyűlés ezt tudomásul vette. Helyes ís, mert az adósság úgy is nagy már, nem kell azt szaporítani. A pénzügyi bizottságban foglalkoztak azzal is, hogy össze kellene irni a sürgős munkákat, azokról pontos költségvetést összegezni, hogy tudjuk mennyi pénzre is van szükség. (Ennek már régen meg kellene lenni I) Hosszabb vitát idézett elő a kaszárnya vízdíj ügye. A városnak érdeke volna, hogy a kaszárnya bére felemeltessék. A tatarozásnál azt kérik, hogy kizárólag esztergomi iparosokat foglalkoztassanak. A tatarozási összeg 130 ezer pengőt tesz ki, ami jelentős segítség lenne a helyi iparnak. Etter Ödön arra vonatkozólag kór felvilágosítást, hogy egyszerre, vagy részletekben történik-e a munkakiadás. Ezek mind fontos kérdések. Meszes Ferenc azt mondja, hogy amikor a város a polgárságtól megköveteli a pontos vízdíj fizetést, miért nem hajtja be már az államon is a jogos követelést. Vitéz Szivóz Waldvogel József ad erre' felvilágosítást. Vízdíjat a szabályrendelet szerint csak akkor lehet követelni, ha a víz minden lakásba be van vezetve. Sajnos, a kaszárnyában nincs minden lakásban víz, így érthető, ha a kincstár késlelteti a fizetést. Ha pedig a város a vízvezetéki munkát teljesen megcsinálja, olyan költségbe kerül, ami ismét nagy terhet fog jelenteni. Brenner Antal dr. kijelenti, hogy a város nem áll el attól a tervtől, hogy a vízvezetéket a kaszárnyában mindenütt bevezesse és keresnek rá módot, hogy a munka megkezdődjék. Már a munkanélküliség is sürgeti ezt. Ezután a tisztiüdülőtelep kibővítésére került a sor. Vitéz Dudás László kultúrmérnök adta elő az ügyet és ismertette az üdülő második emeleti építésére kiirt pályázatokat. Esztergomból Toldy János, Pfalcz Tibor, Romanek Miklós és Kósik Ferenc pályáztak. A mérnöki hivatal Pfalcz Tibor pályázatát fogadta el, bár Toldy János olcsóbb ajánlatot adott. Toldy 54 978, Pfalcz 55.958 pengős költségvetést adott bs. Toldy János a költségvetés összeállítását nem előírás szerint végezte. A pénzügyi bizottság tehát Pfalcz Tibor ajánlatát javasolja. Mint szükségmunka, ez a munka is segít az építőipari munkanélkülieken. A népjóléti miniszter a megadott 50 ezer pengős államsegélyből 10 ezer pengőt az üdülő második emeletének megépítésére ad azzal a feltétellel, ha a munka hamarosan megkezdődik. Igy a városnak csak 50 ezer pengőről kell gondoskodnia. Ezzel kapcsolatban a város felfolyamodott a kincstárhoz, hogy az üdülő évi bérét 4 ezerről emelje házi szövőt lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha» és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatife