Esztergom és Vidéke, 1930
1930-01-30 / 9.szám
Fantomláz tart izgalomban öt garam menti községet. A düsseldorfi rémhírekhez hasonló esetek tartják izgalomban öt garammenti község lakosságát. Ilyenkor télen, tollfosztás és fonás közben különben is szeretnek mesélgetni, misztikusabbnál-misztikusabb történeteket elbeszélni, ós ha egyikmásik faluban valami szokatlan, rejtélyesnek látszó dolog történik, az eseményeket titokzatos szálakká szövik szájról-szájra. A mult héten egy titokzatos fantomról suttogtak a garammenti falvakban, különösen öt községben, Oroszkán, Csatán, Lekéren, Garamtamásdon és Zselízen keltett izgalmat a hír. Egy földmíves szemtanúként is táplálta a híresztelés valódiságát. Elmondotta, hogy a határból hazatérve, a füzeseknél szembetalálkozott egy sötét férfivel, aki embervért követelve állta útját. A föld míves futásnak eredt és sikerült megmenekülnie. Egy asszony is ehez hasonló kalandba esett. Egy este jött a kocsiúton és úgy látta, hogy egy magas, szikár ember integet feléje a közeli domboldalról. Hallotta is amint lihegve szólította és meleg vért áhí tozott. A megrémült asszonynak sikerült egy házban menedéket találni és csak másnap, világoson mert hazamenni. A községben ilyen rémhírek mind jobban elhatalmasodtak és teljesen rabul ejtették az embereket. Sokan vannak, akik azt állítják, hogy egy vérengző fantom járja éjjel a köz ségeket, áldozatot keresve. Egyesek szerint a fantom Zselízen ütötte fel főhadiszállását és egy rejtett pincéből jár éjjeli útjára. A rémhír akkor vált csak igazán félelmetessé, amikor az egyik napon a csendőrség levelet kapott, amelyben a fantom bejelenti, hogy embervérrel fogja a népet megsarcolni. A csendőrség nem ijedt meg a levéltől és erélyes nyomozásba fogott. Nemsokára eredmény is kisérte a munkát. Elfogtak egy gyanús külsejű embert, aki bevallotta, hogy ő írta a levelet és csak ijesztgetni akarta a népet. Azonnal letartóztatták. A lakosság megnyugodott ugyan, de még mindig beszélnek a fantom megjelenéseiről. Néhány szó az Esztergomi Kereskedelmi Társulat clubjáról. A következő sorok közlésére kértek fel bennünket: Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat vezetőinek fáradhatatlan munkájával és tagjainak áldozatkészségével elérte leghőbb kívánságát: clubhelyisége van, alapszabályokkal, háznaggyal, vendégkönyvvel és minden egyébbel, ami egy intenzív és az előírásnak megfelelő clubólet lebonyolításához elengedhetetlenül szükséges. Hála, dicséret és köszönet illeti meg azokat, akik fáradságot nem kiméivé, megalkották. Mennyivel nagyobb lenne azonban az érdem, ha a club alapszabályainak megszerkesztésénél illetőleg azok értelmezésénél nem olyan volna az eljárás, hogy ennek következtében egy titkos, de annál vérengzőbb csata dúl a Társulat kebelében, egy oly társadalmi ütközet, amely elszórt esetekben bár, de mégis lehetetlenné teszi a club élvezetét tagjai számárai A clubéletnek mindig meg vannak azon sajátságai, amelyek azt egyéb társaséiettől megkülönböztetik. Ezek a club társadalmának bizonyos szempontból való kiválasztásában nyilvánulnak meg és irányítójuk az alapszabály. Ez az alapja annak, hogy a clubhelyiség a „my haus is my castle" fogalom alá esik. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat alapszabályaink idevágó pontjait úgy értelmezi, hogy a club partolótagjainak megválogatásában nem a személy, az egyéni érték és ehez hasonló karakterisztikumok, hanem-a mesterség alkotják a kiválogatás alapját. Illetőleg nem is a mesterség, hanem a mesterség foka. Épen a Kereskedelmi Társulat megalakítóinak és rendes tagjainak mesterségéről van szó: a kereskedelemről. Es a nem önálló kereskedőkről vagyis a kereskedelmi alkalmazó tak ról, akikről kivétel nélkül kimondták, hogy ők nem lehetnek a Társulat tagjai és így nem látogathatják a clubheiyiséget. Nem célom rosszakaratúan bírálni a Kereskedelmi Társulat alapszabályait amikor megjegyzem, hogy azoknak ily eredményre vezető értelmezése nélkülözi a gyakorlati élet ismeretét és nem számol a jelenlegi társadalmi viszonyokkal. Itt nem tisztán egy társulatról van szó, hanem annak a clubjáról, amely ciub vendégei között máris több a nem kereskedő, mint a kereskedő. Itt a vendégeket mesterség szerint elbírálni nem lehet. Van igen sok kereskedőpályán működő ember, aki diplomát szerzett, mint ahogy van jogi doktor aki villamoskalauz, orvos, aki könyvügynök, tanár, mérnök, aki havat lapátol. Mindezen úriemberek ezért, hogy clubkifejezóssel éljek: párbaj képesek. A dolog visszás voltából következik, hogy az az úriember, aki jelenleg még nem önálló kereskedő, de kvalitásainál fogva az őt ismerő embertársai között megfelelően foglalja el helyét, ki van zárva a club ból, noha egyéb társadalmi élete terén esetleg felülmúlja a legtöbb rendes tagot és éppen olyan urnák is számit akárhol jelenik meg. Helytelen szabályt következetesen betartani nem lehet, mert így az a veszély fenyeget, hogy a Társulatnak nem lehet pártoló tagja például dr. X. Y. volt Kereskedelmi és Iparkamarai elnök sem, ha jelenleg nyomora miatt fűszeressegéd. De még nagyobb veszedelem fenyeget akkor, ha egy önálló kereskedő feladja üzle tét kényszerítő okoknál fogva és állásba megy. Hiába alsózott és gyűésazett addig otthonosan keres kedőtársai baráti koréban, clubjában, ezután már cs?k a Széchenyi térről nézhet fel vágyódva a kivilágított ablakokra. Be nem mehet, mert az ajtóban ott áll, mint négy alabárdos a Társulat százfejű cerberusa kezében lángpallossal és kiűzik a paradicsomból. Reméljük, hogy ezen, helytelen eredményeket szülő értelmezése az alapszabályoknak rövid időn belül oly formulázásban fog megjelenni, amely tapasztalati értékénél fogva nem lesz szülőanyja séríő vitáknak és ferde helyzeteknek. Halálosvégű szerencsétlenség egy megszállt területi kőbányában. Acél ruganyos ágybetéteket jutányos áron készít Havas, Németutca 8. Végzetes dinamitszerencsétlenség híre érkezett a megszállt Léváról, ahol a város határában levő egyik kőbányában felrobbant a dinamit és áldozatot követelt. A bányában dolgozó munkások éppen robbantáshoz készültek és a robbantás céljára szolgá'ó dinamitot a tűz fölé tartották, hogy az kissé felmelegedjék. Oazlanek János munkás a dinamit-patront közelebb tartotta, mint kellett volna és így a robbanás bekövetkezett. Nagy dördülés riasztotta meg az embereket és a felszálló füst után véresen el terülve látták a földön a vigyázatlan munkást. A robbanás teljesen összeroncsolta a szerencsétlent, akit mielőtt a kórházba szállítottak volna, meghalt. A tűz közelében két másik munkást is elért a robbanás, és mindkettő súlyos égési sebeket szenvedett. Az első segélynyújtásnál megállapították, hogy a két munkást az arcán érte legjobban a robbanás lángja, amely kiégette szemüket és ha fel is gyógyulnak, vakok maradnak egész életükben. A szerencsétlenség nagy izgalmat keltett a túlsó vidéken. Hír szerint több sebesülés is történt. Az Esztergomi Kathoükns Kör vasárnapi közgyűlésén új egyházi elnököt választott. Vasárnap d. u. 5 órakor a Kath. Kör évi közgyű ósót tartotta. Antóny Béla dr. polgármester, világi elnök megnyitó beszédet mondott és a püspöki karnak a S T .ent Imre-év alkalmából kiadott közös pásztorlevélből merítette gondolatait. Blaskovics Piacid bencéstanár titkéri jelentését olvasta fel. Ez a jelentés nemcsak az év kimagasló eseményeit tartalmazta a Kath. Kör működésének szempontjából, hanem lekötötte a hallgatóság figyelmét a jelentés megírásának szépsége is. Blaskovics Piacid tanár kegyeletes szavakban emlékezett meg a megboldogult Walter Gyula püspökről, aki soha m^g nem szűnő áldozatkészségével és munkálkodásával segítette elő a kör működését. Ezután következett a többi jelentés is, amelyeket a közgyűlés elfogadott. A tisztikar újjáalakításakor Gangl Ede korelnök indítványára Antóny Béla dr. polgármestert újból meg választották. Antóny polgármester elfoglalta székét, majd indítványozta, hogy az egyházi elnöki méltóságáról lemondott Machovich Gyula dr. érseki helytartó helyett Csárszky István dr. prelétus-kanonoko: válassza meg társelnökül a közgyűiós. Machovich Gyula dr., eddigi egyházi elnök idős korára ós betegségére hivatkozva mondott le. A közgyűlés mély sajnálkozással vette a sávozást tudomásul, mert Machovich Gyula dr. érseki ált. helytartó a Kör életében olyan érdemeket szerzett, amelyek kimagaslanak a köztevékenység és a köri működés életéből. Ezért Machovich Gyula dr. érseki ált. helynököt a kör Örökös tagjává választja. Csárszky István dr. prelátus-kanonok megválasztását örömmel fogadta a közgyű'és. A tisztikar többi tagja megmaradt állásában. Idegenvezetőket képeznek ki a jubileumi ünnepségekre. Dr. Antóny Béla polgármester a jubiláris Szent Imre év várhaló idegenfo galmának helyes irányítása és felhasználása végett kívánatosnak tartja, hogy a szab. kir megyei városban megforduló idegenek kellően kiképzett vezetők kalauzolása mellett programmszeiűen és amelett rövid idő alatt tanulmányozhassák Eszter gom városának műkincseit és természeti szépségeit. Ezért azoknak, akik idegenek kalauzolását mind a Szent Imre év folyamán, mind azután vállalják, hivatalos idegenvezető címet és állandó igazolványt fognak kiadni. Az igazolványt azonban csak azok részére állítják ki, akik a városi idegenforgalmi bizottság kijelölt tagjai előtt a következő ismeretekben való jártasságról bizonyságot tettek. 1. Esztergom város műemlékei. 2. Muzeumok és könyvtárak. 3. Esztergom város rövid története. 4. A szab. kir. megyei város környéke (kiránduló helyek). Az idegenek kalauzolására való alkalmasság szempontjából kívánatos még, hogy a jelentkező legalább egy idegen nyelvben is jártas legyen, (német, francia, olasz.) Hogy a jelentkezők a fent felsorolt ismereteket megszerezhessék, ideiglenes igazolvánnyal lesznek ellátva, melynek felmutatása mellett a muzeumokat és könyvtárakat díjmentesen tanulmányozhatják. (Bazilika kincstára, primási keresztény múzeum, bibliotheka, régészeti múzeum.) Az alkalmasnak talált egyén hivatalos idegenvezető címet és állandó igazolványt kap. Állása nem rendszeresíett, hanem esetről esetre-megbizást kap a polgármester által meg állapított taksák alapján és ezen megbízásokat a polgármester a maga részére tartja fenn. Igazolvány nélkül idegeneknek pénzért való kalauzolása a szab. kir. város területén tilos. A kiképzésre vonatkozó és eset leg még szükséges felvilágosítás a hivatalos órak alatt a polgármesteri hivatalban nyerhető Egy párkányi hentesmester őngyikosságot kísérelt meg. Párkány lakosságát egy öngyilko sság tartja izgalomban. Pécs Gyula, Párkány jónevű hentesmestere kísérelt meg öngyilkosságot, amely mögött örökösödési ügy áll. Pecs feleségének anyai öröksége van, de az após semmiképpen sem akarta kiadni a megillető részt. Emiatt feszült viszony keletkezett Pécs és az após között és annak ellenére, hogy a hentesmester többször békéi megegyezést ajánlott, az após hallani sem akart a vagyoni rész kiadásáról és ridegen elzárkózott. A napokban Pécs ismét felkereste apósát, aki Tornócon lakik. Éjjel érkezett a községbe és kopogtatott az após házaajtaján. Hosszas kopogtatás után kiüzentek, hogy Pécsnek semmi keresnivalója nincs és menjen a dolga után. A hentesmestert ez a rideg elutasítás nagyon elkeserítette és kiűzött kutyának érezte magát. Felindulásában előrántotta revolverét és minden gondolkodás nélkül szivére szorította és elsütötte. Pécs eszméletlenül terült el a földön.
