Esztergom és Vidéke, 1930

1930-10-16 / 81.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 81. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. CSÜTÖRTÖK, OKT. 16 Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér »IP)PJPfPWPIPIPIPWPWIPIWP^ seggel, ami még reánk vár. És amikor ebben a harcszintéri előnyomulásban azt látjuk, hogy mellettünk kifúinak, elgyöngülnek s már-már lerogynak emberek, mert már annyira vannak, hogy betevő falatjuk sincs, mindenkinek szent kötelessége, hogy utolsó falat kenyerét is ossza meg azzal, akinek már egy falat sincs. Gróh József dr. különösen az éhező és fázó gyereket, Szenttamás gyerekeit állította az egybegyűltek elé, kiemelvén, hogy még a legelkeseredettebb szülő, a legbékétlenebb polgár is meg tud nyugodni keserű sorsán, meg tud nyugodni azon a tragikus helyzeten, hogy egész Mi a „Magyar. Hét

66 jelentősége ? A magyar ipar pártolása nemzeti kötelesség! A kis suszterinasról aki nehéz bánatában 17 éves drága fiatal életét ráfektette a sinre, akinek elhatározása oly szilárd volt, hogy nem emelte föl fejét a dübörögve érkező lokomotív elől, hanem tűrte, hogy ez az éjszaka némaságban őt lefejezze és kioltsa fiatal életét, erről beszélt |a Kereskedelmi Társulat vacsoráján Qróh József dr. elnök. Azt mondotta, hogy e földön, amely Kamcsatkától Argentiniáig a szó szoros értelmében forog keserű levében, úgyszólván mindenki nagyon sokat hordoz a lelkében abból a keserűségből, ami azt a kis fiatal suszterinast a robogó lokomotív elé fektette. Miért követte el ezt a rettenetes tettét ez a kis fiú ? Mert senkit sem talált, akivel megossza lelkének keserűségét, mert senki sem ismerte föl az ő szűkebb környezetéből, hogy neki valami sebe van, ami fáj és azt sem vették észre, hogy ez a fájdalom benne még az élethez való ragaszkodásnál is erősebb. Amikor az élet a mai elrendezésében annyi terhet és gondot ró mindenki vállaira, a társadalom minden szervezetének a családtól kezdve elsőrendű kötelessége, hogy erőt öntsön a csüggedőkbe. Hogy szeretettel közeledjék mindenki felé, akinek súlyos gondja és bánata van, mert a szeretet érintésére minden seb gyógyul. Azt mondotta Gróh József dr., hogy most mindenki nyitott szemmel és meleg lélekkel lárjon a földön és magán s legközelebbi hozzátartozóin kívül legyen mindenkihez, — ha mása nincs — legalább egy jó szava. Azt mondotta, hogy azon már túl vagyunk, hogy a bajok okait keressük és bíráljuk, hogy a jelenért ki a felelős ; — túl vagyunk azért, mert ez már nem segít, túl azért, mert a bajok kifejlődésének mai stádiumában minden bírálat csak destruál s mert az elégedetlenséget növeli. Ma csak az a kötelességünk, hogy előre nézzünk, hogy nem csüggeteg, de reménykedő lélekkel szembeszálljunk minden nehézéven hibáján kivül nem tudott dolgozni és keresni, ha azt látja, hogy az ő szeretett gyermekét, nemzeti létünk legszebb reményét nem engedi.éhezni a társadalom. Gróh József dr. indítványára mintegy 50 P gyűlt nyomban össze a szenttamási napközi ott|hon javára. A mi nemzetközi fizetési mérlegünk a statisztikai hivatal kimutatása szerint 1929 ben 213.5 millió passzív egyenleggel zárult. Ez a szám fejezi ki azt az összeget, mellyel külföldi tartozási számlánk megnövekedett. Ez Magyarország mult esztendei külföldi eladósodásának a kifejezője. Ez a magyar közgazdaság mult évi vér veszteségének mértéke. Mi nem vagyunk a világ tengereinek fuvarosai, mint Anglia, mely a szállítási dijakból beszedett milliókon tetszése szerint vásárolhat a világ minden részében. A háború óta még az amerikai kivándorlók hazaküldött milliói is elapadtak, mely összegek azelőtt a közgazdasági élet felelevenítésére szolgáltak. Külföldön elhelyezett tőkéink nincsenek, ellenkezőleg jelentős kamatmennyiséget fizetünk a külföldnek. Olyan tőkeszegény és küiföldi hitelre szoruló országban, mint Magyarország, a fizetési mérleg kedvezőtlen alakulása drága külföldi tőkehasználatot, vagyis magas kamatot jelent. A hazai ipar pártolása tehát egyik leghatásossabb eszköz a drágaság ellen is. A - fizetési mérleg állandó deficitje az ország elszegényedésére vezethet. Ezt önerőnkből kell megakadályoznunk. Eszköze a hazai ipar és mező gazdaság pártolása. Ennek igazolására elegendő rámutatni arra, hogy Magyarország az elmu't 1929-es esztendőben a következő cikkekből mily jelentékeny mennyiségű külföldi árut hozott be: cipőből gyapjúszövetből kalapokból fehérnemű ékből papirost iro- és rajzfüzetek tintából irótollból 3,939.000 P 33,591.000 , 5,202.000 , 4,011.000 , 31,537000 141.000 , 55.000 , 166.000 . értékben A magyar gyártmányú áruk pártolása erkölcsi védővám, mely ott akar gátat emelni a külföldi behozatalnak, ahol a vámtarifa tótelei hatástalanok ós felmondják a szolgálatot. — A hazai áruk pártolása küzdelem a babonák ellen is. Nemcsak az erkölcsi, hanem a gazdasági életnek is vannak ugyanis babonái. Ilyen babona az idegen áruk túlbecsülése és a gyakorlati élet szükségleteiben a külföldieskedés. Például a Magyarországon eladásra kerülő angol posztónak nagyrésze magyar készítmény, melyet magyar gyárosok csak azért hoznak angol márka alatt fo-galomba, hogy a külföldi árukat többre becsülő közönség drágább áron vásárolja meg. Ennek a babonának anekdotaszerű, de nagyon érdekes esete az, amelyet a két esztendő előtt rendezett Magyar Hét alkalmával a lapok is megírtak. Egy ismert nevű magyar közéleti férfiú a budapesti korzón sétálva találkozott az angol követség egyik tisztviselőjével. Nagyon megtetszett neki az angol ur ruhájának a szine ós megtapintva a szövetet, elismerőleg mondotta : — Persze angol. Az angol követség tisztviselője nevetve válaszolt: — Tévedés. A szövet magyar gyártmányú és én nagyon meg vagyok vele elégedve. Ilyen példát az életben számtalan esetben tapasztalhatunk. Nem kell hozzá egyéb csak egy kis jóakarat és fáradság és meggyőződhetünk róla, hogy a legtöbb dolgot, amelyet a külföld száliit Magyarországra, itthon is legalább éppen olyan minőségben be tudjuk szerezni. Nézze végig például bárki a saját ruháját, vagy tekintsen körül a szobájában és meggyőződhetik róla, hogy milyen sok esetben vétkezik szükségtelenül saját hazája iparának pártolása és közvetve saját magának gazdasági érdeke ellen. Ruháért, nyakkendőért, keztyűórt, gallérért, fehérneműért, irótollórt, ceruzáért, levólpapirosért és ezer meg ezer más dologért teljesen felesleges pénzt küldünk a külföldre. Ha mindenki állandóan erre gondol és minden vásárlás előtt megfontolja, hogy mire adja a pénzét, olyan erkölcsi védővámot állit fel, amely mindennél hathatósabb oltalmazója a magyar gazdasági érdekeknek. A munkát azonban az alapoknál kell megkezdeni. Vérévé kell válnia, be kell idegeződnie minden magyar emberbe annak a gondolatnak, hogy magyar ember csak magyar árut vásároljon és hogy minden idegenbe gurított fillér ellenségeink erejét növeli és a magyar feltámadás idejét halogatja. Idegen áruk vásárlása bizonyos mérvben hazaárulás. mmmmmmmmmMmmmmyiim^ A Petz Testvérek gépgyára angol tőkével részvénytársasággá alakult Az esztergomi gépipar az elmúlt hét csütörtökjével új jövő elé lépett és új lehetőségeket készített elő a gépgyári ipar fejlődésére. A hercegprimási gépgyár, amelynek Petz test vérek voltak bérlői és agilis vezetői, hosszas de eredményre vezető tárgyalások után angol tőkével részvénytársasággá alakult. A tárgyalálások sikerét az biztosította legfőképen, hogy Petz H. Lajos, a gépgyár vezetője angolországi tanulmány ideje alatt nagy összeköttetésekre tett szert és ezek az összeköttetések érvényesültek most. Nagy tőkével sikerült az angol vállalkozást a Petz testvéreknek biztosítaniuk. A világhírű John Fowlercéggel történt a részvénytársasággá való átalakulás. A John Fowler-cég londoni és az egész világon elterjedt. 26 fióktelepe van. Gőzeke ós mezőgazdasági gépek gyártásával foglalkozik. Budapest-Kelenföldön is nagy telepe van. A tárgyalások során sikerült a Petz testvéreknek biztosítaniok, hogy az angol cég által Magyarországon tr SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül ' kőző. konyha- és kenyérruha UA-VI A-»KifK44 abrosz (nagyban és kicsinybe flClZl Sfi.yWIJlí legjutányosabban beszerezhető \ Pelczmann Lászlóná Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik