Esztergom és Vidéke, 1930

1930-09-07 / 70.szám

Mi jelent Esztergomnak idegenforgalmat ? Nem a tömeg jelenti Eszter­gomnak az idegenforgalmat, nem is a sorozatos gyűlések, sem az ünnepi külsőségek vagy a tűzijátékok. Ezt a konklúziót az elmúlt ünnepségek tanulságaiból merí­tettük, Ez a megállapítás nem jelenti azonban azt, hogy egy­házi vonatkozásban mi kritikát akarunk gyakorolni, nem, ne­künk Esztergom közérdekén keresztül kell vennünk a helyzetet és a mindennapi élet­ben Esztergom város és a la­kosság érdekeit, kereseti lehe­tőségeit keresni. A mai helyzet nagyon súlyos, és, ha végigtekintünk a többi vidéki város életén, azokban is látunk sok küzdelmet és ne­hézségeket. Ugyanakkor azon­ban azt is tapasztaljuk, hogy az illető városok a nyomasztó állapotok közepette olyan forrá­sokat keresnek, olyan módokat, amelyekből valamiképp erőhöz, keresethez jutnak. Csak saját erőre lehet támaszkodni, mert máshonnan nem várható segít­ség. Minden vidéki városnak meg van a maga speciális helyzete és élete, és ebből a specializált helyzetből keresnek előnyöket és javakat. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy a legtöbb vidéki város, ha csak a legcsekélyebb ter­mészeti előnyei vannak is, az idegenforgalomra, fürdésre, ven­dégekre rendezkedik be. Még falvak is belekapcsolódnak ebbe a célba. Ha azután módjával vezetik ügyeiket, igen szép jö­vedelemre tehetnek szert. Esztergomnak legelsősorban vannak kiváló idegenforgalmi kincsei. Mi erről már nagyon sokat irtunk — de még min­dig nem eleget — és csak most látjuk, hogy írásainknak, elve­inknek meg voltak a reális alapjai. Emlékszünk még, hogy pár évvel ezelőtt megmosolyog­tak bennünket, ha szűk váro­sunkon túlmenőleg beszéltünk a fürdőváros tervéről. Sajnos, az elégtételt nem Esztergom­tól, helyesebben azoktól kap­tuk, akik lekicsinylőleg nyilat­koztak, hanem a vidéki lapok­tól, amelyeknek tudósítói váro­sunkban jártak. Esztergomnál sokkal nagyobb varosok nézik sóvárgó szemmel a mi idegen­forgalmi fejlődésünket, különö­sen fürdőtelepünket, amely bá­zisát jelenti a mi hírünknek. Igy Pécs, Székesfehérvár, Győr, Miskolc nem rendelkezik még azzal az idegenforgalmi ténye­zővel, amellyel mi rendelke­zünk. Hol van még egy ilyen für­dőtelep, mint a mienk? a vá­ros kellős közepén, meleg, tiszta, színes vízzel, amelyet mindennap kicserélnek, szép parkban, területén hatalmas, modern szállóval, a Kisduna partján, középontjában a neve­zetességeknek. Amikor itt voltak a vendég­lősök, láttuk, hogy a mi für­dőtelepünknek, a Fürdő-szálló kerthelyiségének és terraszának jellegzetes idegenforgalmi képe van. Érdemes volt hallgatni őket, amint legtöbben a vízbe kívánkoztak és fürödtek is. Vé­gül még gyógyhatású is a víz, és sokan beszéltek úgy, hogy megnyugtatóiag, felüdítőleg ha­tott rájuk a víz. Kell-e ennél nagyobb dicsé­ret, nagyobb idegenforgalmi érték ? És mi lenne, ha nem volna Esztergomban ez a fürdőtelep? Mi adna itt idegenforgalmat ? Tudnánk-e beszélni nyaralók­ról, idegenekről, kongresszu­sokról stb. ? Ha rendezve volna a Vár­hegy, annak szépsége, kelle­messége, nagy történelme és művészete, igaz, vonzaná az embereket. Nagy, maradandó emlékeket vinnének magukkal, a szellem találná meg kielégü­lését, de a testnek, az egész­ségnek nem maradna semmi, Már pedig, ha a test fáradt, ha nincs semmi, ami felüdítő­leg hatna, akkor csak egyszer látjuk az idegeneket és soha többé. Reméljük, a Várhegy is csat­lakozni fog fürdőtelepünk nívó­jához és mint a pécsiek, mi is eldicsekedhetünk hamarosan, hogy a bazilika környéke ren­dezett és kultúrát mutat. Pécsett gyönyörűség a szé­kesegyház előtti téren tartóz­kodni, mindenütt virágok, pá­zsit, park, és tömegek keresik fel a sétányokat. A székes­egyház közvetlen tere teljesen szabad, egy kikövezett és elha­tárolt térség, ahol ünnepies al­kalmakkor felvonulási lehető­ség van és ahol ünnepi játé­kokat is rendezhetnek. Esztergom lakosságának, de a hivatalos vezetőköröknek is értékelniük kell az idegenfor­galmat és amely azt magasra emeli. A Takarékpénztár meg­tette a magáét és bizonyára a a fejlődés újabb terveivel is foglalkozik, de az idegenfor­galmi nívóra a lakosságnak is emelkedni kell, különösen azzal, hogy kiadó szobákra bazírozik és hogy megértést mutat, előzé­kenylesz, udvarias és szolid kal­kuláló, az idegenek megelégedé­sére és számításainak megala­pozására. Ha tehát az idegenforgalom­ról beszélünk Esztergomban, a kiindulást a Szent István fürdőtelepen kezdjük és erre építsük fel a jövőt, amely majd akkor a lakosságban is java­kat, előnyöket biztosít. lila ismét felelevenednek a 26-os emlékek. A világháborúból Esztergomnak büszkesége a 26 os gyalogezred. Sok bravúr, hőstett, sok küzdelem és emlék fűződik ehez az ezredhez és mindenkor szívesen gondolunk vissza a 26-osokra. A régi 26<os ezred a boldog na­pokat is jelentette Esztergomnak. Megelevenednek katonaalakjai, ame­lyek közül nagyon sok az esztergomi, egyiket-másikat ma is látni az utcá­kon, szerényen, a mindennapi életbe temetkezve; a többi eltűnt a mai életből: ki elveszett a csatatéren, ki pedig Felvidéken rójja ma napjait. A huszonhatosok az integer Ma­gyarországot is jelentik, mert embe­rei a Felvidékről valók is voltak. De nemcsak a Felvidék, de Erdély föld­jét is taposták a 26 osok. Mint minden évben, az idén is összejönnek. Kráner alezredes, az ezred régi, emberszivű parancsnoka hívta őket Össze és bizonyára meleg s .ívvál jönnek össze az ezred fiai. Sok harc, fájdalom, nélkülözés, szen­vedés elevenedik meg ezen a talál­kozáson a baráti szeretet forró érzé­sében. Itt megérezhetjük a Hazát, azt a földet, amelyen lélektelenül járunk napjainkban. Közelebb jöhe­tünk a hősökhöz, akik értünk, ott­honunkért meghaltak. Égy-egy szó­ból megérthetjük, hogy mit tesz a hazáén harcolni. Akik a találkozóra elmennek, azokat a szivük, emlékeik viszik oda. El fognak menni az özvegyek is. Az árvák is, akik ma 16 év körül vannak. Menjünk el valamennyien, akiket nem fűz semmi kötelék a húszon­hatosokhoz, csak az, hogy eszter­gomiak vagyunk és, hogy legalább egy érzés kelljen bennünk a húszon hatos emlékekből. Menjünk el a templomba ós mond­junk imát, énekeljünk áhítattal, hogy napon össze­a huszonhatosok fiai egy az egész Magyarországból jöhessenek. Adjon a jó Isten az élő huszon­hatosoknak áldást, békességet, a Hősöknek csöndes megnyugvást és az árváknak, özvegyeknek nemes vigasztalást. Magyar sikerek az oxfordi esperanto kongresszuson. Fenti címmel olvashattunk cikke­ket az országos napilapokban. Váj­jon ezen közlemények megjelenésén túl érdekelt e valakit közülünk itt Esztergomban az eszperantó kon­gressus ? Nem kockáztatható a kér­dés feltevése. Ez egy mostoha kul­túrkérdés, melyből gúnyt űznek s figyelemre nem méltatják 1 Pedig öt percnyi gondolkodás e kérdésen, közelebb viszi érdeklődésünket e modern és előretörekvő áramlat iránt 1 Sokan tudják, hogy az idegen nyel­vek megtanulása tengernyi fáradsá­got jelent s rá kell mégis szánnunk, ha az intelligencia magasabb hori­zontját is látni akarjuk. A bábeli nyelvzavar elleni küzde­lem élteti ezt a törekvést, hogy legyen egy kisegítő nyelv, mely anyanyel­vünk mellett arra volna jó, hogy a sokféle szempontból széjjelszakadt emberiséget közelebb hozza egy esz­ményi egységbe 1 Ma, amikor a légi­forgalom és a rádió alaposan meg­rövidítette a távolságokat, még ak­tuálisabb, még modernebb eszme a kisegítő nyelv kérdése. Próbálkoztak sokan már ilyen értelemben az esz­mét valóra váltani, de nem teljes sikerrel. A nemzetközi nyelv kérdé­űt- SAIÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- f\ r J Esztergom, Széchenyi-tér . • kőző. konyha- és kenyérruha, Hp|í*7ITlSl Hll 1 9Q?IAíi l 9l 16. sz. (Saját ház.) Tele­A^KUAH abrosz (nagyban és kicsinyben) • GlO&IIICLllll L.a3&IUllCLI fonszám 135. Házi ken­lICL&J M&.UVUll legjutányosabban beszerezhető der szövésre elfogadtatik Esztergom, Széchenyi-tér ÖTVENEGYEDIK EVF. 70. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 120 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 VASÁRNAP, SZEPTEMBER 7 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom