Esztergom és Vidéke, 1930

1930-01-26 / 8.szám

Esztergom város pénzügyi helyzete rövidesen javulni fog. Kétszázezer pengős kedvező állami kölcsön. — A Budapesti Kereskedelmi Bank kölcsöne az amortizációs tételekre. Csütörtökön este telefonjelentés érkezett Esztergomba Antóny Béla dr. polgármesterhez, hogy az állam igen kedvező feltételek mellett kettő százezer pengős kölcsönt nyújt a város jelenleg súlyos pénzügyi helyzetének megjavítására. Természetesen ez az összeg nem ad megoldást az általános városi pénztelenségre, de mégis olyan segítség, amely módot nyújt a további kibontakozásra. Antóny polgármester ezzel a kölcsönnel kapcsolatban azt mondotta, hogy a város jelenlegi helyzete nem olyan aggasztó, hogy kétségbeesésre adjon okot, különösen nem arra, hogy rémlátó híresztelésekkel még súlyosabbnak lássuk a következő hónapokat. Ezt a kétszázezer pengős államsegélyt egy másik jelentősebb, sokkal nagyobb összegű segély fogja követni, amelyet a budapesti Keres kedelmi Bank folyósít. Ebben az ügyben Antóny Béla dr. polgármester és Mátéffy Viktor: országgyűlési képviselő már közrejárt és tárgyalásokat folytatott. A Kereskedelmi Bank részéről meg van a szándék a kölcsön nyújtására, az ügyet kellőleg előkészítették és a legjobb stádiumában van. így minden remény meg van, hogy kedvezőbb pénzügyi helyzet következzék. A kamatfeltételek igen előnyösek, úgy hogy a város függőkölcsönei és kamatfizetései rendeződnének. Az esztergomi Szent Imre-év programját beillesztették az országos ünnepségek programjába. Seredi Jnsztinián dr. blbornok-hercegprlmás, Hnszár Károly és Hász István tábori püspök levele Antóny polgármesterhez. A Szent Imre év esztergomi programmját, amelyet a főegyházmegyei bizottság készíttetett el, ki fogják bővíteni azzal a tervezettel, amely a legutóbbi idegenforgalmi ülésen el hangzott. Antóny Béla dr. polgármester ezt a kiegészítő tervezetet elküldte az illetékes köröknek, ahonnan már több válasz is érkezett. Esztergomban jelenleg a meglévő idegenforgalmi bizottság végzi a várost érintő előkészítő munkálatokat. Antóny Béla dr. polgármester most már többször fogja összehívni az idegenforgalmi bizottságot és minden garancia meg van arra, hogy nemcsak a programm elkészítése lesz teljes, hanem a várható eredmény is mutatkozni fog az ünnepségek során. Az elküldött levelekre több válasz érkezett. Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás a következő levelet küldte Antóny Béla dr. polgármesternek: „F. hó 16 án kelt felterjesztéséből örömmel veszem tudomásul, hogy a Szent Imre jubiláris ünnepségeket előkészítő helyi bizottság megalakult és az egyház megyei bizottsággal katöltve óhajt közreműködni a helyi ünnepségek előkészítésének és megrendezésé nek munkálataiban. Midőn a bizottság munkájára és törekvéseire Isten áldását kérem, biztosítom a bizottságot arról, hogy a helyi ünnepségéknek az egyházmegyei bizottsággál együtt kidől gozott programmtervezetét illeté kes helyen a legnagyobb készséggel fogom támogatni." Huszár Károly, a Szent Imre-év rendező főbizottságának elnöke ezt válaszolta: „E hó 16 án kelt nb. értesítése birtokában örömmel közölhetem, hogy a Bibornok-hercegprimás úr őeminenciája által kinevezett Esztergom főegyházmegyei Szt. Imre bizottság minden propozicióját be" illesztettük az országos programba s igy az esztergomi ünnepségek végleges kidolgozásának e szempontból semmi akadálya nincs. így az aug. 10—16 napjára terjedő ünnepségek részletes programját örömmel várom. Midőn mélyen tisztelt Polgármester úrnak is őszinte köszönetet mondok, a Szent Imre jubiláris ünnepségek előkészítésében kifejtett nemes fáradozásáért, szabadjon kifejeznem azon biztos reményemet, hogy az esztergomi ünnepségek fényükkel ki fognak emelkedni az országos ünnepségek sorából." Hász István dr. tábori püspök,, ezt a levelet küldte Antóny polgármes temek : „F. 16-án kelt átiratára válaszolva sietek szíves tudomására adni Méltóságodnak, hogy Méltóságodnak magas intencióját teljesen magamévá teszem ós minden tőlem telhetőt megteszek az illetékes tényezők előtt arra nézve, hogy a jubileumi szent évben a m. kir. katonai iskolák növendékei és a Honvédség tanulmányi kirándulásaik alkalmával Esztergomot is látogassák meg. Mert valóban úgy van, ahogy Méltóságod méltóztatik írni: Esz tergom városa amíg egyrészt a magyar katolicizmus bölcsője és a legnagyobb egyházi méltóság színhelye, addig másrészt tragikus összeomlásunk következtében és óta határváros, melynek minden talpalatnyi helye és röge megrázó erővel markol bele minden igaz magyar lelkébe* A legnagyobb megnyugvással és bizalommal nézünk a Szent Imre év ünnepségei elé és nemcsak az egyházi ünnepségek fényét és jelentőségét látjuk kiemelkedni Esztergomban, hanem a világi részt érintő munkálatok tervszerűségét is az idegenforgalommal kapcsolatban. Hegállapították a jövedelmi ós vagyonadót. A jövedelem és a vagyonadóról, valamint az általános kereseti adóról szóló törvényes rendelkezések szerint nem kell bevallást adni azon adózóknak, akiknek jövedelme, illetőleg keresete az előző évben 10.000 pengőn alul, vagyonuk pedig 150000 pengőn alul lett jogerősen megállapítva, vagyis akiknek az előző évben a jogerősen megállapított kereseti és jövedelemadó alapja 10.000 pengőt meg nem haladta, illetőleg kiknek vagyonát az adóhatóságok 150.000 pengőnél nem magasabb összegben állapították meg.j Ezen adózóknak nem kell új bevallást beadni, mert az elmúlt évre jogerősen megállapított adójukat uj kivetés mellőzésével a folyó évre változatlanul át kell írni, vagyis adó juk rögzítve lett. így ezáltal a kisebb adózók nemcsak az évenkénti adóbevallásoktól, hanem a fellebbezésektől 03 igen sok utánjárástól mentesülne í. Joga van azonban az ily adózónak, — ha jövedelmében vagy keresetében bármely okból csökkenés, illetőleg vagyonában apadás áll be, új kivetést kérni, vagyis a rögzített adóját felmondani. Ily kérelmet január hó végéig kell a m. kir. adóhivatalnál benyújtani és ebben mindazon okokat meg kell jelölni, amiért az előző évre kivetett adónak a folyó évre való átírását soknak tartja. Ez a kérelem bélyegmentes és ahhoz szabályszerű számszerű bevallást kell csatolni. A felmondásra az adózó részéről indokul szolgálhat akár a jövedelemnek, akár a vagyonnak csökkenése elemi kár, forgalomcsökkenés, veszteségek, baleset, az előző évnél alacsonyabb értékesítési árak stb. de azon körülmény is, hogy az adó már a kivetés idején is túlmagas volt. 3E Milliós követelés a komáromi lovassági laktanyáért. Néhány nappal ezelőtt érdekes és nagyfontosságú értekezletet tartottak a megszállt Komáromban, ahol az 1907-ben Magyar-Komáromban megépített lovassági laktanya építési tartozásairól tárgyaltak. A laktanyát ugyanis a Prágai Takarékpénztár 2 millió 600 K kölcsönével építette fel Komárom törvényhatósági város, az Összegből bizonyos részt lefizettek, de nagyobb tételű tartozás fennmaradt. Most a prágai bank brűni jogtanácsosa utján felszólította a várost, hogy tartozását, mintegy 3 millió 700 ezer K.-t fizesse meg. A felszólításra mindkét Komárom ülést hívott össze, amelyen megjelent a bank két cseh igazgatója és jogtanácsosa, Komárom város részéről Csizmazia György városbíró, Sándor Ernő főszámvevő, Komárom szab, kir. megyei város részéről ott volt Csukás István dr. főjegyző, polgármesterhelyettes, Vizkelety Antal tanácsos és Fridrich János főszámvevő. A két város arra az álláspontra helyezkedett a tárgyalás alatt, hogy egyik sem jogutódja annak a régi egységes Komáromnak, amellyel a bank annakidején szerződésre lépett. A bank képviselője szerette volna ha a Cseh-Komárom fizetné a tartozást, de a megszállt város megbízottjai elutasították a felhívást. Magyar-Komárom felkészült a követelés foganatosítására és a kaszárnya évi bérét tíz év óta gyümölcsözőleg elhelyezte, de annak kiszolgáltatását megtagadta. A tárgyalások folynak. mmmmmmmmmmmmm „Tréfából" betörtek egy lakodalmas házba. A cseh megszállott területen lévő Szete községben a napokban Tóth János jómódú gazdánál lakodalmat tartottak. Amikor a násznép a templomban volt, több legény belopódzott az őrizetlen szobákba és a szekrényekből kirakták az összes ruhákat, fehérneműket, azután az ágyneműt is Összecsomagolták, így gazdag zsákmánnyal felrakodva ós még néhány ékszerdarabot magukhoz véve, észrevétlenül tovább állottak és a lopott holmikat ismeretlen helyre elvitték. A násznép, de különösen a gazda ijedten nézte az üres szekrényeket és az üres ágyakat, amikor visszatértek és bizony elment a kedvük a vígságtól. Azonnal jelentést tettek a csendőrségen, ahol megkezdték a nyomozást és sikerült is egy gyanús legényt elfogni, Gál József szetei lakos személyében. Ez bevallotta bűnösségét és megnevezte társait. Mentségül azt hozták fel, hogy tréfából törtek be a házba. A csendőrség azonban nem veszi tréfának a dolgot. Válasz a kereskedelem bazaflasságára. Az „Esztergom és Vidéke"-ben megjelent vezetőcikk teljesen helyes irányban hivta fel mind kereskedőink mind a vásárló közönség figyelmét az idegen árúkra. A magyar vásárló közönségnek semmi szüksége sincs prágai sonkára. Ne vásárolja azt és ellenszenvéről értesítse megfelelő formában az árusító kereskedőt is. Amikor kereskedelmi mérlegünk óriási passzivát mutat, akkor a magyar közönség önmaga és hazája ellen követ el vétket, amikor nem feltétlenül szükséges idegen árut vásárol és olyat amit magyar gyártmányban is meg tud kapni. Minden fillérünket meg kell mentenünk nemcsak kereskedelmi mérlegünk javítására hanem a magyar munkanélküliek nehéz sorsának enyhítésére is. Eleget tanulhattunk a magunk kárán, de ha ez nem volt elég, vegyünk példát máshonnét. Gandhi a nagy hindu nacionalista az angol teksztiliparnak Indiából való kiszorításáról csak ennyit mondott „egész India fon és sző" .. . s maga is szorgalmasan pörgette orsóját. Ha mér nem fonunk és szövünk és még rávagyunk utalva külföldi iparcikkekre, legalább legyünk válogatósak. Semmi körülmények között sem vásároljunk sem cseh, sem román, sem osztrák, sem szerb árút. Ezek a mi testünkből megnövekedett utódallamok megrablásunk után is mélységes gyűlölettel és legélessebb ellenségeskedéssel viseltetnek velünk szemben. Éreztessük mi is ellenszenvünket velük szemben és azokkal szemben is, akik termékeiket árusítják. Ha ? nem vásároljuk Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.