Esztergom és Vidéke, 1930
1930-09-07 / 70.szám
Mi jelent Esztergomnak idegenforgalmat ? Nem a tömeg jelenti Esztergomnak az idegenforgalmat, nem is a sorozatos gyűlések, sem az ünnepi külsőségek vagy a tűzijátékok. Ezt a konklúziót az elmúlt ünnepségek tanulságaiból merítettük, Ez a megállapítás nem jelenti azonban azt, hogy egyházi vonatkozásban mi kritikát akarunk gyakorolni, nem, nekünk Esztergom közérdekén keresztül kell vennünk a helyzetet és a mindennapi életben Esztergom város és a lakosság érdekeit, kereseti lehetőségeit keresni. A mai helyzet nagyon súlyos, és, ha végigtekintünk a többi vidéki város életén, azokban is látunk sok küzdelmet és nehézségeket. Ugyanakkor azonban azt is tapasztaljuk, hogy az illető városok a nyomasztó állapotok közepette olyan forrásokat keresnek, olyan módokat, amelyekből valamiképp erőhöz, keresethez jutnak. Csak saját erőre lehet támaszkodni, mert máshonnan nem várható segítség. Minden vidéki városnak meg van a maga speciális helyzete és élete, és ebből a specializált helyzetből keresnek előnyöket és javakat. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy a legtöbb vidéki város, ha csak a legcsekélyebb természeti előnyei vannak is, az idegenforgalomra, fürdésre, vendégekre rendezkedik be. Még falvak is belekapcsolódnak ebbe a célba. Ha azután módjával vezetik ügyeiket, igen szép jövedelemre tehetnek szert. Esztergomnak legelsősorban vannak kiváló idegenforgalmi kincsei. Mi erről már nagyon sokat irtunk — de még mindig nem eleget — és csak most látjuk, hogy írásainknak, elveinknek meg voltak a reális alapjai. Emlékszünk még, hogy pár évvel ezelőtt megmosolyogtak bennünket, ha szűk városunkon túlmenőleg beszéltünk a fürdőváros tervéről. Sajnos, az elégtételt nem Esztergomtól, helyesebben azoktól kaptuk, akik lekicsinylőleg nyilatkoztak, hanem a vidéki lapoktól, amelyeknek tudósítói városunkban jártak. Esztergomnál sokkal nagyobb varosok nézik sóvárgó szemmel a mi idegenforgalmi fejlődésünket, különösen fürdőtelepünket, amely bázisát jelenti a mi hírünknek. Igy Pécs, Székesfehérvár, Győr, Miskolc nem rendelkezik még azzal az idegenforgalmi tényezővel, amellyel mi rendelkezünk. Hol van még egy ilyen fürdőtelep, mint a mienk? a város kellős közepén, meleg, tiszta, színes vízzel, amelyet mindennap kicserélnek, szép parkban, területén hatalmas, modern szállóval, a Kisduna partján, középontjában a nevezetességeknek. Amikor itt voltak a vendéglősök, láttuk, hogy a mi fürdőtelepünknek, a Fürdő-szálló kerthelyiségének és terraszának jellegzetes idegenforgalmi képe van. Érdemes volt hallgatni őket, amint legtöbben a vízbe kívánkoztak és fürödtek is. Végül még gyógyhatású is a víz, és sokan beszéltek úgy, hogy megnyugtatóiag, felüdítőleg hatott rájuk a víz. Kell-e ennél nagyobb dicséret, nagyobb idegenforgalmi érték ? És mi lenne, ha nem volna Esztergomban ez a fürdőtelep? Mi adna itt idegenforgalmat ? Tudnánk-e beszélni nyaralókról, idegenekről, kongresszusokról stb. ? Ha rendezve volna a Várhegy, annak szépsége, kellemessége, nagy történelme és művészete, igaz, vonzaná az embereket. Nagy, maradandó emlékeket vinnének magukkal, a szellem találná meg kielégülését, de a testnek, az egészségnek nem maradna semmi, Már pedig, ha a test fáradt, ha nincs semmi, ami felüdítőleg hatna, akkor csak egyszer látjuk az idegeneket és soha többé. Reméljük, a Várhegy is csatlakozni fog fürdőtelepünk nívójához és mint a pécsiek, mi is eldicsekedhetünk hamarosan, hogy a bazilika környéke rendezett és kultúrát mutat. Pécsett gyönyörűség a székesegyház előtti téren tartózkodni, mindenütt virágok, pázsit, park, és tömegek keresik fel a sétányokat. A székesegyház közvetlen tere teljesen szabad, egy kikövezett és elhatárolt térség, ahol ünnepies alkalmakkor felvonulási lehetőség van és ahol ünnepi játékokat is rendezhetnek. Esztergom lakosságának, de a hivatalos vezetőköröknek is értékelniük kell az idegenforgalmat és amely azt magasra emeli. A Takarékpénztár megtette a magáét és bizonyára a a fejlődés újabb terveivel is foglalkozik, de az idegenforgalmi nívóra a lakosságnak is emelkedni kell, különösen azzal, hogy kiadó szobákra bazírozik és hogy megértést mutat, előzékenylesz, udvarias és szolid kalkuláló, az idegenek megelégedésére és számításainak megalapozására. Ha tehát az idegenforgalomról beszélünk Esztergomban, a kiindulást a Szent István fürdőtelepen kezdjük és erre építsük fel a jövőt, amely majd akkor a lakosságban is javakat, előnyöket biztosít. lila ismét felelevenednek a 26-os emlékek. A világháborúból Esztergomnak büszkesége a 26 os gyalogezred. Sok bravúr, hőstett, sok küzdelem és emlék fűződik ehez az ezredhez és mindenkor szívesen gondolunk vissza a 26-osokra. A régi 26<os ezred a boldog napokat is jelentette Esztergomnak. Megelevenednek katonaalakjai, amelyek közül nagyon sok az esztergomi, egyiket-másikat ma is látni az utcákon, szerényen, a mindennapi életbe temetkezve; a többi eltűnt a mai életből: ki elveszett a csatatéren, ki pedig Felvidéken rójja ma napjait. A huszonhatosok az integer Magyarországot is jelentik, mert emberei a Felvidékről valók is voltak. De nemcsak a Felvidék, de Erdély földjét is taposták a 26 osok. Mint minden évben, az idén is összejönnek. Kráner alezredes, az ezred régi, emberszivű parancsnoka hívta őket Össze és bizonyára meleg s .ívvál jönnek össze az ezred fiai. Sok harc, fájdalom, nélkülözés, szenvedés elevenedik meg ezen a találkozáson a baráti szeretet forró érzésében. Itt megérezhetjük a Hazát, azt a földet, amelyen lélektelenül járunk napjainkban. Közelebb jöhetünk a hősökhöz, akik értünk, otthonunkért meghaltak. Égy-egy szóból megérthetjük, hogy mit tesz a hazáén harcolni. Akik a találkozóra elmennek, azokat a szivük, emlékeik viszik oda. El fognak menni az özvegyek is. Az árvák is, akik ma 16 év körül vannak. Menjünk el valamennyien, akiket nem fűz semmi kötelék a húszonhatosokhoz, csak az, hogy esztergomiak vagyunk és, hogy legalább egy érzés kelljen bennünk a húszon hatos emlékekből. Menjünk el a templomba ós mondjunk imát, énekeljünk áhítattal, hogy napon összea huszonhatosok fiai egy az egész Magyarországból jöhessenek. Adjon a jó Isten az élő huszonhatosoknak áldást, békességet, a Hősöknek csöndes megnyugvást és az árváknak, özvegyeknek nemes vigasztalást. Magyar sikerek az oxfordi esperanto kongresszuson. Fenti címmel olvashattunk cikkeket az országos napilapokban. Vájjon ezen közlemények megjelenésén túl érdekelt e valakit közülünk itt Esztergomban az eszperantó kongressus ? Nem kockáztatható a kérdés feltevése. Ez egy mostoha kultúrkérdés, melyből gúnyt űznek s figyelemre nem méltatják 1 Pedig öt percnyi gondolkodás e kérdésen, közelebb viszi érdeklődésünket e modern és előretörekvő áramlat iránt 1 Sokan tudják, hogy az idegen nyelvek megtanulása tengernyi fáradságot jelent s rá kell mégis szánnunk, ha az intelligencia magasabb horizontját is látni akarjuk. A bábeli nyelvzavar elleni küzdelem élteti ezt a törekvést, hogy legyen egy kisegítő nyelv, mely anyanyelvünk mellett arra volna jó, hogy a sokféle szempontból széjjelszakadt emberiséget közelebb hozza egy eszményi egységbe 1 Ma, amikor a légiforgalom és a rádió alaposan megrövidítette a távolságokat, még aktuálisabb, még modernebb eszme a kisegítő nyelv kérdése. Próbálkoztak sokan már ilyen értelemben az eszmét valóra váltani, de nem teljes sikerrel. A nemzetközi nyelv kérdéűt- SAIÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- f\ r J Esztergom, Széchenyi-tér . • kőző. konyha- és kenyérruha, Hp|í*7ITlSl Hll 1 9Q?IAíi l 9l 16. sz. (Saját ház.) TeleA^KUAH abrosz (nagyban és kicsinyben) • GlO&IIICLllll L.a3&IUllCLI fonszám 135. Házi kenlICL&J M&.UVUll legjutányosabban beszerezhető der szövésre elfogadtatik Esztergom, Széchenyi-tér ÖTVENEGYEDIK EVF. 70. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 120 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 VASÁRNAP, SZEPTEMBER 7 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér
