Esztergom és Vidéke, 1930
1930-09-14 / 72.szám
BZIDtifUttiE ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 72. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. VASÁRNAP, SZEPT. 14 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszei. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Az esztergomi hirlapírás. Már nagyon régóta téma ez a kérdés, folyton-folyton a tollúnkra kívánkozott, mert ebben a címben az esztergomi közügyek keresztmetszetét látjuk. Tudjuk, hogy sokan helyeslőleg bólongatnak erre, de azl is tudjuk, hogy egyesek kicsinylőleg legyintenek, hogy nem olyan nagy dolog ez. Mielőtt mi az esztergomi hírlapirásról imánk, szeretnőnk, ha azok, akik kicsinylőleg vagy könnyenvéve beszélnek erről, idejönnének a szerkesztőségbe és legalább egy hónapig kezükbe vennék a tollat és járnák a közügyek esztergomi útjait. Szeretnénk látni, hogy azok a bírálgatok hogyan állítanának össze egy lapszámot, hogyan imának meg egy-egy hírt, vagy egy bármilyen tárgyú cikket. Az esztergomi újságírónak szerkesztőnek kell lenni a szó legnemesebb értelmében. írni kell tudnia a politikáról, legalább is a városi ügyekről, jogi kérdésekben kell helyt állnia, legyen gazdász, finánc, tudjon hozzászólni művészi kérdésekhez, kereskedelmi és ipari ügyekhez, általában a közkérdéseket tartsa nyilván, amellett legyen friss és jó hírszerző és mindenkor olyan anyagot adjon, amelyben mindenki megtalálja a maga olvasnivalóját vagy a maga nézeteit. Ezeket mind tudnia kell, nem beszélünk arról, hogy eddig az esztergomi újságírónak az újságírás csak mellékfoglalkozás volt, bár újságíróink a redakcióban az újságírást egy emberként végzik el. Mi történik mégis az esztergomi újságírás terén ? Először is, hol van a független esztergomi újságírás ? Mi állíthatjuk, ha a magunk „civil" élete felett kellene ítéletet mondanunk, azt is megtennők. Az elveket tekintjük tőket, tegyenek le erről a rossz szokásról. Nem az a fontos, hogy ki irta, hanem milyenek a kérdéses cikk elvei?! A köz érdekében vannak-e irva vagy sem ? Ha igen, akkor fölösleges kérdeznünk a neveket. Ha minden egyes cikk alá írnánk a neveket, akkor csupa egyforma aláírástól lenne tele a lap. Aztán milyen kényesek és érzékenyek az emberek: Tegyük fel, hogy egy bizonyos cikk tetszik néhány embernek, az újságíró meg is kapja a dicséretet, de mit ér ez, ha a köz szempontjából az újságíró lelkiismeretfurdalásokat érez és tudja, hogy nem a köz, hanem egyéni célokat szolgált. Sokszor van alkalmunk hallani bírálatokat egyes vezetőemberekről. Az egyik ezt, a másik amazt szapulja. Hogyan lehet ilyen helyzetben egészséges munkát végezni, hogyan találjon akkor helyeslésre és egyvéleményre az újság, amikor szemben állnak az emberek egymással. Ezért igyekszünk mi az igaz elvek útján haladni és ha sértő vagy rossz szót hallunk, mi mondhatjuk, a mi lelkiismeretünk nyugodt. Ma az is aktuális kérdés, vájjon milyen lesz az esztergomi hirlapírás, ha jön egy politikai fordulat. Állíthatjuk, hogy a mi ujságirási szellemünk nem lehet máról-holnapra és minden bizonnyal több fordulat is következhet, amíg mi harcképtelenné válunk. Azon leszünk és ez a célunk, volt és lesz, hogy a közérdek szolgálatában legyünk. És még egyre törekszünk, hogy gátat vessünk a romboló munkának, mert már elég volt a bajokból, jöjjön végre a jobb idő. Ha bírálgatunk és őrködünk, ezt mindannyiunk érdekében tesszük. Ha el kell ismernünk valamit, cselekedetet, munkát, mi vagyunk az elsők, akik azt az igazság szerint tesszük. általánosságban elfogadták a városi költségvetést. „Ez a város és a polgárság helyzetének fekete rámába foglalt tükre." — „Mi a földjeinken bort és kenyérmagot fognnk termelni." — Mikor lesz kisebb a vízdíj ? — Hat vásárja legyen Esztergomnak! Mint már megírtuk, szerdán délután a város képviselete az 1931. évi költségvetését tárgyalta. Napirend előtt Antóny Béla dr. polgármester kegyeletes szavakban emlékezett meg az elhunyt Vass miniszterről, aki a város díszpolgára volt és Esztergom népjóléti intézményei részére számtalanszor adott segítséget. Vass miniszter a magyar szocializmus legkiválóbb reprezentánsa volt. Talán nem egyszer kifakadtak ellene, de most, amikor már nincs, érezzük igazán nagyságát, szervező egyéniségét. A magyar közélet gé pezetének egyik leghatalmasabb lendítő erejét vesztettük benne. Emiémindenkor és nem vehetjük l két a város jegyzőkönyvileg örökíti meg, a temetésén hivatalosan képtekintetbe, hogy személyekről, egyéni érdekekről van szó. Ha Esztergomban egy u. n. keményebb, jobban mondva ellenzéki cikk hangzik el, azonnal jönnek és kérdezik : ki irta? Kérjük szépen ezeket az illeviselteti magát és koszorút küld sírjára. Ebben a megilletődöttségben tértek a napirendre. A szentgyörgymezői hegymesteri állás körül hosszabb vita volt. Gere János nehezményezi, hogy a város a régi hegymestert 2400 pengő végkielégítéssel elbocsátotta és most új hegymestert vettek fel. Ez dupla kiadás. Antóny Béla dr. polgármester rögtön válaszol erre és azt mondja, hogy Szentgyörgymező maga kórt új hegymestert. A polgármester ezután elmondotta expozéját a költségvetésről. Tátus János az első felszólaló. Elismeri azt a nagy munkát, amely költségvetés összeállításával járt. Még sohasem volt olyan súlyos a költségvetés, mint most. A városban nagy visszatetszést keltett a költségvetés tartalma, nagy a pótadó és a polgárság terhe is. Súlyos bírálatok hangzanak el. A polgárság teherbiró képessége tálfeszitett, a 100 %-os pőtadót nem birja el. Nem 100 % pótadót, de kisebb pótadót sem bir el a város. A teherbiróképtelenségnek egy vezetőember szerint — mondotta Tátus — az az oka, hogy az esztergomi kereskedelmet nem jól vezetik, mert idegenből hozzák az árút, az iparosok nem jől dolgoznak, a földmívesek nem jól gazdálkodnak. Ez ellen tiltakozni kell folytatta — Tátus János. — Mi gazdák nem nyugszunk abba bele, hogy szőlőtőkéinket kivágjuk, hogy helyettük gyógynövényeket és miegymást ültessünk. Ezzel nem segítenénk a költségvetés tartalmán. Mi a földeinken bort és kenyérmagot fogunk termelni. Évtizedeken keresztül volt közteherviselés, de ma ezt nem tapasztaljuk, mert ami az őstermelő érdeke, abban nem visel a belsőség terhet. Nekik sok olyan kiadáshoz kell hozzájárulni, ami nem vág érdekükbe. A sok panasz között a földmíveseknek ki kell sírniok, hogy végre valamit csináljanak a hegyiutakkal. Ha van közteher, az valóban az legyen és osszák fel azt igazságosan. A költségvetést súlyossá teszi az államrendőrségi hozzájárulás is, a 30.CQ&~pcngő. Ezért a pénzért nem lát semmiféle vagyoni és személyi biztonságot. Nincs például éjjeli őrjárat a külső utcákban és sohasem látni ezeken a helyeken rendőrt. Nyáron csak a betegek és a gyermekek vannak otthon, tehát annál inkább volna szükség a rendőrőrszemekre. Súlyos a vármegyei hozzájárulás is. Emellett még mindig nincs eldöntve, hogy törvényhatósági vagy városi út-e a Szentléleki-út. Végül kéri Tátus, hogy helyezzék át az esztergomi vásárok napját. Leghelyesebb volna hétfőről csütörtökre áttenni a vásárokat, mert akkor a mi vásárjaink nem esnek össze más vásárral. A meglévő négy vásár kevés és még két vásárnapra volna égetően szükség. Egyébként a költségvetésről csak annyit jegyez meg, hogy a város és a polgárság helyzetének fekete rámába foglalt tükre ez a költségvetés. Antóny Béla dr. polgármester a személy és vagyonbiztonságra vonatkozólag azt válaszolja, hogy az 100 százalékban biztos és még nem volt rá eset, hogy baj történt volna. Vitéz Szivós-Waldvogel József áll fel most és azt mondja, hogy ő volt az, aki a kereskedőkről, az iparosokról és a földmívesekről egy bizottságban beszélt. Amit mondott, abból nincs mit visszavonnia, de tiltakozik az ellen, hogy szavait elferdítsék. Lehet, hogy tárgyi tévedés forog fenn, de azt bárki helyreigazíthatja. Ami a kereskedelmünket illeti, tény, hogy az nem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Itt vannak például az emléktárgyak és kegyszerek, ame*- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ ^jj^^S^ é fpp^ é ^- Polr^mann 1 ' Q7 j^ n ^| f 6 SJ L' * ^-»KtíK++ abrosz*^ • GlCZmdníl LaSZlOílaS for llaZl SZUVUll legjutányosabban beszerezhető umm __..._...____ dei Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik
