Esztergom és Vidéke, 1930

1930-10-26 / 84.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 84. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. VASÁRNAP, OKT. 26 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 120 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Példákból tanulságok Tuvalevő, hogy a világgazdasági krizis nemcsak Magyarországot érinti, hanem úgyszólván a világ minden állama megérzi a válság következményeit. Legutóbb az európai kontinensen a Német-birodalom Ínséges programja vált a közvélemény előtt részleteiben is ismertté s ez a program olyan, hogy annak néhány kardinális tételét, figyelembe véve a magyar helyzetet, a kibontakozás szempontjából nem szabad figyelmen kivül hagynunk. A német kormány megállapítja, hogy az egész program az Ínségből született, tehát az egész gazdasági élet rekonstrukciójánál a szükséghelyzet motivál. A német vezetőpolitika legelsősorban arra mutat rá, hogy a jelenlegi helyzetet az üzemtőke csökkenése tette lehetetlenné, mert a német állampolgárok egyrésze tőkéjét főként külföldre vitte. A német akció a segítés eszközei között legelső sorban a bizalmi válság megszüntetését tűzte ki célul, mely eszközök sorában egyebek mellett az u. takarékossági rendszabályok tervei szerepelnek. Második vezérelve a német kormánynak az, hogy az árakat, ha kell, államhatalmi úton is leszállítsa, mert az áraknak aránytalan volta feszültséget idéz elő a közgazdaságilag dolgozók öszszeműködése között. E tekintetben a program kilátásba helyezi, hogy meghatározott feltételek mellett közigazgatási intézkedésekkei is megszünteti a gazdaságellenes árkötéseket. A német kormány ezzel a jogával már ezideig is élt, amikor a vas- és agyagipar terén közvetlen beavatkozással lényeges árleszállításokat kényszerített ki s ilyen módon előidézte a nemzetközi kartellek megbontását. Ha a német kormány intézkedéseit összehasonlítjuk a magyar kormányzati intézkedésekkel, meg kell állapítanunk, hog} Magyarország a Német birodalmat a költségvetés redukciója tekintetében megelőzte. Azonban lényegesebben érvényesülni kell Magyarországon az árleépítési akciónak, ahol e téren még mindez ideig döntő lépés,] nem történt. Mert vegyük csak pl. azt, hogy nálunk a mezőgazdasági termékek árainál a békeindexxel szemben egy kb. 25 százalékos árcsökkenés mutatkozik a termeles terhére, mig az ipari termeivények, annak ellenére, hogy a nyersanyagok világpiaci ára átlag 40 százalékkal visszaesett, még mindig átlag legalább 30 százalékkal a békeár nívója felett mozog. Az e téren érvényesítendő megfontolt és szisztematikus kezdemé* nyezés a nemzeti fogyasztás tekintetében még olyan megtakarításokat eredményezhet, mely az életszínvonal további esése nélkül a közteherviselés hatásfokát emelni tudná. Ezek azok a főszempontok, amelyek tanulságul szolgálhatnak mint példák, azonban takarékoskodni csak ott lehet, ahol van min és van miből. Kétségtelen, hogy a takarékosság feltétlenül szükséges, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a takarékossághoz is a termelőmunkának megindulása szükséges, hogy az eredményes lehessen. A válság leküzdésében mindenkinek a legjobb erejét kell adnia s tartózkodnia kell ezekben az időkben a túlzott nyerészkedési vágyaktól, hogy a nemzetgazdaságban kitermelt értekek a közgazdaság részére bocsáttassanak s abból mindenki megfelelőképen részesülhessen s összeműködő erőkkel győzessenek le a mostani krizis hatóokai. Miért marad el iejiődésben Esztergom a többi magyar várostól ? Séta Pécs régi és új utcáin. Pécs, október hó. Aki ezt a két címet olvassa, bizonyára azt mordja: ugyan, Pécs és Esztergom ; Pécs gazdsg város, Esztergom szegény, tehát nem lehet összehasonlítást csinálni. Rendben van, ezt eihisszük, de azért Pécstől mégis lehet tanulni. De nemcsak tanulhatunk, hanem tanulságokat is levezethetünk. Ezek a tanulságok azután összekötnek bennünket az esztergomi múlttal és kénytelenek leszünk kérdezni, hogy miért maradt vissza Esztergom, ez a királyi várói, Szent István szülőföldje, a hercegprimások rezidenciája ? * Kissé bosszankodtunk, amikor Pécs felé tartunk a gyorsvonaton. Nem a gyorsvonat sebességével haladunk. Ez a menetidő egész biztosan a leghosszabb a többi magyar gyorsvonati járattal szemben. Kár. Mintha mellőznék ezzel Pécset, pedig megérdemelné, hogy odaröpítsék az utasokat. Aki ezelőtt öt évvel járt Pécsett, ma új képet fog látni. Amint a Mecsek alatt a város feltűnik, cso dálkozunk, mert nem találjuk meg azt a panorámát, ami évekkel ezelőtt volt. A négytornyú székesegyház, a törökös belvárosi templom, a magas városház tornya ma is kedve sen integet, ott vannak a hegyoldalra kapaszkodó házak is pazar változatosságukban, de lenn, ahol zöld foltok terpeszkedtek ezelőtt, elhagyott térségek: új városrészek szélesítik a képet. Az történt, hogy nem házépítkezések folytak az u'óbbi öt év alatt, hanem városrészek nőttek ki a földből. A főpályaudvarról, a nyílegyenes Ferenc József úton végig Pécs legszebb részét látjuk magunk előtt. Melyik város dicsekedhetik azzal, hogy már a pályaudvarnál kellemes benyomást szerez az idegen. A Ferenc József útról nyugat felé új u'cák nyílnak. Új kövezet. A Ráthutcán befordulva új fürdőtelepit találunk a régi, düledező uszoda helyén. Körülötte paloták, gyermekklinika, bányaigazgatósági székház ós villák. Az egyik új utca aszfaltteste még fénylik. A baloldalon végig emeletes bérházak. A jobboldalon is több építkezés folyik. A munka azonban nyugat felé egyre lüktetőbb. Pedig csak az egyik új városrészben járunk. Elcsodálkozunk a Peíőfiu'ca táján is. Itt pár évvel ezelőtt gödrös-árkos rét volt, amiből' már semmi nincs. A régi, bűzös árok helyén aszfaltos u'ca szalad lefelé. Tovább a kertváros bontakozik ki. Azután az új sporttelep, sok családi ház, ott a modern kor mérföldköve is: a repülőtér az új hangánál. Káprázik a szemünk. Kissé felnézünk a hegy lej tőre, hogy megpihenjünk. De onnan is ópületállványok merednek lefelé, új házak. I;t sincs megállás, az iram óriási. A Pius-intézetre siklik tekintetünk. Mi történik irt ? Kéttornyú új templom áll előttünk tüneményesen. Később aztán mér filmszerűen peregnek az utcák. Mindenütt új kövezet : kockakő vagy aszfalt. Es akármerre járunk is, virágágyak díszelegnek két oldalt. A virágágyak műkerttészmunkák, egyöntetűség, de sok változatosság látszik rajuk. Nem egyéni, házi készítést mutatnak, hanem egykéztől eredő gondozást. Az ágyak körül egysoros dróttal, alacsony faoszlopokat vertek. A fejlődés magva az egyetemi építkezések. Az állam nyitotta itt meg pénzes zsákját. Igaz, ezzel a munkával azután valóban egyetemi város rangjára emelték Pécset. A Széchenyi téren egészen új tér fogad bennünket. Ha eddig csodál köztünk, itt szótlanul állunk, mert szóhoz sem tudunk jutni meglepetésünkből. Hogy mire nem képes a városrendezés 1 Micsoda pompás elgondolás érvényesül itt! A lejtős teret alacsony ciklopfallal vették körül és eközött és a járda között, jobbról és balról széles út vezet le a forgalom számára. A ciklopfal mentén is járda vonul. A falon belül feltöltötték a talajt, ahol parkírozni fognak. Semmi mellékgondolat nem támad j bennünk, hogy ezt miért nem így és nem úgy tervezték. Művészi munka. Csodás. Kérdezzük: mi indította a várost arra, hogy ezt az átalakítást végezze ? — A munkanélküliség. Ez diktál ma. Több hegyiutcát is bejárunk. Nem találunk u'cát, ahol ne lenne új burkolat és járda. Itt kocakövezet, ott makadám, amott meg aszfalt. Minden kis térségen gyepágyak és virágok. A barátok templomát kibővítették és most ugorjunk egyet, Gyár városon is új templom áll. Talán már harminc temploma is van Pécsnek. A Rákóczi-út végén impozánsan bontakozik ki a tornyos egyetemi főépület. Körülötte uj építkezés: a Szent Mór-, a Nagy Lajos-Kollégium és a Fa- és Fémipari Szakiskola, óriási fejlődés. Azelőtt itt nagy tér volt, ma egyetemi negyed. Az egyetemi épületek a kollégiumokkal beillenék Heidelbergbe, vagy akármelyik külföldi városba. A fémipari szakiskola is a modern technika alkotása. Felszerelése elsőrangú, tantermei főiskolai berendezósüek, műhelyeiben modern gépek és az intézetnek külön internttusa is van. Nem akarunk külön foglalkozni a Gyárvárossal, a Szigeti városrésszel és a hegyek lejtőin történt építkezésekkel. Elég annyi is, hogy egy pécsi városrészben több építkezés történt öt év alatt, mint egész Esztergomban. Még csak egy helyre megyünk. A Séta-térre, a székesegyház elé. Két plató nyúlik el a gesztenyék alatt. A középen autó út. Sokan járnak ide, sétálnak, pihennek, sütkéreznek az őszi napsütésben. A felső séta Pelczmann Lászlóná Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető